1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./
1996. november 4.
Tófalvi Zoltán az 1956 és 1960 közötti bebörtönzött túlélőkkel elment a régi szenvedés színhelyeire és börtöneibe. Még az erdélyi magyar közvélemény is alig tud valamit arról, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben "államellenes összeesküvés vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és 10-et ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, dr. Orbán Károly marosvásárhelyi, dr. Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, dr. Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. - Az "érmihályfalvi csoport" 31 elítéltje közül 1958. dec. 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, dr. Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate vallatószobáiban elszenvedett kínzásokba belehalt a dr. Dobai István jogász által összeállított "ENSZ-memorandum" két vádlottja, Kertész Gábor és Nagy József. A peripravai kényszermunkatáborban /a Duna deltájában/ halt meg Demeter István. A börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében az 1964-es szabadulás után nemsokára meghalt Molnár Béla, Kolumbán Bendegúz, Nyitrai Sándor, Böjthe Sándor, Adorján Dezső, Csatlós Csaba református lelkész, illetve teológus, valamint Grósz József, Bocz Ádám, Deák Géza peripravai "Golgotát járó". A börtönben halt meg az "érmihályfalvi csoport" egyik résztvevője, a 25 éves kényszermunkára ítélt Tordai János géplakatos. Az RMDSZ 1996 egyik legjelentősebb kezdeményezésének, az 1956-os forradalom legméltóbb romániai megemlékezésének tartotta Tófalvi Zoltán elhatározását, hogy végigjárják az egykori gulágokat és erről film készüljön. A budapesti DEKO Film 36 órás, a Román Televízió magyar adása 15 órás filmösszeállítást készített a "halálmenet" megismétléséről. Az utat végigjárók között volt dr. Csiha Kálmán református püspök /10 évre ítélték/, Mózes Árpád evangélikus püspök /18 évre ítélték/, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, dr. Dobai István nemzetközi jogász /életfogytiglanra ítélték/, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze /11 évre ítélték/, Veress Sándor, a Kis-Küküllő menti csoport vezetője /még 1957 januárjában is a magyar forradalmat éltető röpcédulákat terjesztettek!/, akit 20 évre ítéltek, Kacsó Tibor, a "fegyveres felkeléssel" vádolt csíkszeredai csoport vezetője /25 év kényszermunkára ítélték/, Puskás Attila biológus, aki Október 23-a című saját versét terjesztette /20 évre ítélték/, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége és a Székely Ifjak Társasága, valamint a "Palotás-csoport" számos tagja, akiket annak idején 15-25 évre ítéltek. - Egyedül a marosvásárhelyi bíróságon 514 személy ellen hoztak különböző ítéleteket. Itt ítélték el az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ 75, a "Palotás-csoport" 24, a Székely Ifjak Társasága 9, a Puskás Attila nevével jelzett csíkszeredai tanárok, diákok 11 fős csoportját, a Kacsó Tibor nevéhez kapcsolt "fegyveres" felkelés 3 tagját, a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskola 21 tanulóját /valamennyien román anyanyelvűek!/. Ezeken a tárgyalásokon a szabóból gyorstalpalással "hadbíró őrnaggyá" előléptetett Macskássi Pál elnökölt, aki a visszaemlékezések szerint több mint 80 személyre mondott ki a halálos ítéletet. /Új Magyarország, nov. 4./
1999. október 8.
Okt. 8-án Szentegyházán felavatják a város most elkészült zászlóját, és ezzel kezdetét veszi a Szentegyházai Napok rendezvénysorozat. A zászlóavatás után az alsó katolikus templom melletti világháborús emlékműnél helyezik el a kegyelet koszorúit, majd autóbuszok szállítják a résztvevőket a felső templomhoz. Az ottani emlékmű megkoszorúzása után az aradi vértanúkra emlékeznek. Megnyitják Bodó Levente képzőművész kiállítását, helyi népművészeti kiállítás is nyílik szőtt, illetve faragott tárgyakból. Okt. 9-én a városi könyvtár 50 éves évfordulóját ünneplik a könyvtárban, ahol Gellért Géza Orbán Balázsról készült szobrát leplezik le. Lesz vetélkedő diákok részvételével, dr. Vofkori László tart előadást, és fellép a Haáz Sándor vezette Gyermekfilharmónia. /Mától ünnepel Szentegyháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./ Szentegyházán okt. 8-án megnyílt Bodó Levente szobrászművész kiállítása. Az ötvenedik életévét az idén betöltött alkotó szobrait, grafikáit mutatta be, a különböző pályázatokon szereplő műveket (a nagyszalontai pályázaton szereplő egész alakos Bocskai-szobor makettjét), elkészült emléktáblák gipszváltozatait (a székelyudvarhelyi Nyírő-emléktáblát, a Tamási-emléktáblát, a csíktaplocai iskola számára készült Xántus János-emléktáblát), a tavaly készült báró Eötvös József-mellszobor gipszváltozatát, portrékat, valamint monotípiákat és tollrajzokat. /Bodó Levente kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
1995. augusztus 18.
Csíktapolcában, a temetőben aug. 10-én felavatták az első és második világháborúban elesettek márvány emlékművét, Dóczi András szobrászművész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1995. augusztus 18.
