Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1045 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1021-1045
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. február 21.

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

1993. február 21.

Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. május 19.

Máj. 19-én Nagyváradon megalakították az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ mellett működő Partiumi és Bánsági Emlékhely Bizottságot. /Dukrét Géza emlékezett az előző évi megalakulásra: Bihari Napló (Nagyvárad), 1994. okt. 21./

1993. július 22.

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. augusztus 21.

Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ tagszervezeteinek elnökei /a Partium Platform egymást váltó vezetői/ azt kéri az RMDSZ tagszervezetektől, hogy a következő SZKT-ülésig tartózkodjanak a Neptunon történt találkozóval kapcsolatos nyilatkozatoktól. Szükségesnek tartják az ügy objektív ismertetését, az SZKT-tagok által zárt ülésen való megvizsgálását. /Dr. Márton Árpád, Muzsnay Árpád, Kozma Sándor, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ elnökei: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1993. szeptember 26.

Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./

1994. január 25.

Tőkés László püspök az egyházkerületi közgyűlésen /1993. júl. 1-jén/ összegezte az 1992. évet. Az 1992-es népszámlálási adatok jóval több reformátust regisztráltak, mint amennyi a gyülekezeti nyilvántartásokban szerepel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1992-ben 255.615 reformátust tartott nyilván, ugyanakkor a népszámlálás szerint a kerület területén 314.746-an, közel 60 ezerrel /59.131/ többen vallották magukat reformátusnak. Ezek szerint ennyiről nem tudnak a gyülekezetek, hivatásbeli hanyagság is fennállhat a számbavételnél. /Tőkés László: Püspöki jelentés. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 25./

1994. január 26.

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt. Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./

1994. április 24.

Nagyvárad múltjához és jelenéhez kapcsolódó rendezvények, a Varadinum`94-napok /ápr. 24-máj. 1./ ápr. 24-én kezdődnek ünnepi istentisztelettel. A következő napokban kiállítások nyílnak, találkozásokat rendeznek, a városban élő szerzők új köteteit mutatják be, előadásokat tartanak. Máj. 1-jén lesz a Szent László körmenet, majd majális és operagála-ünnepségzáró a színházban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20., részletes program: Partiumi Közlöny (Nagyvárad), ápr. 24./

1994. október 21.

Dukrét Géza nagyváradi tanárként kapcsolódott be az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ újjászervezésébe 1990-ben. 1991-ben őt nevezték ki az EKE országos titkárának, 1992 áprilisában megválasztották az EKE országos alelnökének, 1994. augusztusában pedig az EKE elnökének. Eddig három honismereti tábort szerveztek: 1992-ben Várasfenesen Bélavár megtisztítására, 1993-ban Sólyomkővár megtakarítására, 1994-ben ugyanitt a romos kápolna állagmegőrzésére. 1993. máj. 19-én megalakították az EKE mellett működő Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot. 1994 áprilisától megindíthatta a Partium című honismereti lapot. Dukrét Géza emellett néprajzi gyűjtő, egyik dolgozatával díjat nyert a Kriza János Néprajzi Társaság pályázatán, helytörténettel is foglalkozik, mintegy 200 helytörténeti cikke jelent meg. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

1994. december 4.

Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt dec. 4-én emlékszobát avat és emléktáblát állít Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, nemrég megtalálták, most újból felavatják. Érsemjén 2642 lakosából 2310 magyar nemzetiségű. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30., Emléklap (ismertető Fráter Lóránd életéről és Érsemjénről.)/

1996. június 5.

Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság helytörténeti pályázatot hirdetett Településeink kialakulása és története címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nagyváradi Varadinum Napokon történt. Két kategóriában érkeztek a pályaművek, tizennégy felnőtt és tíz diákdolgozatot kellett elbírálni a zsűrinek. A felnőttek csoportjában az első díjat a nagyváradi Borbély Gábor nyerte el Szalacs marad, Szeged halad című dolgozatával. Borbély Gábor húsz éve foglalkozik néprajzzal. Második díjat Major Miklós /Szilágynagyfalu/ kapott Egy szilágysági nagyközség történeti múltjából című munkájáért, harmadikat pedig Magyari Etelka /Arad/ Az Arad megyei Árpád-kori településekhez fűződő történelmi mondák címen összeállított dolgozatáért. Diákkategóriában György Irén /Szalacs/ kapta az első díjat Szalacs, egy érmelléki település helytörténete című tanulmányáért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1996. június 8.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület negyedévenként bekéri az egyházmegyéktől az egyházközségek népesedési adatait. Az 1996-os esztendő első három hónapja megdöbbentő adatokat mutat: az egyházkerületben 500 gyermeket kereszteltek és 1673 temetés volt. Részletezve: Bihar megyében, ahol Székelyföld után a legnagyobb tömbmagyarság él, 99 keresztelő mellett 509 temetés történt, Szatmárnémetiben 46/108, Nagyváradon 43/77, Lugoson 1/13, így folytatható a szomorú statisztika. /Szilágyi Aladár: Partiumi népesedési mérleg. Eltűnt egy falu. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8.

