Jún. 27-én Székelykeresztúron rendezték meg a XVIII. Fúvószenekari Fesztivált, amelyen részt vett a magyarországi testvérváros, Dunakeszi fúvószenekara is. Kádár Levente, Szentegyháza fúvószenekarának szervezője elmondta, hogy a zenekar 16 alkalommal vett részt keresztúri fúvóstalálkozón. Gergely János zenetanár, az agyagfalvi gyermek-fúvószenekar vezetője arról tájékoztatott, hogy az együttes két és fél éve tevékenykedik 35 taggal, melyből 33 van jelen. A héjasfalvi gyermek-fúvószenekar karnagya, Szali Mózes elmondta: egy éve, hogy zenélnek a gyermekek. A Hargita megyei karnagyok legidősebbje, a hetvenéves Szász János 45 tagú fúvószenekarral jött Parajdról. Pálffy Tibor, az almási fúvószenekar karnagya elmondta, hogy a zenekar 1984-ben alakult újra. A barátosi 25 tagú fúvószenekar népdalfeldolgozásokat, indulókat és keringőket játszik - tájékoztatott Kelemen Szilárd karnagy. A gyergyóújfalusi zenekar 14 tagú, a kápolnásfalusi zenekar 26 tagú, az uzoni 20, a helyi fúvószenekar pedig 30 tagú. /László Miklós: Fúvószenekari Fesztivál Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./
1999. július 13.
Júl. 11-én tartották Barátoson a fúvószenekarok hagyományos találkozóját. A rendezvény idén is a zenekarok felvonulásával kezdődött, majd a szabadtéri színpadon elkezdődött a műsor. Felléptek a barátosi, székelykereszúri, kápolnásfalui, kovászna-kézdivásárhelyi és uzoni fúvószenekarok, valamint az Antos János Általános Iskola és a Kovács András Fúvósegyesület zenekarai Rétyről. /Fúvószenekarok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./
1995. március 28.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete márc. 28-án Székelyudvarhelyen tartott gyűléséről kiadott közleményében felháborodottan tiltakozott a vidéken állomásozó rendőri erők újabb cigányellenes és magyarellenes akciói ellen. Kápolnásfalu, Székelyszentábrahám, Bögöz, Farkaslaka községek magyar és cigány lakosait évek óta ököllel, gumibottal, rendőrkutyákkal terrorizáló rendőröknek nincs mit keresniük a karhatalmi egységekben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 30., 503. sz./
1997. január 9.
Az utóbbi időben egymás után jelentek meg a Székelyudvarhely környékéről szóló helyismereti munkák. Egy év alatt csak Székelyudvarhelyről kettő, de Lövéte, Oroszhegy, Farkaslaka, az iskolai évfordulók kapcsán pedig Nagygalambfalva, Korond, Máréfalva leírása is megjelent. Régebben készült Nagygalambfalva Évkönyve, az Udvarhelyi Híradó Kalendárium, az Ivói Kalendárium másodszor kapható. Megjelenés előtt állnak a bögözi műemlék templomról /Jékely Zsombor/, a sóvidéki népszokásokról /Barabás László/ és a székely rovásírásról /Ferenczi Géza/ készült munkák. Balázs Irén Kápolnásfalu /Alutus Kiadó, Csíkszereda, 1996/ című monográfiája most jelent meg. A munkát P. Buzogány Árpád ismertette, egyben felhívta a figyelmet a monográfia egyes hiányosságaira. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./
1997. június 29.
Jún. 29-én rendezték meg Székelykeresztúron a XVI. Fúvószenekari Találkozót. Tíz zenekar lépett fel, egy magyarországi Dunakesziről, a többi erdélyi magyar zenekar volt: Barátos, Uzon, Fehéregyháza, Parajd, Gyergyóalfalu, Szentegyháza, Kápolnásfalu, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr fúvószenekara. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./
2000. december 20.
Újabb magyar nyelvű helyi lap látott napvilágot, a Tiszta Forrás, Kápolnásfalu önkormányzatának a lapja, felelős szerkesztője Ferenc Sándor. Híradás található benne a novemberi kopjafaavatóról is. /Örömhír. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2000. március 30.
