Hadadnádasdon a kőművesek a helybeli templomban végeztek javítási munkálatokat, eltávolították a Wesselényi és a Dégenfeld család címerét tartalmazó kazettás mennyezetet is.A XV. században épült templom fából készült kazettás mennyezetén található a Wesselényi család címere is, ugyanis a templom valamikor a nemesi család birtokához tartozott. Ahelyett, hogy a hadadnádasdi parókia szakértőkre bízta volna a javítást, a falu kőművesei estek neki a renoválásnak. A falusi mesteremberek leverték az épület belső részén a vakolatot, mely öt évszázados freskókat is tartalmazhatott. - A kontár kőművesekre többéves börtönbüntetés szabható ki a műemlék templom megrongálása miatt. /Czinzel László: Javítás helyett rombolás. Hozzá nem értő kőművesek javították a templomot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2001. november 9.
November 3-án három Szatmár megyei településen tartott ingyenes bábelőadást a Szatmárnémeti MADISZ, Bogdándon, Hadadnádasdon és Hadadon mutatták be a népszerű mackójátékot. Az ifjúsági szervezet fiataljai augusztus 31. és szeptember 3. között csángóföldi bábturnén vettek részt. 2001 végéig összesen 12 Szatmár megyei települést fognak meglátogatni Veress Zoltán meséjével az amatőr bábszínészek. Bogdándon kb. 120 gyermek tekintette meg a játékot. Bogdándon fogy a lakosság is, egyre kevesebb a gyerek, és egyre többen dolgoznak külföldön. Hadadnádasdon is összesereglettek a gyermekek. A helyi iskolában a megvásárolt tűzifa nem lesz elég tél végéig, ráadásul a felvágatásra sem maradt pénz. Hadadon a tágas kastélyban léptek fel. /Ilonczai Tamás: Irgum Burgum Benedek Szatmár megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
2003. július 17.
A politikai üldözöttek, kényszermunkára, vagyis az úgynevezett "koncsentrára" behívott középkorú férfiak rémálma volt annak idején a hírhedt Duna-csatorna. A hadadnádasdi Sipos András sok borzalomnak szemtanúja volt. Dési katonai alakulatától 1985-ben, három hónapos alapkiképzést követően 109 társával együtt vezényelték ki Poarta Albára, amely Konstancától körülbelül 35 kilométerre található. Amikor megérkeztek, csak a nagy pusztaságot találtak. A kaszárnya vékony falú barakkokból állt, ezekben aludtak, fűtés, minden nélkül. Szerencséjére ő a gépkocsivezető lett, nem kellett csákányolnia. A rakodókocsik éjjel-nappal dolgoztak, egyetlen perc megállás nem volt. A kemény munka velejárója lett egy idő után a szinte mindennapos balesetek bekövetkezése. Ezen a helyen köztudottan sokan vesztették életüket. Később Sipos András sok elhunytat vitt haza a katonaság gépkocsijával a szeretteihez. A csatornai munkatelepen előre előkészített koporsók is voltak, amelyeket az ott dolgozók is láthattak. Senki sem érezhette biztonságban magát. Az embereket felküldték hetven-nyolcvan méter magasra, a sziklára, sokan a mélybe zuhantak. Rengetegen fúltak bele a vájás alatt lévő csatorna gödrébe. Nem engedték a hozzátartozóknak, hogy felnyissák a koporsót. Sipos András a nyolcvanas évek elején Zilah főterén - akkor még itt élt - piros-fehér-zöld szalagot magára tűzve sétált az utcán, egykettőre behívatták a szekuritátéra. Úgy elverték, hogy két hétig szinte járni se tudott. /Fodor István: Duna-csatornai rémségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./
2007. február 12.
Február 11-én ünnepélyesen beiktatták Hadadnádasdon a református lelkészt, Tatár Jánost. Ez alkalomból Tőkés László püspök hirdetett igét a 426 lelkes gyülekezetben. Tatár János a „református lelkészek falujában”, Bogdándon született, – 1978–ban – ahonnan nem kevesebb, mint kilenc, jelenleg szolgáló lelkipásztor származik. Hadadnádasdra eddig nem volt jellemző az elöregedés, az utóbbi időben itt is kezdi éreztetni hatását ez a jelenség: jövő évben első alkalommal összevont osztálya lesz a helyi iskolának. /(fodor): Beiktatták a lelkészt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 12./
