A 44 éves Constantin Dobre pénzügyi attaséként érkezett szeptemberben Londonba, a román nagykövetségre, most pedig politikai menedékjogot kért. Úgy érzi, hogy veszélyben van, szerinte az állambiztonság még erős Romániában. /Csaknem jogos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1991. február 19.
Cseke Gábor beszámolt arról, hogy Gabriel Gafita román író, aki a Kriterion Kiadó "magyar írók románul" sorozatának szerkesztője volt, amellett a magyar irodalom lelkes propagálója, a Romania Libera febr. 15-i és 16-i számában Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében szóvátette, hogy Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének bizonyos megnyilvánulásaiban az "etnikai fundamentalizmus" és a "szelektív emlékezet" jelentkezik. Cseke Gábor hozzátette, hogy Gafita becsületes, nyíltsága és keménysége erkölcsi alapot nyújt ahhoz, hogy bíráljon. Az előzmény az volt, hogy Tőkés László a Romania Libera febr. 6-i számában elmondta David Porter sokat vitatott könyvéről /With God for the People (London, 1990.)/, hogy nem sok köze van hozzá, mindössze magnóra mondta életét és vélekedéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1991. február 22.
Londoni látogatása során Ion Ratiut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselőjét fogadta John Major brit miniszterelnök. A találkozó utáni sajtóértekezleten Ratiu kijelentette, hogy a Nemzeti Megmentési Front vezetői nem mondtak le nyíltan a kommunizmusról, bár a többpártrendszer és a piacgazdaság híveinek tartják magukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1991. április 14.
Iliescu elnök ápr. 14-én Londonba utazott, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megalakulására, ahol megjelentek az európai államfők. Iliescu ápr. 15-én beszédet mondott, majd ápr. 16-án több találkozót tartott állam- és kormányfőkkel, így John Major brit miniszterelnökkel, Francois Mitterrand elnökkel és másokkal, az Antall József miniszterelnökkel lezajlott találkozón kölcsönösen hangsúlyozták, hogy munkálkodni kívánnak a kétoldalú kapcsolatok javításán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1991. május 11.
Adrian Nastase külügyminiszter háromnapos /ápr. 8-11./ hivatalos látogatáson volt Londonban, több megbeszélést folytatott, többek között Hurd külügyminiszterrel, a külügyi bizottság tagjaival, az Amnesty International főigazgatójával. /MTI/
1991. június 8.
Nagy-Britannia fontolóra veszi katonai felszerelés eladását Romániának, erről volt szó Nicolae Spiroiu román és Tom King brit védelmi miniszterek londoni megbeszélésén. Spiroiu javasolta Londonban, hogy angol hadiipari cégek társuljanak befektetéssel román fegyvergyárakba. Spiroiu szerint új Balkán-közi politikai és biztonsági egyezményeket kellene kötni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. augusztus 1.
Bálványoson Napforduló után címmel egyhetes szabadegyetemet szervezett a FIDESZ Közép- és Kelet-Európa Csoportja, a Polgári Szövetség, a Pro Europa Liga és a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/. A rendezvényre a hagyományteremtés szándékával másodszor került sor. Számos nyugati országból is érkeztek résztvevők. Az előadók a poszkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról értekeztek. Schöpflin György londoni professzor a gazdasági kérdésekről, Tom Gallagher professzor /Breadford/ az interetnikus konfliktusokról. Smaranda Enache elmondotta, hogy az interetnikus konfliktusok megoldásához a mentalitás megváltoztatására, valamint az egyéni szabadság megvalósítására van szükség. Cs. Gyimesi Éva az etnikumok közötti párbeszéd lehetőségeit taglalta, Lőrincz Csaba /Dunatáj Intézet, Budapest/ a kisebbségi önkormányzatok szükségességéről szólt. Bíró Gáspár A diktatúra esélyei Közép-és Kelet-Európában címmel tartott előadást. Vitát váltott ki Molnár Gusztáv Integrációs és dezintegrációs folyamatok Kelet-Európában című előadása, melyben a társadalom elsődlegességt hangsúlyozta a kormánnyal szemben. A trilateriális együttműködésről szólt Németh Zsolt, a FIDESZ parlamenti frakcióvezetője. Magyar Nándor az erdélyi sajtó tanulmányozásáról volt le következtetéseket. Mivel az RMDSZ országos vezetősége Bálványoson tartotta ülését, Domokos Géza is üdvözölte a tábor előadóit és résztvevőit. Végül a Fiatalok Ligájának képviselője felolvasta a résztvevők közös nyilatkozatát a tábor hasznosságáról, amely nyílt lehetőséget teremtett a vitákra, beszélgetésekre a térséget érintő kérdésekben. Viszontlátásra 1992-ben, hangzott mindenütt. /Simon Judit: Napforduló után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./
1992. május 27.