A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanárképző Főiskola tankönyveket, munkafüzeteket, feladatlapokat, szemléltető eszközöket kapott a szegedi Mozaik Könyvkiadótól. Török Zoltán, a kiadó igazgatójával való egyeztetés után a kápolnási iskolának is juttattak a könyvekből, munkafüzetekből. Bálint Mihály, a főiskola igazgatója elmondta, hogy mind tartalmilag, mind minőségileg csodálatosak a kiadványok. Ha jövőben is ilyen gyenge lesz a hazai magyar nyelvű tankönyvellátás, kénytelenek lesznek az újonnan induló ötödik osztálynak külföldről rendelni tankönyveket. /Tankönyvek Szegedről Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./
2000. május 13.
Az 1000 éves magyar államiság és a Vörösmarty-évforduló jegyében máj. 9-én tartották a kápolnási Kriza János iskola szervezésében a Kis-Homoród mente falvainak immár hagyományosnak is mondható iskolás szavalóversenyét. A hetedik alkalommal megrendezett találkozó Vörösmarty Mihály költészetének méltatásával kezdődött, ezután következett a szavalóverseny. /Lőrincz György: A példaadás erkölcse. Kis-Homoród menti iskolások szavalóversenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
2000. május 24.
Máj. 7-én Kápolnásfaluban találkoztak a Homoród menti színjátszó csoportok. A helybeliek előadásukat pár héttel korábban színdarabos bálon is bemutatták. Ez jelzi, hogy Kápolnásfaluban is feléledt a színjátszás hagyománya. /Ferencz Sándor, Kápolnásfalu: Színdarabos bál Kápolnásfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
2000. június 1.
Jún. 2-án kezdődik - az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében - az Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. Fellépnek zetelaki, lövétei, kápolnásfalui színjátszó csoportok, a Tamási Áron Gimnázium, a székelyszentléleki Vadrózsák Művelődési Egylet és az UFF színjátszói. /Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2000. szeptember 12.
Homoródalmáson szept. 9-én millenniumi falutalálkozót, 10-én fúvóstalálkozót tartottak. Az első napon a Pálffy Tibor vezette almási fúvószenekar teherautón ülve muzsikált végig a falun, a székely ruhába öltözött sokaság pedig gyűlni kezdett a falu alsó végén, ahol dr. Szabó Árpád unitárius püspököt fogadták. A püspök és kísérete székely ruhás lovasok vezetésével vonult a falu központjában álló unitárius templomhoz, az ünnepi istentiszteletre. A testvértelepülés, a magyarországi Kőrösszakáll képviselői az almásiaknak adományozott címeres magyar zászlót nyújtották át Horváth Attila egyházgondnoknak. A helyi Dávid Ferenc Egylet tagjainak műsora után a templomkertben kopjafát avattak a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulója tiszteletére. Szabó Gyula író, a falu szülötte Almáson eltöltött éveire emlékezett. Kiállítás nyílt helybeli népművészek alkotásaiból. Másnap a fúvóstalálkozó meghívottjai: a székelykeresztúri, agyagfalvi, parajdi, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei, oklándi és az almási zenekarok vonultak végig a főutcán, majd megkezdődött a műsor. A zenekarok közösen játszották el a székely himnuszt, utána mindenik együttes saját műsorát mutatta be. /Kovács Attila: Falustársak és fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./
2001. június 15.
Hargita megyében a Csomád-Bálványos Kistérségi Társulás után a Felső-Homoródmente Kisrégió mondhatja el magáról, hogy van középtávú fejlesztési stratégiája. A Kápolnásfalut, Szentegyházát és Lövétét magába foglaló társulás a Civitas Alapítványtól pályázta és nyerte meg a terv kivitelézését. A kistérségben több mint ezer személy életéről készült felmérés és közvélemény-kutatás, ugyanakkor a tanulmány részletesen bemutatja a kisrégió gazdasági, demográfiai, szociális és történelmi helyzetét is. /Kistérségi stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./
2001. július 10.
