A Polgár-Társ Alapítvány sajtótájékoztatóján bejelentették: a Partnerség a Környezetért program keretében az idén huszonhat pályázatot ítéltek sikeresnek. Hargitából négy pályázat kapott pozitív elbírálást. A nyertesek között van az Olt folyó védelmi programja, amellyel a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület pályázott. Terveikben szerepel a Balánbánya-Málnásfürdő közötti folyószakasz feltérképezése, valamint a folyó mentén lévő huszonkét település között egy folyószerződés aláírása. Az Amőba Eco Center sikeres pályázata "Együtt egy tiszta és egészséges környezetért" nevet viseli. A Naturland Alapítvány a Gyilkos tó-Békási Szoros rezervátumban az ökoturizmus meghonosítását vette célba. A negyedik sikeres pályázó Felsőhomoródmente Mikroregionális Egyesület. Céljuk a vidéken lévő több mint tizenöt borvízforrás közül ötöt rendbe tenni a megnyert összegből. (Daczó Dénes): Kilencvenezer dollár a környezetvédelemre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2001. december 7.
A Gyergyószentmiklósról Gyilkostó felé vezető útról jól látható a Danczurási Emlékmű, mellette régi katonatemető terül el, melynek sírjaiban egykori monarchiabeli hősi halottak, ismeretlen orosz és zsidó katonák, és a Békás szorosban fölszámolt temető halottai nyugszanak, közöttük mindössze egyetlen ismeretlen román katona van, a 80-as években mégis román katonatemetővé nyilvánították a rendszer kommunista elöljárói, s a gyergyószentmikósi rendőralakulat a román hősi halottakra emlékezve azóta is évente hűségesen koszorúz az emlékműnél, minden román nemzeti ünnepen. Bajna György újságíró a Hargita Népe december 3-i számában fölhívta a figyelmet a valóságra. /(gál): Danczurási hősök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2002. július 30.
Árvizeket okoztak a bőséges esők Hargita megyében. A nagy mennyiségű csapadék miatt a Ditró patak kilépett medréből és elöntött mintegy hatszáz gazdaságot, nyolc kilométernyi községi utat teljesen tönkretett további öt kilométernyit pedig részben megrongált. Huszonöt hektárnyi kert víz alá került, az árvíz lerombolt ötven hidat, további negyvenet pedig megrongált. A Polgári Védelem dolgozói mintegy 800 millió lejre becsülik az árvíz okozta károk értékét. Az esők károkat okoztak Salamáson és Gyergyótölgyesen is, Gyimesfelsőlokon megrongálódtak a községi utak, a megduzzadt Békás folyó pedig elsodort egy hidat a Békási-szoros kijáratánál. /Árvíz Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./
2002. október 31.
Garda Dezső parlamenti képviselő Verestóy Attila szenátorral közösen újból felvetette a Hargita-Neamt megyehatár kérdését a Közigazgatási Minisztériumban. A meghallgatás eredményeként Octav Cozmanca tárcavezető elfogadta a képviselő szeptemberi beadványaiban szereplő javaslatot, miszerint a megyésítési törvény térképmelléklete hiányában az 1972-es katonai térkép számítson meghatározónak a határvonal megállapítására - nyilatkozta a Krónikának Garda Dezső. Az említett térkép alapján Gyergyószentmiklós visszakapná a Gyilkos-tó üdülőtelep és a Békás-szoros közötti területet, melyet Neamt megyéhez csatoltak. Az egyeztetések újrafelvételére és a katonai térkép alapdokumentumként történő használatára a miniszternek kell utasítania a megyehatár megállapítására kinevezett bizottságokat. /Gergely Edit: A határvita vége? = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./
2003. január 15.
