Gyergyóremetén a Fráter György nevét viselő általános iskola és a Balás Gábor nevét viselő könyvtár előterében levő Cseres Tibor emlékmű a község neves szülötteire hívja fel a figyelmet.
Cseres Tibor Hideg napok című munkája 1964-ben megjelent, amelyben a magyar csapatok bácskai véres cselekedeteit írta le. Várta a szerb írók részéről az 50 ezer magyar életet elpusztító szerb vérbosszú hasonlóan őszinte feltárását. Ez nem történt meg, ezért ezt elvégezte Cseres Tibor az 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében. Haláláig, 1993-ig hét regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Emlékét a Gyergyóremetén 1995-ben alakult Cseres Tibor Közművelődési Egyesület őrzi. Az emlékművet 1995. ápr. 1-jén, az író születésének 80. évfordulóján leplezték le. Balás Gábor történész, író Gyergyószentmiklóson született, de a család remetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett, de legjelentősebb munkája, A székelyek nyomában /Budapest, 1984/ történelmi jellegű. Társszerzője a Panoráma sorozatban megjelent Utazások Erdélyben útikönyvnek. Könyvtárát a községi könyvtárra hagyta, ezért viseli a nevét. Remete kirajzása Csutakfalva, neve arra utal, hogy kiirtott erdő helyén települt. Az általános iskola Balás Jenő bányamérnök nevét viseli. Balás Jenő elemi iskoláit Remetén végezte, Budapesten és Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A bauxit kutatásával foglalkozott. 1919-ben a román hatóságok kiutasították Erdélyből. Magyarországon ő indította el a bauxit bányászatát. Emlékét a magyarországi Gant községben emlékszoba és emléktábla, Csutakfalván az iskola épületén elhelyezett emléktábla őrzi. /Pomjánek Béla: Gyergyóremete Cseres Tibor emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
Balás Gábor jelentős összegzése Erdély jókora jogtörténete című háromkötetes munkája, az egyes kötetek 1977-ben, 1979-bn és 1982-ben jelen meg Budapesten. Ennek rövidített összefoglalója
Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig /Budapest, 1991/
