A választásokon Bukarest után a legtöbb külföldi megfigyelő Marosvásárhelyen járt, tapasztalataik nem minden esetben kedvezőek. Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos és dr. Horváth József magyarországi parlamenti képviselő ? mindketten hivatalos nemzetközi megfigyelők ? felháborodottan számoltak be a sajtó képviselőinek arról, hogy a 10-es választási körzetbe alig kaptak bebocsátást, s miután ez mégis megtörtént, azt mondták nekik, hogy "üljenek a sarokba és ne pofázzanak". Arról érdeklődtek, miért nem tartják be a törvény erre vonatkozó 60. cikkelyét, ugyanis ottjártukkor össze-vissza hevertek az asztalon a még nem érvényesített, fel nem használt szavazólapok. Hasonlóan mostoha bánásmódban részesült Sandra Coliva asszony, az amerikai Republikánus Intézet képviselője. A 64-es körzetbe Csapody Miklóst, a magyar parlament külügyi bizottságának tagját Borz Partenie elnök be sem engedte. Rendellenességek több helyen voltak. Gernyeszegen 250 katona szavazott, annak ellenére, hogy az ottani egység száma a félszázat alig haladja meg. /Bögözi Attila: Az urnák árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1999. június 25.
Számos székelyföldi nagyközség nyomatott már színes füzetet, afféle kiskalauzt, többé-kevésbé szakszerű, hiteles és stílusos szöveggel, amolyan monográfia-amalgámot, benne egy kis múlttal, egy kis földrajzi leírással, népességi adatokkal, jelennel, a jövő bizakodó távlatával, és persze ha lehet, térképpel és sok színes fényképpel. - Némileg rendhagyó kiskalauz jelent meg, Erdély egyik legrangosabb vidéki településéről nem kisebb személyiség, tudós írt tartalmas összefoglalót, mint Tonk Sándor: Gernyeszeg. (1999). /Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Transylvania Alapítvány, Utilitas Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999.- Erdélyi műemlékek 31./ /b.d. [Bölöni Domokos]: Gernyeszeg. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
1999. október 11.
A különböző vidékeken rendszeressé válnak a Gyöngykoszorú-találkozók. Az őszi Gyöngykoszorút Kibéden szervezték október 9-én, ahol még mindig virágzik a népmese, a népzene, a néptánc. Népviseleti felvonulással kezdődött, Parajd, Erdőszentgyörgy, Mezőpanit, Gernyeszeg, Vajdaszentivány hagyományőrző csoportjai jöttek el. Ökumenikus istentisztelet után tartották a Gyöngykoszorú néptánctalálkozót. Először a Kibédi Seprődi János Művelődési Egylet ez évben alakult tánccsoportja lépett színpadra, utána jöttek a többi csoportok. /Lokodi Imre: Õszi Gyöngykoszorú Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
1999. december 8.
Az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi kerületeinek, valamint Marosvásárhely II. számú és V. számú körzeteinek választmányai véleménycserét folytattak a Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ nov. 26-i ülésén kialakult helyzetről, közös álláspontjukat nyilatkozatban tették közzé. A területi elnök /Kincses Előd/ jelentésének meghallgatása a küldöttgyűlés hatásköre. A TKT túllépte hatáskörét, amikor a területi elnök beszámolójának elfogadásáról szavazott. A területi szervezet alapszabályzatának elfogadása szintén a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Így a TKT döntése, a TET létszámának 30%-os felső plafonjára vonatkozóan szintén meghaladja hatáskörét, és mint ilyen szabályzatellenes. A tisztségviselők anyagi hozzájárulásáról a küldöttgyűlés döntött, ezzel szemben a TKT az alapszabályzatból a küldöttgyűlés határozatát törölte. A tanácskozáson megállapították, hogy a területi képviselők sorozatos szabálysértései a hitelesség garanciáját jelentő jogszerűséget veszélyeztetik, hogy a TKT 1999 februári megalakulása óta nem foglalkozott a megye magyarsága számára alapvető fontosságú kérdéssel (a felekezeti oktatás visszaállítása, önálló magyar iskola stb./ ezzel szemben a megyei szervezet vezetésének lejáratását kísérelte meg. Mindezek miatt kezdeményezik a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2000. január 13.