A Békás-szorosért zajló harcban az előzetes egyeztetések ellenére jan. 14-én mégsem az 1972-es katonai térképet kezelték alapokmányként, amikor a megyék közti határvitát próbálták tisztázni a Hargita és Neamt megyei illetékesek. Így a szoros és a hozzá tartozó terület ezentúl a moldvai megyéhez tartozik. A nyár folyamán újabb pontosításokat végez majd a két megye kataszteri hivatala. A neamtiak hallani sem akartak a Hargita megye számára előnyös, 1972-es katonai térkép alapdokumentumként való kezeléséről. Garda Dezső gyergyói parlamenti képviselő elmondta, szóbeli ígéretet kapott Octav Cozmanca közigazgatási minisztertől arra, hogy az 1972-es katonai térképet tekintik kiindulási alapnak. /Gergely Edit: Neamt megyéé a Békás-szoros. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2003. május 30.
Százhúsz évvel ezelőtt több bukovinai faluból indultak útnak székely családok, hogy Magyarország legdélibb csücskébe, az Al-Duna mentén telepedjenek le. Itt három faluban, Székelykevén, Hertelendyfalván és Sándoregyházán találtak otthonra. A két emberöltő távlatából az egykori kivándorlók ősei az évfordulót a mai Kárpát-medence három országán áthaladó kerékpártúrával szeretnék emlékezetessé tenni, hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Heltai Alapítvány vendégeiként Rancz Károly, a Pancsovai Petőfi Kulturális Egyesület elnöke, illetve Dani Ernő és Dani Zoltán, a TINET ifjúsági klub vezetői tartottak. A vajdasági vendégek magukat al-dunai, bukovinai székely magyarként határozták meg, akik ma is hűséggel őrzik elődeik hagyományait és hitét. Székelykevén működik a Vajdaság talán egyetlen színmagyar oktatási intézménye, ahol nyolcadik osztályig folyik magyar nyelvű oktatás. Az 1400 km-nyi biciklitúra törzsgárdáját a 10-15 főnyi vajdasági székely fiatal jelentené, akik busszal utaznak majd Madéfalvára, a kerékpártúra indulási helyére. Innen a Békási szoroson át öt bukovinai falut látogatnának meg, majd Erdélybe visszakanyarodva, Szatmárnémeti érintésével átlépnek Magyarországra, és onnan déli irányba, hazafelé haladnának. Pilich László a Heltai Alapítvány részéről elmondta, hogy folynak az egyeztetések a bukovinai fogadtatásról azokban a falvakban, ahol ma már csak románok laknak. A júl. 24-én induló csapat soraiba várja mindazokat, akik rövidebb-hosszabb időre részt vennének a rendezvényen. /(m. j.): Székely kerékpártúra Bukovinába. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2003. június 26.
Turisztikai szakemberek elkészítették a magyarországiak által legszívesebben látogatott erdélyi helységek listáját. Felméréseik alapján az első tíz sorrendje a következőképpen alakult: 1. Szováta, 2. Torockó, 3. Békás-szoros, 4. Korond, 5. Parajd, 6. Szent Anna-tó, 7. Tusnádfürdő, 8. Tordai-hasadék, 9. Kolozsvár és Marosvásárhely, 10. Kalotaszeg. /Borbély László: Erdélyi top tíz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./
2002. május 7.
A jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola és a marosvásárhelyi 20-as iskola kapcsolata 1995 óta tart. Voltak közös fellépéseik Nagyváradon (a Szent László-bazilikában), Budapesten (a Szent István-bazilikában), a Feszty-körképnél Ópusztaszeren és másutt. A vásárhelyi gyermekek az anyaországgal ismerkednek, a jászságiak Erdéllyel, Szovátával, a Békás-szorossal, a Gyilkos-tóval, a közös történelem megannyi helyszínével és emlékével. Most jászberényiek jártak itt. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely - a mi "székely kapunk". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2002. június 10.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya immár másodszor szervezte meg jún. 7-8-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban rangos szakmai konferenciáját, amelyen több mint 150 magyarországi és hazai szakember vett részt. Az első napon a konferencia résztvevői a Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Gyergyószárhegy–Gyergyóditró–Békási-szoros, Gyilkostó–csíkszeredai útvonalon tettek élménygazdag tanulmányi kirándulást, másnap a konferencia keretében több mint 30 tudományos előadást hallgathattak meg, valamint cégbemutatókkal ismerkedhettek. A konferencia tematikája igen gazdag és változatos volt: acélszerkezetekkel, építőanyagokkal, környezetvédelemmel, rehabilitációval stb. kapcsolatosan hangzottak el értekezések. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. Népes részvétel, színvonalas értekezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./
2006. február 8.