Csíktapolcában, a temetőben aug. 10-én felavatták az első és második világháborúban elesettek márvány emlékművét, Dóczi András szobrászművész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2000. április 4.
Budakeszi 14-15 ezren lakosának 30-40%-a erdélyi, dél- vagy felvidékről származott el. Az idősebb székelyek zöme 1945 után került Budakeszire, a második nagyobb exodus pedig a romániai forradalom után volt. A Budapesti Székelykör az 1980-as évek közepén alakult, ezt követően megindult az országos szerveződés. Budakeszin 1990-ben alakult meg a Buda környéki Székelykör 21 fővel. Elnöke azóta is Gecző István, ügyvezető elnöke pedig Zsigmond Balázs. A Székelykör kulturális egyesület, politikai és gazdasági tevékenységet nem folytat. Nemcsak Budakesziről, hanem Budapest környéki falvakból, így Budajenőből, Zsámbékból, Budaőrsből, Etyekből, Érdről, Telkiből, Tökből, Pátyból, Biatorbágyból is vannak tagjaik. A Bonyhád székhelyű bukovinai székelyekkel is tartják a kapcsolatot. Feladatuknak tekintik a fiatal művészek segítését, tárlatok rendezését, együttesek fellépését, összejövetelek, bálok megtartását, a székelységgel foglalkozó írások közreadását. Kiállításokat, tudományos, irodalmi előadásokat, versenyeket (szavaló, prózamondó, mesemondó) szerveznek. Csíkszeredával, Csíktapolcával. Augusztus 20-án Csíkszeredából és Csíktapolcáról várnak vendégeket, útiköltségükhöz hozzájárulnak. Ebben az évben székelykaput szeretnének felállítani. - 1996-ban a község temetőjében kopjafát emeltek a második világháborúban elesett erdélyi katonák emlékére. A kopjafát Andrási Ignác készítette. /Szőcs Andrea Enikő: Buda környéki Székelykör. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2001. július 16.
Júl. 12-én a Polgártárs Alapítvány lakossági fórumot tartott Csíkszeredában, amelynek meghívottja dr. Csedő Csaba István polgármester volt. Újbóli megválasztása óta eltelt egy év megvalósításairól számolt be a csíkszeredai vezető. Az önkormányzathoz átkerülő intézmények finanszírozása tetemes összegeket emészt fel a hivatal költségvetéséből. Az ivóvízhálózat bővítése folyamatban van Csíktaplocán. Az úthálózat javítása is jelentős összeget emészt fel. Az öregek otthona felépítésére még legalább két évet kell várni. /DACZÓ DÉNES: Polgármesteri faggatózó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2001. október 29.
1994-től évente megrendezik Cán a Xántus János Általános Iskola napjait, melyek elsősorban arra hivatottak, hogy a résztvevők megemlékezzenek a csíktaplocai származású, sokoldalú tudósról, Xántusz Jánosról. Idén kétnapos /okt. 26-27/ rendezvénysorozat volt. Az első napon vetélkedők zajlottak, Xántus János természettudományi munkásságát idézve a tanulóknak kőzeteket, állatokat, növényeket kellett felismerniük. A második napon ünnepi műsor következett. Ferencz Erzsébet igazgatónő Xántus János munkásságát ismertette, majd az iskola tanulói mutatták be ünnepi műsorukat. Az ünneplés az iskola udvarán zárult, ahol a jelenlévők a Xántusz-domborműnél illetve -kopjafánál helyezték el koszorúikat. /Erős Katalin Gyöngyi: Xántus Jánosra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszerda), okt. 29./
2001. november 16.
Hargita megye katolikus templomai ellen indítottak valakik sorozattámadást, a rendőrségnek nem sikerült azonosítani a tetteseket. Úgy tűnik, hogy szervezett rablótámadások sorozatáról van szó. Szeptemberben Gyergyóalfalu templomából emeltek el kisszobrokat, előtte a székelyszentléleki és a parajdi templomokat vették célba a rablók, ahonnan nagyobb méretű kegyszobrokkal távoztak. Próbálkoztak a korondi templomban is, ezúttal sikertelenül. A legnagyobb méretű templomfosztogatás a közép- és felcsíki katolikus templomokat érte. Egyetlen éjszaka, október 26-án több község templomába törtek be a rablók. Feltörték a csíkpálfalvi templom kórusának bejárati ajtaját. Csíkdelnén felfeszítették az Úr kápolnájának ajtaját, s elemeltek egy gipszből készült, 1,70 magas Mária-szobrot és egy, a feltámadt Krisztust jelképező értékes faszobrocskát, s elvittek egy hangszórót is. A csíkszentmiklósi plébános tájékoztatása szerint, ugyanazon éjszaka felfeszítették a borzsovai templom vaskos, vasazott tölgyfaajtaját, s magukkal vittek két szőnyeget meg egy régi gyertyatartót. A csíkszépvízi Havas Boldogasszony kápolna sekrestye ablakát betörték, azonban nem vittek semmit magukkal. Csíkmadaras templomában a legnagyobb a kár: 6 értékes faszobrot emeltek el, egy másik, gipszből készült szobor festékrétegét megkaparva, nem tartották érdemesnek elvinni. Ugyanakkor két olajfestményt is leszereltek a falakról. Október 31-re virradólag Csíkcsicsó templomának ajtaját felfeszítve, elvittek egy 160 éve készült Krisztus-faszobrot. Csíktaplocán is betörtek a templomba. /Kristó Tibor: Templomrablás sorozatban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./
2002. július 1.
