Idén júl. 3-án rendezték meg Csíksomlyón az Ezer székely leány napját. Az előző évben a felcsíkiek mutatkoztak be, idén Gyergyó vidéke mutatta be táncait, viseletét, szokásait. Kevesebben jöttek el, mint előzőleg. A rendezvény először 1931-ben volt, Csíksomlyón. /Birtók József: Ezer székely leány napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1996. július 2.
Júl. 2-án Csíkszeredán megkezdődött a II. Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozó. Csipike Fodor Sándor író mesefigurája. Több mint 600 gyermek érkezett öt ország mintegy 45 helységéből. Elszállásolásukat a csíkszeredai, alcsíki és felcsíki családok vállalták. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a vendégeket, a szervezők részéről Beder Tibor főtanfelügyelő, a Julianus Alapítvány elnöke Julianus barát emlékét idézte, aki kétszáz évvel a honfoglalás után keletre utazott, hogy a Magna Hungariában maradt magyarokat felkutassa. Két éve az ő szellemében nyitottak utat - immár keletről nyugat felé, és "csak" nyolcszáz kilométeres körzetben -, hogy akik közös magyar anyanyelvükön értik egymást, lakjanak bár különböző országokban. ismét egymásra találhassanak. A megnyitón jelen volt Fodor Sándor író is. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./
1996. augusztus 1.
Aug. 1-jén nyitja kapuit a VII. Népismereti Tábor, melyet idén Felcsíkon tartanak. Gazdag falukutató programot állítottak össze a résztvevőknek. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
1996. augusztus 11.
Balánbányán aug. 11-én avatták fel az új református templomot, Zakariás Attila tervezte, holland és svéd testvérgyülekezetek, továbbá magyarországi alapítványok segítették anyagilag az építést, sok múlott Sógor Csaba madéfalvi tiszteletes szervezőkészségén is, aki a balánbányai szórványgyülekezet gyámolítását is vállalta. Ez Felcsík első református temploma. A templomban egyben könyvtár is van, különböző találkozók színhelye lehet a jövőben. Tőkés László püspök beszédében kiemelte, hogy tüneményes gyorsasággal készült el a templom. Nem elég régi műemlékeinket ápolni, nem elég régi templomainkat megőrizni, hanem újakat is kell építenünk. Csak összefogással lehet felülemelkedni a pusztító áron, figyelmeztetett a püspök. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ - Több mint háromszáz emlékezetes rendezvénye volt a református világtalálkozónak, összegezte az eredményeket a püspök, amelyek közül sok az ökuménia jegyében más egyházakra is átsugárzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1996. augusztus 1.
Aug. 1-jén nyitja kapuit a VII. Népismereti Tábor, melyet idén Felcsíkon tartanak. Gazdag falukutató programot állítottak össze a résztvevőknek. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
1996. augusztus 11.
Balánbányán aug. 11-én avatták fel az új református templomot, Zakariás Attila tervezte, holland és svéd testvérgyülekezetek, továbbá magyarországi alapítványok segítették anyagilag az építést, sok múlott Sógor Csaba madéfalvi tiszteletes szervezőkészségén is, aki a balánbányai szórványgyülekezet gyámolítását is vállalta. Ez Felcsík első református temploma. A templomban egyben könyvtár is van, különböző találkozók színhelye lehet a jövőben. Tőkés László püspök beszédében kiemelte, hogy tüneményes gyorsasággal készült el a templom. Nem elég régi műemlékeinket ápolni, nem elég régi templomainkat megőrizni, hanem újakat is kell építenünk. Csak összefogással lehet felülemelkedni a pusztító áron, figyelmeztetett a püspök. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ - Több mint háromszáz emlékezetes rendezvénye volt a református világtalálkozónak, összegezte az eredményeket a püspök, amelyek közül sok az ökuménia jegyében más egyházakra is átsugárzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1999. március 5.
Megjelent a Gyergyói Gamma Hír /Gyergyószentmiklós/ hetilap utóda, az Új Kelet első száma. A vezércikkben Lukács János arról tájékoztatott, hogy a kiadvány Felcsík falvaiban is kapható lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1999. május 26.