A Balassa Bálint Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Legszebb helyeink pályázatának eredményhirdetése, első tíz helyezett: Balázs D. Attila – Bihar-hágó, Torockó; Biczók Gyula – Szepesváralja, Torja; Cseh Botond – Csomakörös; Fülöp Lóránt – Agyagfalva, Bögöz; Horváth Dóra – Békás-szoros, Zetelaka; Kléri János – Bihar-hegység, Kolozsvár; Molitorisz Endre – Boga-völgye; Palotás Panni – Torockó, Zeteváralja; Turoczi József – Farkaslaka; Vitos Hajnal – Pusztina, Zsobok. Különdíj: Nyeső László – Topolya – Vajdaság. /”Legszebb helyeink” pályázat eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2007. március 24.
Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke április 22-én, a déli szentmise után figyelemfelkeltő kerékpáros zarándoklatra indul Budapestről, a Szent István Bazilika elől. „A Kárpátoktól Keletre élő mélyen hívő, római katolikus csángómagyar testvéreink nem hallgathatnak magyar anyanyelvükön misét és nem vehetnek részt anyanyelvükön egyházi szertartásokon, csak románul. Ezért ha záros határidőn belül nem sikerül a csángó testvéreink életvitelét alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét legalább részben magyarra váltani, a jelenleg 16 faluban működő oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást” – olvasható felhívásában. A kerékpáros zarándoklat útvonala Magyarországon érinti a fő észak-dunántúli római katolikus egyházi központokat, Bécsen és Velencén keresztül eléri a Vatikánt, majd visszafelé Déva érintésével Gyulafehérvárra, az erdélyi római katolikus egyház központjába érkezik. Ezután Kolozsváron át pünkösd szombatján Csíksomlyóra ér, majd a Békási-szorosnál átlépi az ezeréves országhatárt. A következő fontos állomás Iasi, a római katolikus egyház moldvai központja. Az útvonal ezt követően fordul Bákó, a moldvai csángóság közigazgatási központja felé, majd továbbmegy minden olyan faluba, ahol magyar oktatás zajlik, és ahol az utcán magyar szó hallatszik. /Kerékpárral a moldvai magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2007. április 5.
Abban reménykedett, fejtette ki Garda Dezső, hogy 1989. december 24-én, mikor a városi RMDSZ programját kidolgozta, új időszak következik be Gyergyószentmiklósnak és környékének mindennapi életében. Sajnos már akkor érzékelhették egy korrupciós folyamat kezdeteit, amely napjainkban szinte lehetetlenné teszi az egyszerű emberek életét. Országos szinten is óriási károkat okozott a magánosítás, de sajnos, Gyergyószentmiklós is szenvedő alanyává vált az egyéni célokat szolgáló privatizációnak. Törvénytelen magánosítás ment végbe Gyergyószentmiklóson is. A parlamentben másodszor megbukott a privatizációval kapcsolatos dokumentumoknak nyilvánossá tételével kapcsolatos törvénytervezet. Garda törvénytelenségek sorozatát tapasztalta az erdők visszaadása terén is. Sajnos, soha senki nem segítette abban, hogy miután azonosította a tetteseket, akik a fát ellopták, ezeket felelősségre vonják. Egy nagyon jól szervezett csapat alakult ki ezek védelmére. Garda egyik parlamenti felszólalása után Valeriu Tabara beismerte: a magyaroktól elvették a Békás-szorost. A Gyilkostó üdülőtelep sorsa is elszomorító. Szép lassan eladogatták a hegyen túliaknak. A város megyei jogú várossá nyilvánításával kapcsolatban Garda törvénytervezetet készített. A korabeli városvezetésben lévő döntéshozó személyek mindent elkövettek a kezdeményezés megbuktatására. Ezek a személyek jelenleg is mindent elkövetnek a város tönkretétele érdekében. Az emberek a rosszal szemben nem mernek lépni, nem merik a jogaikat követelni. Jelenleg a „százéves a várost” ünneplik, Garda ezt történészként nem találja helyesnek. Számtalan