Jan. 13-án Marosvásárhelyen hét órás vita folyt az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testületében, a TKT-ban, ahogy Máthé Éva írta, a Markó- tábor és a Kincses-tábor között. Végül csak a 2000. év tevékenységének tervezetét fogadta el a TKT, és megvitatták a kampánystáb jelentését. A Maros megyei szervezeten belül a megyei ügyvezető elnökség valamint a TET (Területi Egyeztető Tanács) Kincses-párti, a TKT-ban pedig a Markó-vonal van fölényben. A testületek egymás határozatainak jogosságát megkérdőjelezik. - Kelemen Atilla leszögezte: Marosvásárhelyen tűrhetetlen dolgok történnek és követelte: a megyei szervezet ismerje el, hogy a legfontosabb döntéshozó szerv a TKT, és ezt tartsák tiszteletben. - Végül a 2000. év tervezetét nagy többséggel elfogadták. - A kampánystáb tevékenységéről szintén Kincses Előd számolt be. Nos, ha valami mégis működik RMDSZ-vonalon Maros megyében, akkor az a helyhatósági választási kampány. Egymást érik a vidéki és városi kampánygyűlések. - Két nappal a TKT-ülés előtt megjelent a helyi sajtóban az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi, mezőcsávási kerületei, valamint három marosvásárhelyi körzet nevében egy nyilatkozat, amelynek az a lényege, hogy a TKT összetétele nem megfelelő, mivel a Maros megyei tömbmagyarság nincs kellőképpen képviselve a testületben. A nyilatkozat az ellenségeskedés megszüntetését sürgeti. A Markó-tábor viszont egyáltalán nem fogadta el a nyilatkozat pozitív üzenetét. Markó Béla hevesen ostorozta a nyilatkozat mögött rejlő kezdeményezést. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi RMDSZ- ünnepség előtt. Ülésezett a TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2000. október 16.
Négyévi szünet után, már második éve október első szombatján Kibéden megrendezték Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó címmel a Sóvidék és a Küküllő-melléki falvak, települések népi táncosainak találkozóját. A tavalyi 8 csoporttal szemben az idén már 18 csoport vett részt a találkozón. Jelen voltak Erdőszentgyörgy, Gernyeszeg, Hármasfalu, Kibéd, Magyaró, Makfalva, Marosvásárhely, Mezőbánd, Nyárádselye, Nyárádszereda, Vajdaszentiván népi táncosai, egyes helységekből több csoport is jelentkezett. Kibéd 4 csoporttal volt jelen. /Csomafáy Ferenc: Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
2000. május 13.
Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2000. június 20.
Maros megyében 29 polgármesteri helyet szerzett az RMDSZ. Az 1996-os helyhatósági választásokhoz képest az akkori 24-gyel szemben, idén az RMDSZ 29 polgármestert tudhat színeiben. A június 4-i első forduló után 24 helyet szerzett, a második fordulóban további 5 helységben /Marosbogáton, Beresztelkén, Ernyében, Gernyeszegen, Küküllőszéplakon/ van immár polgármestere. /(mózes): Megyei összesítés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
2000. augusztus 10.
A Castellum Alapítvány aug. 26-án a Maros megyei Gernyeszegen tartja ez évi találkozóját. A Castellum az erdélyi történelmi családoknak az alapítványa, amelyet 1998. június 20-án alapítottak Nagyenyeden Papp László nagyenyedi katolikus plébános kezdeményezésére. Az alapítványnak 111 állandó tagja van. Ezenkívül összeállítottak több névsort is: a romániai, illetve a külföldre szakadt történelmi nemesi családok leszármazottjainak listáit. A Marosvásárhelyen székelő alapítvány programjában szerepel többek közt kiállítások, fesztiválok, táborok szervezése, műemlékek restaurálása, emléktáblák elhelyezése, ösztöndíjak megajánlása. A szervezők, báró Apor Csaba kuratóriumi elnök, Csávossy György ügyvezető elnök és Torma Miklós ügyvezető alelnök, szeretettel várják a tagokat és érdeklődőket a gernyeszegi találkozóra. /Erdélyi történelmi családok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2000. szeptember 1.