Jeszenszky Géza külügyminiszter máj. 6-án Londonban előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben, ahol az előadó mindig magánszemélyként fejti ki nézeteit és az elhangzottakat nem szabad idézni. Ennek ellenére máj. 13-án Traian Chebeleu külügyi szóvivő szokatlanul durva, kioktató hangnemben beszélt a magyar külügyminiszter londoni előadásáról, tendenciózusan értelmezve egyes mondatokat. Teodor Melescanu külügyi államtitkár máj. 18-án Budapesten tárgyalt, akkor egyetértett abban, hogy a nyilvános vádaskodás nem segíti elő a kapcsolatok kedvező alakulását. Adrian Nastase külügyminiszter a Rominul bukaresti hetilap máj. 25-i számában megjelent nyilatkozatában elfogadhatatlan hangnemben minősítette a magyar külügyminisztert és tudatosan eltorzítva állította be a magyar külpolitikát. /(décsi): Újabb feszültség a magyar-román kapcsolatokban. = Népszava, máj. 27./ A román külügyi szóvivő kirohanását megütközéssel fogadtuk, mondta Hermann János külügyi szóvivő, hiszen korábban többször kértük a román kormányt arra, hogy a félreértéseket és félreértelmezések elkerülésére először hivatalos úton konzultáljunk. A külügyi szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy Romániában két irányvonal találhatóegymás mellett. Az egyik az európai értékrendhez való közelítés híve. A másik, ezzel ellentétben, nem érdekelt a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. /Külügyi szóvivői tájékoztató. = Pesti Hírlap, máj. 27./
1992. május 27.
A magyar polgármester marosvásárhelyi megválasztása nyomán összecsapás fenyeget a románok és a magyarok között, írta Marosvásárhelyről keltezett tudósításában a The Guardian munkatársa, Chris Stephen. Szőcs Géza szenátor aggódik, hogy a provokációk sikerrel járhatnak. Eljöhet egy pillanat, amikor a magyar lakosság elveszíti hitét az RMDSZ-ben, tette hozzá. /The Guardian (London), máj. 27., ismertette: Marosvásárhely: újra összetűzések? = Népszabadság, máj. 28./
1992. július 29.
Octavian Capatina, a PUNR /Románok Nemzeti Egységpártja/ egyik vezető személyisége Jeszenszky Géza londoni előadását támadta, kétségbe vonta, hogy a románok zsidókat öltek meg a második világháború idején. /MTI, Mesagerul Transilvan (Kolozsvár), júl. 29./
1992. augusztus 26.
Az aug. 26-án kezdődő Jugoszlávia-konferencián, Londonban Adrian Nastase külügyminiszter találkozott Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszterrel. Nastase a Rompresnek elmondta, hogy a szept. 27-i választások után intenzív dialógust kezdenek az Egyesült Államokkal. Az a feladatuk, fejtette ki, hogy elkerüljék a torz Románia-kép kialakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1992. október 9.
A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1993. március 20.
