Aug. 23-án Szamoskrassóban a Darvay-kúria falán Bem-emléktáblát helyeztek el, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondott beszédet, majd Bogumil Luft bukaresti lengyel nagykövet méltatta a szabadságharc jelentőségét. Az ünnepségen megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. Ezen a napon a református templom 200 éves fennállására is emlékeztek, sikerült a templomot felújítani. Ugyanezen a napon a második világháborúban elesettek emléktábláját is felavatták. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az emléktábla magyarul, lengyelül és románul hirdeti: "Ebben a házban szállt meg 1848 decemberében Bem József forradalmár tábornok", az emléktábla állítói: Szent István Kör, Szatmári RMDSZ, helyi tanács. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./
1999. december 14.
Dec. 12-én Bem-emlékszobát rendeztek be Szamoskrassón, a Darvay-kúria egyik szobájában, Sipos Miklós helyi lelkész és a szatmárnémeti Szent István Kör kezdeményezésére. A megjelentek között volt Sipos Ilona kolozsvári konzul asszony, Egyed Ákos kolozsvári professzor, Riedl Rudolf, Szatmár megye "főispánja" is. /BEM APÓ AZT ÜZENTE: TARTSUNK ÖSSZE! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
1999. december 29.
Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./
2000. november 7.
Nov. 6-án Szamoskrassón felavatták az Ifjúsági Központot és Öregek Otthonát. Az átadást megelőző ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szamoskrassói egyházi iskola épületének visszaadása és annak az egyház és a magyarság céljaira történő felhasználása azt bizonyítja, hogy a romba dőlt épületeket újjá lehet azokat varázsolni. Sipos Miklós helyi lelkész, az egyházmegye esperese elmondta, nem ez a létesítmény volt az utóbbi tíz év egyetlen megvalósítása. Gyülekezeti termet építettek, javítást végeztek a templomon, emléktáblát állítottak a II. világháborúban elesett hősök emlékére, Bem-emléktáblát helyeztek el a Darvay-kastély falára, berendeztek egy Bem-emlékszobát. - Nem volt könnyű feladat visszaszerezni ezt az épületet, a törvényes visszaadása még várat magára. /Elek György: Felavatták a szamoskrassói Ifjúsági Központot és Öregek Otthonát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. december 14.
Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2001. május 23.
Tízéves a szatmárnémeti Szent István Kör. A kör vezetője, Thoroczkay Sándor tanár közölte, hogy kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a megalakulásra. Tíz év alatt közel 80-90 előadást tartottak, közben alkalmi, ünnepi összejöveteleket, március 15-én vagy augusztus 20-án. Sok jeles vendége volt a Szent István Körnek, közöttük Csetri Elek, Imreh István, Egyed Ákos Kolozsvárról, Barta János Debrecenből, Fodor István Budapestről, Bene János Nyíregyházáról, Thoroczkay Gábor Budapestről. A kör emléktáblát helyezett el és emlékszobát rendezett be a szamoskrassói Darvay-kúriában Bem Józsefnek, és emléktáblát avatott a vértanú pap, az 1849-es áldozat, Gonzeczky János emlékére Szatmárnémetiben. Ünnepi rendezvénysorozatuk máj. 26-án kezdődik tudományos tanácskozással. Részt vesz Csetri Elek egyetemi tanár, Fodor István régész, Barta János, Bertényi Iván egyetemi tanárok, Egyed Ákos tudományos kutató, Kelemen Hunor kultúrpolitikus, Thoroczkay Gábor tanársegéd, Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke, Mandula Tibor tanár, Németi János tudományos kutató, Szőcs Péter muzeológus. Dr. Bertényi Iván előadást tart a Szent Koronáról. Másnap a kör tagjai kirándulást tesznek a megyében, a végállomás Szilágypér lesz, ahol Budai Ézsaiás halálának 170. évfordulóján megkoszorúzzák a tiszteletére állított emléktáblát, miután Budai Ézsaiás tevékenységét Kereskényi Sándor szenátor, irodalomtörténész méltatja. /A Szent Koronáról szóló előadással ünnepel a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./ A román történetírás azt tanítja, hogy a mai ország területén élő keltákat beolvasztották az itt lakó többségi dákok, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak! - jelentette ki Németi János tudományos kutató azon a tudományos konferencián, amelyet a helyi Szent István Kör megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából tartottak. Németi doktor - aki a jeles keltakutatónak számít egész Európában - egész sor kelta sírt tárt fel Nagykároly környékén, így Szaniszlón és Piskolton, leletekkel bizonyítja, hogy a dákok (azaz trákok) elől nyugatabbra húzódtak az itt élt kelták. Az itt talált sírleletek folytatását Dunántúlon és még nyugatabbra találták meg. /A dákok nem szívták fel a keltákat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2001. augusztus 9.