Dr. Kardalus János Utcatér-díszítés a Homoródok mentén /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve az asztalosok, famegmunkálók kézikönyvévé válhat, hiszen bemutatja az összes olyan motívumokat, amelyek ismeretesek a Kis- és a Nagyhomoród mentén, de gyakorlatilag az egész Székelyföldön is. A Kis- és Nagyhomoród mentén lévő települések: Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Karácsonyfalva, Oklánd, Homoródújfalu, Székelyzsombor, Kápolnásfalu, Abásfalva, Homoródkeményfalva, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Recsenyéd, Városfalva, Lókod, Remete, Kénos, Bágy, Jánosfalva építészetének jellegzetes épületei a csonka nyeregtetővel épült házak, amelyeknek utcára néző oromfalain vakolatdíszek láthatók. "Akárcsak 1995-ben Budapesten megjelent kötetében, A székely festett bútorokban, a szerző nemcsak a kijelölt tájegység anyagának összegyűjtésére, hanem a kompozíciót alkotó elemek leírására, a tájegységben való megnevezésre és a díszítés alkotta kommunikációs rendszer magyarázására is vállalkozik" - írta a könyv előszavában Mihály Zita múzeológus-építész. /Fülöp D. Dénes: Homoródmenti formaleltár. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./
2001. november 16.
Nov. 16-17-én rendezi az Udvarhelyi Fiatal Fórum Székelyudvarhelyen a második Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivált az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Villy Kft. támogatásával. A szentegyházi Amatőr Színjátszó Csoport előadásával kezdődik a fesztivál, majd a homoródszentpáliak következnek meseparódiájukkal. Fellépnek még a Lövétei Ifjak Egyesülete, az UFF Fabula csoportja, a székelykeresztúriak, az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium és Kápolnásfalu színjátszói. /Bágyi Bencze Jakab: Amatőr színjátszók Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./
2001. december 14.
Szentegyházán idén találkoztak hetedszer a Homoród menti települések színjátszói. Ott voltak a lövétei LIE-műkedvelők, az oklándi Balázs Ferenc ifjúsági színjátszó csoport, a kápolnásiak, a karácsonyfalvi Szelídgesztenye, a homoródszentpáli Csalóka Péter. /(oláh): Műkedvelő színjátszók tele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2003. március 3.
Márc. 1-jén ötödik alkalommal rendeztek népdalvetélkedőt Szentegyházasfaluban. Idén tréfás dalokkal és csúfolódókkal mérhették össze a népdalok eredetiségét a versenyzők. Megjelentek Lövéte, Kápolnásfalu, Szentkeresztbánya és Homoródalmás versenyzői is. Az értékes ajándékokat a Gyermekfilharmónia Alapítvány ajánlotta fel. /Népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2003. május 10.
Máj. 9-én Felsőboldogfalván megkezdődött a Gyerekszínjátszó Fesztivál. A rendezvény első napján a térség 18 gyerekszínjátszó csapata mérte össze tudását. A fesztivál máj. 10-én folytatódik: újabb 18 gyerekszínjátszó csapat lép a közönség elé. A csapatok nagy része Udvarhelyről, valamint a környező falvakból érkezett (Máréfalváról, Kápolnásfaluból, Pálfalváról, Zetelakáról stb.), de részt vesz egy marosvásárhelyi csoport is. /Gyerekszínjátszó Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2003. május 26.
Huszonnyolcadik alkalommal szervezték meg máj. 25-én a hagyományos nárciszfesztivált a Szentegyháza melletti nárciszréten. Az ünnepség népviseleti felvonulásával kezdődött, majd a réten felállított színpadon kezdetét vette a zenés-táncos mulatság. A közönséget a csíkmadarasi, gyergyóremetei, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Népi Együttes fellépése szórakoztatta. Este a Gábor Áron Művelődési Házban a szentegyházi Hüpürcsös néptáncegyüttes lépett fel. /Szász Emese: Szentegyházi nárciszfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2003. október 6.
Szárnyakat formázó térplasztikát avattak okt. 4-én a Hargita megyei Szentegyháza Kápolnás felőli bejáratánál, Bodó Levente szobrász alkotását. Előzően a művelődési házban helyi vállalkozók termékeiből nyílt kiállítás, az eseményen fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A művelődési házban ugyanakkor a települést bemutató fotótárlat tekinthető meg. A városnapok okt. 3-án kezdődtek zenés táncmulatsággal, másnap a helyi amatőr színtársulat előadása következett. A zárónapon, okt. 5-én, vasárnap kiosztották a szentegyházi Pro Urbe Díjakat. Idén az egyik díjat Sükösdné dr. Laczkó Angi Mária és néhai dr. Sükösd József kapta, a másikat pedig Kádár Levente, a helyi Mártonffi János Általános Iskola igazgatója. /Zilahi Imre: Fából készült szárnyak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2004. április 3.