feljegyzéssel találkozott az okiratokban, melyekben Gyergyószentmiklóst már a XVII–XVIII. századokban városnak tüntették fel. A jogi státus kiharcolása részben Orel Dezsőnek, az első választott polgármesternek, de főleg Puskás Adolfnak, a település akkori jegyzőjének köszönhető. Gyergyószentmiklós városként való működését a XVII. századtól kezdődően nem lehet megkérdőjelezni. A város visszafejlődése 1920 után következett be, amikor Gyergyószentmiklós, mint határ menti település, elvesztette a Moldva és Erdély közötti átmenő kereskedelemben betöltött szerepét. További gyengüléshez az 1946–1955. közötti események járulnak hozzá: a magánbankok felszámolása, és ezzel együtt a kereskedők és iparosok vállalkozásainak megszüntetése. – Gyergyószentmiklóst nagyon nehéz különválasztani a környező településektől, melyekkel gazdaságilag és demográfiailag is összefonódott. 2000-től kezdődően a város iparában lassú fejlődés mutatható ki. A fafeldolgozó vállalatoknak sikerült modern technológiát kialakítani. A közbirtokosságok is megkezdték a tevékenységüket ezen a vidéken. Garda úgy érzi, hogy rendkívül erős tendencia van arra, hogy Gyergyószentmiklós életéből, mint közéletben résztvevő személyt, mint képviselőt, mint tudományos tevékenységet folytató történészt, kiiktassák. /Baricz-Tamás Imola: Dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt kérdeztük, hogyan látja a mai Gyergyószentmiklóst = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 5. – 14. sz. /
2008. január 18.
Csutak István vitacikkében hiányolta, hogy a kökösi táblával egy időben nem volt Berecknél, Békásnál, Palánkánál, Szabédnál, Nyárádtőnél és Balavásárán is Székelyföld-tábla, de azt nem kérte számon, hogy amikor Markó Béla, az RMDSZ elnöke meghirdette a székelyföldi szimbólumok használatát, akkor miért nem tettek arról, hogy ténylegesen megjelenjenek ezek a szimbólumok. Miféle közigazgatási rövidlátás alapján jelentené a Székelyföldet csak Hargita és Kovászna megye? Parlagi törekvés, hogy egyetemet hoztak létre „minden magára valamit is adó székely (kis)városban”, amikora román (kis)városokban ugyanennyi, vagyis számszerűleg sokkal több egyetem jött létre? Valójában az a baj, hogy a sok magyar diplomás csak mesterember, aki sem alkotásra, sem közösségteremtésre nem törekszik. Csutak hiányolja a székelyföldi jövőképet. Gáspár Sándor ezzel egyetért. Arról is kellene írni, hogy miből állna a jövőkép. A térséget elkötelező politikai cselekvések egy szigorúan meghatározott politikai szervezethez kapcsolódnak, az RMDSZ-hez, de a nevét Csutak nem írja le. A székek felszámolásának szándékát hatalommegerősítő szándékkal néhány hete elárulta már Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, az európai parlamenti választások másnapján, egységes, megyei szervezetet kiáltva ki üdvözítőnek a két székely megyében. A székek valójában a környezet egységes megélésének keretei. Érdekes módon, a székely székek elleni harci riadót azután fújta meg az RMDSZ vezetősége, miután kiderült, hogy néhány székben jóval kevesebb szavazatot szerzett a szervezet, mint azokban a megyékben, amelyekben a hagyományos (magyar) történelmi közigazgatás még nyomokban se nagyon létezik. Székelyföldet nem modernizálni lehet a székek megszüntetésével, hanem felszámolni. Évszázadok során a székely székek megfeleltek feladatuknak – természetes közigazgatási keretet biztosítottak minden társadalmi rendszerben, minden gazdasági koncepcióban. /Gáspár Sándor: Széljegyzetek Csutak István (szél)kakaskodásához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8., Népújság (Marosvásárhely), jan. 11. . Krónika (Kolozsvár), jan. 18./
2008. április 2.
