Szövérden száz éves házak sorakoznak, valóságos élő falumúzeum, 275 lakosa van. A kultúrotthon épülét nemrég újravakolták. A dombtetőn furcsa rom. Az iskolát valamikor a 80-as években építették, de rossz helyre. Kiment a föld alóla, a falak megrepedtek. A gyerekek a papilakban tanulnak. Hollandok hoztak padokat, asztalokat, iskolabútort és tanfelszerelést. Az óvoda a 80-as években megszűnt. 1997-ben indult újra. Egy Romániában tevékenykedő amerikai református lelkész felajánlotta, hogy épületet vásárol iskolának. A polgármester és az iskolaigazgató nem hagyta jóvá, de a lelkész nem állt félre. Többször segített a faluközösségen. A gyerekeknek ruhát és cipőt adományozott. A református lelkész nem itt, hanem Egrestőn lakik. Hangsúlyozza, nem beszolgáló lelkész, őt megválasztotta a közösség. Tavaly 27 haláleset volt, ez sok a 275 lakoshoz képest. /Vajda György: Szövérd, az elárvult falu. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2002. március 7.
A Kis-Küküllő menti Egrestő faluban levő Árpád-kori, kazettás mennyezetű református kis templom restaurálása tavaly elkezdődött. A zsindelytető cseréjéhez, a javításához szükséges anyagiakat a svájci HEKS Alapítvány teremtette elő. Timár Erika egrestői lelkész hozzáfűzte, hogy számukra mindennél fontosabb a gyülekezet részvállalása. A 246 lelket számláló gyülekezet derekasan kivette a részét a felújításból. /Korondi Kinga: Restaurálják az egrestői templomot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./
2006. február 28.
Három önálló általános iskola működik Balavásár község területén, a községközpont mellett a másik kettő Kenden és Szénaverősön, ahova iskolabusz szállítja a szomszédos falvakból a felső tagozatos diákokat. Óvoda minden faluban van, a legnépesebb a kendi, ahova 82 kisgyerek jár. Balavásáron 51, Szénaverősön 38, Egrestőn 32, Szentdemeteren 22, Fületelkén 18 óvodás van. Az iskolai népesség közel 800 gyermekből áll. Az összevonások után valószínűleg mindhárom iskolának sikerül megőriznie az önállóságát. Ez Kenden, ahova 121-en járnak, attól függ, hogy minden gyereket a helyi iskolába íratnak-e. /(b.): Ha minden gyerek otthon maradna... = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./
2006. június 17.
Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. 1958 óta gyűjti nagyjából ugyanannak a vidéknek, Kibédnek és a környező falvaknak a folklórját, azért ennél is több lehet a tarsolyában. Most olyan kiskötetekkel rukkolt elő, amelyek műfaji gazdagságuknál fogva igen érdekesek, szórakoztatóak: történeti és hiedelemmondákat, népi tréfákat, igaz történeteket, névmagyarázókat, anekdotákat, falucsúfolókat, néhány tündér- és novellamesét tartalmaznak. Hármasfalu, Nagykend, Bözödújfalu, Székelyvécke, Havad, Havadtő, Egrestő, Rava, Szováta a „források”, de az anyag zöme Kibédről származik. A három kötet: Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? Székely népi tréfák, mondák, anekdoták, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006; Hová, hová, Laji bátyám? Kis-Küküllő menti székely népmesék, mondák, tréfák kiejtés szerinti lejegyzésben. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006; A fák királyválasztása. Népi tréfák, mondák, anekdoták. Hoppá! Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2006. /B.D. Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./
2008. március 5.
A Balavásár községhez tartozó Egrestőn sorozatosan meggyalázzák a református temető sírjait. Lovakat kötnek a sírkövekhez, majd virágvázástól ledöntik, a kegyelet virágait ellopják, a fém sírkereteket kirángatják. Az önkormányzat, az egyház, a falubeliek egyértelműen a temető szomszédságában lakó romákat okolják. A romák a faluból rendszeresen lopnak: tyúkot, nyulat, a füstölőkből húst, szalonnát, kolbászt, a gabonásból gabonát, lisztet, a mezőről elviszik a termést, a lovakkal rámennek a búzavetésre, szeméttel töltik meg a falut. Több sírkövet ledöntöttek, a vaskerítéseket kicibálták. Az egyház többször kérte a polgármesteri hivatalt, a rendőrséget, a csendőrséget, tegyenek valamit, de semmi változás nem történt. /Mezey Sarolta: Temetőgyalázás Egrestőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./