Orbán Péter csíkszeredai lakost államellenes fegyveres szervezkedés miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték. Még ma sem tudja, hogy hová temették édesapját, Orbán Istvánt, akit halálra ítéltek, és valószínűleg az aradi szekuritáté pincéjében lőtték főbe 1958. szeptember elsején. Mindkettőjüket a Szoboszlay-ügyben ítélték el. Szoboszlay Aladár katolikus plébános volt Aradon, és ő ott kezdte szervezni az összeesküvést, amely a kommunista rendszer ellen irányult. A szervezkedés 1955-ben elkezdődött, Szoboszlay beszervezett több személyt Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, majd Kovászna megyében is úgy, hogy ez a szervezkedés átfogta majdnem az egész országot. Belekerültek brassói, bukaresti személyek is, továbbá Draganita Constantin egy tankos ezred parancsnoka. A szervezkedés célja az volt, hogy 1956. augusztus 23-án a bukaresti nagy felvonulás alkalmával zűrzavart keltsenek, s ezzel lázadásra, forradalom kirobbantására ösztönözzék a tömeget. Szoboszlay 1956 tavaszán eljött Csíkszeredára, s Orbánék házában, Csíktaplocán tartottak titkos megbeszéléseket. A tervek szerint augusztus 22-én kellett volna indulniuk Bukarestbe, a Csíkszeredán át Bukarestbe tartó gyorsvonattal. A megadott jelzés szerint minden vagon lépcsőjén, miután megállt a szerelvény, egy-egy cigarettára gyújtó férfinak kellett volna megjelennie, ezzel igazolva, hogy minden rendben van. Azonban nem jelentkezett senki, így Orbánék héttagú csoportja nem szállt fel a vonatra. Néhányuknál fegyver is volt. Nem tudták, mi történhetett, később tudták meg, hogy akkor már Szoboszlayt és néhány társát letartóztatták. 1957-ben Orbánékat is őrizetbe vették. A Securitate kezébe került a teljes Szoboszlay-féle lista, amely az összes szervezkedő nevét tartalmazta. A vallatás ellenére nem árulták el, kik tudnak még a szervezkedésről, így elkerülhetővé vált, hogy Csíkszeredából még 10 vagy 15 személyt letartóztassanak. Csíkiak végül heten kerültünk a bíróság elé. A Szoboszlay-ügyben több mint kétszáz személyt vettek őrizetbe, közülük 57-et ítéltek el, Orbánék családjából apját, őt és nővérét. Tíz személyt Szoboszlay Aladárral az élen, köztük az akkor 58 éves Orbán Istvánt halálra ítélték, majd kivégezték. A tárgyalás egy temesvári munkásklubban zajlott, amelyen többségében pártfunkcionáriusok vettek részt, valamint meghívottként a vádlottak családjából egy-egy személy. A bíróság elnöke magyar nemzetiségű volt, Macskási Pál, aki halálos ítéleteket kért, amit az ügyészek megalapozottnak minősítettek. A tíz halálos ítéleten kívül négy vádlottat életfogytiglan, négyet 25 évi, a többieket ennél kevesebbre, de minimum öt év börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyalás után két hónapig a halálraítéltek, a 25 évre és az életfogytiglanra ítéltek, köztük Orbán Péter is vasra verve szenvedtek, egy napon megszabadították őket láncaiktól. Ebből következtettek arra, hogy a halálos ítéleteket végrehajtották 1958. szeptember elsején. A halálos ítéleteket az aradi Securitate pincéjében hajtották végre, ahol főbe lőtték a foglyokat. A mai napig nem tudják, hová temették el a kivégzetteket. Orbán Péter a 25 évi börtönbüntetésből hetet letöltött különböző helyeken, Aradon, Zsiláván, Galacon és Szamosújváron, majd a nyugati nyomásra hozott közkegyelmi határozat értelmében szabadult. A rendszerváltás után kérte az RMDSZ-es parlamenti képviselők segítségét, közbenjárását a Szoboszlay-ügy tisztázásához, sikertelenül. Erdélyben a politikai elit tagjai jóformán nem is tudnak róla és a hasonló sorsú emberekről. /Fülöp D. Dénes: Tíz embert végeztek ki a Szoboszlay-ügy miatt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./
2002. november 4.
Nov. 3-án Csíkmindszenten és Taplocán a templom búcsúját. Csíkszentimrén is nov. 3-án, vasárnap tartották meg a Szent Imre-búcsút. Csíkszentimrén szoboravatás is volt, Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa és családja adományozta szülőfalujának azt a Márton Áron-szobrot, amelyet Ercsei Ferenc szobrászművész készített. /Szent Imre-búcsú Csíkszentimrén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./
2003. február 7.
