A kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület júl. 27-én és 28-án Nyárszón, illetve Kalotaszentkirályon megrendezte az immár hagyományossá váló Ady-napokat. Nyárszón az istentisztelet után tudományos értekezletet tartottak Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és a Párizsban élő Méray Tibor részvételével. Júl. 28-án Kalotaszentkirályon Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor tartott istentiszteletet. Az Ady-emlékműnél a Magyar Írószövetség, a Bocskai Szövetség, a budapesti Székely Kör és Kalotaszentkirály testvértelepülései nevében helyeztek el koszorúkat. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1999. június 12.
Jún. 12-én véget értek a Pro Zilah Alapítvány, valamint az EMKE és RMDSZ helyi szervezetei által megrendezett III. Zilahi Napok. A helyi EMKE-házban bemutatott fotókiállítás a régi és új Zilahot tárta fel. Szemléletesek voltak azok a képek, amelyek Fadrusz János Wesselényi-szobrának 1936-ban történt ledöntését, majd bivalyokkal való elhurcolását idézték fel. A szobor 1942-ben újra a helyére került, egy valamivel magasabb talapzatra. - Az ötvenes években "osztályellenség" lett a szobor. Mivel elterjedt a városban, hogy a szobrot 1942-ben aláaknázták, nehogy valaki még egyszer levétesse, bedeszkázták. - A másik zilahi Fadrusz-szobor, az oszloptalapzaton pihenő bronzturult Fadrusz ajándékozta a városnak, és ugyancsak a század elején avatták fel a Szikszai-kertben (a mai Kraszna utcaeleje). A kőtalapzaton rovásírással voltak feljegyezve a pogány magyarok Nap-, Hold-, Csillagok-, Föld- és Ég-mondái. A zilahi turul sorsa 1968-ban pecsételődött meg, amikor is a helyi hatalom önkényesen szétromboltatta, és a turult rendőrségi pincébe vonszoltatta. Azóta hiába próbálnak a zilahiak a nyomára bukkanni. A Kraszna utcai háznál, ahol egykoron Ady Endre lakott, emléktáblát avattak fel a költő halálának 80. évfordulója alkalmából. Az emléktábla leleplezését Seres Dénes és Vida Gyula Szilágy megyei honatyák végezték. Az emléktábla - amelynek fő látványossága egy bronzból öntött Ady-arc - története több lelkes zilahi nevéhez fűződik. - A féldomborműves emléktábla gondolata - mondta avatóbeszédében Kovács Kurucz János tanár - egy kalotaszegi kis falucskában, Nyárszón született, amikor Vincze Minya István református lelkésszel Ady gyökereit felkutató, és ezeknek emléket állító rendezvények megszervezésén törtük a fejünket. Ott, Nyárszón született meg egy négylépcsős Ady-megemlékezés megszervezésének gondolata, melynek keretében Nyárszón, Lompérton, Diósadon és Zilahon állítanánk emléktáblát Adynak, valamint őseinek. Ez a zilahi emléktábla, íme, már fel is avattatott. A gipsznegatívot Meszesi Lajos készítette, a bronzba öntést pedig Csóka Jenő mérnök, a Salimet Rt. igazgatója jóvoltából Asztalos István öntőmester készítette. Az Ady-emléktábla avatása után az ünneplők az egykori Református Kollégium előtt álló Ady-szobrot koszorúzták meg. Ünneplő beszéd helyett Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ energikus elnöke Ady Endrének egy 1903-ban megjelent publicisztikáját olvasta fel: Itthon vagyok. A Megyei Múzeumban, a megye legismertebb képzőművészeinek kiállításán Szabó Vilmos festőművész-tanár volt a tárlatvezető. A III. Zilahi Napok a polgármesteri hivatal tükörtermében megrendezett gálaesttel ért véget. /Szabó Csaba: Véget értek a III. Zilahi Napok Hová lett Fadrusz zilahi turulja? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
1999. augusztus 6.
Temesvári Magyar Diákszövetség második alkalommal rendez műhelytábort július 31. és augusztus 6. között Nyárszón, az Illyés Közalapítvány támogatásával. Kétnapos kommunikációs tréninget tartottak a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány munkatársainak vezetésével. Megbeszélés-sorozatot rendeztek erdélyi és határon túli ifjúsági és diákszervezetekkel. /Péntek Attila: TMD-műhelytábor Nyárszón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
1999. augusztus 27.