A román diplomácia erőfeszítéseket tesz az Európa Tanács teljes jogú tagságának megszerzéséért. Melscanu külügyminiszter az elmúlt napokban Bonnban és Londonban járt, márc. 20-án Gyulára megy, majd Rómába készül. Közben Romániában jártak az ET raportőrei, akiket a minden szinten biztosítottak arról, hogy Románia kész aláírni minden dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét, csatlakozik a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Jó lenne, ha a cél az ET-tagság és a vele járó kötelezettségek betartása lenne. Ezzel szemben Iliescu a Romániai Magyar Szónak adott interjúban arról nyilatkozott, hogy az RMDSZ törekvései nem európaiak, szeparatisták, a bantusztanizálódást célozzák. Elég Iliescu figyelmébe ajánlani az ET Parlamenti Közgyűlése 1993. febr. 1-jei ülésén elfogadott 1201-es dokumentumára hivatkozni. Ebben szerepel többek között: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása, a kisebbségnek joga van szabadon használni anyanyelvét mind a magánéletben, mind nyilvánosan, mind szóban, mind írásban... Joguk van anyanyelvület használni a közigazgatásban, úgyszintén a bíróságok és az igazságügyi szervek előtt... joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni... joga van anyanyelvét megtanulni és anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített iskolákban és nyilvános oktatási intézményekben.. joguk van létrehozni és igazgatni saját iskoláikat ... joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. /Gyarmath János: Mi az európai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1993. március 27.
Londonban nacionalizmus-konferenciát rendeztek, melyen felszólalt Tamás Gáspár Miklós, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója. Felszólalásának főbb gondolatait maga foglalta össze a hetilap részére. Tamás Gáspár Miklós Magyarországra is kitért. Magyarországon a nacionalizmus domináns fajtája "az etnikai sovinizmus, amely a területi tisztaság utópisztikus eszméit hovatovább az alkotmányos részletkérdések fölé helyezi." /Érzéscsillapítás? = Heti Világgazdaság (Budapest), márc. 27./
1993. június 1.
Douglas Hurd brit külügyminiszter jún. 1-jén Bukarestbe, három országot érintő balkáni körútja első állomására érkezett. Tájékozódni kíván a politikai és gazdasági változásokról, találkozik a román vezetőkkel. A román partnerek felvetették a jugoszláv embargó miatti kártérítés kérdését is. /Mit ígérhet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./ Az előző hetekben Melescanu külügyminiszter járt Londonban. /Magyar Nemzet, jún. 1./
1993. október 16.
Az angliai magyarok és az oxfordi egyetemi körök meghívására Tőkés László püspök okt. 16-án, tíznapos látogatásra Londonba utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./
1993. október 21.
A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a múlt héten kezdte meg vendégszereplését Angliában. Londonban felléptek A kopasz énekesnővel. A rendező, Tompa Gábor elmondta, hogy a kivándorlás folytatódik. Hazatérésük után lesznek az évad nagy erőpróbái, köztük Madách Imre Az ember tragédiája, Pirandello A hegyek óriásai és Shakespeare A vihar. A kolozsvári magyar társulat A kopasz énekesnőt bemutatja /meghívásnak eleget téve/ Berlinben, Brüsszelben, Lisszabonban és Los Angelesben. /Szelényi Zoltán: A kopasz énekesnő Londonban. = Magyar Nemzet, okt. 21./
1993. október 25.
Tőkés László püspök az oxfordi egyetem Wycliffe Hall nevű teológiai intézetének meghívására Angliába érkezett, okt. 17-én a londoni Református Központban beiktatta hivatalába Hermann János lelkipásztort, majd a romániai magyarság megsegítéséről tárgyalt a megjelentekkel. Másnap a politikai tudományokra szakosodott egyetem vendége volt, okt. 19-én a Keston Research kutatóközpontban folytatódott a látogatása, a lordkancellár is fogadta, akit a romániai egyházak helyzete érdekelt. Okt. 20-án Tőkés László előadást tartott a romániai kisebbségi helyzetről az alsó- és felsőházi képviselőknek, majd kérdéseikre válaszolt. /Tőkés László angliai látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./ Az 1956-os forradalom ürügyül szolgált arra, hogy a román hatóságok általános tisztogatást végezzenek a magyarság körében. - Az emigráns magyarság nemzeti, tudati erőforrásai a tagadásból származnak, tagadták azt a rendszert, amelyet elhagytak. Most azonban a természetes összefogás szükséges. Azonban még mindig sértettnek érzi magát a nyugati emigráció. Tőkés László beszámolót tartott az angol parlament alsó- és felsőháza előtt. Azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet önmagában vizsgálni, hanem a demokratizálódási folyamat részeként. /Szelényi Zoltán: "Mi is megszenvedtük a forradalmat" = Magyar Nemzet, okt. 25./
1993. október 25.
Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke okt. 24-én tért haza angliai látogatásáról. Balladur francia miniszterelnök kezdeményezésére született meg az Európai Stabilitási Egyezmény gondolata. A fő probléma a kisebbségi kérdés rendezetlensége. Magyarország elvárása, hogy a tárgyalási folyamatokba vonják be a kisebbségek képviselőit. /Jotischky László: A kisebbségeket ismerjék el tárgyalópartnernek. = Új Magyarország, okt. 25./ Az elmúlt napokban Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Nagy-Britanniában tárgyalt. Fogadta őt Douglas Hogg külügyi államminiszter, találkozott kisebbségi és emberi jogi csoportok vezetőivel. Entz Géza tárgyalásai a kisebbségek európai perspektívába helyezésére összpontosított. Nagy teret szenteltek a Balladur-terv néven ismert koncepciónak, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy a különböző nemzetközi erőfeszítéseket közös csatornába egyesítse. /A kisebbség ne legyen feszültségforrás. Entz Géza londoni megbeszélései. = Népszabadság, okt. 25./
1993. október 27.
Tőkés László Londonban elmondott beszédében visszatekintett az 1989-es fordulat utáni időkre. A létrejött kisebbségi szervezetek nevében szerepelt a demokratikus jelző, mert a kisebbségek fennmaradásuk egyetlen alternatíváját a demokráciában látják. Az 1990-es választások az RMDSZ Románia második legnagyobb pártjaként végzett. Az RMDSZ egyik alapító tagja az ellenzéki pártokat összefogó Demokratikus Konvenciónak. AZ ET Romániát felvette tagjai sorába, azonban kilenc kiegészítő követelményt is belefoglalt a felvételi határozatba. A követelmények teljesítését illetően kételyek merülnek fel. Ennek egyik friss példája az, hogy az okt. 6-i szenátusi ülésen az egyik magyar szenátor indítványozta, emlékezzenek meg az 1848-49-es szabadságharc tizenhárom kivégzett tábornokáról. A javaslatot tucatnyi szélsőséges román szenátor magyarellenes kirohanása követte. /Tőkés László: Demokrácia és kisebbségek Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1993. október 28.
Tőkés László püspök két hetet tölt Angliában, okt. 23-án beszédet mondott Londonban, a Brit-Magyar Baráti Társaságban. Angol nyelvű sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a kétmilliós erdélyi magyarság szervezett rágalomhadjárat áldozata, a hatalom gyakran használja bűnbaknak. Iliescu elnök nemrég azt állította, hogy a magyar kisebbség a magyar kormány "ötödik hadoszlopa". Románia nem szolgált rá az Európa Tanácsba /ET/ való felvételre, nemzetiségi politikájában a Ceausescu-rendszer hagyományait folytatja, azonban elképzelhető. hogy hosszabb távon az ET erkölcsi és politikai nyomást gyakorol rá. /Jotischky László: Tőkés László Angliában a kisebbségekről. = Új Magyarország, okt. 28./
1993. november 5.
Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak az Oroszország uralta FÁK-hoz csatlakoznak - írta Ion Ratiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. Dr. Jonathan Eyal, a londoni Királyi Biztonságtudományi Intézet igazgatója úgy vélekedett a Meridian című bukaresti lap nov. 4-i számában, hogy Romániában fennáll a kommunista restauráció megkísérlésének a veszélye. /Bogdán Tibor: Románia Moszkvával fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, nov. 5./
1993. november 25.