Elhunyt Balogh László /Csíktapolca, 1946. máj. 21. - Sepsiszentgyörgy, 2003. febr. 5. / író. A halál mindig váratlan, akkor jön, amikor nem kellene, mondta utolsó regénye, a Tiszt úr, a kezem bemutatóján, Sepsiszentgyörgyön. A sok visszautasítás után, a kilencvenes években jött el az ő ideje, végre megírhatta sepsiszentgyörgyi regényeit, felkavaró dokumentumköteteit az ötvenes évek iszonyatos törvénytelenségeiről. Emlékezetes dokumentumkönyve a Jóisten nem áll meg Bükszádon /Háromszék Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997, Kaláka Könyvek/, alcíme: A kommunizmus pere. Ebben a Szárazajtán történt gyilkosságokról és az utána történt perekről volt szó, továbbá különböző perek túlélői emlékeztek. Balogh László temetésére febr. 7-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Bogdán László: Búcsú Balogh Lászlótól. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr.7./
2003. április 10.
A szűkös anyagiakkal rendelkező diákok számára Csíkszeredában kizárólag egy tanintézmény, a taplocai Xantus János Általános Iskola működik, ahol a 142 tanulóból 52-en segítséget kapnak a helyi tanácstól és a Riehen Egyesülettől. Az itt tanuló diákok száma 1994 óta folyamatosan növekszik. A tanulókat ingyenesen szállítják iskolába, ingyenesen kapnak tízórait és ebédet, délután az iskolában tanulják meg a másnapi leckéket. Az iskola külön foglalkoztat egyéni felzárkóztató tanítónőt is, a gyerekek kislétszámú osztályokban tanulnak. /Egyre több igénylő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2003. augusztus 29.
A nyolcvanéves Orbán Ferenc népi szobrász most is dolgozik otthonában, Csíktaplocán, Csíkszereda közvetlen szomszédságában. Orbán Ferenc a maga szórakoztatására, kedvtelésére készített szobrokat, majd másoknak is felfigyeltek rá, a népi alkotások házának irányítóitól is biztatást kapott. Imádkozó székely című szobrával megajándékozta Márton Áron püspököt pappá szentelésének 50. évfordulóján, amire köszönőlevelet kapott a jeles személyiségtől 1974-ben. Az elismerő, köszönőlevelek között van egy tavaly kelt levél is, amelyben ez áll: "A Mária-szobor azért is különösen kedves nekünk, mert biztos vagyok benne: annyi balszerencse közt a Boldogasszony tartott meg minket, akinek Szent István felajánlotta hazánkat." Aláírás: Lévai Anikó és az Orbán család. A volt miniszterelnök családját valaki megajándékozta a Feri bácsi szobrával, és a köszönőlevél megérkezett a faragó címére. Magyarországon egymást követő kiállításokon aratott sikereket a székely mester. Az utóbbi időben ugyanis inkább "Jézus-faragó" ember lett belőle, vagyis az egyházi témák kerültek előtérbe. /Ferencz Imre: A műkedvelés udvarában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 29./
2004. január 8.
Csíkszeredában a bűncselekmények mögött egyre többen Csibi István csíkszeredai vállalkozót, a Neptun Kft. tulajdonosát sejtik, azonban ellene nincsenek terhelő bizonyítékaik a nyomozóhatóságoknak. Boross Károly csíktaplocai római katolikus főesperes elmondta: egyre több adat, vallomás, nyilatkozat utal arra, hogy a székely város közbiztonságának első számú ellenségét Csibi Istvánnak hívják. A városban csupán 2003-ban öt autót, több céglerakatot és szórakozóhelyet gyújtottak fel, brutálisan megvertek üzletembereket és Szondy Zoltán újságírót, aki városi tanácsos is egyben. A rendőrségnek egyetlen tettest sem sikerült eddig azonosítania. László Lászlót és Dankó Sándort 1999-ben verték agyon. A csíkszeredai rendőrség előbb arról számolt be, hogy a két gyanúsított Csibi István alkalmazásában állt, majd néhány héttel később megváltoztatta álláspontját, mondván: a tettesek mégsem neptunosok. Néhány évvel ezelőtt a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csíktaploca polgárai lakossági fórumot hívtak össze, elpanaszolták, hogy nincs nyugtuk a Taplocán megtelepedett Neptun Kft.-től. A fórum után – amelyen élesen kirohant a cég ellen Boross Károly főesperes is – a templom zárral ellátott ajtaját találta tágra nyitva a plébános, majd motorkerékpáros ismeretlenek randalíroztak a településen. A lakossági gyűlést követően hatoltak be verőlegények éjjel két családi házba, és leütötték a fórumon a Neptunt bíráló családfőket, Balázs Dénest és Holló Gyulát. Szondy Zoltánt szept. 17-én három ismeretlen tettes fényes nappal megverte, újabb támadás pedig tavaly karácsony körül érte az önkormányzati képviselőt. Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő maga látott egy autós üldözést, ezért beadvánnyal fordult a belügyminisztériumhoz, ahonnan nemrég kapott választ. Eszerint a rendőrség egy személy ellen bírósági eljárási javaslatot nyújtott be a Csíkszeredai Bírósághoz rongálás alapos vádjával. Ioan Negrusa Hargita megyei rendőrparancsnok cáfolta, hogy a városban terror uralkodna. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester szerint sincs terror veszélye a városban. Csibi István az évek során azonban valóságos cégbirodalmat épített ki. /Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2005. január 4.