Aug. 28-én és 29-én emlékeznek Adyra a kalotaszegi Nyárszón. A költő arcképével díszített kopjafát avatnak. A költőről dr. Egyed Emese értekezik, dr. Péntek János professzor pedig Ady kalotaszegi kötődéséről beszél. /Ady-emlékünnep Nyárszón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1999. augusztus 30.
Aug. 28-29-én immár negyedik alkalommal rendezték meg Kalotaszegen Ady Endre emlékének szentelt ünnepségsorozatot. A rendezvény Zilahon kezdődött, ahol az Ady-emlékházra elhelyezett emléktáblát avatták fel. Aug. 28-án Nyárszón a református templomban kezdődött ünnepség. A Pro Kalotaszeg Kulturális Alapítvány külföldi ügyvivője, Okos Márton, a Határon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét tolmácsolta. Ezt követte Egyed Emese irodalomkritikus és dr. Péntek János előadása Adyról. Aug. 29-én az istentisztelet után a templomkertben leleplezték és megkoszorúzták az Ady arcképével ellátott kopjafát. /Péntek Attila: Nyárszó ünneplőben. Ady tanítása Erdély megújhodásának szellemi ösztönzője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
1999. szeptember 23.
Tövishát legnagyobb református temploma Diósadon van. Megtörtént a templom külső-belső felújítása, az ünnepen Tőkés László püspök igehirdetésben a nemzedékről nemzedékre való emlékezés jelentőségéről beszélt, amikor a feledékenység veszélyezteti egyik-másik közösséget. A püspöki igehirdetés szerint a falak repedéseit sikerült eltüntetni, vajon sikerül-e helyreállítani a belső egységet az egyházközségben, mert repedések történtek azon is. Sokan elvándoroltak a faluból. - Újabbkori Ady-emlékekkel gyarapodott a Szilágyság az idén, az emlékezés a költő halálának 80. évfordulójával kezdődött még a tavasszal, hogy hulláma elérjen egyfelől a kalotaszegi Nyárszóig, másfelől Diósadig, ugyanis a két helységből származtak az Ady-ősök. Szalai István fafaragó munkája a templomkertben emelt kopjafa, melyről a költő arcmása néz le. Első alkalom, hogy Diósadon is emlékjelet állítottak a költőnek. /Fejér László: Kettős ünnep Diósadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
1999. szeptember 23.
Kalotaszentkirály, Inaktelke, Nyárszó, Bánffyhunyad, Kőrösfő... A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ műkedvelő színjátszói elkezdik újabb "évadjukat". Ne értse félre című, zenés kabaréjukkal az elmúlt évek során már bejárták Kolozs megyét, és a környező megyék több településére is eljutottak. Előadásaik fő helyszínei az elfelejtett magyar települések, ahol igen kevés azoknak a "megszállottaknak" a száma, akik egy-egy ígéretesebb előadás kedvéért bejönnek Kolozsvárra. /HBS Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. május 8.
Máj. 6-án megrendezték az évtizedes hagyománnyal rendelkező ríszegtetői ifjúsági találkozót. A majálist a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte. Fekete Károly tanító egyike azoknak, akik 1989 előtt is oroszlánrészt vállaltak a ríszegtetői majálisok megszervezésében. Elmondta, hogy 1956 májusában szervezték meg először a kőrösfői, sárvásári, magyarbikali, nyárszói, zsoboki, bánffyhunyadi iskolások találkozóját. Sajnos, néhány évig politikai okokból szünet következett. 1990 után újból megrendezhették a májusi találkozókat. A majális egyik fénypontja a népdalvetélkedő, díjazták a kalotaszentkirályi, a zsoboki és a kolozsvári népdalcsoportokat is. /Majális a kőrösfői Ríszeg alatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. augusztus 29.
Az iskolával kapcsolatos gondokat vitatta meg a kőrösfői helyi tanács. Sárvásáron, a nyárszói kisdiákokkal együtt kitelt az I-IV. osztály beindításához szükséges létszám. Hat diákkal van gond, akik Sárvásáron fejezték be a negyedik osztályt, és akiket szüleik Bánffyhunyadra, illetve Zsobokra íratnának ötödik osztályba, ahelyett, hogy a kőrösfői iskolát részesítenék előnyben. Kőrösfőn minden tantárgyat szakképzett pedagógus oktat, míg Bánffyhunyadon csupán ötven százalékban tevékenykedik szakképzett tanerő. - Mindenkinek joga van abba az iskolába íratni gyermekét, amelyikbe akarja, akkor viszont nem lehet csodálkozni azon, hogy a falvakban sorra szűnnek meg a magyar iskolák - mondta a polgármester. /Kőrösfő. Nem mennek a községi iskolába a sárvásári diákok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
1997. augusztus 5.