Megjelent a békéscsabai Typografika Kft. képes-szöveges útikönyvsorozata második kötetének első része. Ez a Csíkszék egyik felét - Közép- és Felcsíkot, valamint a Gyimes-völgyet - mutatja be, a várhatóan őszire elkészülő második része pedig Alcsíkkal, Kászon-székkel és a Tölgyesi-szorossal foglalkozik. A Typo-Go útikönyvek című sorozat közelmúltban napvilágot látott első darabja Segesvár történeti, építészeti, városképi értékeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A kötet Máthé Andrásnak, Segesvár időközben elhunyt RMDSZ-titkárának írása és Barabás Ferenc 53 fényképe mellett két térképet is tartalmaz. - A békéscsabai útikönyvsorozat a tervek szerint sorra veszi mind a hat székely széket, ám programjában a legjellegzetesebb magyarországi városok és tájak bemutatása is szerepel. /Pünkösdi útikönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. szeptember 30.
A hatvanéves Pál-Antal Sándor /sz. Karcfalva, 1939. szept. 26./ történelemtanári képesítést szerzett Kolozsváron. Első önálló munkája A papirosmalmok története /1967/. Társszerzője számos kötetnek, ezek között van: A székely felkelés 1595 - 1596 /Bukarest, 1979/, Levéltári útmutató /Bukarest, 1984/. Tudományos tevékenysége az 1990-es évtől bontakozott ki: Backamadaras 600 éve (szerk. és a történeti, népmozgalmi fejezeteket írta, Székelyudvarhely, 1992); Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hat évszázada (koordinálta, a történelmi, népmozgalmi és névtörténeti fejezeteket írta, Marosvásárhely, 1995); Marosvásárhely helynevei (1996), Marosvásárhely utcanévtörténete (1998). Szerkesztette Szabó Miklóssal A Maros megyei magyarság történetéből című tanulmánykötetet (1997) és a Marosvásárhely történetéből című tanulmánykötetet (1999). Pál-Antal Sándor az országos levéltáros szakosító iskola tanára 1981-től. Itt magyar paleográfiát (régi magyar írástörténetet) ad elő. A román levéltárosokat készítik fel Kiss Andrással és Zsemlyei Jánossal a magyar nyelvű dokumentumok tanulmányozására. - A levéltárosképzést a belügyminisztérium irányítja, oda magyart nemigen vettek-vesznek fel. Pál-Antal Sándor szakmájának utolsó mohikánja. Nemcsak levéltáros, elsősorban a helytörténetkutatás, a székelység, a magyarság történetének a kutatása izgatja. Pál-Antal Sándor összeállította a romániai magyar történészeknek, az aktív történészeknek a lajstromát: azt vette számításba, akinek legalább egy tudományos dolgozata megjelent szakkiadványban. 83 személy került ebbe a keretbe. A kutatóknak több mint 43 százaléka nyugdíjas. A jelenlegi aktív, fiatal történész gárda még nagyon halvány; csak három személyt találtam, aki már közölt is valamit. Az aktív történészek zöme: a hatvan-hetvenéveseké. Az idős történészeknek nem is volt alkalmuk utánpótlást nevelni. Most pedig, egyszerűen nincs kit. Az utánpótlás most kezd kialakulni. A falura került történelemtanár, az rendszerint eltűnt a süllyesztőben. A falutörténetek zömét nem történelemtanárok írták meg. Jobbára tanítók, irodalomtanárok, lelkes lokálpatrióták, közöttük biológiatanárok is. /Bölöni Domokos: A szakma utolsó mohikánja. Beszélgetés a hatvanéves Pál-Antal Sándorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
1999. október 15.
A csíkszeredai Harmat Alapítvány, amely a matematikában tehetséges gyerekek felkészítését vállalta magára, októbertől ismét tart felkészítőket. 12 csoportban 240 gyerekkel foglalkoznak, akik matematikából az iskolában, a tantárgyversenyeken jó eredményeket értek el. Újdonságnak számít, hogy a munkába Alcsíkról és Felcsíkról is bekapcsolódtak a gyerekek. /Tehetséggondozás matematikából. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
1999. október 25.
A Kolozsvári Magyar Diák Szövetség (KMDSZ) néprajz szakos osztályának rendezésében megtartották az 1999-2000-es tanév első táncházestjét, melyen sok pár járta a széki, felcsíki, kalotaszegi és mezőségi táncrendeket. Tervük, heti rendszerességgel megrendezni a táncházat. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári táncházmozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2000. október 11.