Fennállásának talán legsikeresebb előadását tartotta a Kulissza Színpad /Szatmárnémeti/ júl. 29-én Szilágypéren. A kabaré közönsége együtt énekelte a dalokat az előadókkal, kommentálta a jeleneteket. A csapat tiszteletére az újdonsült kultúrigazgató, Bódizs Levente ígérte, a következő előadásra alaposan rendbeteszi az a művelődési otthont. A fellépés bevételét az augusztusi szamoskrassói Ifjúsági Tábor szervezésére ajánlották fel. A Kulissza ebben a hónapban fellép még Adorjánon, Kaplonyban, Kőszegremetén és Szatmárhegyen. /(Dancs Artur): Kulissza-est Szilágypérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 22.
Az iskolaközpontosítási-program megvalósításán dolgozik a jelenlegi kormány. Ecaterina Andronescu miniszter asszony sajtónyilatkozatai szerint szeptember 15-éig az ország 13 megyéje kapja meg az összevonások következtében a diákok szállításához szükségessé váló buszokat. Az idei tanévben Szatmár megyékben négy iskolát (román tagozat) érint a központosítás. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy a központosítás a gyerekek érdekében történik, és csak akkor, amikor az iskolabuszok rendelkezésre állnak. A következő tanévben ez magyar tagozatot nem érint, de a 2002-2003-ra javasolt összevonások között szerepelnek magyar tagozatos iskolák is. Az előterjesztett javaslat szerint a tamásváraljai öt-nyolc osztályos diákokat Halmiba hoznák be. Továbbá a Nagykolcs községhez tartozó magyar diákokat (csak öt-nyolc osztályról van szó) Szamoskrassóra, a román anyanyelvűeket pedig Nagykolcsra vonnák össze. A gencsi gyermekeket a nagykárolyi 3-as számú iskolába csoportosítanák, Sárközre pedig az adorjániak mellett - akik amúgy is bejárnak, gyalog - iskolabusz szállítaná a józsefházi diákokat is. /(anikó): Erdei Líviusz: Iskolaösszevonás csak akkor lesz, ha rendelkezésre állnak az iskolabuszok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./
2001. augusztus 27.
Sikerrel pályázott ingázó falusi diákok költségtámogatásáért az Illyés Közalapítványnál a szatmárnémeti Identitas Alapítvány. A most kezdődő tanévben három település: Szamoskrassó, Szárazberek és Kőszegremete V-VIII.osztályos tanulói (valamennyien az adott községközpontba járnak be) részesülnek a kedvezményben. A háromszázezer forintnak megfelelő mintegy harmincmillió lej több hónapra fedezi az ingázás költségét.A következőkben más falvakat is szeretnének bekapcsolni a pályázatba, mert iskolák összevonása révén számos településről ingázni kénytelenek az V-VIII.osztályosok. /(Sike Lajos): Jó hír három falu ingázó diákjainak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
2001. szeptember 11.
A szatmárnémeti Szent István Kör a szamoskrassói Ifjúsági Házzal közösen munkálkodik a szamoskrassói Szamosháti Helytörténeti Múzeum létrehozásán. Kónya László szervező kifejtette: azért szeretnénk létrehozni, hogy mentsék azt, ami még menthető. Három termet kaptak a szamoskrassói Darvay-kúria épületében. Az első terem átadására a decemberi Bem-ünnepségen kerül sor. Főleg a kendermegművelésnek és a kenderfeldolgozásnak a szerszámait szeretnék bemutatni. Kónya László már több iskolában volt igazgató - Ákoson, Dobrán, Szamoskrassón, Ombodon -, szinte valamennyi településen létrehozott falumúzeumot. /Elek György: Készül a Szamosháti Néprajzi Múzeum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./
2001. december 10.