Hat vitás megyehatára van jelen pillanatban is Hargita megyének, közölte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, hangsúlyozva: ez sokkal inkább az érintett községek határvitája. A legismertebb határvita az Úz-völgyi, ahol a két település közötti határ, Csíkszentmárton és Dormánfalva (Darmanesti), illetve Bákó és Hargita megye határai képezik a vita tárgyát. Egy másik cifra helyzetű település Gyimesközéplok, ahol közel ötszáz ember közigazgatási hovatartozása felemás. A szóban forgó félezer embernek a személyi igazolványa Középlokra szól ugyan, de az adót már a Neamt megyei Danuc községbe fizetik. A Gyilkostó üdülőteleptől a Békási-szoros irányában fekvő terület tulajdonjoga mai napig kérdéses a gyergyószentmiklósi önkormányzat számára. Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő több éve igyekszik tisztázni a helyzetet. A hivatalos román térképek szerint az egész Békási-sziklaszoros Neamt megyéhez tartozik. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egy korábbi katonai térképpel tudja bizonyítani, hogy a terület megyésítés előtt a mai Hargita megye területéhez tartozott – ezt a kataszteri hivatal viszont nem fogadja el bizonyítéknak. A Gyilkostó-övezet mellett Hargita megyében a Gyimesek vidékén Csíkszék, Keresztúr mellett Háromszék folytat határvitákat. Tamás Sándor parlamenti képviselő nemrégiben jelezte, több ezer ozsdolai, gelencei, berecki, zabolai közbirtokosság, magánszemély, egyház, önkormányzat károsult az 1968-as megyésítések során. A Vrancea megyéhez csatolt területek visszaszerzésére irányuló követeléseket Tulnici település földosztó bizottsága eddig folyamatosan visszadobta. Az ozsdolai közbirtokosság ügye már Strasbourgba került jogorvoslásra. /Gergely Edit, Horváth István, Illyés Judit: Forró megyehatárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2008. október 13.
Rangos tudományos konferenciának adott otthont a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Az Enelko-SzámOkt 2008 néven megrendezett konferencia egyik témája volt a régió megújuló, potenciális energiaforrásainak azonosítása, felhasználási módszerek, a zöldenergia előállításának közeli és távlati lehetőségei Erdélyben. Magyarország és Erdély rangos egyetemei, a szakminisztériumok, valamint a vállalkozói réteg egybegyűlt képviselői október 10-én közös tanulmányúton vettek részt a Csíkszereda – Gyergyószentmiklós – Gyilkostó – Békási-szoros útvonalon. Október 11-12-én a résztvevők plenáris üléseken hallhattak előadásokat. /Hompoth Lóránd: Tudósok a jövőért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13.
2008. november 28.
Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotós fényképezőgépével rendszeresen felkeresi a Gyergyószentmiklós melletti Gyilkostó–Békás-szoros természeti rezervátumot, a Gyilkos-tó környékét. Fotóin jól látható: a 171 éve keletkezett Gyilkos-tó, az ország legszebb torlasztava kipusztulóban van. /Barabás Cs. Márti: Gyilkolják a Gyilkostót. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2009. augusztus 13.