Doina Cornea szerint a román-magyar viszony mindig inkább politikai, mintsem etnikai probléma volt. A kormánynak szüksége van arra, hogy népe mindig féljen valamitől, ezért szuggerálja, hogy félni kell a magyaroktól. Nem állíthatja, hogy a magyarokat elnyomják, inkább vegzálják őket. Hibának tartja, hogy az RMDSZ nem informálta előzően a Demokratikus Konvenciót arról, hogy memorandumot küld az ET-nek. /Nick Thorpe (Kolozsvár): "Itt nem lesz erőszak" (a London Observerben megjelent cikk fordítása): Magyar Narancs, nov. 25./
1994. április 30.
Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./
1994. június 28.
Teodor Melescanu külügyminiszter jún. 28-án Londonba látogatott, találkozott Douglas Hurd külügyminiszterrel, aki támogatást ígért a piacgazdaságra való áttéréshez. Megegyeztek abban, hogy novemberben Londonban Iliescu elnök találkozik John Major miniszterelnökkel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
1994. november 2.
Iliescu elnök nov. 2-án érkezik Nagy-Britanniába. Az elnök egy nemzetközi konferenciára hivatalos, amelyet a Brit Iparágak Konföderációja szervez, a látogatás többi része magánjellegű, ezt a brit külügyminisztérium is megerősítette. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./ Iliescu elnök nov. 2-án Londonban tárgyalt John Major kormányfővel. Iliescu hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia az egyetlen nyugati ország, amellyel Romániának növekszenek a gazdasági kapcsolatai. Maior bejelentette, hogy megszüntetik a romániai brit beruházások kormánygaranciáinak korlátozását. Nov. 14-én jelentős üzletember-küldöttség látogat Romániába. Iliescu találkozott a Brit Nagyiparosok Szövetségének képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1994. november 3.
Iliescu elnök nov. 3-án Londonban két előadást tartott, az egyiket a Business Week amerikai gazdasági folyóirat szervezésében tartott kerekasztal-tanácskozáson, a másikat a Brit Királyi Külügyi Intézetben. Iliescu figyelmeztetett: új vasfüggöny veszélye fenyeget, amennyiben a nyugati országok nem támogatják gazdaságilag a szegényebb keleti "rokonokat". A Külügyi Intézetben kiemelte, hogy a még nem versenyképes gazdaságok elszigetelése olyan következményekkel járhat, amelyek helyrehozatala a jövő évszázadban sem lesz lehetséges. Iliescu óvott Oroszország birodalmi politikájának újjáéledésétől. A Romániát fenyegető külső veszélyek között említette a katonai konfliktust és az agresszív nacionalizmust, amely revizionista jellege miatt destabilizáló erejű. A BBC-nek nyilatkozott a magyar kisebbség helyzetéről: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó magyar panaszok csak kitalált dolgok. A magyar kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./
1994. november 4.
Iliescu elnök nov. 4-én Londonból Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-központban találkozott Willy Claes főtitkárral, majd Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ A "régi rendszer illata lengi be" Iliescut, írta a The Times. A román sajtó lelkesen beszámolt a "teljes pompával zajló állami látogatásról", közben csak rövid munkavizitről volt szó, írta a The Times. Iliescu indulatos gesztusokkal cáfolta a londoni lapnak adott nyilatkozatában, hogy ő rendelte volna a bányászokat Bukarestbe a liberális reformot követelők brutális szétverésére. /Pest Megyei Hírlap, nov. 5., The Times, nov. 4./
1994. november 9.
Iliescut "egyedül Közép-Európából" alapon hívták meg Marokkóba, további közreműködésre. A bukaresti rádió hallgatói megtudhatták, hogy nélküle létre sem jött volna az arab-izraeli megegyezés. Iliescu a casablancai fórumon az újjáépítésben való részvételt ajánlotta fel. Londonba nem kormánymeghívásra érkezett, hanem a Business Week folyóirat kerekasztal-értekezletére hívták. A diplomaták összehoztak számára egy-két találkozót, írta ironikusan az Erdélyi Napló. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./
1996. április 4.
Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet
