Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. szeptember 14.

Bihar megyében eddig négy községet érintett az iskola-összevonás, tájékoztatott Miklós Mihály helyettes Bihar megyei főtanfelügyelő. Megérkezett Biharba az a négy kisbusz, amely szept. 15-től az érintett falvakból iskolába szállítják a tanulókat. A szaktárca javaslatokat kért újabb iskola-összevonásokra. Biharban ötről döntöttek ismét, köztük két magyar tanintézetet is érint a tervezet: a Sebes-Körös menti Örvéndből Élesdre, az érmelléki Asszonyvásáráról pedig a községközpontba, Kiskerekibe szállítanák a gyermekeket. Néhány nappal az iskolakezdés előtt az iskolaigazgatók az újságból értesültek arról, hogy összevonhatják a községi iskolát és a gyermekeknek autóbusszal kell ingázniuk. Megdöbbenten fogadták a hírt. Asszonyvásárán például hetven gyermekkel nyolc osztályos iskola működik, ám az iskolaigazgatón kívül egyetlen szakképzett pedagógus sincs. Örvéndben 50 diákja van a nyolc osztályos iskolának. Biharban ezer szabad állás van és rengeteg összevonásra alkalmas iskola, - tette hozzá Miklós Mihály. /(Balla Tünde): Felsőbb utasításra. Iskola-összevonások Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2005. május 19.

József Attila születésének centenáriuma alkalmat adott a Sebes-Körös menti szórványban élő magyaroknak is anyanyelvápolásra. A réviek vállalták fel az első József Attila-szavalóverseny megszervezését, melyen 63 tanuló vett részt. Ezen a vidéken tucatnyi településen alig ötezer magyar él: Réven 800-an, Élesden talán ezren, Telegd és Örvénd 700-800 fős magyar közösségével erőteljesnek számít, de a legtöbb kisfalu lakossága apadóban van. Pusztaújlakon félezren lehetnek, Pósalakán 200-300-an, Magyarkakucson talán még ennyien sem, Mezőtelken és Feketeerdő 300-400-an, a többi faluban elenyésző számban élnek magyarok, erőteljes az elvándorlás, kevés a gyermek, veszélyben az iskolák. Rév magyarsága évente több helytörténeti eseményre is vendégül látja a szomszédságot, tevékeny a Pro Rév Egyesület /elnöke Hasas János/. /Lakatos Balla Tünde: Sebes-Körös menti magyaroknál. Igazgyöngyök a legapróbb falvakban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2009. január 7.

A Sebes-Körös-Völgyéért Egyesület támogatásával készülőben van egy kistérségi monográfia. A kiadvány négy Sebes-Körös menti magyar település – Pusztaújlak, Pósalaka, Mezőtelki és Örvénd – közös történelmével foglalkozik majd. Grim András, az egyesület elnöke elmondta: erre a kiadványra azért van szükség, mert ez a négy település közös múlttal és remélhetőleg közös jövővel rendelkezik. /L. T. : Kistérségi monográfia készül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998