Hargita megyében eddig 13 kistérségi társulást jegyeztek be.Ezek a következők: Csomád-Bálványos, Kászon, Alcsík, Felcsík, Pogányhavas, Délhegy-Bucsin-Libán, Északkelet-Hargita, Hegyalja, Felsőhomoród-mente, Rika, Keresztúr és környéke, Sóvidék, Régió Vest Szent László. Valamennyi közül a legerősebb - Csíkszereda is közéjük tartozik - az alcsíki régió. Elnöke, Gergely András arról tájékoztatott, hogy januárban volt a bírósági bejegyezésük. Az állami költségvetésre alapozni nem elégséges., élni kell a pályázati lehetőségekkel. Az európai uniós programokban való részvételhez tudni kell pályázni is. A PHARE keretében a civil szervezetek összefogását célzó ház létesítésére nyújtottak be pályázatot. /Kristó Tibor: Pályázni tudni kell, avagy a kistérségek szerepéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./
2000. november 15.
A Gyimesekben, Felcsíkon és Gyergyóban járt tegnap az RMDSZ székelyföldi karavánja, élén Frunda György államelnökjelölttel. A vendégek mindenütt lelkes fogadtatásban részesültek. Nov. 14-én Gyimesfelsőlokon csángó népviseletbe öltözött muzsikusok fogadták Frunda György szenátort, az RMDSZ államelnökjelöltjét, Markó Béla szövetségi elnököt, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, Zsombori Vilmos megyei tanácselnököt. Markó Béla példaértékűnek nevezte a gyimesiek helytállását, kitartását, Frunda György pedig támogatást ígért az itt élőknek, kijelentve: Ha Románia államelnöke leszek, létrehozom a Csángó Főosztályt. A Vadhajtás együtes fellépése zárta a műsort. A csíkcsicsói fogadtatást a madéfalvi fúvószenekar tette ünnepélyessé. A földtörvény alkalmazásának nehézségeit, a fa mértéktelen kitermelését többen szóvá tették, akárcsak az 1968 előtti közigazgatási egységek visszaállítását, a magyar anyanyelvű rendőrök szükségességét vagy a földgáz bevezetésének problémáit. A kormánykoalícióba lépés Markó Béla szerint csak nagyon kemény feltételekkel történhet meg. Csíkszentdomokos lakossága a község főterén várta a székelyföldi karavánt, a találkozót a helyi hagyományőrző együttes műsora fejezte be. Telt házas találkozókat tartottak Újfaluban, Remetén és Gyergyószentmiklóson is. Gyergyóremetén versekkel köszöntötték a vendégeket. Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezsővel egészült ki a székelyföldi karaván. /Kovács Attila, Bajna György: Sikeres volt az RMDSZ székelyföldi karavánja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2000. április 19.
Silló Attila, a Csíkcsicsói Ifjúsági Szervezet elnöke az EMKE vezetőségéhez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy meghirdetett márciusi pályázatra beküldött anyagukat a posta visszaszállította azzal az indokkal, hogy az EMKE postafiókjára érkezett csomagért tíz nap alatt nem jelentkezett senki. Csíkcsicsón februárban alakult az ifjúsági szervezet, szeretnék létrehozni a felcsíki kisrégió Hagyományőrző Múzeumát. Ezt tartalmazta pályázatuk. /Silló Attila, a Csíkcsicsói Ifjúsági Szervezet elnöke: Nyílt levél az EMKE vezetőségéhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2000. május 3.
Sepsiszentgyörgyön a Szentgyörgy-napokon sok zenekar fellépett, a magyarországi Kormorán és más együttesek mellett Erdélyből a Forgotten, Téglagyári megálló, Kentucky Old Boys, Quo Vadis és Dancs Annamari. A három nap alatt a népzenét, szimfonikus és régizenét kedvelők is megtalálják szórakozásukat. Fellép például a kolozsvári Ördögtérgye táncegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes, a Háromszék Népi Együttes. A néptáncokat kedvelők a vásári színpadon naphosszat csodálhatják, sőt: tanulhatják is a széki, szatmári, felcsíki, sóvidéki, ózdi rendet, a talpalávalót felváltva a debreceni Szeredás együttes és a budapesti Gázsa és zenekara húzza. /Zenélő Szentgyörgy-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./
2000. május 15.
A csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum Napra forgó igék címmel hirdetett szavalóversenyt a művészeti oktatás 30. évfordulója alkalmával. Az előválogatásokat régiónként - a Gyimesekben, Udvarhelyszéken, Alcsíkon, Felcsíkon és Csíkszeredában szervezték meg, közel 680 résztvevő jelenlétével, 6 korcsoportban. A szavalóverseny döntője máj. 8-án volt. A szavalóverseny sikeresen zárult, a szervezők ígérete szerint lesz folytatás. /Napra forgó igék az erdélyi irodalomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2000. június 6.
Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceum idén is megrendezte az Apáczai Napokat, mely a millenniumi rendezvények között is megállta a helyét. Máj. 25-én, az ünnepélyes megnyitón dr. Wolf Rudolf igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A "Fele sem igaz" vetélkedő Apáczai Csere János munkásságával volt kapcsolatos. Az iskola néptáncegyüttese, a Szarkaláb kalotaszegi, mezőségi és felcsíki táncokat mutatott be. Kiállították az iskola diákjainak kézimunkáit, faragásait. Sikeres volt "A magyarok ezer éve" művelődéstörténeti vetélkedő. A Rendhagyó irodalomóra témája a memoár volt. A líceum tanulói megkoszorúzták a Házsongárdi temetőben Apáczai síremlékét. Fellépett az iskola színjátszóköre, a BUHU is. /Az Apáczai-napok zárszámadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2000. június 14.
Szamosújváron a Téka Alapítvány klubja keretében szervezett néptáncoktató tanfolyam résztvevői színpadra léptek. Kétszáz kisdiák tett tanúbizonyságot felkészültségéről, a néptánc szeretetéről. Az est fénypontja az I-VIII. osztályos diákok fellépése volt. Széki lakodalmas, mezőségi, felcsíki, csángó-magyar és Szamos-menti táncok szerepeltek. /Erkedi Csaba: Néptáncosok seregszemléje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2000. június 20.
Jún. 17-én Csíkszentdomokoson gyűltek össze a táncosok, énekesek. A hagyományőrző csoportok Gyergyóalfaluban mutatkoztak be legelőször. A legrendszeresebben Felcsíkon jönnek össze.1991-ben az első találkozó színhelye Csíkmadaras volt, 1992-ben Dánfalva, 1993-ban Csíkcsicsó, 1994-ben Csíkszentdomokos, 1995-ben Dánfalván találkoztak újból az együttesek. Alcsíkon később kezdődtek el a tavaszi folklórtalálkozók. Ezeket a rendezvényeken inkább a kórusok szerepeltek. - Örvendetes, hogy olyan falvakban is, ahol eddig nem volt - Csíkszentmárton, Kozmás, Tusnádfürdő -, tánccsoportok alakulnak. - A 77 éves domokosi Bíró Guszti bácsi a budapesti néptánctalálkozóknak is ismert alakja. - A felcsíki találkozókra már a szakma jelesei is eljönnek, Kallós Zoltán, Bardócz Sándor, Szép Gyula. /Kristó Tibor: Hagyományőrző folklórtalálkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2000. június 21.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a hannoveri világkiállításra a magyar kormány meghívására képviseli az anyaország határain túl élő, erdélyi magyarságot. Az együttes tagjai elindultak, Magyarországon Bábolnán tartanak kétnapos megállót, ezután érkeznek Hannoverbe. A világkiállítás látogatói küküllőmenti táncokat láthatnak, dél-alföldi oláhost és csárdást, székelyderzsi táncokat, rábaközi, szatmári, sóvidéki, sárközi, kalotaszegi, kőrispataki, felcsíki táncokat és hajdútánc-emlékeket. /Hírünket viszik a hannoveri világkiállításra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./
2000. augusztus 12.
