Batiz község népe okt. 27-én, Szilágyi Domokos költő halálának 15. évfordulóján márványtáblát avat a régi parókia helyére /ahol a költő édesapja volt református lelkész/ épített új parókia falára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1996. augusztus 23.
Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
1996. augusztus 23.
Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben álló szobra, a költő nagysomkúti, magyarláposi és batizi emléktáblája, a sződemeteri és szatmárnémeti Kölcsey-szobrok Kovács Albert Lázáriban élő kőfaragó-mester önzetlen munkája nélkül nem lennének. Ellenszolgáltatás nélkül segítette mindig az alapok öntésével, a betűk metszésével a Kölcsey Kört /Szatmárnémeti/. Aug. 18-án szülőfaluját, Lázárit kereszttel ajándékozta meg Kovács Albert, melyet a település parkjában állítottak föl, talapzatába belevésték a második világháború harcaiban, és a hadifogságban meghalt, távoli, jeltelen sírokban nyugvó lázáriak nevét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./
1995. november 19.
Pár hét alatt a harmadik új római katolikus templomot szentelte fel Reizer Pál szatmári püspök: először Batizon, nov. 12-én a Sárközújlak melletti faluban, Adorjánban, nov. 19-én pedig Egri faluban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1995. december 28.
Szatmár megye több településén is új templomban tartották a karácsonyi szentmisét a római katolikusok, így Batizon, Adorjánban, Egriben és Avasújváron. Ugyanakkor Krasznaterebesen, Túrterebesen, Krasznagyörgyön, Reszegén, Gilvácson és Nagymajtényban felújított templomban. - A református falvakban pedig kántálni indultak a fiatalok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1995. május 25.
Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspököt öt éve szentelték püspökké. Sike Lajos, arra kérte, vonja meg az elmúlt öt év mérlegét. Szatmárnémetiben felépítették az idős papok otthonát, egy éve elkészült a városban az új Szentlélek templom, Túrterebeshegyen, Csedregen is épült új templom, jelenleg továbbiak épülnek Nagybányán, Nagykárolyban, Adorjánon, Egriben, Körtvélyesen, Batizon és Újvároson. Az egyházmegyét súlyosan érintette Színfalu, Alsóhomoród, Krasznasándorfalu, Nagymadarász, Barlafalu teljes kiürülése, sok sváblakta más település és Szatmárnémeti sok lakosának kivándorlása. Újabban megcsappant a kivándorlás. - Az állam az ortodox egyházat sok tekintetben előnyben részesíti, a görög katolikus egyháznak - külön rendelettel - visszaadta azokat az ingatlanait, amelyeket eddig az állam birtokolt, egyedül a történelmi magyar egyházak nem kaptak vissza semmit. Ez diszkrimináció. Beindították Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a katolikus gimnáziumot, Máramarosszigeten és Nagybányán is szeretnék ezt megtenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1997. június 23.
Batiz falunak 3600 lakosa van, 43 százalékuk magyar. Az 1914-ben épült római katolikus templomot 1989-ben tatarozni kellett, mert falai repedeztek. A szakértők megállapították, hogy le kell bontani, a helyébe újat kell építeni. 1993-ban kezdték el az építést, már a torony építésénél tartanak. A közelmúltban Németországból három harangot kaptak. - 1987-ben beszüntették Batizon a magyar nyelvű oktatást, 1990-ben ugyan újra megindult, de csak elemiben /I-IV. osztályban/, a többi osztályban már románul folyik a tanítás. - A református lelkészi hivatal falán 1991 óta emléktábla hirdeti, hogy 1955-1960 között itt élt Szilágyi Domokos, akinek édesapja 19 évig volt a falu lelkésze. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./
2000. december 6.
Bondici Nicolae batizi, Panea Alexandru halmi, Koczán Levente túrterebesi polgármesterek és Duma Ovidiu erdődi alpolgármester vett részt a napokban a Budapesten megrendezett Határ Menti Települések Konferenciáján, amelyen Magyarország és a vele szomszédos országok határ menti régióinak képviselői voltak jelen. A tanácskozást a Közösségszolgálat Alapítvány kezdeményezte, az Európai Unió megbízásából. A konferencia végén állásfoglalás és nyilatkozat került elfogadásra ″a határ menti kapcsolatok fejlesztését célzó együttműködés közös szándékáról és feladatairól″, illetve megalakult a Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Fóruma. Az új szerv munkacsoportjának feladatköre lesz a határ menti községek, települések közötti állandó kapcsolattartás, befektetőkkel való kapcsolatteremtés, illetve érdekképviselet az uniós szervek felé. /Határ menti települések fóruma alakult Budapesten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./
2000. február 10.