Tavaszköszöntő rítusokból készült összeállítással kezdődött ápr. 2-án a VII. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó Csíkszeredában. Fellépett a csíkszeredai Tanulók Háza gyermektánccsoportja, továbbá a csíkszentimrei, a csíkszentdomokosi és balánbányai, a csíkmindszenti, kászoni, csíkdánfalvi, csíkszeredai, kápolnásfalusi, csíkmadarasi, tusnádi és csíkrákosi együttesek. Volt kézműves foglalkozás is. A közel 450 gyermeket megmozgató nagyszabású rendezvény szervezője az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a Romániai Magyar Táncszövetség volt. /Sarány István: Tavaszköszöntő Csűrdöngölő néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./
2004. július 12.
Barátoson a Ferencz Ernő Református Fúvósegylet júl. 11-én tartotta 33. fúvószenekari találkozóját a református templom Erzsébet-kertjében. Részt vettek a barátosi, kápolnásfalui, kézdivásárhelyi, kovásznai, rétyi, szolnoki és uzoni fúvószenekarok. A rendezvény a fúvószenekarok felvonulásával kezdődött. /Bodor János: Fúvószenekarok találkozója Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./
2004. szeptember 7.
Szept. 5-én, vasárnap Agyagfalván megtartották a hagyományos fúvóstalálkozót, valamint átadták a helyi fúvószenekarnak az új próbatermet. A találkozón a helyiek mellett Kápolnás és Fehéregyháza együttesei is felléptek. /Fekete B. Zoltán: Fúvóstalálkozó és próbaterem-avató. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./
2005. január 7.
Udvarhelyszéken tavaly is több volt az elhalálozás, mint a születés. Van olyan udvarhelyszéki település, Homoródalmás, ahol tavaly mindössze két gyermek született, igaz, van olyan község is, Bögöz, ahol 62 újszülöttet vettek nyilvántartásba. A 23 udvarhelyszéki vidéki település közül 13-ban tavaly kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. Az utóbbi években mérséklődött a népfogyatkozás. A 4.475 lelket számláló Farkaslakán tavaly többen születtek, mint 2003-ban. A nagyközségben azonban a népszaporulat továbbra is negatív. Felsőboldogfalván az újszülöttek száma meghaladja az elhunytakét: születés 27, elhalálozás 26 volt tavaly. Fenyéden ugyancsak pozitív a mérleg: 30 születés, 22 elhalálozás. Galambfalva község népessége is szaporodott tavaly. Az 1.406 fős lakosú Homoródalmáson tavaly mindössze két gyerek született, az elhalálozások száma pedig közel harminc. A 12 falut magában foglaló Homoródszentmártonban tavaly 32 gyermek született, és 46 személy halt meg. Kányádon 16-an hunytak el, és 10-en születtek, Kápolnásfaluban pedig 26-an távoztak az élők sorából, és 22 gyerek érkezett. A 6.306 lelket számláló Korondon tavaly születés 55, elhalálozás 54 volt. Lövétén 2004-ben 38-an hunytak el, és 35-en születtek. Máréfalva községben tizenketten haltak meg, és tizenhatan születtek. Oklándon 16 újszülöttet kereszteltek, és 15 főt temettek. Oroszhegyben 51 születés és 44 elhalálozás volt. A több mint 6.800 lakossal rendelkező Parajd fogyóban van: 65 gyermek született, és 78 személy hunyt el. Siménfalván 33 születést és 38 elhalálozást jegyeztek tavaly. Székelyderzsben 18-an haltak meg, és 14-en születtek, Szentábrahámon pedig 22 haláleset és 23 születés volt. Újszékelyen 32 tavaly született kisgyermek van, az elhunytak száma pedig 30. Varságon 25-en távoztak el az élők sorából, és 20 újszülöttel szaporodott a község lakossága. Az 5.829 lakossal rendelkező Zetelakán tavaly 67-en hunytak el, és 49-en születtek. Abos Maria, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, Hargita megyében tavaly január elsején 329.190-en éltek. A hat hónappal későbbi adatok már jelentős csökkenést mutatnak: 2004. július elsején 328.457 volt a megye lakosainak száma. A szakember szerint bár a megyében a népszaporulat továbbra is negatív, a népfogyatkozás már nem olyan nagy mértékű, mint korábban. /Kiss Edit: Még mindig fogyunk, de már nem olyan nagy mértékben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2005. április 13.