A Castellum Alapítványt Nagyenyeden hozták létre, tagjai az erdélyi történelmi családok tagjai, leszármazottjai. Negyedévenkénti közgyűlésein a tagság nagyrésze megjelenik. 1999-től az alapítvány székhelye Marosvásárhelyre költözött. A legutóbbi rendes negyedévi közgyűlésre aug. 26-27-én Gernyeszegen került sor. Dr. Csávossy György, a Castellum Alapítvány egyik vezetője elmondta: a találkozók célja a kapcsolattartás, az összetartozás élményének felújítása. "Egyetlen történelmi célunk van: a népszolgálat." Szeptember 22-én a Böjthe Lídia vezette szászrégeni Kemény János Társaság egy plakettet helyez el arra az épületre, amelyben Kemény János bejelentette a Helikon megalakítását, és ezt az eseményt szeretnék közösen megünnepelni. Létrehozták a Helikon-Kemény János Alapítványt, amely felvállalta a helikoni írók munkáinak, a Helikon-köteteknek az újrakiadását, és támogatni kívánják a kortárs erdélyi irodalmat is. Az alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke Sütő András, tagja Adamovits Sándor, akinek életcélja a Helikon népszerűsítése, Böjthe Lídia, Bogyó Levente, aki anyagilag is jelentős mértékben támogatta az alapítványt, továbbá Marosi Ildikó irodalomkutató, Mészáros József, a Bolyai-könyvtár kutatója és Sebestyén Spielmann Mihály történész muzeológus. Kemény Miklós, az egykori Helikon-alapító báró Kemény János fia Magyarországról érkezett, hangsúlyozta: amennyiben visszakapná a család marosvécsi birtokait, azok jövedelmének egy jó részét - akárcsak egykor édesapja - a Helikon céljaira fordítaná. /Boér Károly: Hagyomány és jelenlét. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 1./ Az erdélyi történelmi családok évszázadok hosszú során a nemzet érdekében tevékenykedtek, a legreménytelenebb helyzetben is megmaradtak a becsület útján, méltósággal viselve kitelepítéseket, kényszermunkát, megaláztatásokat, börtönt, száműzetést. A legutóbbi találkozón közel százan vettek részt a Teleki, Apor, Bethlen, Haller, Klebelsberg, Korponay, Beczássy, Bogdánffy, Betegh, Csávossy, Kemény, Tisza, Ugron, Ocskay, Lázár, Mikó és még más jelentős családok közül. Báró Apor Csaba, aki Torjáról érkezett, elmondta, hogy családjával együtt kitelepítették a háború után, végül Marosvásárhelyről költözött vissza Torjára 1991-ben. Jelenleg szülőfalujában él és gazdálkodik, hasonnevű fiával együtt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy a fórum elsődleges célja összegyűjteni azt a történelmi osztályt, amelyet ezelőtt ötven esztendővel a társadalom és a nemzet kizárt magából, és amelynek visszafogadására 1989 után jött el a lehetőség. Sajnos ez a visszafogadás nem könnyű feladat, hiszen a tulajdonviszonyok sincsenek még törvényesen tisztázva, és az előítéletek is élnek még, a testi-lelki fájdalmakról nem is beszélve. /Antal Erika: A nemzet zászlóvivői. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./ Akik összegyűltek, azokra vonatkozott az 1949-es kitelepítési törvény. 1949. márc. 3-án még mintegy 3000 családot lakoltattak ki kastélyaikból, kúriáikból vagy udvarházaikból. A Castellum Alapítvány adatai szerint 1949-ben 50 ezer hektár mezőgazdasági területet, 15 ezer hektár erdőt és 1500 kastélyt, udvarházat vettek el az erdélyi nemességtől.Mára már vagy négyszázan vannak, de csak minden második családnak van köze a Castellum Alapítványhoz. "Alapítványunk az erdélyi történelmi családok tagjainak egyesülete." "Fő célunk e társadalmi rétegben levő értékek felszínre és mozgásba hozása, szellemi kincsek megőrzése, gondozása, gazdasági ingatlanjaink törvényes keretek közti visszaszerzése, és azok saját és közösségünk hasznába állítása." - olvasható az alapítvány ismertetőjében. 1998-ban jegyezték be a Castellum Alapítványt, átvéve az 1992-ben alakult Etnos Alapítvány kereteit. Az alapítvány kuratóriumának elnöke id. Apor Csaba, az ügyvezető bizottság elnöke Csávossy György. A kastélyok, udvarházak sorsára vonatkozó jogszabály nem jelent meg. A 112-es törvény alapján vissza lehet ezeket igényelni, ha nincsenek műemléknek nyilvánítva. Legalább az erkölcsi rehabilitációt megérdemelné e kisemmizett, meghurcolt társadalmi réteg. /Cseke S. Tibor: Mára csak a hírnevükkel maradtak...Az erdélyi történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./
2001. január 9.
A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2001. július 11.