Ady Endre születésének 120. évfordulóján a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület kétnapos emlékünnepséget rendezett. Aug. 2-án Nyárszón ünnepi istentisztelettel kezdődött az emlékezés, G. Nagy Ilián költő saját verseit szavalta el, majd Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mondott beszédet. Aug. 3-án Kalotaszentkirályon folytatódott az ünnepség, az istentiszteleten Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár hirdetett igét, majd G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke következett, az egyetlen magyar közjogi méltóság, aki olykor kalotaszegi népviseletben elnököl a Parlamentben, ő a Független Kisgazdapárt alelnöke is. A lélek szabadságharca című emlékbeszédében Ady istenhitét, költészetének "istenes üzenetét" állította példaként az egyetemes magyarság elé. Figyelmeztetett a magyarság szabadságtörekvéseinek buktatóira. "Zavarossá tesz a helyzetet a honi politikai életben, hogy az uralkodó körök egyes rétegei kikiáltották magukat európaiaknak, s hogy ők majd ezen a címen a hajuknál fogva beráncigálják a bennszülött, barbárnak bélyegzett magyarságot az ő Európájukba, ott mégiscsak komfortosabb a cselédszoba. S azokat, akik ez ellen fölemelik a szavukat, azonnal megbélyegzik, hogy nem európaiak." - "Sokszor arra gondolok, hogy az erdélyi magyarság lesz a kovásza a XXI. századi magyar megújulásnak." - "A kipányvázott lélek szabadságharcának hosszú ideje következik. A lélek szabadságharca nem mások ellen, hanem: anyanyelvünkért, kultúránkért, Istenünkért." /Miklós László: Pompás kalotaszegiek ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5., Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz., a Kalotaszeg hozta a G. Nagyné dr. Maczó Ágnes beszédének szövegét is./
2004. június 22.
Ötödik alkalommal szervezték meg Kalotaszegen a Régiók Találkozója nevet viselő rendezvényt, amelynek során Erdély népművészeti alkotói állították ki munkáikat. Voltak szakelőadások, ismerkedés kalotaszegi falvakkal, életmű díjak átadása, tájház látogatás, népzene- és néptánc előadások, táncházi mulatság. Az esemény szervezője a Bokréta Kulturális Egyesület volt, társszervező pedig az Inaktelki Református Egyházközség. Jún. 19-én átadták az életmű díjakat Nyárszón, majd Sárvásáron. Az egyiket Viskán László népi bútorfestőnek (post mortem), a másikat pedig Péntek Erzsébetnek, a pártakészítés mesterének. Délután volt a népművészeti kiállítás megnyitója az inaktelki művelődési házban. Neves néprajzkutatók tartottak előadást. Jún. 20-án, vasárnap istentisztelet után a helyi kórus egyházi énekeket adott előt. A tájházban beszédet mondott Tifán Irénke, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke, valamint Kudor István. A találkozót a Kalotaszeg Hagyományőrző csoport szervezte, amelyet 2003 áprilisában Bokréta Kulturális Egyesület néven jegyeztettek be mákófalvi székhellyel. Az egyesület elnöke Kovács Pali Ferenc, mákófalvi bútorfestő, alelnöke pedig Kudor István bánffyhunyadi fafaragó művész. /Valkai Krisztina: Régiók Találkozója Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2004. augusztus 3.
Ady Endrére emlékeztek Kalotaszentkirályon az elmúlt hétvégén, a mára már hagyományossá vált Ady-napokon. Kántor Lajos irodalomtörténész és Szilágyi István író tartottak előadást. A szavalóverseny végeztével megkoszorúzták az Ady-emlékművet. A kétnapos rendezvény Kalotaszentkirályon és Nyárszón zajlott, abban a két faluban, ahol Ady életében többször is megfordult. Lassan tíz éve már, hogy a kalotaszentkirályiak megalapították az Ady Endre Kulturális Egyesületet. Az egyesület azóta számos rendezvényt szervezett. Az egyesületnek pályázat útján sikerült megvásárolnia egy ingatlant, így székhelyük is van. Vincze-Jancsi Tímea, az AEKE jelenlegi elnöke elmondta, hogy angol nyelvtanfolyamot szerveztek, továbbá számítógépes tanfolyamot, és az iskolás diákoknak idén is megrendezik az alkotótábort. /Kismihály Hajnalka: Ady-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2004. szeptember 25.