Csíkszeredában 2004-ben a két nagy plébánián pozitív értéket mutat a mérleg, a peremvidékeken azonban több volt a temetés, mint a keresztelő. A két nagy plébánián 235 keresztelőt és 164 temetés jegyeztek be. Csíktaplocán 14 esküvő, 23 keresztelő és 28 temetés volt. Zsögödben 9 esküvő és 9 keresztelő mellett 31 temetést tartottak. Csíksomlyón 10 esküvő, 21 keresztelő és 27 temetés volt. A református parókián 18 esküvőt, 30 keresztelőt és 21 temetést jegyeztek. A különböző felekezetek egyházainak összesített adatai szerint Csíkszeredában 186 esküvő volt, 332 gyermeket kereszteltek és 227 temetési szertartást végeztek. A környező falvak azonban elöregednek, egyre kevesebb a gyermek. /Takács Éva: Pozitív mérleg Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./
2005. április 4.
Április 2-án rendezték a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplomban a 11. Felcsíki egyházi kórustalálkozót. A találkozón részt vettek a rákosi, szentdomokosi, gyimesbükki, szépvízi, madarasi, gyimesközéploki, gyimesfelsőloki, dánfalvi, csíkszeredai, taplocai, csicsói, delnei, szenttamási, karcfalvi, madéfalvi egyházi kórusok, valamint a kegytemplom kórusa. /(Takács Éva): Felcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./
2005. július 4.
A rendezvény 1990-ben történt újjáélesztése után kialakult hagyományokhoz híven, az Ezer Székely Leány Napja találkozó a részt vevő együttesek, csoportok felvonulásával kezdődött július 2-án. A népviseletbe öltözött fiatalok Csíkszeredában a Szabadság tér érintésével vonultak ki Csíksomlyóra. A Megfeszített című rockopera erdélyi ősbemutatójára, a Koltay Gábor által rendezett nagyszabású előadásra több mint százezer ember volt kíváncsi. A Hármashalom-oltárnál ünnepi szentmisét celebrált Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános, az ünnepi szónok Sebestyén Ágoston gyergyócsomafalvi káplán volt. A szentmise után Boros Károly, a rendezvényt szervező Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vezetője megemlékezett néhai László Pál polgármesterről, aki segített a találkozó újjáélesztésében, illetve köszöntötte a székely népviseletben megjelent dr. Csedő Csaba István volt polgármestert és a szintén székely harisnyát viselő Ráduly Róbert Kálmán polgármestert. A hagyományőrző együttesek fellépését a csíkrákosi Csalogány kezdte. A gyorsasági lovasverseny résztvevői kitartottak a szakadó esőben. Este nagy sikere volt az előadásnak. A közönség több alkalommal megszakította a Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál főszereplésével előadott alkotást. Az előadást a Himnusz, a Szózat és a székely himnusz eléneklése, valamint tűzijáték zárta. /Sarány István: Százezer résztvevő az esti koncerten. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./
2005. augusztus 19.
Csíktaplocán a temető kápolnájában áldotta meg Tamás József püspök a Xantus Géza által készített monumentális munkát. A kápolnának a bejárattal szembeni falán nedves vakolatra készítette el Xantus Géza alkotását. Egyetlen nagy kép, amely nincs felaprózva. A kompozíció középpontjában Jézus Krisztus áll. A nagyméretű, 16 négyzetméteres freskó szervesen illeszkedik a kápolna belső terének szerkezetéhez. /Sarány István: A születéstől az örök világosságig. Xantus Géza monumentális freskója Csíktaplocán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./
2005. december 25.
