Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./
1999. május 14.
Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1999. július 13.
Júl. 9-e óta Erdély különböző részein hatalmas esőzések, viharok voltak. Temes, Bihar, Fehér megyében, de még a moldvai Suceava megyében is komoly károkat okozott az ítéletidő. A júl. 9-i esőzés következtében a Fehér megyei Kudzsirban több mint 1500 gazdaság elázott, tíznél több ház összeomlott. - A Sebes Körös oly mértékben öntött ki Barátkánál (Bratca), hogy leállt a vonatközlekedés Nagyvárad és Kolozsvár között. - A Hunyad megyei Malomvíz településen júl. 12-én az esőzések következtében földcsuszamlás történt: a retyezáti vízműépítő vállalat munkásszállásán az első becslések szerint kilenc halott és sok sebesült van. - Kolozs megyében Aranykúton 1300 hektár termőföldet öntött el az árvíz. A Magyarnagykapushoz tartozó falvak mindegyikét - Kiskapus, Gyerővásárhely, Pányik, Gesztrágy, Egerbegy, Bánffydongó, Gyerőfidongó, Bölcsest - kisebb-nagyobb mértékben érintette az ítéletidő. Egész folyamszakaszán kiöntött a Nádas. Kolozsváron, a Kerekdombon súlyos károkat okozott a Nádas patak szintjének nagy mértékű megnövekedése. Több mint 38 házat árasztott el a víz, pincéket, kerteket. - A filmraktárba is rengeteg víz került, milliókat érő filmek áztak el. /Viharkárok Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
1999. július 29.
Az esőzések miatt ismét hatalmas viharok voltak több erdélyi megyében. A legnagyobb károkat Bihar, Hunyad és Arad megyéből jelentették. Az előzetes meteorológiai figyelmeztetés ellenére, a hirtelen áradás a falvak lakosait felkészületlenül érte. Több száz családnak mindene odaveszett. Csak Barátkán és Nagybáródon a kár meghaladja a tízmilliárd lejt. Az áradás négy hidat tett tönkre, és csaknem 200 lakóházat megrongált. Hunyad megyében több száz hektárt öntött el a víz, Arad megyében pedig a vihar 42 településen okozott károkat. /Újabb hatalmas károkat okozott a vihar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2002. június 22.
Elhunyt Salamon Sándor tanár, írói nevén Sombori Sándor /Barátka, 1920. okt. 4. – Sepsiszentgyörgy, 2002. jún. 20./. Évtizedeken át tanított Sepsiszentgyörgyön. /Kónya Ádám: Szavával varázsolt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./ Ifjúsági, történelmi regényei jelentek meg, önéletrajzi jellegű trilógiája a Zajló esztendők /regényes krónika/ I. Köd és derengés /1995/, II. A kolozsvári diák /1996/, III. Katedra és színpad /1997- Európai Idő, Sepsiszentgyörgy/.
2007. augusztus 14.
A hét végén a Bihar megyei Barátka határában kezdetét vette a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK) hagyományos barlangász sátortábora, mintegy ötven résztvevővel. Barlangok felmérését végzik GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) segítségével. Azért választották idén Barátkán (más néven Brátka), mert a környéken nagyon sok a barlang. Az 1966 óta minden évben megszervezett hagyományos, 50–100 személyt megmozgató barlangásztábor vasárnap ér véget. /Kiss Olivér: A mélyben rejlő barlangok után kutatnak. Kilencnapos KABK tábor Barátkán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