Az 1997 óta Csíkkarcfalván működő Nagyboldogasszony Egyesület első ízben szervezi meg a falu védőszentjéről - Nagyboldogasszonyról - elnevezett falunapokat augusztus 13-15-e között. A csíkkarcfalvi iskola aug. 14-én Martonffi György püspök, a falu szülötte nevét veszi fel, majd a kolozsvári Tarisznyás népi- és a Minium régizene együttes, valamint a csíkszeredai Művészeti Líceum előadása következik. Délután ismertetik Csíkjenőfalva készülő monográfiáját, a jenőfalvi Tájház alapkövének letétele, valamint a felcsíki zenészek találkozója várja az érdeklődőket. Aug. 15-én, Karcfalva búcsús ünnepén fogadják a keresztekkel érkező zarándokokat, majd ünnepi szentmisére kerül sor. Délután fellép a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Nagyboldogasszony-Napok Felcsíkon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2001. február 27.
Hagyományőrző felcsíki és moldvai tánctanítás folyt gyerekek részére Szászrégenben, a katolikus plébánián, febr. 10-én. A magyarságtudat megerősödését szolgálja, ha a gyermekekkel megszerettetik saját kultúrájukat, vallja a néptánc szervezője. /Játszom és táncolok! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./
2001. március 13.
Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2001. április 26.
A múlt év novemberében nyílt meg a Felcsíki Kistérségi Társulás irodája Csíkszentdomokoson. Azóta a négy nagy felcsíki község (12 falu) számítógépes adatbázisa is elkészült. Az iroda segít a pályázások elkészítésében. A községi tanácsok közti kommunikáció is felgyorsult az iroda közvetítő szerepe folytán. Mihály József irodavezető összegezte: jó pár pályázatot készítettek el. Idén 15 pályamunka vár elbírálásra az Illyés, az Új Kézfogás, a Bethlen Gábor stb. alapítványoknál. Egyházi ingatlanok renoválására, felcsíki ifjúsági szervezetek segítésére készültek pályamunkák, ugyanakkor 6 vállalkozó is próbálkozik terveinek pályázati úton történő kivitelezéséhez. A faluturizmus kiépítése is fontos. /Féléves a Felcsíki Kistérségi Társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./
2001. július 18.
Néhány hónapja alakult meg Nagykárolyban a Rekettye Kulturális Egyesület, melyet a Rekettye tánccsoport tagjai hoztak létre tevékenységük bővítése érdekében. Céljuk a hagyományőrzés, a népi kultúra felelevenítése. Megbeszélték a Nagykároly Napjai keretében lebonyolításra kerülő népzenei nap (aug. 25.) teendőit. Erre napra meghívott vendégek a sepsiszentgyörgyi Fabatka zenekar (moldvai csángó és felcsíki zenét játszanak), a balmazújvárosi néptáncegyüttes, és a mátészalkai Szatmár Népi Együttes. Ősszel lesz tízéves a nagykárolyi táncház, ebből az alkalomból terveznek egy nagyszabású rendezvényt. /Balogh Tímea: Nagykároly. A Rekettye Kulturális Egyesület tervei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./
2001. augusztus 27.
Aug. 25-én tartották meg Balánbányán az ötödik alkalommal megszervezett Botorka Nemzetközi Néptánc-fesztivál gálaműsorát. Az egy hétig tartó Balánbányai Városnapok zárórendezvényének is számító előadáson nyolc néptáncegyüttes mintegy 250 gyerekkel vett részt. A háromnapos néptánc-fesztivál során minden este táncházat tartottak. A néptáncfesztivált szervező Botorka Művelődési Egyesület elnöke, Mihály Csaba elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt létrehozott egyesület a rendezvénnyel több célt kíván megvalósítani. A gálaműsort a helyi Ördögborda néptánc-együttes fellépése nyitotta meg. A szászcsávási hagyományőrzők küküllőmenti, a székelyudvarhelyi Kékiringó tagjai pedig udvarhelyszéki, küküllőmenti és kalotaszegi táncokat mutattak be. A sárospataki Csodaköszörű szatmári és bodrogközi, a vajdasági kishegyesi Gézengúzok somogyi, a csíkszentdomokosi Elevenek és a balánbányai Prücskök pedig felcsíki táncrendeket adtak elő. /Szüszer-Nagy Róbert: V. Botorka néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./
2001. október 1.