Nemeskürty István budapesti író-történész, Léstyán Ferenc gyulafehérvári vikárius, Makovecz Imre budapesti műépítész, Kasza József szabadkai politikus, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf galántai népművelő és Perka Mihály szabófalvi történész-néprajzkutató tanár a Julianus-díj idei kitüntetettjei. A magyarságtudat fejlesztéséért és ápolásáért kifejtett tevékenységükért jutalmazta őket a magyarok őshazáját elsőként felkutató barát nevét viselő csíkszeredai alapítvány. A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért 1993 óta összesen hetvennégyen érdemelték ki az elismerést. Az idei díjátadási ünnepségre december 10-én a csíksomlyói kegytemplomban került sor. Bevezetőként az Árvácska együttes karácsonyi előadását tekinthették meg a jelenlévők. Ezt követően Boros Károly főesperes, csíktaplocai plébános és Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondta el ünnepi gondolatait. Beder Tibor tanár, a Julianus Alapítvány elnöke szólt azokról a személyiségekről, akik az anyanyelv őrzéséért és megmaradásunkért többletmunkát vállalnak itthon, a történelmi Magyarország területén, a Kárpát-medencében, vagy éppen a nagyvilág távoli pontjain. „Valóságos mozgalommá nőtte ki magát a másság védelme. Ebben az esetben a magyar nyelv és kultúra védelme nem ismer határokat. Egyformán fontos ez az erdélyi és a belgiumi, a felvidéki és a délvidéki, a magyarországi és az amerikai magyarnak. A magyar nyelv és kultúra nemcsak magyar, hanem európai érték is egyben, mint minden más nyelv és kultúra Európában. Ennélfogva nincs semmi különös abban, hogy ennek védelmét egy román, egy holland vagy éppen egy török ember is feladatának tekinti” – mondotta ünnepi beszédében az alapítvány elnöke, majd hozzátette: „Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a magyar határokon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több mint négymillió, ma már alig több mint két és fél millió magyar ember sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása. Nem egymást kell szidnunk mi, magyarok, határon innen és túl, és nem egymást kell kiközösítenünk, hanem az olyan politikusokat, akik tétlenül nézik beolvasztásunkat és a magyart a magyar ellen uszítják. Magyar nép csak egy van, és a székely népből sincs kétféle. Csak politikusokból van többféle. A szülőföld, amit mi magyar nyelvnek nevezünk, ma végső menedéke minden magyarnak. Mert más nemzetekkel ellentétben a magyarság azonos anyanyelvével!” – hangsúlyozta Beder Tibor. Végül a szentegyházi 150 tagú Gyermekfilharmónia karácsonyi előadása köszöntötte a kitüntetetteket. /Csúcs Mária: A nemzet szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 25./
2006. július 3.
Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./
2006. október 28.
Október eleje óta a csíkszeredai Xántusz János Általános Iskola taplocai egységében az iskolanapok keretében tanulmányi kirándulást, sportversenyeket, vetélkedőket rendeznek. Az elemi osztályosok mesemondó versenyen, a felső tagozatosok az iskola névadójának életéről szóló vetélkedőn vettek részt. Ma mutatják be azt a könyvet, amelyet Ferencz Erzsébet nyugalmazott igazgató állított össze az iskola történetéről Töredékek a csíktaplocai iskola történetéből címmel. Az 1945 utáni időszakból fennmaradt naplókat, anyakönyveket áttanulmányozva sikerült összeállítani az iskola rövid történetét 1879-től napjainkig. /Takács Éva: Mozgalmas hétvége az iskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2006. november 1.
Csíktapolcán a Szent Anna Elhelyező Központ lakói árva, félárva gyerekek, többnyire enyhe értelmi sérültek, akik közül néhányan beszéd- és tanulási zavarokkal, hallássérültséggel vagy akár mozgási nehézségekkel küszködnek. Az intézmény évente 100–110 Hargita megyei értelmi sérült diákot tart nyilván. A szolgáltatásokat azok vehetik igénybe, akik a Szent Anna Speciális Ipari Szakiskola diákjai. A bentlakásban mintegy 75-en laknak, de a bejárókat is innen látják el élelemmel, ruházattal, tanszerrel. Az intézmény igazgatója, Kelemen Attila elmondta, hogy a diákok 70 százalékának családja van, ők csak a tanév ideje alatt jogosultak ezekre a szolgáltatásokra. A napi ellátás, a rendszeres egészségügyi szolgáltatások mellett pszichopedagógiai, kinetoterápiás és szociális szolgáltatásokat is biztosítanak a gondozottak számukra. A Szent Anna Elhelyező Központ támogatására 2002-ben létrehozták az Elfi Egyesületet, amely pályázatok útján szerez forrásokat olyan programok lebonyolításához. A bentlakás szobáinak szépítésére, otthonossá tételére a város lakóihoz várnak segítséget, mert sok gyerek számára valóban az otthont jelenti ez a bentlakás. /Takács Éva: Otthonossá kellene tenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
2007. március 10.
A csíktaplocai Fazakas János László (Yana) munkáiból nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Házban Dicsőség az állandóságnak címmel. A színes tusrajzoktól az alumínium nyomatokig széles kínálattal, többnyire portrékkal érkezett a művész Marosvásárhelyre. A Yana névvel alkotó Fazakas János László grafikus Szegeden, majd Pécsett folytatta tanulmányait grafika szakon. Hat évig tartózkodott Magyarországon, ahol tanított, könyveket illusztrált és közben alkotott. /Antal Ildikó: Továbbképző a néprajzoktatásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./
2007. augusztus 8.
Ünnepre készülnek az erdőaljai és csibai római katolikus hívek, templomuk szentelésére. A Csíktaplocához tartozó filia négy év alatt felépült templomának 21 méter magas tornyába augusztus 7-én emelték fel a két harangot. Xantus Géza képzőművész műterméből pedig ma szállítják Csibába, a templomba az elkészült három festményt. A templom a közel kétszázötven lélekszámú, és egyre bővülő hívő közösség igényére épült. /Antal Ildikó: „Érc hangoddal imára hívd a hívet”. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2007. augusztus 11.
