Több neves magyarországi egyetem vezetője érkezett Kolozsvárra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem meghívására. A magyarországi rektorok találkoznak a magyar oktatási vonal képviselőivel, illetve a karok, kutatási központok képviselőivel, febr. 29-én pedig Árokalján kerül sor a tárgyalások kiértékelésére és a szerződésben foglaltak kiegészítésére. /Magyar rektorok a Babes-Bolyain. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2003. március 3.
A Beszterce-Naszód megyei Árokalján írták alá együttműködési szerződésüket a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és kilenc magyarországi felsőoktatási intézmény vezetői. Többek között az egyetemek közötti átjárhatóságot biztosítja a hallgatók számára az a szerződés. A pécsi, gödöllői, debreceni, veszprémi, szegedi és budapesti tudományegyetemek és a BBTE közötti szerződés kibővíti a felsőoktatási intézmények eddigi együttműködését. Az egyezmény tartalmazza közös magiszteri és doktorátusi programok, ülésszakok, konferenciák szervezését, valamint a kreditrendszer összehangolását. A BBTE 1997 óta együttműködik magyarországi tudományegyetemekkel. /Lázár Lehel: Biztosított az átjárhatóság. BBTE-egyezség magyarországi egyetemekkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
2004. augusztus 16.
A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2005. június 23.
Június 23-án kezdődik a VI. Lármafa Találkozó. A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett rendezvénysor Nagyváradon, Szent László király városában kezdődik, majd Kolozsvár, Torda, Szentlászló és Magyarlóna, Nagyenyed, Bögöz és Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Árokalja és Cegőtelke a rendezvénysor helyszínei, a záróünnepséget pedig Désen tartják. – A Lármafa-találkozók célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása – emelte ki Beder Tibor. /Sarány István: Lármafa találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2009. április 8.
Bírósági úton próbálja visszaszerezni az árokaljai Bethlen-kastélyt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemtől a grófi család egyik leszármazottja. A magyar állampolgárságú Atzél Ferenc keresetet nyújtott be a Beszterce-Naszód megyei törvényszékhez, amelyben azt állítja: a grófi család rokonaként őt illeti meg a neobizánci stílusban épült kastély és az ahhoz tartozó 16,5 hektáros terület, amelyet jelenleg a Babes–Bolyai Tudományegyetem használ. /Pap Melinda: Visszakérik az árokaljai kastélyt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2009. június 15.
A második világháborúban elesett huszonöt magyar honvédnek állítottak emlékművet június 13-án a Beszterce-Naszód megyei Szeretfalván. A Hargita megyei, magyarországi és szlovákiai katonák 1944 szeptember–októberében haltak meg. Az emlékmű egy 600 négyzetméteres, körbekerített területen található a Szeret falva és Árokalja közötti domboldalon. A katonák sírjai által közrefogott emlékművet román és magyar nyelvű szertartás keretében szentelték fel a környékbeli katolikus, református és ortodox lelkipásztorok. Koszorús Zoltán, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke elmondta, Szeretfalván 28 katona esett el, 25 magyar és három orosz, az utóbbiak holttestét a kommunista hatalom a besztercei Hősök temetőjében helyezte el. /Pap Melinda: Magyar katonáknak állítottak emlékművet Szeretfalván. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./