Szamosújváron szept. 27-30-a között rendezték meg III. Nemzetközi Gyermeknéptánc Fesztivált, melyen négy magyarországi és nyolc hazai együttes vett /több mint 250 gyermek/ vett részt. A házigazda Téka Alapítvány vendégei nyíregyházi, makói, maroslelei, balánbányai, kolozsvári és bánffyhunyadi csoportok voltak. A közönség gyermekjátékokat, magyarlapádi, ringóci, széki, moldvai, felcsíki, dunántúli, szatmári, kalocsai, felvidéki, délalföldi, rábaközi, kalotaszegi és mezőségi táncokat látott. /T. Bense Erika: Óvodástól iskolásig. Gyereknéptánc-fesztivál Szamosújváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./
2001. november 16.
Hargita megye katolikus templomai ellen indítottak valakik sorozattámadást, a rendőrségnek nem sikerült azonosítani a tetteseket. Úgy tűnik, hogy szervezett rablótámadások sorozatáról van szó. Szeptemberben Gyergyóalfalu templomából emeltek el kisszobrokat, előtte a székelyszentléleki és a parajdi templomokat vették célba a rablók, ahonnan nagyobb méretű kegyszobrokkal távoztak. Próbálkoztak a korondi templomban is, ezúttal sikertelenül. A legnagyobb méretű templomfosztogatás a közép- és felcsíki katolikus templomokat érte. Egyetlen éjszaka, október 26-án több község templomába törtek be a rablók. Feltörték a csíkpálfalvi templom kórusának bejárati ajtaját. Csíkdelnén felfeszítették az Úr kápolnájának ajtaját, s elemeltek egy gipszből készült, 1,70 magas Mária-szobrot és egy, a feltámadt Krisztust jelképező értékes faszobrocskát, s elvittek egy hangszórót is. A csíkszentmiklósi plébános tájékoztatása szerint, ugyanazon éjszaka felfeszítették a borzsovai templom vaskos, vasazott tölgyfaajtaját, s magukkal vittek két szőnyeget meg egy régi gyertyatartót. A csíkszépvízi Havas Boldogasszony kápolna sekrestye ablakát betörték, azonban nem vittek semmit magukkal. Csíkmadaras templomában a legnagyobb a kár: 6 értékes faszobrot emeltek el, egy másik, gipszből készült szobor festékrétegét megkaparva, nem tartották érdemesnek elvinni. Ugyanakkor két olajfestményt is leszereltek a falakról. Október 31-re virradólag Csíkcsicsó templomának ajtaját felfeszítve, elvittek egy 160 éve készült Krisztus-faszobrot. Csíktaplocán is betörtek a templomba. /Kristó Tibor: Templomrablás sorozatban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./
2002. október 6.
Szept. 22-én ünnepelte Tusnádfürdő városa és egyházközsége a plébániatemplom 20. évfordulóját, s az Incze Dénes esperes-plébános által alapított Krisztus Világossága című folyóirat 5. születésnapját. Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel, valamint az alcsíki, felcsíki, sepsi-barcasági és kézdi-orbai főesperesi kerületek papságával együtt mutatott be szentmisét. A most 56 esztendős Incze Dénes plébános áldozatvállalása kellett a templom felépítéséhez. A templomtorony építését 1983-ban kezdték meg, de a kommunista hatóságok annyi akadályt gördítettek, hogy az csak a rendszerváltás után készülhetett el. 1990. szeptemberében volt a harang- és toronyszentelés. Incze Dénes emlékezett: Bukarest engedélye nélkül építettek fel egy templomot, a falurombolás küszöbén, sok becsületes ember kockázatával. Amikor az egyik vadászat alkalmával Ceausescu megpillantotta a templomot, a diktátor ordított: "Ki merészelte építeni ezt? Ki engedélyezte?" Következtek a véget nem érő zaklatások, kivizsgálások. Ilyen körülmények között a torony felépítése szóba sem jöhetett. Öt évvel ezelőtt Incze Dénes elkezdte - saját fogalmazásában - "a lelkek nagyobb templomának is az építését egy szélesebb körben", a Krisztus Világossága című, erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapjának megalapításával és szerkesztésével. /Fodor György: Kettős ünnep Tusnádfürdőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 6./
1997. július 17.
Gyimesközéplokon júl. 26-a és aug. 3-a között hatodik alkalommal rendezik meg a tánctábort, ahol a gyimesi és felcsíki táncoktatás mellett dalokat is megismerhetnek a résztvevők. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./
