Sok helyen csak I-IV. osztályos magyar iskola van, mint például Vadászon, Pankotán, Simándon, Németszentpéteren, Gyorokon. Már korábban az összevont magyar I-IV. osztályt is felszámolták Radnán, Tornyán, Szederháton és Munáron. Néhány évvel ezelőtt Borosjenőn a magyar szülők megpróbáltak magyar nyelvű tagozatot indíttatni az iskolában. A tanfelügyelőség rosszindulata miatt meghiúsult a magyar tagozat megindítása. Ezután elhatározták a helyiek, hogy szavalóversennyel megpróbálják összefogni a környék magyar fiataljait. Idén május elején már ötödször tartották meg a város szülöttéről, a színész Horváth Béláról elnevezett szavalóversenyt. /Ujj János: Anyanyelvük becsülete. = Szövétnek (Arad, az Alma Mater Alapítvány időszakos kiadványa), június - III. évf. 3. sz./
2000. szeptember 29.
Arad megye iskoláiban idén 198 első osztályos magyar kisdiákot köszönthettek. Ez 51-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb létszámcsökkenés az Arad városi iskoláknál tapasztalható, de idén nem iratkozott magyar első osztályba egyetlen gyermek sem Simándon és Nagylakon. A kisvarjasi elemi iskola Nagyvarjasra ment át, mert ott nagyobb volt idén a gyermeklétszám. Teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás Németszentpéteren, ahol csak egyetlen harmadikos maradt. /Új tanév - új reménységek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2002. december 30.
Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a jelen körülmények között a megtartás is sikernek minősül a magyar oktatásban. A sikerek közé tartozik az, hogy Tornyán újra indult a magyar óvoda, Majláton meg tudták tartani a magyar óvoda két csoportját, Pankotán az iskolát és az óvodát is. Nagy probléma a pedagógushiány. Az Apáczai Alapítványnál elnyert pályázat alapján támogatják azokat a gyermekeket, akik azért kénytelenek ingázni, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. 140 - elsősorban I-VIII. osztályos - gyermek részesül ebben a támogatásban. Jelenleg tíz szórványhelységben folyik magyar nyelvű oktatás. Állami finanszírozással folyó anyanyelvű oktatás van Pankotán, Szapárligeten, Fazekasvarsándon, Borosjenőben, Vingán. Idén sikerült beindítani az Apáczai Alapítvány támogatásával a nem hivatalos, hétvégén folyó magyar oktatást Németszentpéteren, Tornyán, Székudvaron, Lippán és Csermőn. /Gujdár Gabriella: Az aradi magyar oktatás jó, de lehetne jobb is. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./
2003. május 5.
Huszonöt év alatt Arad megyében megszűnt tíznél több magyar tannyelvű kisiskola. Dezsőháza, Galsa, Németszentpéter, Radna, Szederhát, Nagyvarjas, Gyulavarsánd, Simánd, Csermő, Aradon Zsigmondháza, Rácfertály, Pernyáva maradt anyanyelvű iskola nélkül, hogy csak az eszébe jutó régi tanintézeteket említse, írta Ujj János. S időközben négyosztályos "kisiskolává" minősült vissza a gyoroki, fazekasvarsándi, pankotai, szentpáli, míg a valamikor erős bentlakással is rendelkező tornyai eltűnt az anyanyelvű oktatás térképéről. A hivatástudattal van baj. Valamikor kipellengéreztek egy falusi tanítónőt, mert végigjárta faluját, s meggyőzte a szülőket, hogy anyanyelvű iskolába írassák gyermekeiket. Tettéért a szekuritátén is faggatták. Vajon akad-e jelenleg pedagógus, aki hozzá hasonlóan végigjárná azt a falut? /Ujj János: Iskolák, tanítók. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./
2005. október 22.
Prelaucek József katolikus plébános egy éve szolgál az Arad megyei Németszentpéteren, ahol összesen 200, a hozzá tartozó filiákban, Székesúton és Nagyfaluban további 150 híve van. Németszentpéterről a németek már elköltöztek, a hívek legtöbbje magyar és vegyes családban él. Az iskolában zajló hitoktatás is magyar és román nyelven zajlik a 30 gyermek számára. Idén Székesút község tanácsa 10 000 (100 millió) lejjel támogatta a hatáskörébe tartozó 3 település ortodox templomait, sőt a székesúti katolikus templom tetejének a javítására is kiutalt 500 (5 millió) lejt. Szükséges a németszentpéteri templom felújítása is, mert bádogfedele több helyen lyukas. /Balta János: Sürgős javítás szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2006. július 3.