1996. július 3.

Egyed Albert /1994 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője/ nyilatkozott a határon túli magyar kultúra támogatásáról. A főosztály támogatja a határon túli magyar diákok és pedagógusok képzését, a tankönyv- és könyvkiadást, a hivatásos magyar színházakat és közművelődést. Ezekre a célokra 1996-ban a költségvetés 422,5 millió forintot utalt ki. Elsősorban a részképzést és a továbbképzést támogatják. A minisztériumi ösztöndíjtanács állandóan egyeztet az Ösztöndíj Alapítvánnyal - ez magánalapítvány - és a Kemény Zsigmond Alapítvánnyal, amely a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz tartozik. Az egyeztetés célja, hogy ugyanaz a pályázó ne élvezzen több támogatást egyszerre. Léteznek más források is, egyházi és civil szervezetek, amelyek tőlük függetlenül segítik a diákokat. A minisztériumi ösztöndíj- tanácsba bevonják a kárpát-medencei régió képviselőit, a Határon Túli Magyarok Hivatalát /HTMH/, a Magyarok Világszövetségét, a rektori konferenciát, a főiskolai igazgatók konferenciáját és a diákszervezeteket. Az erdélyi ösztöndíjtanácsnak 25 tagja van - egyetemek, EME, Bolyai Társaság, RMDSZ, egyházak, diákszervezetek. - Kiemelten támogatják a partiumi főiskolai képzést, csatlakozva a már működő Sulyok István Főiskolához., részt vesznek a székelyföldi főiskolai hálózat kialakításában. Már működnek kihelyezett tagozatok. Az az elképzelés, hogy a céltámogatást a székelyföldi felsőoktatási szervezeteknek Egy évig adnak támogatást, addig ki kell alakítani Székelyföldön a főiskolai vezetőséget. - Táborozásra idén négymillió jut, ezt az Illyés Alapítvány még két és félmillió forinttal kibővíti. - A Bolyai Akadémia keretében a továbbképzést jórészt Székelyföldön tartják a kárpát-medencei pedagógusok részére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1996. július 6.

A nagyváradi Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának jún. 22-i számában Tőkés László püspök Az úgynevezett Alternatív Varadinum tisztelt kezdeményezőihez, a Bihari Napló tisztelt Szerkesztőségéhez című nyílt levelében elítélően írt a Bihari Naplónak ezt az alternatív programot támogató igyekezetéről, hozzátéve, hogy "egyházellenes kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig". A Romániai Magyar Szó ezt a tényt ismertetve hozzáteszi: nem tudják, miben áll az, amivel vádolják őket, ezen "programszerűen törjük a fejünket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./

1996. július 14.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1996. július 20.

Júl. 20-án Nagyváradon tartották meg az V. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyék valamennyi RMDSZ-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. A tanácskozás ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen megjelent Tőkés László és Tempfli József püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./

1996. július 26.

Benedek Zoltán tizedik könyvét tette az olvasó asztalára. Tizenöt évvel ezelőtt már szerepelt a könyv a Kriterion tervében, azonban akkor nem engedélyezték kiadását. Most Orosházán látott napvilágot Érmellék /Helios Kiadó, Orosháza, 1996/ című könyve. Érmellék Erdély egyik tájegysége, résztája a Partiumnak. A szerző ismerteti a terület geológiai múltját, növény- és állatvilágát, a régészeti feltárásokat, a vidék történelmét, a népszokásokat, a hagyományt, a közoktatást, a művelődési élet múltját, a tájegység hatvan falujának kismonográfiáját, de a határnevekről és dűlőnevekről sem feledkezik meg. Benedek Zoltán könyve negyven évi kutatómunka eredménye. /A Hét (Bukarest), júl. 26./

1996. augusztus 6.

A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.

1996. augusztus 16.

Országos szinten is egyedülálló új múzeummal gazdagodott Nagyvárad, a Partiumi Református Múzeummal. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ épületében kapott helyet. A múzeum gondolata Veres Kovács Attila, a váradolaszi templom lelkészétől származik.A gazdag gyűjteményben kegytárgyak, kelyhek, könyvek, úrasztali terítők láthatók. Az egyházkerület kiadásában megjelent négynyelvű Partiumi Kincsestár tartalmazza az feltárt anyagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1996. augusztus 6.

A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lórántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.

1996. augusztus 16.

Országos szinten is egyedülálló új múzeummal gazdagodott Nagyvárad, a Partiumi Református Múzeummal. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ épületében kapott helyet. A múzeum gondolata Veres Kovács Attila, a váradolaszi templom lelkészétől származik.A gazdag gyűjteményben kegytárgyak, kelyhek, könyvek, úrasztali terítők láthatók. Az egyházkerület kiadásában megjelent négynyelvű Partiumi Kincsestár tartalmazza az feltárt anyagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1996. szeptember 20.

MDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 20-án Kolozsváron tartott soros ülésén nagyra értékelte, hogy az RMDSZ több mint 140 ezer aláírást gyűjtött Frunda György államelnök-jelöltként történő bejegyzéséhez. Ugyanakkor az országos kampánystáb tagjai tájékoztatást adtak a jelöltállítások helyzetéről. a kapcsolattartásról a területi szervezetekkel. Az Ügyvezető Elnökség döntött arról, hogy szakértői csoportot hoz létre az alapszerződés előírásainak, valamint a szerződéssel jogi érvényre emelkedett nemzetközi dokumentumok elemzésére, az ezekből eredő jogok meghatározására és a gyakorlásukat biztosító törvények, rendeletek szövegjavaslatának megfogalmazására. Kötő József ismertette a közösségi javak felleltározásának helyzetét. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta - az RMDSZ oktatási stratégiájának megfelelően - egy partiumi és egy székelyföldi alapítványi egyetemi hálózat létrehozásának koncepcióját, amelyet véleményezésre eljuttatnak az SZKT szakbizottságához. Megbeszélést tartanak a Bolyai Társasággal, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel a Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás fejlesztéséhez, valamint az önálló Bolyai Tudományegyetem visszaállításához szükséges szakmai-személyzeti feltételek biztosításának módozatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23./

1996. szeptember 23.

A térségi együttműködés javítása érdekében a magyar és román határ menti területek MDF, illetve RMDSZ szervezetei létrehozták a Partiumi Magyar Szervezetek Társaságát, az úgynevezett Partium Házat. Az alapítás tényét rögzítő nyilatkozatot szept. 21-én írták alá az MDF debreceni székházában. A szervezet két központja a jövőben Debrecen és Nagyvárad lesz. Székelyhidi Ágoston, az MDF Hajdú-Bihar megyei elnöke hangsúlyozta, hogy a régiók együttműködésével az ott élők önrendelkezését szeretnék segíteni. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a Partium Ház nyitott szellemét emelte ki. "Amolyan regionális magyar-magyar csúcsot szeretnénk intézményesíteni a szervezettel" - mondta. /Debrecenben megalakult a Partium Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23., Népszava, szept. 23./

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1998. január 22.

Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1998. január 31.

Jan. 31-én tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ küldöttgyűlését Szovátán. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke beszámolójában kiemelte: összeállították az 1998/1999-es anyanyelvi szakoktatási hálózat beiskolázási tervét és a szakoktatási hálózat bővítésének tervét. - Súlyos gond a pedagógushiány, állapították meg a gyűlésen. Értékelték a négy oktatási központ tevékenységét. Nagy. F. István, az RMPSZ alelnöke, a Partiumi Területi Oktatási Központ igazgatója elmondta, hogy az RMPSZ maradéktalanul támogatja az RMDSZ-t azért, hogy partnereket szerezzen a sürgősségi kormányrendelet jogerőre emeléséért. Az Erdélyi Tankönyvtanács 1998. jan. 1-jétől jogi személyként működik, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy jövőben ez a tanács önálló tankönyvkiadóvá válhasson. - A Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon tartják meg a történelem szakos tanárok továbbképzését, a téma a magyarság történelme lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14-15./

1998. február 3.

Szilágyi Aladár találomra kiválasztott egyetlen partiumi falu, Magyarcsaholy 199-es népmozgalmi adatait idézte. A település magyarságának 95 százaléka református. A gyülekezetben az év során húsz temetés volt és mindössze nyolc keresztelés. Magyarcsaholyban megteremtődtek a megkapaszkodás körülményei. Szorgalmas nép lakja, visszakapták földjeiket, a fiatalok otthon maradtak. Négy év alatt rendbe tették a parókiát, a templomot, holland segítséggel felszerelték a helyi iskolát, orvosi rendelőt alakítottak ki... viszont az egykézés tartja magát. /Szilágyi Aladár: Úgy elfogy a magyar, mintha... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

1998. február 11.

Febr. 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében bemutatták a Partiumi Füzetek második kiadványát: Kordics Imre Sírok, sírjelek a Váradi-Olaszi temetőben című munkáját. a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /elnöke Dukrét Géza/ adja ki a Partiumi Füzetek sorozatot. A bemutatón Tőkés László püspök kifejtette: "Ahol kipusztulnak az utódok, a leszármazottak, ott meghalnak a temetők is. Ez a könyv kísérlet arra, hogy ha a temetőt el is pusztították, legalább az emléke maradjon fenn." Tőkés László elmondta, hogy a rogeriuszi református templom kertjébe nyolc honvédtiszt sírhelyét és hamvait helyezik majd el. Az esten Tempfli József püspök is beszédet mondott. /Pásztai András: "Az emléke maradjon fenn". = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1021-1045




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998