Negyedik alkalommal hívta össze júl. 6-án a Project on Ethnic Relations (PER) marosvásárhelyi irodájának vezetője, Koreck Mária Maros megye választott roma nemzetiségű tanácsosait. A szemináriumon a romák problémáit megoldó közös stratégiáról lett volna szó, azonban a 27 roma helyi tanácsos közül egyedül a gernyeszegi Bobó György vette komolyan a meghívást, s vele tartott a mezőcsávási Roma Párt vezetője, Moldovan Mihai. A találkozó meghívottja, Ivan Gheorghe, az Etnikumközi Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes államtitkára röviden ismertette a kormány által kidolgozott, a romák helyzetének javítását célzó stratégiát, amely egy négy évre szóló rövid távú, illetve egy tízéves, hosszú távú tervet tartalmaz. A terv szerint miniszteri bizottságokat hoznak létre a különböző minisztériumokban, amelyekben egy államtitkár irányításával két-három szakértő fog dolgozni. /(mózes): Roma stratégia... romák nélkül? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./
2001. október 9.
Okt. 6-án félezren voltak jelen Kibéden a Gyöngykoszorú rendezvényén. A hagyományőrző csoportok felvonulását csak némileg zavarta az őszi eső. A helybeliek három csapattal rukkoltak ki, a Pipacsok, a Madaras Gábor nevét viselő tánccsoport és az ifjúsági tánccsoport együttesen képes akár egész estét betöltő önálló műsorra is. Aztán következtek szerre: a hármasfalui tánccsoport, az alsó-csernátoni Pitty-paláré kicsinyei, a kézdivásárhelyi Vigadó nevű gyerekcsoport, Holtmaros fiataljai, a marosvásárhelyi Napsugár együttes a kecskézéssel és farsangolással, majd Marossárpatak, Makfalva, Bözöd, Gernyeszeg és Vajdaszentivány táncosai. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorú - hagymából is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
2002. július 22.
Júl. 20-án harmadik alkalommal került sor Görgényüvegcsűrön a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népviselet- és hagyományőrző találkozóra a helyi Csalogány néptáncegyüttes és a római katolikus egyház szervezésében. Két évvel ezelőtt megtartották az első seregszemlét. A III. görgényüvegcsűri Gyöngykoszorú- találkozó a megjelentek felvonulásával kezdődött. Az ökumenikus istentiszteletet után beszédet mondott többek között dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke és Szabó György Pál tiszteletbeli EMKE-elnök, a Gyöngykoszorú-mozgalom elindítója. Felléptek az erdőcsinádi, gernyeszegi, magyarói, marossárpataki, maros-szentkirályi, mezőpaniti, vajda-szentiványi, görgényszentimrei együttesek, valamint az üvegcsűri Csalogány néptáncegyüttes négy csoportja. /Gyöngykoszorú-találkozó Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
2002. augusztus 19.
Az Erdély életében kiemelkedő szerepet vállaló történelmi családok leszármazottjait tömörítő Castellum Alapítvány harmadik alkalommal szervezte éves találkozóját Gernyeszegen. Aug. 17-én a gernyeszegi műemlék templomban gyűltek össze az alapítvány belföldi és külföldi tagjai. - Az éves találkozókon a központi témakör: Erdély múltja és a történelmi családok szerepe - tájékozatott Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén dr. Vekov Károly történész Nemes elit és feladatvállalás Erdélyben címmel értekezett, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora Arisztokrácia és iskola Erdély múltjában címmel tartott előadást. Jelenleg a Castellum alapítványnak 171 tagja van. Az előadások mellett kirándulást szerveznek a környéken levő kastélyokhoz, aug. 18-án a kerelőszentpáli Haller-kastélyt, a radnóti Rákóczi-kastélyt, a küküllővári Haller-kastélyt és parkot, a bethlenszentmiklósi Bethlen-kastélyt és parkot keresik fel. /Simon Virág: VII. Castellum-találkozó. A történelmi családok szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2002. szeptember 3.
Idén is népviseleti parádéval, felvonulással kezdődött Mezőpaniton a dalos-táncos találkozó. Az élen, a lovaslegények nyomában most is a mezőcsávásiak Nagy Dénes vezette fúvószenekara haladt. A helyiek mellett Székelykövesd, Marosszentkirály, Csittszentiván, Gernyeszeg, Vajdaszentivány és Mezőbánd fiataljai ropták a magyar táncot a szabadtéri színpadon. Deák János iskolaigazgató egyfajta örökmécseshez hasonlította a néptánctalálkozókat. 1999 óta itt, Mezőpaniton is a figyelem előterébe került a néphagyomány. Alkotótáborok, vetélkedők, kiállítások sora jelzi ezt. /Bölöni Domokos: "Fiaim, csak énekeljetek!"Ahol mindig szépen szól az ének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2002. október 7.