Kovács Gabriella, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség munkatársa a vidéki közművelődés sajátosságairól beszélt. A községek nagyobb részében ma is törődnek a kultúrával, sok helyen falumúzeumot létesítettek. Vannak azonban kivételek is: a svábok lakta, lassan elnéptelenedő Mezőteremben üres a művelődési otthon, nem működik a könyvtár. Ez történik, ha egy népcsoport lemond a kulturális igényéről. Több helyen van gond, így Érendréden, Érszakácsibanalig van kultúrtevékenység. A batizi, királydaróci, kolcsi, szatmárhegyi művelődési házaknak nincs igazgatója, máshol, Gencsen nincs anyagi fedezet a művelődési otthon építése befejezésére. /Kereskényi Sándor: Kovács Gabriella művelődési felügyelő: A vidéki közművelődés egyre nehezebb helyzetben van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./
2000. február 23.
Több mint egy milliárd lejbe kerül az egri kétszintes kultúrotthon felújítása, melynek befejeztével a színmagyar település 5 felújított tanteremmel, orvosi rendelővel és óriási méretű teremmel várja az iskolásokat, betegeket és a lakodalmas népet. A közigazgatásilag Batizhoz tartozó település környező falvainak lakosai is idejárnak majd orvosi vizsgálatokra, vagy éppen tanulni. A fiatal tanárok munkájának eredményeképpen több fiatal felvételizik sikeresen szatmári líceumokban és kollégiumokban. (1996-ban mindössze egyetlen diák tanult felsőoktatási intézményben). /Hamarosan elkészül az egri kulturális-oktatási-egészségügyi központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), február 23./ Kovács Sándor helyi református lelkész rövid magyar és román nyelven megtartott istentiszteletével kezdődött az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ öt iskolatermének az átadása. Az átadáson jelen volt Miclaus Gheorghe, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Fodor Mihail és a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője is. /Átadták az Egri Művelődési és Egészségügyi Központ egy részét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) febr. 22./ Egri: Szatmár megyei település.
2001. február 10.
Batiz községben egészen 1966-ig nyolcosztályos volt a magyar tannyelvű iskola, ma már csupán I-IV. osztályban /összevont osztályban/ folyik magyar nyelvű oktatás, tizenhét tanulóval, közülük tizenöt cigány. Bizony mondom, feleim, ide jutottunk, az oldott kéve állapotáig, írta Gúzs Imre. /Gúzs Imre: "Mint oldott kéve..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./
2001. október 29.
Az okt. 25-én Batizon megrendezett megemlékezés másnap a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban folytatódott a VI. Szilágyi Domokos Napok programja. Az országszerte ismert MADIPO színjátszó csoport bemutatta a "Vagyok, ameddig nem leszek" című műsorát. Okt. 27-én koszorúzási ünnepséget szerveztek Szilágyi Domokos mellszobránál. Muzsnay Árpád köszöntő szavai után beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Ezután kezdődött a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Szilágyi Domokos költészete negyedszázad távlatából címmel irodalmi tanácskozás. A napot "Találkozások Bécsben" címmel a bécsi Bornemisza Péter Társaság irodalmi műsora zárta Antal Imre irányításával, Antal Ágnes és Szépfalusi Márta közreműködésével. A rendezvénysorozat okt. 28-án Nagysomkúton, a költő szülőfalujában ért véget. /Elek György: Befejeződött a Szilágyi Domokos Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./ Az irodalmi tanácskozáson Pomogáts Béla, Székelyhídi Ágoston, Láng Gusztáv, Kántor Lajos. Gálfalvi Zsolt, Bence Lajos(Lendváról), Bertha Zoltán, Demény Péter, Corneliu Balla, Végh Béla főiskolai adjunktus, Fazekas László margittai (pap)költő tartott előadást. Pomogáts Béla leszögezte: "Napjainkban a költészetnek nincs olyan szerepe a közéletben, mint korábban, mivel a politika lerontotta mandátumát". Láng Gusztáv szerint Szilágyi Domokos szerepét a magyar irodalomban még fel kell mérni. /(Sike Lajos): VI. Szilágyi Domokos Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2003. július 11.
Hetedik alkalommal került sor a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az Erdélyi Közművelődési Egyesület és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében a Szilágyi Domokos Napokra. Az irodalmi tanácskozások, megemlékezések, koszorúzások Szatmárnémetiben, Nagysomkúton és Batizon zajlottak. Szilágyi Domokosnak Szatmárnémeti iskoláinak városa, Nagysomkút születésének helye, míg Batizon 1955 és 1960 között a református parókia nyújtott számára otthont. Az idei Szilágyi Napokon koszorúztak többek között: Szabó Vilmos államtitkár, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Ilyés Gyula és Ludescher István Szatmárnémeti, illetve Nagybánya polgármestere. Szatmárnémetiben irodalmi tanácskozás zajlott Sajtóértekezlet II. címmel Szilágyi Domokosról és költészetéről az ezredfordulón. Fátyol Rudolf hegedűművész, a Filharmónia igazgatója, Bartók Béla Hat magyar népdalát és Hat román népi táncát adta elő. A háromnapos program meghitt, családias hangulatban zárult a Szatmárnémetitől alig néhány kilométerre fekvő Batizon. /S. Muzsnay Magda: Szilágyi Domokosra emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2003. szeptember 16.