Éppen száz éve annak, hogy Csíktaploca – leválva a csíksomlyói egyházközségről – önálló plébániává vált. Az évfordulót templomszenteléssel is ünnepelték. Taploca filiája, Csiba és Erdőalja hívei számára épített templomot pedig augusztus 10-én szentelték fel. A hivatalosan kápolnának nevezett, de templomnak is beillő épületet. dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel. Az érsek örömét fejezte ki, hogy ezekben az időkben, amikor folyamatosan csökken a lakosság létszáma, itt az élő közösség számára új templomot építettek. A szentmise végén a templomépítő Boros Károly főesperes köszönetet mondott Isten után mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az új templom felépítéséhez. Jakubinyi érsek a Csíksomlyón kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta: az egyházjogot nem kívülről jött személyek, hanem a pápa, a megyéspüspök, a plébános, illetve a plébános elnöklete alatt működő, a hívek által megválasztott egyháztanács gyakorolja. /Takács Éva: Templomszentelés Csibában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./
2007. november 5.
Csíktapolcai születésű ferences szerzetesek voltak és a moldvai csángómagyarok érdekében dolgoztak. Ez köti össze a két jeles egyházfit, P. Taploczai Görög Istvánt és P. Gegő Eleket. A csíktaplocai egyházközség november 4-én, a búcsús szentmisén emlékplakettet avatott tiszteletükre. P. Taploczai Görög István (1631–1678) érdemei között említik azt, hogy XI. Ince pápa megtette a ferencrend vicarius generálisának. Moldvában apostoli megbízottként szolgált. Feljegyezték róla, hogy mikor nagy paphiány volt, ötvenhárom csíki és gyergyói egyházközségben teljesített szolgálatot, őrizte e közösségekben a katolikus hitet. A tudós P. Gegő Elek (1805– 1844) minden lehetséges fórumon felemelte szavát a moldvai magyarokért. Bejáratos volt a parlamentbe, ahol többször a képviselők asztalára tette a moldvai magyar telepek térképeit. A búcsús szentmisét P. Péter Artúr ferences szerzetes, a csíksomlyói rendház elöljárója celebrálta és ő is áldotta meg a szertartás előtt a két ferences barátnak emléket állító, a templom falán elhelyezett plakettet. A nagyméretű dombormű Xantus Géza képzőművész alkotása, a kivitelezés költségeit a csíktaplocai közbirtokosság fedezte. /Emléktábla a csángók támogatóinak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./
2008. szeptember 2.
Szeptember 1-jén volt ötven éve, hogy Temesváron kivégezték az erdélyi 56-os elítélteket. A Szoboszlay-per vádlottai közül tíz személyen 1958. szeptember 1-én hajtották végre a halálos ítéletet. Emlékszik-e még a köztudat azok nevére, akik vállalták a diktatúrával való szembefordulást? Álljon itt nevük: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, báró Huszár József, dr. Orbán Károly, dr. Kónya István, dr. Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István. Tervüket – egy romániai Keresztény Munkáspárt létrehozását – nem sikerült megvalósítaniuk, ügyüket elárulták, a résztvevőket bebörtönözték, tízet közülük kivégeztek. De nem a Szoboszlay-per volt az egyetlen 1956 után. Más perekben még öt személy ellen hoztak halálos ítéletet: Sass Kálmánt, dr. Hollós Istvánt, Szígyártó Domokost, Teodor Margineanut és Bíró Károlyt szintén kivégezték. A megtorlás idején tehát Romániában 15 személyt végeztek ki, közülük 10-et a Szoboszlay-ügyben. A vallatások és a börtönbüntetésekben elszenvedett kínzások következtében még 17-en életüket vesztették. 25 évi börtönbüntetésre ítéltek 43 személyt; 20–25 év közöttire 21 embert; 20 évi börtönre 36-ot; 15–20 év közöttire 29-et; 15 évre 57-et; 10–15 évre 24-et; 10 évre 112-őt; 5–10 évre 93-at; 5 évre 43-at; 1–5 évre 43-at; 1 év alatti börtönnel 117 személyt sújtottak. (Az adatok Péterszabó Ilona ‘56 után 57-en... a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyvéből származnak.) A halálra ítéltek között volt Orbán István is, akinek gyermekei, unokái 2006. október 23-án, szülőfalujában, Csíkcsomortánban emléket állítottak. Fiát, Orbán Pétert 25 évre, lányát, Etelkát öt évre ítélték, a szintén csíkszeredai Vorzsák Jánost pedig hét évre. Ők azóta is, ma is emlékeznek. De emlékeznek unokái is. Orbán István emlékére, kivégzésének 50. évfordulóján emlékező szentmisét tartottak Csíktaplocán. A család megkoszorúzta a taplocai temetőben a hősök emlékművét, amelyen Orbán István neve is szerepel. /Takács Éva: Fekete betűs gyásznap. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./
2008. október 18.