Arad megyében, Németszentpéteren nagyon rég óta nem gyűlt egybe annyi magyar, mint június 29-én, a templom búcsúnapján, amikor több mint 50 ember találkozott, hogy az RMDSZ Arad megyei vezetőivel, néhány befektetővel együtt gondolkozva megpróbálják kilendíteni a kátyúból a település és a közösség szekerét. Az egykor virágzó településből mára alig maradt valami. Erről az évek óta csorgó fedelű templom, bezúzott ablakokkal, leszakadt mennyezettel éktelenkedő községháza, az utcákon részben megcsonkított köztéri szobrok tanúskodnak. A Németszentpéteren élő közel 250, a községbeli 400 magyar több választási ciklus alatt sem tudott tanácsost állítani a községi önkormányzatba. Tóth Csaba megyei ügyvezető RMDSZ-elnök a németszentpéteri és a Székesút községbeli magyarság körében beindítandó közösségépítést sürgette. Ígéretet tett a februárban lezajlott és Németszentpéter községi rangjának visszaszerzése ügyében pozitív döntést hozott referendum hivatalos érvényesítésére. A megbeszélésen gyűjtést kezdeményeztek a templom felújítására. Javasolták a magyar nyelvű fakultatív oktatás beindítását, Fazakas Ágnes és Nicolaiciuc Katalin felvállalták a gyermekek felkutatását. /Balta János: Sorsforduló Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./
2006. július 13.
Németszentpéteren az 1968-as területrendezés előtti túlnyomórészt németek, továbbá magyarok laktak. A patinás községháza, a templommal együtt minden középület példás rendben volt, német és magyar nyelvű iskolák működtek, színes kulturális élet zajlott. Most a hazalátogató, kitelepült németek szörnyűlködnek a lehangoló jelen miatt, amikor minden középület romos állapotban, dűlőfélben, a katolikus templom teteje évek óta becsorog. Egy szálig kivágták az előző plébános, Hegedűs János által ültetett, termő gyümölcsfákat. A télen tartott referendumon a lakók 98%-os részvétel mellett Németszentpéter önállósodására voksoltak. A közakarat törvénybe iktatásának folyamata elakadt. Amikor megszületik az önállóság, a település közel 240 fős magyarsága a lakosság 15%-át fogja képezni, tehát kis összefogással képviselőt küldhet a községi tanácsba. Akkor kerülhet pénz a templomjavításra, a magyar rendezvényekre. /Balta János: Németszentpéteren az összefogáson múlik. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./
2006. október 19.
Nagy sikernek örvend Arad megyében, Németszentpéteren a fakultatív magyar nyelvű oktatás, amelyre eddig 20-an iratkoztak be. A helybelieken kívül székesúti és munári gyermekek is magyarul kívánnak tanulni. Viszhányó Aranka tanítónő munkáját mindenben támogatja az iskolaigazgató, Pascu Ioan, ugyanakkor nehézséget okoz, hogy a gyermekek közül többen nem beszélnek magyarul. /(b): Németszentpéteren 20-an magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./
2007. január 11.
Dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány elnöke az elmúlt évben az Arad megyei magyar nyelvű oktatás támogatása terén végzett munkájukat összegezte. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is folyamatosan támogatták a Csiky Gergely Iskolacsoportban folyó anyanyelvű oktatást, az ott zajló rendezvényeket, a bentlakási nevelőmunkát. Megszervezték a VII. és VIII. osztályos diákoknak a Márki Sándor-versenyt; tevékenyen részt vettek a III. és IV. osztályosok Kis nyelvész és Kis matematikus versenyében. Tevékenységünket kiterjesztették a szórványoktatás támogatására is. Lelkes oktatók közreműködésével Lippán, Dezsőházán, Németszentpéteren is sikerült fakultatív magyar nyelvű oktatást beindítaniuk. Olyan helyeken, ahol a tanulók kis létszáma miatt a helybeli oktatási intézményben hivatalosan nem lett volna lehetséges. Támogatták továbbá a Sofronyán, Simándon zajló hivatalos fakultatív oktatás utazási költségeit. Az Aradi Alma Mater Alapítványt támogatja a Kölni és a Budapesti Alma Mater. A Wieser Alapot dr. Wieser Györgyi irányítja és pénzeli. Az Alap jelentősen hozzájárult az évente sorra kerülő Wieser Tibor Atlétikai Verseny, valamint a Márki Sándor-verseny költségeihez. Hathatós támogatást kapnak még a Communitas Alapítványtól, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. A havonta megjelenő Szövétnek kulturális szemle kiadási költségeit a Wieser Alap és a Kölni Alma Mater fedezi. Az Aradi Alma Mater Alapítvány tavaly kiadta Réhon Józsefnek Fábián Györgyről szóló megemlékező kötetét. /Balta János: Tovább bővíteni a kört. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./
2007. január 30.
A Nyugati Jelen munkatársa találkozott az Arad megyei Németszentpéteren élő olvasókkal. A nemrégiben indított fakultatív magyar nyelvű oktatás jól működik, Visszhányó Aranka tanítónőt nagyon szeretik a gyerekek. A hivatalos magyar nyelvű általános iskolai oktatáshoz nincs meg a szükséges létszám. /Sinka Pál: Sok a panasz, de van remény is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./
2007. február 6.
Arad megyében román településektől körülvéve létezik egy magyarok lakta kis falu, Majláthfalva, melynek lakossága évszázadok óta híven őrzi magyarságát, nyelvét, szokásait. Az utóbbi években, évtizedekben a falu lakosságának száma folyamatosan csökkent, a fiatalok egy része a város felé vagy még tovább orientálódik. Kapor János plébános készített egy felmérést, mely szerint 1980 és 2006 között 680 személy halt meg a faluban és csak 280 gyermek született. Ennek ellenére a majlátiak bizakodóak. A helyi iskolának egy 50 férőhelyes internátussal való kibővítése állami pénzből fog történni, közölte Kaslik András üzletember, a Pro Majlát civilszervezet vezetője. Ha meglesz az étkezdével, fürdővel is ellátott internátus, lehetőség nyílik arra, hogy az alig 10 kilométerre fekvő Németszentpéterről (ahol jelenleg fakultatív magyar nyelvű oktatás folyik) ide járjanak iskolába a magyar gyermekek. Dr. Kovách Géza Majláthfalváról írott könyvéből még van több példány. /Balázs Katalin: A majlátiak előre néznek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2007. március 13.
Az elmúlt héten az Aradi Alma Mater Alapítvány vezetősége több olyan településre látogatott el, ahol magyar nyelvű fakultatív oktatás folyik. Dr. Pálfi Sándor elnök, Hadnagy Éva alelnök, valamint Ujj Ágnes, a fakultatív oktatás koordinálója Simándon, Pankotán, Dezsőházán, Németszentpéteren keresték fel a magyar nyelvű fakultatív csoportokat, amelyeknek minden diákja tanszercsomagot kapott. A nagyobb diákok a Magyar mondák című, díszkiadásban megjelent gyűjteményt kapták. Németszentpéteren Pascu Ioan igazgató teljes támogatásáról biztosította a magyar oktatási csoportot, sajnálkozásának adott hangot, amiért néhány évvel ezelőtt itt megszűnt a magyar elemi. Viszhányó Aranka arad-gáji tanítónő saját gépkocsijával utazik Németszentpéterre minden szombaton, az anyanyelvű oktatás kedvéért. A nem hivatalosan működő csoportok oktatói az Alma Mater Alapítvány közvetítésével utazástérítésben, a gyermekek egy uzsonnában, üdítőben megtestesülő támogatást kapnak. /(balta): Édes anyanyelvünkért. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2007. március 24.