Okt. 5-én negyedik alkalommal szerveztek Gyöngykoszorú Néptánctalálkozót Kibéden. Az erdélyi és magyarországi csoportok találkozója ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen a jelenlevők a tizenhárom aradi vértanúra is megemlékeztek. Minden év október első hétvégéjén rendezik meg az őszi népzene- és néptánctalálkozót. Idén Csíkkarcfalva, Bözöd, Makfalva, Erdőcsinád, Alsósófalva, Gernyeszeg, Mezőpanit, Erdőidecs, Vajdaszentivány, Marosvásárhely együttesei mutatkoztak be a színpadon, illetve Magyarországról budapesti, nyíregyházi néptánccsoportok. Kibéd testvértelepülését, Szatymazt kórus és citeraegyüttes képviselte. Az idén először vett részt román néptánccsoport is. /Antal Erika: Találkozó Kibéden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./
2002. november 6.
A Németh Géza Egyesület idén kétnapos kirándulás keretében emlékezett névadójára. Okt. 5-én reggel Csíkszeredából indultak el. Marosvécsen körbejárták a Kemény-kastélyt, a parkban a Helikon-találkozókra és Wass Albertre emlékeztek. Bethlenben Szakács János tiszteletes beszélt a Bethlen-család történelmi jelentőségéről, a templomban folyó munkálatokról. Besztercén a Magyar Házban tartották az emlékkonferenciát. A Szent László nyomában című történelmi vetélkedőn öt csapat vett részt. Másnap Cegőtelkén a Cserhalom Művelődési Egyesület képviselője elvezette őket az 1998-ban emelt emlékműhöz. Gernyeszegen, majd Sáromberkén a Teleki-család történelmével ismerkedtek, Erdőszentgyörgyön pedig a Rédhey-család és az angol királyi család kapcsolatával. /Csikós Klára, Csíkszereda: Németh Géza-emlékkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./
2002. november 23.
Budapest temetőin kívül nincs még egy magyar sírkert, ahol annyi akadémiai tag aludná örök álmát, mint a Házsongárdi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József 1842-től 1848-ig Erdély kormányzójaként Kolozsváron a főtéri Bánffy-palotában lakott. A Kolozsváron meghaltak akadémikusok sem mind nyugszanak a Házsongárdban. A történész és politikus Teleki Domokost Gernyeszegen, a nyelvész Szilasi Móricot Budapesten, a filozófus Böhm Károlyt Felvidéken helyezték örök nyugalomra. Gaal György szerint eddig 34 akadémiai tag került a Házsongárd földjébe. Az első, Bölöni Farkas Sándor, az utolsó, Csűrös István, aki 1998-ban halt meg. Gaal György felsorolt néhány Házsongárdi temetőben nyugvó akadémikust. Köztük volt Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Áron, Engel József, Mikó Imre, Szász Béla, Jakab Elek történész, és Kőváry László történész, Balogh Arthur jogtudós, György Lajos, Kelemen Lajos, Bíró Vencel történész és Szabó T. Attila. /Gaal György: Akadémikusok a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./
2003. július 21.
Negyedik alkalommal rendezték meg Görgényüvegcsűrön a Gyöngykoszorú-találkozót. Több száz fiatal lépett fel a művelődési otthon színpadán. Magyaró, Vajdaszentivány, Mezőpanit, Gernyeszeg, Marossárpatak, Holtmaros és a házigazdák táncosai mellett Gyergyóditró kicsinyei is eljöttek Üvegcsűrre. A találkozót reggelig tartó bál követte - volna. A mulatságot azonban hívatlan dorbézolók zavarták meg: kásvai és görgénypálpataki fiatalok egy csoportja az iskola melletti kocsmában mulatva összekapott néhány helybeli fiatallal, akik a kultúrházba menekültek. A támadók rájuk törték az ajtót, megverték a bent táncolókat, és ripityára törték a bútorzatot. A rendőrség vizsgálatot indít az ügyben. /b. d.: Botránykeresők a Gyöngykoszorún. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./
2003. augusztus 16.
Mint az utóbbi időben minden évben, e hét végén ismét megtartja találkozóját az a Castellum Alapítvány, amelyet a történelmi erdélyi családok leszármazottai hoztak létre. A Maros megyei Gernyeszeg község református templomában aug. 16-án Fehér Dániel lelkész hirdet igét. Majd Papp László, marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntője hangzik el. A rendezvényt Haller Béla tanár, a Castellum Alapítvány elnöke nyitja meg. Spielmann Mihályt történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője arról az időszakról tart előadást, amikor Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Gudenus János József genealógus tart előadást a magyar nemesség jelenkori életéről. Aug. 17-én Castellum Alapítvány tagjai kirándulást tesznek, felkeresik a keresdi Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt és a református templomot, majd Gernyeszegen szentmisével zárul az idei találkozó. /(Máthé Éva): A Castellum Alapítvány találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2003. augusztus 18.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület idei vándortáborának színhelye, Ratosnya, félúton található Szászrégen és Maroshévíz között. A tizenkét meghirdetett útvonal között szerepelt könnyű, közepes és nehéz gyalogtúra, honismereti túra, szekeres, valamint kerékpáros túra, mindenki választhatott. Az első tábori napon több mint százan indultunk a Kelemen-havasok legvonzóbb kirándulóhelyére, az 1380 m magasan fekvő Istenszékére. A táborozók másik csoportja honismereti túra során látogatta meg Szászrégent, Marosvásárhelyt /amelynek első írásos említése 1332-ből való, Novum Forum Siculorum néven/, Sáromberkét, Gernyeszeget, a Teleki család ősi fészkét, Marosvécset, itt tartotta találkozóit a Kemény János író (1903-1971) által 1926-ban létrehozott erdélyi Helikon Társaság. A parkban temették el Kemény János írót 1971-ben, ugyancsak itt található Wass Albert (1908-1998) síremléke is. Útjuk utolsó két állomása Magyaró és Disznajó volt. /Kovács Zsuzsa: Ratosnya - harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2003. augusztus 19.
A hét végén újra egybegyűltek a történelmi családok leszármazottai Gernyeszegen, a nyolcadik Castellum-találkozón. 1993-ban született az ötlet, hogy az egykori erdélyi arisztokráciához, valamint más nemesi rétegekhez tartozók, leszármazottak újra találkozhassanak, felvegyék egymással a rég megszakadt kapcsolatokat. Papp László, akkori nagyenyedi plébános kezdeményezésére alakult az alapítvány, melyet csak 1999-ben sikerült bejegyeztetni. A szervezet időközben, Papp László áthelyezését követően Marosvásárhelyre költözött. Csató Béla római katolikus főesperes a Deus Providebit Házban, Szász Zoltán református esperes a Szabadi úti gyülekezeti házban biztosít helyet az alapítványi gyűléseknek. A Castellum aktív szereplője az erdélyi irodalmi életnek, rendszeres tevékenységéhez tartoznak a negyedévenkénti teadélutánok, valamint az évenkénti két irodalmi est szervezése, amelyen történelmi családokból származó írók monográfiás bemutatását hallhatja a nagyközönség. Bánffy Miklós, Kemény János, Wass Albert, Vita Zsigmond, Kemény Zsigmond, Jósika Miklós életrajzát követően a közeljövőben az erdélyi emlékírók következnek. Van még erő az arisztokráciában, létezik még cselekvő lendület a nemességben. Vannak, akik már elkezdtek gazdálkodni nehezen visszaszerzett földjeiken, pl. Apor Csaba, mások, mint Kálnoky Tibor, hazajöttek. Kálnoky elmondta, nyolc évig perelték vissza földjeiket és a kastélyukat. Most restaurálják a kastélyt és visszakaptak néhányat a miklósvári házak közül is, itt vendégfogadót rendeztek be. Amerikai állampolgáro k, de itt rátalált a gyökereire, hazajött. Hitnek kell lennie és hazaszeretetnek, vallja. /Nagy Botond: Romos kastélyok, éledő nemesség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2003. szeptember 11.
Az erdélyi magyar történelmi családok nemrég tartott gernyeszegi találkozóján az egyik előadás címe így szólt: A magyar nemesség elmúlt másfél évtizede. A lap munkatársa megkérdezett néhány résztvevőt, milyen erkölcsi és anyagi rehabilitációt hozott az 1989-es fordulat óta eltelt időszak az 1949-ben teljes vagyonvesztéssel sújtott történelmi rétegnek, a kényszerlakhelyre hurcolt birtokos nemességnek, illetve leszármazottaiknak? Bethlen Anikó (Marosvásárhely) szerint családja esetében (is) csak fordulatról lehet beszélni, ugyanis nem nevezhető igazi rendszerváltozásnak a szó komoly értelmében, ami Romániában történt 1989 óta. Folyik a jól ismert porhintés Nyugat felé a hatalom részéről. Két súlyos megalázás érte a történelmi elitet: az egyik a teljes vagyonelkobzás és az azzal járó hátrányos megkülönböztetés volt évtizedeken át. A másik ma zajlik: végignézhetik, miként gazdagodnak egykori kifosztóik vagy azok hozzátartozói. Kerekes József (Kolozsvár) szerint egyes megemlékezéseken a leszármazottak jelen lehetnek, ez a változás. Klebelsberg Éva (Budapest): Magyarországon az arisztokráciával szemben megnyilvánuló ellenséges magatartás szépen kibontakozott a tavalyi választások óta. Ilyen felemás helyzetben a leszármazottak nem hajlandók politikai, közéleti szerepet vállalni. Tisza Kálmán (Marosvásárhely): 1949-ben egy tollvonással és tíz perc alatt elintézték ingó és ingatlan vagyonok elkobzását, a fordulat után másfél évtizednyi idő sem volt elég a vagyontöredék, a morzsák visszaszolgáltatására. A bírósági úton visszaszerzett kastélyok vagy udvarházak java része gyatra állapotban van. 1989 után egyetlen kormány vagy politikai párt sem ítélte el a 83/1949-es kitelepítési rendeletet. Ugron Ferenc (Marosvásárhely):. Sajnos a polgári oldal sem érzi igazán, mit jelentett a történelmi Magyarország és benne a történelmi családok szerepe. /Komoróczy György: Részt vehetünk évfordulókon, megemlékezéseken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./
2003. szeptember 25.
A Maros Megyei Tanfelügyelőség tizenkét iskolabuszt igényelt a Közoktatási, Kutatásügyi és Ifjúsági Minisztériumtól. A tanév megkezdődött azonban az iskolabuszokból csupán kettő érkezett a megyébe. A tanfelügyelőség gazdasági igazgatója közölte, belátható időn belül nem fog megérkezni a fennmaradó tíz jármű. Iskolabusz nélkül maradt Alsóbölkény, ahová a soropházi és szentmihályi gyerekeket, Gernyeszeg, ahová a teleki és a magyarpéterlaki gyerekeket, továbbá Marossárpatak, ahová a pókai, mezőmajosi és pusztaalmási gyerekeket kellett volna beszállítani iskolába. Nem indulhatott iskolabusz Balavásár és Szentdemeter, Zágor és Küküllősolymos, Nagysármás és Kissármás, Küküllőszéplak valamint Nagylászló és Örményes, továbbá Nyárádmagyarós és Nyárádselye között sem. Két párhuzamos programról van szó: a kisiskolák megszüntetéséről, vagy ezeknek az iskolaközpontokkal való összevonásáról és az iskolabusz-szolgálat beindításáról. Ott ahol nem tudtak iskolabuszt biztosítani, a kis létszámú iskolák megmaradtak, a tanerőket kihelyezték, nincs fennakadás az oktatásban. /Mezey Sarolta: Tizenkettőből két iskolabusz érkezett. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2002. január 10.
Jan. 9-én Marosvásárhelyen sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt: Kiss Kálmán pártvezér, Molnár István főtitkár, valamint Szovátáról, Nyárádremetéről és Gernyeszegről érkezett szabaddemokrata színezetű helyi tanácsosok. A vezetők elmarasztalták a Népújságot, továbbá Virág György megyei tanácselnököt is. Kiss Kálmán szerint pártját a Népújság következetesen támadja, pártjának befeketítésére törekszik. Előzőleg Virág György a Népújság dec. 27-i számában megjegyezte, miszerint több helyi tanácsban nehezen halad a munka, mert "bár magyar többségű tanács és RMDSZ-es polgármester van a helységben, vagy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt tanácsosai folytattak obstrukciós politikát, vagy saját polgármestereink hozzá nem értése akadályozza a jobb munkát". Lokodi Ernő, a nyárádremetei tanács pénzügyi szakbizottságának tagja RMSZDP /RMSZDP-tag/ bírálta Birtók György polgármestert. Véleménye szerint nem a pártszínezet a fontos, hanem a tanácsosok munkája. Végül bejelentették: a párt finanszírozásával Erdélyi Futár címmel közéleti havilap jelenik meg rövidesen. /(lokodi): Furcsa sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. Az RMSZDP vádaskodik és kioktat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./
2002. január 11.