Antal István személyében új igazgatója van Kőrösfőn az iskolának. Idén indul az informatika tanítás. Az ehhez szükséges felszerelést – öt számítógépet – pályázat útján, illetve külföldi segítséggel szerezték be. Kőrösfőn 75–80 magyar gyerek van, az iskolát, óvodát sikerült felújítani. – Nyárszón 12 gyermekkel ismét beindult a magyar óvoda. /F. I.: Kőrösfő. Új iskolaigazgató a községközpontban. Tizenketten a nyárszói magyar óvodában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2005. július 30.
Gyermekeikkel együtt fél évre Kalotaszegre költözött Balogh Balázs és Fülemile Ágnes néprajzkutató-házaspár. Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című kötetük tavaly az Akadémiai Kiadónál jelent meg. Idén a felszegi Nyárszón folytatják kutatómunkájukat. A budapesti Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének két elkötelezett szakembere közel tizenöt éve végez módszeres vizsgálatokat Kalotaszegen. Könyvük a több mint egy évtizedes kutatómunka során felgyűlt anyagnak csupán egy részét tartalmazza, a néprajzi terepmunkát folytatják. A kötet szerzői több mint 70 magyar és román lakosságú településen végeztek terepmunkát 1991 és 2003 között. További társadalom néprajzi jelenkutatásokat is végeznek. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti előzmények felvázolására vállalkoztak. A rendkívül összetett magyar–román–cigány interetnikus kapcsolatok történeti vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit is elemezik az 1940–44-es időszak tükrében. Az 1940-es magyar bevonulás a román lakosság lelkét sebezte meg, míg az 1944 őszén román részről elkövetett gyilkosságok és rablások a magyar falvak kollektív emlékezetében hagytak kitörölhetetlen, mély nyomot. A helybeliek még mindig csak suttogva beszélnek sérelmeikről, amelyekről sokáig hallgatniuk kellett. A bánffyhunyadi piacon a havasról eladásra lehozott, egykor elrabolt tárgyaikra ismernek rá idős magyar asszonyok. /Stanik Bence: Budapesti néprajzkutatók a nyárszói mindennapokban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Fülemile Ágnes fiatal kora óta kötődik Erdélyhez és Kalotaszeghez. A ’80-as években bejárták egész Erdélyt. A néptánc szeretete vitte a néprajz szakra is. Balogh Balázs 1982-től járja Erdélyt. Meghatározó élmény volt számára, hogy a szülők révén atyai jóbarát, Szervátiusz Tibor mesélt neki először Erdélyről, és Lászlóffy Aladár vezette végig a Házsongárdi temetőn. Mindketten az ELTE néprajz szakán szereztek diplomát, Erdély mellett a Kárpát-medence számos más vidékén otthon érzik magukat, doktori disszertációjukat egy palóc falu népviseletéről, illetve egy dunántúli falu paraszti gazdálkodásáról írták. /A kutatópáros. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2006. február 13.
Az alig kétszáz lelkes faluban a Szentimrei Alapítvány és a sztánai református egyházközség által hatodik alkalommal szervezett farsangolás sikeres volt. A sztánai farsangolást 2001-ben újraélesztő Papp Hunor református lelkész üdvözölte az idesereglő magyarországi és helyi vendégeket. A Sztánai Műhely kezdeményezésére kistérségi megbeszélésen zsoboki, sárvásári, nyárszói, kalotaszentkirályi és helyi részvevők elhatározták: terveik megvalósulása érdekében egyesületet alapítanak. Bemutatták Janitsek Jenő Sztána története és névanyaga című tanulmányát és a Rókaszemű menyecske című kalotaszegi mesegyűjteményt, amelyet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója ajánlott az olvasóknak. Emellett kiállítás nyílt sztánai és kolozsvári, Kós Károly által tervezett házakról, a helybéli gyermekek pedig Tamási Áron A búbos vitéz című mesejátékát adták elő. Fellépett a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes és az inaktelki fiatalokkal kiegészülő, budapesti Kertész Táncegylet. /Benkő Levente: Határtalan mulatozás Kalotaszegen. Kós Károly nyomán Sztánán. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2006. július 12.