Az Aradi Alma Mater Alapítvány közvetítésével az Arad megyei szórványtelepüléseken működő magyar nyelvű fakultatív oktatást a budapesti Márton Áron Szakközépiskola, továbbá a németországi magánszemélyek részesítik anyagi támogatásban. Ujj Ágnes magyartanár, a megyében levő fakultatív oktatás koordinátora eljött Sofronyára, a tanszercsomag átadására. Sofronyán 9 elemis korú tanulóval, az anyanyelvéhez meghatóan ragaszkodó lelkes csapattal Nagy Anikó, idén végzett magyar-néprajz szakos tanár foglalkozik. Sok szabadidejét feláldozza azért, hogy az elemis kisdiákokat is bevezesse az anyanyelv szépségeibe. Tanszercsomagot eddig Simándra, Pankotára, Lippára, Németszentpéterre és Dezsőházára vittek, hátra van még Borosjenő, ahol 36 diák vesz részt az anyanyelvű fakultatív oktatásban. /(balta): Megható vallomások az anyanyelvről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2007. augusztus 17.
Augusztus 15-én szervezett gazdafórumot Németszentpéteren az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete. A megyéből egybegyűlt több mint 70 gazdálkodóval ismertették az őszi mezőgazdasági támogatásokra, a vetőmagok beszerzésére, illetve a termesztésre és az értékesítésre vonatkozó legfrissebb tudnivalókat. A következő gazdafórumra az ősz folyamán Nagyiratoson kerül majd sor – mondta el Kocsik József AMMGE-elnök. /(balta): Sikeres gazdafórum Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./
2007. augusztus 18.
Németszentpéter egyike azon kevés Arad megyei falvaknak, amelyek köztéri szobrokkal rendelkeznek. Azaz lassan csak múlt időben lehet beszélni róluk. A katolikus templom mellett lévő Szent Péter-szobor felújításra szorul, a főutca túloldalán áll egy megcsonkított Mária-szobor, amelyikhez valamikor angyalkák is tartoztak, de azoknak lábuk kelt. A főutcán áll egy talapzat, amelyikről olyan régen elvitték a szobrot, hogy immár az idősek sem emlékeznek, melyik szent tiszteletére emelték. Ugyancsak a főutcán látható az egyetlen épen maradt szobor: Szent Flórián tiszteletére emelték. A temetőnél lévő kicsiny kápolna valamikor egy zománcozott, színes Mária-szobornak adott otthont. A műalkotást azonban néhány évvel ezelőtt ellopták, a helybeli hívek egy kevésbé értékes Mária-szobrot állítottak a helyére, de hamarosan annak is nyoma veszett. Még áll két útkereszteződésben egy-egy kápolna, amelyeket a tősgyökeres németszentpéteriek ápolnak. Ameddig azokat is meg nem csonkítják. Télen a katolikus temetőből levágtak és elvittek tíznél több, díszmű-kovács által készített keresztet, illetve a papok sírkertjéről elloptak egy jókora vaskerítést. /(balta): Szabad rablás Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2007. november 17.
Mennyire fontos találkozókat létrehozni, bizonyítja a németszentpéteri példa. A katolikus templom régóta szükséges felújításának előkészülete ugyanis egy olvasó- és gazdatalálkozó alkalmával kezdődött, amikor Nyugati Jelen kezdeményezésékre indult el a gyűjtés. Kezdeményező csoport is alakult. A nyár folyamán megjavították, újrafestették a templomhajó, valamint a toronysüveg bádogfedelét, újravakolták és -festették a homlokzatot, valamint a tornyot. Ugyanakkor pályázatot készítettek a templom külső felújításának támogatására. /(b): Olvasó- és gazdatalálkozón indult. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./
2008. január 26.
Az Arad megyei Németszentpéteren az utóbbi években elharapózott a köztéri szobrok, illetve a temetőben lévő értékesebb, kovácsoltvasból készült kerítések, keresztek kárára elkövetett garázdaság. Legutóbb ismeretlen tettesek feltörték a kápolnát, ahonnan két szentnek a szobrát vitték el. Ugyanakkor a gyászkocsinak a garázsába is behatoltak a vasrácsos ablak, illetve a tartófal kifeszítése árán, majd a kocsi négy sarkát díszítő, közel egy méter magas angyalokat leszerelték. Az előző időkben történt garázdaság tetteseit nem találták meg. /(b): Újabb garázdaság Németszentpéteren. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