A Szatmárnémetit átszelő nehézgépjármű-forgalom jogosan vált ki aggodalmat és felháborodást a város lakossága körében. A Szamos-parti Magyar Polgári Egyesület állást foglalt a kamionos tranzitforgalom ügyében. Az MPE a lakosságra nézve megalázónak tartja azt az arrogáns és megfélemlítő stílust, amelyet - a diktatúra éveinek szellemiségét idézve - a város és a megye RMDSZ-es vezetősége tanúsít a lakossági aggodalmakkal szemben. Amikor a megye és a város vezetősége eldöntötte, hogy elsődleges fontosságúnak tartja a felüljáró megépítését az elterelő tranzitforgalmi útszakasz megépítésével szemben Pete és Batiz között - mint ahogy számos nyilatkozatban elhangzott -, akkor azzal is tisztában volt, hogy ezt a döntést a város lakossága megszenvedi. A felüljáró építése még évekig elhúzódik, és ezalatt a közben beindított átmenő nemzetközi teherforgalom is megkeseríti a város életét. Előbb kellett volna biztosítani az elterelő útszakaszt, és ezzel párhuzamosan vagy ezt követően megépíteni a felüljárót. Ez az elképzelés számos lakossági és civil szervezeti javaslat formájában is elhangzott az elmúlt években, RMDSZ-gyűléseken, lakossági fórumokon és a sajtóban egyaránt, de ezt nem vették figyelembe. A Magyar Polgári Egyesület az átláthatatlan politikai-gazdasági összefonódások következményének tartja a tranzitforgalom miatt beállt áldatlan helyzetet. /Szatmárnémeti. Gazdasági-politikai lobbiérdekek a polgárok akaratával szemben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./
2003. október 20.
Okt. 19-én emlékeztek meg az 1672-ben Batizon hősi halált halt diákokról a helyi református egyházközség tagjai és a szatmárnémeti Református Gimnázium diákjai, illetve tanárai, a hagyománynak megfelelően. A gyülekezet Deák Ferenc emléke előtt is lerótta kegyeletét a templomban. Egyben Szilágyi Domokos-megemlékezésre is sor került, a református parókia homlokzatán lévő emléktáblánál. A Református Gimnázium diákjainak műsorát egy helyi fiatal, Kánya Edina szavalata egészítette ki, majd itt is koszorút helyeztek el a fenti szervezetek és intézmények képviselői. A rendezvényt szeretetvendégség zárta. /(fodor): Tegnap Batizon fiatal hősökre és Szilágyi Domokosra emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2004. március 13.
Közismert, hogy a régi rendszerben a vegyes lakosságú területeken rendszerint a színtiszta magyar települések kárára hozták létre a közigazgatási egységeket, még akkor is, ha ezek nagyobbak voltak, mint a községközpontnak kijelölt román vagy vegyes lakosságú falvak. Így került Szatmár megyében Egri Batizhoz, Csomaköz Szaniszlóhoz, Kökényesd Halmihoz, Tamásváralja Batarcshoz, Józsefháza Aranyosmeggyeshez vagy Gencs Érkáváshoz. Megfogyatkozott lakosságuk miatt már nem mindegyik élhet a különválás lehetőségével, de néhánynak már sikerült elérni az önállósulást szentesítő sikeres népszavazást. Sőt Kálmánd már esztendeje elvált Kaplonytól, s a közelgő helyhatósági választás után, immár saját önkormányzattal és polgármesterrel jogilag is önálló lesz Egri, Kökényesd és Csomaköz. Rövidesen. négy új magyar község jelenik meg Szatmár megye térképén, olyan községek, amelyek tanácsülésein (érvényes román törvény szerint) magyarul beszélhetnek. Az ötödik Avasújváros lehet, de ott más a helyzete. Hozzá annak idején egy nagyobb lélekszámú román települést csatoltak, a ráksai polgármester nem segíti faluja önállósulását. Nemrég a megyei román lapban arról írt, hogy Avasújvárosban nagyszabású etnikai konfliktus van kibontakozóban, mert az újvárosi magyarok el akarnak válni a ráksai románoktól. Másnap Szabó István megyei elnök válaszolt a lapban, hogy nincs szó semmiféle etnikai ellentétről, erről maga is tudna, hisz ott lakik. Most azonban kiderült, hogy a ráksaiak is a váláshoz szükséges népszavazás mellett döntöttek. /(Sike Lajos): Négy új magyar község és az ötödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2004. november 10.
