Napvilágot látott a Hunyad Megyei Hírlap első száma, ötezer példányban. Megtudhatjuk a hetilapból, hogy a Hunyad megyei RMDSZ jan. 21-én alakult meg Déván, elnöke Eöry László technikus, alelnökök: Zudor Endre tanár és Fazakas Károly mérnök, titkára: Segesvári Pál ny. jogász. Vajdahunyadon jan. 3-án alakult meg az RMDSZ helyi szervezete, elnöke Zudor Endre, az alelnökök között van Takács Csaba. /Hunyad Megyei Hírlap (Déva), febr. 9. - 1. sz. - főszerkesztő Varga Károly./ Déván 1945 után nem adtak ki magyar újságot.
1990. február 23.
A Ceausescu-rendszer idején folyó történelemhamisításra emlékezett Firczák György, a Hunyad megyei Múzeum történésze. Radu Popa, Erdély középkori történetének kiváló kutatója mondta, hogy tizenöt évvel ezelőtt feltártak Déva város területén egy középkori temetőt, de erről mélyen hallgattak, egész mostanáig. A kőrösbányai ásatásokat pedig Radu Popa nem látogathatta meg, a Securitate utasítása értelmében. A Securitate megtiltotta Radu Popa könyvének /A címe magyarul: A román középkor kezdetei. Hátszeg vidéke/ népszerűsítését, mert tele volt magyar dokumentumokkal. Stefan Pascu kolozsvári egyetemi tanár kétnyelvű könyvéből /Ce este Transilvania? ? Wass ist Siegenbürgen?/ szándékosan kifelejtette a magyar civilizáció jelenlétét Erdélyben. /Firczák György, a Hunyad megyei Múzeum történésze: A történelem meghamisítása a Ceuasescu rendszer idején. = Hunyad Megyei Hírlap (Déva), febr. 23. ? 3. sz./
1990. február 25.
Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./
1990. augusztus 31.
Aug. 31-én utolsó száma jelent meg a Hunyad Megyei Hírlapnak. Déván a háború után nem jelent meg magyar újság, ezt akarta pótolni Varga Károly vezetésével egy kis csapat. A hetilap 30. számával szűnt meg. /Hunyad Megyei Hírlap (Déva), aug. 31./
1990. szeptember 14.
A Hunyad Megyei Hírlap (Déva) a 30. lapszám után aug. 31-én megszűnt. Varga Károly geológus, a lap főszerkesztője, az RMDSZ Déva városi szervezetének elnöke keserűen jegyezte meg, hogy a megye lakossága nem vette a lapot, nem volt elég előfizető /Vajdahunyadon 32, Déván 160, Csernakeresztúron 100 előfizető volt/. Igaz, a postán nem lehetett a lapra előfizetni. Varga Károly belátta, hogy a politikai lapra nincs igény, ezért szórakoztató, magazinszerű lapot fog indítani keresztrejtvényekkel. /Deák Levente: Egy lap megszűnése, és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1990. szeptember 14.
A Hunyad Megyei Hírlap (Déva) a 30. lapszám után aug. 31-én megszűnt. Varga Károly geológus, a lap főszerkesztője, az RMDSZ Déva városi szervezetének elnöke keserűen jegyezte meg, hogy a megye lakossága nem vette a lapot, nem volt elég előfizető /Vajdahunyadon 32, Déván 160, Csernakeresztúron 100 előfizető volt/. Igaz, a postán nem lehetett a lapra előfizetni. Varga Károly belátta, hogy a politikai lapra nincs igény, ezért szórakoztató, magazinszerű lapot fog indítani keresztrejtvényekkel. /Deák Levente: Egy lap megszűnése, és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1990. szeptember 20.
Déván 1958-ban megszüntették a magyar középiskolát és most, 32 év után újból született magyar középiskola Déván 2. Számú Elméleti Líceum néven, Széll Zoltán matematikatanár lett az igazgató. /Deák Levente: Tanévnyitó ? 32 év után ? a dévai magyar nyelvű líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1990. szeptember 20.
Déván 1958-ban megszüntették a magyar középiskolát és most, 32 év után újból született magyar középiskola Déván 2. Számú Elméleti Líceum néven, Széll Zoltán matematikatanár lett az igazgató. /Deák Levente: Tanévnyitó ? 32 év után ? a dévai magyar nyelvű líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1990. szeptember folyamán
Megjelent a Corvin Magazin /Déva/ első száma, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap utóda, ugyancsak Varga Károly a főszerkesztője. A következő számaitól könnyed hangvételű bulvárlappá vált.
1990. november 11.
A Vatra Romaneasca vezetősége nov. 10-11-én Temesváron tartotta országos konferenciáját, mely zártkörű volt. A Vatra sajtótájékoztatót tartott a konferencia után. Arra kérdésre, hogy a Vatra hogyan reagál az ország szociális helyzetére, Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke és a Román Nemzeti Egységpárt szenátora azt válaszolta, hogy a Vatra az országban elhatalmasodott fenyegető helyzet nyomán jött létre, melyért az RMDSZ a fő felelős, melynek elnöke attól sem riad vissza, hogy nyíltan gyalázza a Vatrát. Gligor Sasa, a Vatra Romaneasca Hunyad megyei elnöke hangsúlyozta: érthetetlen számára, hogy egy Hunyad megyei nagyközség, melynek lakói fele-fele arányban románok és németek, hogyan szavazhattak az RMDSZ-re, továbbá vakmerőségnek tartja, hogy Déván magyar líceumot hoznak létre. Dr. Zeno Opris, a Vatra vezető tagja kifogásolta, hogy a magyar kormány beleszól a román belügyekbe, "s teszi ezt a világ legmegértőbb és legigazságosabb népével." Radu Ceontea szenátor kijelentette: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." /Ferencz Károly: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1991. július 14.
Az erdélyi ferencesek Szent Istvánról elnevezett rendtartománya ápr. 24-26-a között Csíksomlyóban, az anyakolostorban tartotta meg káptalanját, vagyis rendi nagygyűlését. Dr. Harmath Károly /Újvidék/, a három magyar nyelvű ferences rendtartomány /két magyarországi és egy erdélyi/ vizitátor generálisa, egyben az újvidéki Hitélet főszerkesztője elnökölt a gyűlésen. A feloszlatás előtt, 1948-ban 217-en voltak ferences szerzetesek, jelenleg 36-an vannak. Vannak már papnak készülő erdélyi ferences klerikusok, mégpedig tízen, képzésüket magyarországi ferencesek vállalták. Nyolc laikus jelentkezőjük is van. A nagygyűlésen megválasztották az elöljáróságot, Benedek András P. Domokos dévai házfőnök lett a tartományfőnök, helyettese Papp Károly P. Leonárd kolozsvári házfőnök. - A második világháború után az akkori tartományfőnök, dr. Boros Fortunát körlevelében azt írta, hogy itt, Erdélyben átlag minden 50 esztendőben megismétlődik egy nagy tragédia. Ezért építeni kell magunkban és a nép lelkében, hangsúlyozta. Boros Fortunátot a kommunista hatóságok elhurcolták, a Duna csatornában halt vértanúhalált. A ferences megújulás keretében 1990. dec. 1-2-án Désen újjáalakult Szent Ferenc III. rendje, új nevén a Ferences Világi Rend. Ez független közösség a maga választotta vezetőség irányítása alatt. Reményük van arra, hogy a klarissza apácák rendje újra meggyökeresedik majd Erdélyben. /Daczó Árpád: Ferences megújulás Erdélyben. = Keresztény Szó (Kolozsvár), júl. 14./
1991. augusztus folyamán
A Corvin Magazin /Déva/ több szórakoztató melléklapot indított, ezek általában keresztrejtvényeket tartalmaztak, ilyen volt a Corvin Extra (Déva, aug.), továbbá a májusban kiadott Corvin Füzetek.
1991. október 4.
Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
1991. november folyamán
A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./
1992. július folyamán
Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /
1993. április folyamán
Megjelent a Corvin Rejtvénymagazin /Déva/ különkiadása, a Corvin Extra.
1993. május 27.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kolozsvári tanácsa nemrég tisztújító közgyűlést tartott. A beszámoló szerint bejegyezték az egyesületet jogi személyként és felvették az RMDSZ társszervezetei közé. Megválasztották az új elnökséget: Becze Géza elnök, Nagy Károly alelnök-szóvivő. Tiszteletbeli elnökké választották Dáné Tibor írót. Az elnökség vidéki tagjai: Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Déva/. /Tisztújító közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1993. szeptember 3.
Idén is megtartották a hagyományos ifjúsági találkozót Csíksomlyón, augusztus utolsó napjaiban. Mintegy kétezer fiatal gyűlt össze Erdélyből, de érkeztek moldvai csángók és magyarországi fiatalok is. A találkozó kezdeményezői: Gergely István csíksomlyói plébános és Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. Az ünnepi szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. /Ifjúsági találkozó Csíksomlyón. = Magyar Nemzet, szept. 3./
1993. szeptember 13.
A Vatra Romaneasca Déván tartott országos értekezletét üdvözölve Iliescu elnök üzenetében azt írta, hogy a Vatra története összefonódik "a román társadalom újbóli önmeghatározásának folyamatával", s érdeme, hogy felvállalta "a törődést a nemzetállam egysége iránt", s jelentősen hozzájárult "a nemzeti érzékenység ösztönzéséhez". A "Vatra Romaneasca tevékenysége még nyilvánvalóban arra irányul, hogy a tolerancia és a jó megértés légkörét javítsa." /Bogdán Tibor: Iliescu elnök köszöntötte a Vatrát. = Magyar Hírlap, szept. 13./
1993. szeptember 14.