Vasvári Pál szabadságharcos, forradalmár születésének 180. évfordulóját ünnepelték az elmúlt hétvégén Tiszavasváriban, Kőrösfőn, Magyarvalkón és Nyárszón. A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete és a Vasvári Pál Társaság immár tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Bölcsőtől a csatatérig elnevezésű ünnepségsorozatot. Az idei megemlékezés Tiszavasváriban kezdődött, ahol a Vasvári Pál Társaság ünnepi emlékülését követően megkoszorúzták a szabadságharcos szobrát. A Vasvári Pálról elnevezett kőrösfői emlékszobát július 9-én avatták fel, melyet a Péntek László tulajdonát képező házban rendeztek be. Dr. Egyed Ákos történész felajánlotta a birtokában levő, Vasvári Pálhoz kapcsolódó dokumentumokat. A Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról? című történelmi diákvetélkedő a Művelődési Házban zajlott. Július 8-án a kőrösfői templomdomb alatti Vasvári-kopjafához érkeztek az Erdélyi Kárpát Egyesület által szervezett biciklis teljesítmény- és emléktúra kerékpárosai. Az ünnepségsorozat istentisztelettel folytatódott Magyarvalkón. Kőrösfőn Péntek László Kopjafa a templomdomb alatt címmel ismertette a szabadságharcos emlékére felállított kopjafa történetét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke Márton Áron római katolikus püspököt idézte: „Nagy időkhöz nagy emberek kellenek”. Vasvári Pál pedig nagy időhöz nagy ember volt. Kiosztották az idei Vasvári Pál-díjakat. Vasvári Pál emléklapot és a Vasvári kopjafa kicsinyített mását vehette át Tripolszky László újságíró, a budapesti Sajtószakszervezet társelnöke, Cselényi László, a Duna TV elnöke, dr. Koháry György, a Vasvári Pál-portré festője, valamint Csulak János Bécsből, aki három éve minden esztendőben tizenöt diákot nyaraltat a Balaton partján. Július 9-én Nyárszón népművészeti játszókertet avattak a református kántori lak kertjében. /Dézsi Ildikó: „Vasvári Pál úgy halt meg, ahogy élt: lángolva” Az 1948–49-es szabadságharc hősére emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2008. augusztus 12.
Nyárszó és Sárvásár református közösségének százéves parókiáját ünnepelték augusztus 10-én, vasárnap a helybeliek. Az ünnepséggel egyúttal a múlt héten zajlott alkotótábort zárták, amelynek egyik jelentős eredménye a magyarországi Magyar Vár Alapítvány tagjainak téralkotása, az egyelőre névtelen fatorony. Nyárszón örömmel jelezték: az idén több keresztelő volt, mint temetés. A nyárszói hívek lelkipásztora mintegy másfél évtizede Vincze Minya István, aki elmondta, az immár harmadik alkalommal sorra kerülő alkotótáborban három magyarországi képzőművész különféle kézműves tevékenységekbe vonta be a helybeli gyermekeket. A Magyar Vár Alapítvány tagjai egy korábbi alkotótábor gyümölcseként természetes anyagokból készült játszótérrel ajándékozták meg a nyárszói gyerekeket. /Kerekes Edit: Százéves a nyárszói parókia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2008. augusztus 12.
Nyárszó és Sárvásár református közösségének százéves parókiáját ünnepelték augusztus 10-én, vasárnap a helybeliek. Az ünnepséggel egyúttal a múlt héten zajlott alkotótábort zárták, amelynek egyik jelentős eredménye a magyarországi Magyar Vár Alapítvány tagjainak téralkotása, az egyelőre névtelen fatorony. Nyárszón örömmel jelezték: az idén több keresztelő volt, mint temetés. A nyárszói hívek lelkipásztora mintegy másfél évtizede Vincze Minya István, aki elmondta, az immár harmadik alkalommal sorra kerülő alkotótáborban három magyarországi képzőművész különféle kézműves tevékenységekbe vonta be a helybeli gyermekeket. A Magyar Vár Alapítvány tagjai egy korábbi alkotótábor gyümölcseként természetes anyagokból készült játszótérrel ajándékozták meg a nyárszói gyerekeket. /Kerekes Edit: Százéves a nyárszói parókia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2008. augusztus 26.
Sárvásár lakossága alig haladja meg a 150 lelket, közülük több mint 25 személy meghaladta 70. életévét. Megszervezték az idősek vasárnapját. Az istentisztelet után a népviseletbe öltözött lányok kísérték át a művelődési házba az idős meghívottakat, ahol a sárvásári-nyárszói gyerekek előadása, majd Batiz Zoltán vetítése szórakoztatta az ünnepelteket. /Péntek Borbála Erzsébet, X. osztályos tanuló: Sárvásár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