Sajtótájékoztatón tiltakozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetősége az általuk etikátlannak minősített egyes sajtóközlemények ellen. Főként azt sérelmezték, hogy a Népújságban december végén Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta: a Maros megyei városi és községi tanácsokban levő képviselőik akadályozzák a munkát, nem hajlandók a köz érdekében együttműködni az RMDSZ-es tanácsosokkal és nem a köz javát szolgálják. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke, Molnár István, az RMSZDP főtitkára és a jelenlevő önkormányzati tanácsosok azt is állították, hogy lejárató kampány folyik ellenük a helyi magyar sajtóban. Az RMSZDP Maros megyében 17 tanácsost juttatott be az önkormányzati testületekbe. A legtöbbet Szovátán, ahol a 19 tagú testületből 6 a szabaddemokrata alakulatot képviseli. Gáll Ferenc szovátai, Lokodi Ernő nyárádremetei és Sipos Attila gernyeszegi RMSZDP községi tanácsosok saját rátermettségüket bizonygatták. - Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a vádakról elmondta, hogy az RMDSZ-en belül az önkormányzati tanács elnöke , ilyen minőségemben elemezte a községi és városi tanácsok tevékenységét. A szovátai és a községi polgármesterek hozzá eljuttatott elemzéseiből indult ki. - Kiss Kálmán elnök a magyar kedvezménytörvényről kifejtette: nem tud egyetérteni, "hogy effektív ezek a kiajánlások", szerinte nem kell deklarációval bizonyítani magáról, hogy magyar. "Ez megalázó. Ezzel nem értünk egyet." Szerinte inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség, Kiss szerint a státustörvény hatalmas gazdasági megerőltetés az anyaországnak, s nem biztos, hogy célba jutnak ezek az elképzelések. /(Máthé Éva): Etikátlan sajtóközlemények? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2002. június 17.
A Gernyeszegi Általános Iskola VII. B osztálya jún. 16-án hagyományőrző műsort mutatott be Somodi Dénes osztályfőnök irányításával. Egy népi szokást elevenítettek fel Guzsalyas címmel. Gernyeszegen működik két hagyományőrző tánccsoport, egy magyar és egy cigányéneket és táncot bemutató együttes. /Gábor Attila: Hagyományőrző műsor Gernyeszegen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./
2004. február 4.
Az autonómia fogalmáról, annak lehetséges megvalósítási módozatairól alakult ki élénk vita február 3-án Agyagfalván, a Krónika-karaván újabb állomásán. Farkas Márton agyagfalvi polgármester, Verestói Károly helyi RMDSZ-elnök és László Emma, a Székely Nemzeti Tanács helyi képviselőjének jelenlétében foglalta össze a 11 faluból álló község gondjait. A polgármester kitért azokra a közigazgatási nehézségekre, amelyeket a települések szétszórtsága okoz. A jelenlevők az autonómia egyik formájaként jelölték meg, hogy Kis- és Nagygalambfalva a tavalyi népszavazásnak köszönhetően várhatóan önállósodni fog. A két udvarhelyszéki település az 1968-as megyésítést megelőzően rendelkezett ezzel a státussal. te Székelykeresztúrra indult a csapat. A karaván másik csoportja Gernyeszegre látogatott, ahol Incze Jenő polgármester a lap független vonalát méltányolta. A helyi iskola épületében Lukács László vezérigazgató, Gazda Árpád vezető szerkesztő és Szucher Ervin marosvásárhelyi tudósító bemutatta a Krónikát. Balogh József körzeti RMDSZ-elnök a polgári mozgalmak tevékenységét értékelve a magyarság szétverésének veszélyére hívta fel a figyelmet. /Autonóm régiók és független sajtó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2004. április 9.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete továbbra is kitart amellett, hogy az RMDSZ-szel közösen kell szervezni előválasztást a magyarság által leginkább támogatott polgármesterjelölt indítására. A két szervezet közötti közvetítést Fodor Imre alpolgármesterre bízták. Az MPSZ-t a megye 30 községében szándékozzák megalakítani – jelentették ki a szervezet képviselői. Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke reméli, hogy végül csak sikerül az MPSZ és az RMDSZ vezetésének tárgyalóasztalhoz ülnie a közös marosvásárhelyi előválasztások megszervezése érdekében. A marosvásárhelyi RMDSZ 1-es körzete kéréssel fordult a városi választmányhoz, hogy kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat az MPSZ-szel. Maros megyében több mint 4000 támogató aláírást gyűjtött az MPSZ, ennek felét Marosvásárhelyről. Az MPSZ több községben megalakította a helyi szervezeteit, néhányban teljes jelöltlistákat állítottak össze, például Nagyernyén, Gernyeszegen, Dózsa György községben, Backamadarason és Nyárádszeredán. A sajtótájékoztatón utaltak még az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által elosztott pénzbeli támogatásokra, ami Tőkés András szerint "gyakorlatilag a politikai klientúra finanszírozását jelentette". /(antalfi): Szerveződnek az MPSZ községi szervezetei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./