Déván tartotta a Vatra Romaneasca országos értekezletét. A megjelentek egyetértettek abban, hogy a Vatra célja a hajdani Nagy-Románia határainak visszaállítása, tehát a Bulgáriához tartozó "Cadrilater", az Ukrajnához tartozó Bukovina és a Moldovai Köztársaság területe. Nem törődnek azzal, hogy milyen ezen területek jelenlegi demográfiai helyzete, nemzetiségi megoszlása. Nagy vita volt a Vatra értekezletén, sokan követelték, hogy a Vatra címere Nagy-Románia címere legyen. Végül mégis Románia jelenlegi címere mellett döntöttek, mert a besszarábiai és a bukovinai vatrások térdenállva kérték, ne fogadják el Nagy-Románia címerét, hogy szervezeteik továbbra is nyíltan működhessen. /Mandics György: Címert cserélt a Vatra. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 14./
1993. november 10.
A Magyarok Világszövetsége erdélyi körútra indult. Nov. 5-én Temesváron helyi magyar értelmiségiekkel találkoztak. Ma az információ, az ezt szolgáló elektronika a legnagyobb érték, hangsúlyozta Timkó Iván. Az öttagú küldöttség Arad, Temesvár, Déva, Medgyes, Nagyszeben, Nagyenyed, Brassó útvonalat járja be. Információs hálózat kiépítése a cél, tájékozódnak arról, hogy hova kellene számítógép, telefax, videokamera stb. /Gazda Árpád: Terepen a Világszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1993. december 15.
A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1994. március 29.
Megjelent a Hunyad Vármegye első száma Déván. Az új folyóirat költségeit a Corvin Magazin Betéti Társaság fedezi, hogy a szórványvidék is hozzájusson a magyarságtudat ápolását vállaló közéleti laphoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1994. április 12.
Megjelent a Nagy-Küküllő /Medgyes/ közéleti lap /folyóirat/ első száma: március. A lapot a dévai Corvin Magazin betéti társaság adja ki. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./
1994. április folyamán
Déván sok iskola van, azonban a város magyarságának nem sikerült újraindítania az ötvenes évek végén megszüntetett önálló magyar középiskolát. /Barra Árpád: Ismerjük meg megyénket. = Hunyadvármegye /Déva/, ápr./
1994. május 13.
Déván a ferences rendházban 1947-ig működött a teológia, akkor megszüntették. 1989-ben újjáéledt a ferences rendtartomány, 1992-ben nyugati ferencesek segítségével felújították az épületet és 1993 szeptemberétől a szórványvidék sokgyerekeseinek segítenek azzal, hogy egyelőre harminc alsótagozatos tanulónak biztosítanak bentlakást. Ez az első ferences iskola az országban. A közeljövőben szeretnék beindítani a Szerafikum ferences katolikus középiskolát, az ötödiktől érettségiig biztosítanák a képzést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
1994. május folyamán
Déván a ferences kolostor épületében nyílt meg 1993. szeptemberében a Nagyasszonyunk Kollégium, mellette az általános iskola összevont I-IV. osztálya. A környező falvakból 32 gyermek gyűlt össze a kollégiumban. A Nagyasszonyunk Kollégium vezetője, Böjte Csaba plébános, ferences szerzetes elmondta, hogy jövőre szeretne a meglevők mellé még 30 tanulót felvenni. Nagy az igény, de anyagiak szabtak gátat a kezdeti létszámnak. /Hunyadvármegye (Déva), máj./
1994. május folyamán
A Hunyadvármegye folyóirat mostani száma több írásában bemutatta a megye magyar oktatási helyzetképét. Déván a magyar tagozatokon összesen 342 diák tanul. Vajdahunyadon a magyar tagozatnak 194 tanulója van. Egyre kevesebb a magyarul tanulni akaró gyermek. Lupényban 129-en tanulnak magyar tagozaton. A város szélén van az iskola, az új negyedből 3-4 kilométert kell az iskoláig gyalogolni. - Csernakeresztúron fogy a magyarság, nagy az elvándorlás, kevés a gyermek. - Rákosdon a magyarok ragaszkodnak a magyar oktatáshoz, annak ellenére, hogy csak tíz tanuló van. Kalán faluban 13 gyermek jár magyar tagozatra. Petrozsényban is csökken a gyermekek száma. Vulkánon 126 magyar kisdiák tanul anyanyelvén. /Hunyadvármegye (Déva), máj./
1994. június 28.
Ismeretlen tettes leverte az unitárius egyház megalapítójának, Dávid Ferenc püspöknek a dévai várban levő emléktáblája magyar feliratát, a tábla felét törték le: a román felirat a helyén maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1994. július 15.
1989 után új oktatási formát hoztak létre, a líceumi szemináriumokat, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak az egyes felekezetek papi utánpótlásáról. Az itt érettségizők, ha nem óhajtanak egyházi pályára lépni, bármelyik főiskolán vagy egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg nyolc római katolikus líceumi szeminárium működik a következő városokban: Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad. 1994-től további három indul Székelyudvarhelyen, Déván és Gyimesfelsőlokon. /A Hét (Bukarest), júl. 15./