1958 a romániai magyarság történetében a véres megtorlásokkal, kivégzésekkel, példátlan retorzióval társuló esztendőként marad meg a közös emlékezetben. A román kommunista diktatúra számára a megtorlásokhoz az impulzust a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22. és 28. közötti látogatása jelentette. Kállai Gyula 1958. február 24-én Marosvásárhelyen jelentette ki, hogy Magyarországnak a szomszédaival szemben semmilyen területi követelései nincsenek, majd kijelentette, hogy az 1956-os magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Románia területi integritása számára jelentett veszélyt. A csúsztatás abban állt, hogy revíziós követeléssel egyetlen program sem lépett fel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem programjában 16. pontként szerepelt, hogy a magyar kormány nemzetközi fórumokon képviselje a határon túli magyarok ügyét. Kállai Gyula arra is felhívta a ,,román elvtársak” figyelmét, hogy az ellenforradalmárokat példásan meg kell büntetni. Ennek a kijelentésnek azonnali hatása volt: véres kezű magyar gyilkos, Kádár János és kísérete még el sem hagyta az országot, amikor a Kolozsvári Katonai Törvényszék Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök, Csiha Kálmán református lelkész – a későbbi püspök –, Hajdu Géza, Szőcs Ignác, Szentmártoni Bálint Ferenc-rendi szerzetes perében példátlanul szigorú büntetéseket mondott ki: Fodor Pált, Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester (1996–2000) édesapját 25 évi kényszermunkára, a többieket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítélte. 1958. május 30-án Temesváron tíz személyt ítéltek halálra. Kegyelmi kérvényüket visszautasították, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsa 1958. augusztus 22-én megerősítette a halálos ítéleteket. Ötven évvel ezelőtt, 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében a tíz értelmiségit, köztük dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, kivégezték. Az ötvenedik évfordulón álljon itt a névsoruk: Szoboszlai Aladár magyarpécskai római katolikus plébános, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános, báró Huszár József abafáji földbirtokos – letartóztatásakor Aradon élt –, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd, a Nemzeti Parasztpárt egyik Arad megyei vezetője, Orbán Károly mezőmadarasi, nyolc nyelvet beszélő földbirtokos, dr. Kónya Béla István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán István csíktaplocai tisztviselő, földműves, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Tamás Imre csíksomlyói tanító, Tamás Dezső csíksomlyói tisztviselő. A hozzátartozók ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai. Tamás Imre tanító három gyermekének a börtönből kiadták édesapjuk véres foltokkal tele nagykabátját. Szoboszlai Aladár úgy képzelte, hogy Háromszék lesz az általa kidolgozott Keresztény Dolgozók Pártjának és programjának központja. Bérmakeresztapja, Ábrahám Árpád torjai plébános révén a szervezkedés egyik legfontosabb központja Torja lett. A mozgalomnak sejtje működött Kézdivásárhelyen, Csernátonban. Azért fontos, hogy a mozgalom hiteles történetét a Háromszékben közölt sorozat révén elsősorban a megye lakossága ismerje meg. 50 évvel ezelőtt, 1958. október 4-én a nagyvárad-velencei művelődési házban mondták ki az ítéletet az érmihályfalvi csoport perében. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost, később magyar-francia-latin szakos tanárt halálra, 13 személyt életfogytiglani kényszermunkára és a többieket 5–25 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben végezték ki. Ez volt a legkegyetlenebb per, a túlélők nagy része a börtönből való szabadulás után elhunyt. A Háromszék folytatásokban közli Tófalvi Zoltánnak a Szoboszlai-per anyagát feldolgozó munkáját, emléket állítva Erdély mártírjainak. /Ötvenhat véres megtorlása Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2009. október 22.
Várhatóan döntést hoz a Neamt megyei törvényszék abban a perben, amelyet a csíktaplocai római katolikus egyházközség négy éve indított a tarkői (Tarcau, Neamt megye) polgármesteri hivatal ellen ezerhektárnyi erdő visszaszerzése érdekében – tájékoztatott Boros Károly plébános. A 17. század végén Ghica moldvai fejedelem 7835 hektár erdőt adományozott az akkor már létező csíksomlyói Szent Péter római katolikus egyházközségnek azért, hogy ez a pünkösdi búcsúk idején szállást és élelmet biztosítson a Kárpátokon túlról a csíksomlyói Szűzanyához zarándokló híveknek. Az 1929-es agrárreformkor az egyházi tulajdonban lévő erdőket is kisajátították, de ezerhektárnyi erdőt továbbra is meghagytak a csíksomlyói, illetve az akkor már önállósult csíktaplocai egyházközségnek. 1947-ből még mindig egyházi bérbeadási szerződések tanúskodnak arról, hogy a kérdéses terület a „Szent Péter-egyházközség” tulajdona volt. „Hivatalosan 1953-ban államosították a területet, de még a kommunizmus éveiből származó térképeken is magánerdőként jelölték” – magyarázta a plébános. Az erdő egy része jelenleg közigazgatásilag a Neamt megyei Tarkőhöz tartozik. A csíktaplocai római katolikus egyházközség esete a Neamt megyei hatóságokkal nem egyedi. Gyergyószentmiklós önkormányzata folyamatosan azzal szembesül, hogy a Gyilkostó üdülőtelep térségében a Neamt megyei hatóságok jelentős területeket foglalnak el illegális építményeikkel, illetve feljebb költöztetik a megyehatárt jelző táblát, egyre nagyobb területeket tekintve magukénak. Ez ügyben sok tárgyalás volt, de nincs megnyugtató eredmény. A neamtiak továbbra sem ismerik el az 1968-as megyésítéskor kijelölt határokat. /Jánossy Alíz: Ezerhektáros területért perel a csíktaplocai katolikus egyházközség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./