Nagy sikerű szavalóverseny zajlott le a költészet napján Kápolnásfalván. A már hagyományos, a homoródmenti iskolákat felvonultató versenynek évek óta a kápolnásfalvi Bálint Irma igazgatónő által irányított iskola ad otthont. /Lőrincz György: Versben bujdosó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./
2005. június 17.
Kápolnás községben június 18-án tájházavatót tartanak. Fellép a Zergeboglár tánccsoport, a kápolnási iskolások, valamint a hagyományőrző csoport. /Fbz: Tájházavató Kápolnáson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 17./
2005. július 1.
1974 szeptemberében Parajdon szervezték meg az első fúvószenekari találkozót, hasonló rendezvényeket azóta szerveznek Erdély egész területén. Hargita megyében a parajdi és a székelykeresztúri a legjelentősebb. Székelykeresztúron az idei találkozó június 26-án a zenekarok és mazsorettcsoportjaik zenés felvonulásával kezdődött. Uzon zenekara a múlt század közepén alakult, de a mostani 30 tagú formáció csak 9 éve tevékenykedik. 1910-ben alakult a barátosi zenekar, Keresztúron most 27 taggal szerepeltek. A fehéregyháziak zenekara 1931-ben alakult, az új formáció 1992-ben, a mostani találkozóra eljöttek. Az agyagfalvi zenekar 1996-ban alakult, és az egyesület keretében tevékenykedik. 2000-ben felvette az Udvarhelyszéki Zenekar nevet. Kápolnásfaluban 1935-ben alakult zenekar, de 1965–80 között nem tevékenykedett. 1980-ban alakult újra, most is jelen voltak. A rendezvény szervezője, a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar, 1895-ben alakult. /László Miklós: XXIV. Nemzetközi fúvóstalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./
2005. július 11.
Barátoson a helyi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet július 10-én tartotta a 34. fúvóstalálkozót, ugyanakkor a zenekar fennállásának 95. évfordulójára is emlékeztek. Részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, az uzoni, a gidófalvi, a kovásznai és kézdivásárhelyi fúvószenekarok. A rendezvény az immár évtizedek alatt kialakult hagyományok szerint zajlott: a zenekarok a falu központjából a református templom kertjébe vonultak, majd megkezdődött a zenekarok seregszemléje. /Bodor János: Fúvóstalálkozó Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2005. július 19.
Kápolnásfaluban tájház létesült, ez régi álma volt a Kriza János Iskola Alapítványnak. Az avatásnál Kápolnásért Érdeméremmel tüntették ki Balázs Irén nyugdíjas tanítónőt a tárgyi javak összegyűjtéséért és megőrzéséért, valamint Both Rákhel nyugdíjas tanítónőt az évtizedeken át végzett kulturális tevékenységéért. Az érem Bodó Levente szobrászművész alkotása. /Tájház Kápolnásfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./
2005. november 23.
Zavaczki Walter József Attila-szobra Székelykeresztúr központjának nyugati részében kap helyet, jelezte Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke. Miután a József Attila-emlékév tiszteletére az egyesület nem állíthatta fel Székelyudvarhelyen a szobrot, Keresztúr önkormányzata örömmel fogadta a kőszobor felállításának javaslatát. A Kápolnási Közbirtokosság jóvoltából az udvarhelyi szobrászművész, Zavaczki Walter andezitből készíti József Attila szobrát, és úgy véli, december 5-ére befejezi az alkotást. A szobor felállítását december 15-re tervezik. /Barabás Blanka: Keresztúr örül József Attila szobrának. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./
2005. december 3.
Kovácsné József Magda Kápolnásfalu szülötte, köztudottan az onomasztika (névtan) jeles tudósa, elhivatott kutatója, aki doktori disszertációját is Udvarhelyszék Havasalja tájegységében fellelhető falvakban használatos névanyag feldolgozásáról írta 1983-ban. Kovácsné József Magda most napvilágot látott könyvében /Napok és nevek. Keresztszülők könyve, Művelődés, Kolozsvár, 2005/ segítséget kíván nyújtani a név megválasztásához. /G. D.: Kézikönyv – főleg nőolvasóknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
