A romákkal Csekefalván is vannak gondok, jelezték az olvasók. Egy, a faluba épphogy beköltözött házaspárnak a romák rendszeresen ledöntötték kerítését, majd a reklamáló gazdát megfenyegették, hogy elintézik őt is, családját is. Van két gyerek, egy daganatos betegségéből éppen kilábalni akaró 28 éves asszony. És egy aggódó férj, apa. Volt. Aki elmondta, megverték, elment a rendőrségre, de az ügyvéd mondta, hogy nincs tanú, nincs mit tenni. /Szondy Zoltán: Csekefalván nincs remény? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11 . /
2008. december 22.
A 20. század magyar története sok-sok vándort, külföldre szakadt hazánkfiát tart számon. Nagy hazatérőt is jó néhányat – olyat azonban, mint Cs. Szabó László, aligha még egyet, mondta el Kántor Lajos december 20-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Magyar Örökség díj átadásakor. A Szabó családnév elé tett „Cs” betű a Székelyudvarhelyhez közeli, az egykori székelykeresztúri járáshoz tartozó Csekefalvára utal, apja családjára. Az író születési helye Budapest, viszont Homoródfürdőn keresztelték, és az életét-szemléletét meghatározó gyermekkor Kolozsvárhoz köti. Innen szakította ki a történelem, a szülői akarat, és megkezdődött Cs. Szabó László budapesti, majd Európát átcikázó élete. Róma, Firenze, Bázel, Stratford – a tartós emigrációs otthon pedig London. Cs. Szabó amikor tehette, meglátogatta a gyermekkor. A hazalátogatások leghíresebb őrzője, az Erdélyben című kis könyv, 1940-ből, lírai naplójegyzeteit tartalmazza. Cs. Szabó 1984-ben távozott az élők sorából. Nem térhetett haza a Házsongárdba, így hát a sárospataki temetőt, könyvtárnyi hagyatékának őrző helyéül ugyancsak Sárospatakot választotta. 2008 decemberében pedig, posztumusz, a Magyar Örökség-díj tulajdonosa lett. /Kántor Lajos: A hazatérő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2009. március 4.
Egyre több a panasz a Csíkszentmártonhoz tartozó Csekefalván élő romákra: a falubeli magyarok elmondásai szerint a cigány kisebbség jó néhány tagja már nemcsak a terményt lopja el, hanem a cigánysor szomszédságában lakó idősebbeket zaklatják. A romák a mezőről fényes nappal lopják a pityókát, de a megmosott gumicsizmát sem lehet kitenni a kerítésre száradni. Kérték a polgármesteri hivatalt és a rendőrséget is, hogy segítsenek megfékezni a bűnözést, de semmi sem történt. – Több alkalommal is figyelmeztettük a romákat, hagyják abba a lopásokat, de sajnos nem jártunk sikerrel – nyilatkozta Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. – Az érintett kisebbség tagjai nem akartak megszólaltatni, mondván, nem értik az ellenük felhozott vádakat. /Kozán István: Etnikai feszültség Csekefalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