Elkerülhetetlennek tűnik, hogy bíróság elé kerüljön a Hargita és Neamt megye között évek óta húzódó határvita, miután a moldvai megye önkormányzata a napokban olyan területen állította fel a szomszédos régiók határát jelző táblát, amelyet a székely megye magának vindikál. A két megye képviselőtestületének vezetői egy héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy folytatja munkáját a vitás ügy rendezése végett 2005-ben létrehozott bizottság. „Neamti szomszédaink figyelmébe ajánljuk a közismert tényt, hogy a két térség határa emberemlékezet óta ugyanott, a Békás-szoros túloldalán húzódik” – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az RMDSZ-es politikus. Gyergyószék Székely Tanácsa Székelyföld és Gyergyószentmiklós elleni „agresszióként” értékeli a történteket. /Rostás Szabolcs: Neamt faragja Hargitát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Gyergyószék Székely Tanácsa közleményben reagált a Gyergyószentmiklóst ért újabb agresszióról. A két világháború között még érvényben volt a két régió közötti történelmi határ. 1950 után a kommunista hatalom egyre nyugatabbra, a Békási szoros felé tolta a határt. Az a tény, hogy Neamt megye vezetői Gyergyószék területére állíttattak táblát, meghamisítva és túllépve még a kommunista hatalom által az 1968-as megyésítéskor önkényesen meghúzott határt is, azt bizonyítja, hogy a román hatalom továbbra sem mond le a székelyek elnyomásáról, olvasható a közleményben. Egy jogállamban nincs helye a törvénytelen területfoglalásnak, egy nép, egy nemzeti közösség a többségi nemzet általi elnyomásának! Gyergyószék Székely Tanácsa a leghatározottabban elítéli ezt a jogfosztó cselekedetet. /Agresszió Székelyföld ellen! Gyergyószék Székely Tanácsa közleménye. = Erdély. Ma, aug. 12./
2009. augusztus 17.
A cikkíró szerint idők során a különböző kormányzatok, közigazgatóságok, a katonaság elegendő mennyiségű térképet termeltek ahhoz, hogy az egyikkel mindig meg lehessen cáfolni a másikat Hargita megye és Neamt megye vitájában, hogy kié a Békás-szoros. A Békás-szorosnak nem csupán a román-magyar helyfoglalással kapcsolatos történelmi jelképrendszere vagy gazdasági vonzereje a fontos, hanem belefoglalható a jövőbeli, uniós szemléletű stratégiai fejlesztési elképzelésekbe is. Neamt megye 1968 óta saját megyetábláját próbálta az országút mentén kilométerenként előretolni, utóbbi napokban azonban már nagyméretű turisztikai jelzőtáblát is kihelyezett. Hargita megye tanácsa most sikeresen lépett közbe, a táblát leszerelték, de a tartóoszlopokat otthagyták. Neamt megye már jó ideje más csatornákon már tudatosan önmagához kapcsolta a Békás-szorost. A Neamt megyei tanács honlapján látható térképen a Békás szoros, a „Cheile Bicazului” egyértelműen Neamt megye része, ugyanígy van ez feltüntetve több angol, német, francia nyelvű más információs forráson, a turisztikai vásárok információhordozóin, egész sor román nyelvű kiadványon. /Székedi Ferenc: Táblaháború. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2009. augusztus 18.
Közös fellépéssel kell megoldanunk a határvitát, hiszen a Békás-szorosban húzódó Hargita–Neamt határ megyehatár is, nemcsak Gyergyószentmiklós közigazgatási területének határa – jelentette ki Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök nemtörődömséggel vádolta Gyergyószentmiklós önkormányzatát, és bírságot helyezett kilátásba, ha nem távolítja el a Neamt megyeiek által felállított információs táblát. A tábla kihelyezését megelőzően a két megye elöljárói egyezséget kötöttek: tartózkodnak a megyehatárt jelző táblák, feliratok elhelyezésétől, míg az erre a célra létrehozott bizottság nem dönt a kérdésben. Mezei nem jelent meg a tárgyaláson, mivel az EMI-tábor megnyitóján vett részt – ezt is nehezményezte Borboly. /Jánossy Alíz: Közös megoldás kell a határvitára. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