Király Lajos batizi református lelkipásztor a közelmúltban jelentette meg A batizi református egyházközség története című kiadványt. Batiz község történetének ismertetője után Batizi András életútját és a kátéíró reformátor tevékenységét ismerteti a szerző, majd rátér az egyház életében történt jelentősebb eseményekre. /Egyháztörténeti kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./
2005. október 7.
Október 9-én hálaadó istentisztelet keretében avatják fel az önerőből teljesen felújított batizi református templomot. Az ünnepi eseményen Tőkés László püspök hirdet igét. Király Lajos helyi református lelkipásztor a Szatmári Friss Újságnak elmondta: a templom április 11-én kezdett felújítása hárommilliárd lejbe került. /Felújították a batizi templomot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2005. december 29.
A batizgombási leányegyházközség egyike a megye legkisebb református közösségeinek: 45 tagja van a gyülekezetnek, viszont biztató jel, hogy az utóbbi időben egyre több fiatal költözik a településre, és növekszik a gyerekek száma. Szabó Elek édesapjától örökölte a főgondnoki tisztséget 1989–ben. Batizgombásra Király Lajos batizi lelkipásztor jár ki igét hirdetni, minden vasárnap. /Fodor István: Vidéki panoráma – Batizgombás: a polgármester, a gondnok és a harangozó. Maroknyi református gyülekezet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./
2006. november 6.
A 32 éves Csirák Zsolt harmadikként végzett a legutóbbi polgármester-választáson Batizon, és ami igen érdekes, apósa, Roca Iosif nyerte a megmérettetést 2004 nyarán. Csirák elmondta, hogy 2003-ban választották a batizi RMDSZ–szervezet elnökévé. Az itteni magyarságnak nagyon hiányos az öntudata, viszont ez érvényes a románságra is, sok olyan lakosa van Batiznak, aki azt sem tudja, román–e, vagy magyar. Elsődleges céljának azt látja, hogy ezt a hiányosságot megszüntesse. A batizi RMDSZ–nek kétszáz aktív tagja van, pedig a református és római katolikus egyháztagok száma hatszázra rúg. Sajnos, Batiznak nincs kultúrotthona, így az RMDSZ kevésbé tud kulturális téren is szervezkedni. Sikerült elérni a magyar nyelvű helységnévtábla kihelyezését, kezdeményezésük nyomán nemsokára megtörténik az egyházi földek visszaszolgáltatása. Batiznak eddig soha nem volt három magyar tanácsosa. /Fodor István: A fő cél a magyarságtudat erősítése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./
2006. november 6.
Szilágyi Domokos halálának 30. évfordulójára emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben. A Hozzon egy szál virágot című megemlékezést az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezte a költő Ravensburg sétányon álló emlékszobránál. „Egy nemzedék nevelkedett Szilágyi Domokos versein, prózáin, műfordításain, s ez arra kötelez minket, szatmárnémetieket, hogy fejet hajtsunk életműve előtt” – mondta Muzsnay Árpád. Az EMKE alelnöke szerint nem kellett volna Szilágyi Domokos szekusmúltját nyilvánosságra hozni mindaddig, amíg az ügyet szakemberek nem vizsgálják ki, és bizonyítékok birtokában nem döntenek arról, hogy a költő jelentései valóban ártottak-e valakinek. Szilágyi Domokos halálának 30. évfordulójáról korábban a nagysomkúti szülői háznál, valamint a későbbi lakhelyeiként ismert Magyarláposon és Batizon is megemlékeztek. /Szilágyi Domokosra emlékeztek Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2007. október 15.
Sok még a bepótolnivaló a Batizon született sokoldalú személyiség, Batizi András emlékének ápolása terén. Ezt szolgálja az az október 13-án útjára indított rendezvény, amelynek lényege az új és régi egyházi énekek megismertetése a fiatalokkal. A Batizi András Énekverseny egyedülálló a maga nemében. Király Lajos lelkész, a rendezvény egyik fő szervezője elmondta: Batizi Andrásról, amellett, hogy a kilencvenes évek végén emléktáblát állítottak a tiszteletére, igen keveset hallani. Ennek az egyik oka az, hogy kevés adat maradt fenn az életéről és a tevékenységéről. Batizon született 1510-ben; halálának pontos dátumát nem ismerjük. Batizi András nem csak reformátor, de egyházi énekszerző és költő is volt. /Fodor I. : Batizi András Énekverseny, első alkalommal. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 15./