Dec. 9-én Szamoskrassón ünnepi istentisztelet keretében felavatták a Darvay Kata Nőszövetség zászlaját, majd megnyitották a Szamosháti Tájházat. E kettős ünnepségen Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnök, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Erdei D. István parlamenti képviselők voltak jelen. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke Bem Józsefnek, a magyar-lengyel nép hősének pályáját méltatta. Ezután Kónya László, a Szamosháti Tájház megálmodója és létrehozója szólt a jelenlevőkhöz. Az elkészült falumúzeumba a környékbeli falvak lakói által felajánlott régi használati tárgyak kerültek. A tájházban egy Bem-szobának titulált helyiség a tábornok életpályáját felelevenítő adatokat tartalmaz, két szobába a régi használati tárgyakat és a kender feldolgozáshoz használt eszközöket gyűjtötték össze, egy helyiségben pedig századeleji, tipikus szamoskrassói szobát rendeztek be. /Elek Anikó: Kettős ünnepség Szamoskrassón. Megnyílt a Szamosháti Tájház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./
2001. december 11.
A 2003/2004-es tanévtől a kilencedik osztály átkerül az általános oktatási rendszerbe. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium szakemberei most azon dolgoznak, hogy még ebben az évben megjelenjen a kerettanterv az általános iskolák számára. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója kifejtette: az elképzelés jó, tudniillik, hogy helyben járjanak a gyerekek iskolába. Viszont elhamarkodottnak érzi, amíg ennek az anyagi és emberi hátterét nem tudják megoldani. Kallós Zoltán a szamoskrassói Általános Iskola igazgatója szerint náluk minden feltétel megvan ahhoz, hogy Szamoskrassón legyen akár líceum is. Azonban minden évben vannak olyan tanulók, akik a nyolc osztályt sem fejezik be. /Elek Anikó: Átszervezés előtt az általános iskolai oktatási rendszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./
2002. szeptember 2.
Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./
2002. december 9.
A Szatmárnémeti Szent István Kör és a Szamoskrassói Református Egyházközség ebben az évben is megtartotta a már hagyományossá vált Bem-emlékünnepséget. A rendezvény dec. 7-én kezdődött a Scheffler János Lelkipásztori Központban vette kezdetét, ahol dr. Bona Gábor ezredes, hadtörténész, a Budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója Bem József, Kossuth Lajos tábornoka címmel tartott történelmi előadást. Másnap, vasárnap, Szamoskrassó református templomában Sipos Miklós esperes, szamoskrassói lelkész hirdetett igét. Szamoskrassón a Szent István Kör segítségével az egykori Darvai-kúriában berendezték a Bem-szobát és a Szamosháti Néprajzi Múzeumot. /E. Gy.: Bem tábornokra emlékeztek Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 9./
2002. december 17.
A Szatmárnémetiben és Szamoskrassón megrendezett Bem-napokon előadóként vett részt dr. Bona Gábor magyarországi hadtörténész, akit foglalkozásáról kérdezett az újságíró. Bona Gábor 1973-ban végzett az akkori debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Harminc éve foglalkozik a XIX. századi magyar és egyetemes hadtörténelemmel, elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmével. Erről jelent meg két nagy összefoglalása és öt egyéb könyve a szabadságharc tisztikaráról, melyekben a honvédsereg tizenegyezer tisztjének az életrajza olvasható. Még vannak hiányosságok, de ezeket pótolni lehet. Szatmárnémetiben olyan anyagokhoz jutott, amelyek felhasználásával kiegészítheti saját kutatásait. Régen bizonyos tevékenységek a Honvédelmi Minisztériumhoz tartoztak, ezek mind katonai helyek voltak. 1986-ban Bona lett a Történelmi Közlemények főszerkesztője, ami azt jelentette, hogy őrnagyként felvették a hadseregbe. Később egy időre intézményük bécsi levéltárának lett a vezetője 1987-1992 között, majd a Hadtörténeti Intézet igazgatójaként (ez egy tudományos kutatóintézet, ahol közel húsz ember dolgozott). 1992-ben mint katona, nyugállományba került, és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa maradt, ez évtől tanít Debrecenben, az egyetemen. Óraadóként eddig is tanított a Pázmány Péter Tudományegyetemen, és most várja a professzori kinevezését Miskolcra. /Elek György: "Szatmárnémetiben is vannak olyan történészek, akiktől érdemes tanulni". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./
2003. szeptember 8.
Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2003. december 8.
Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./
2003. december 27.
Nemrég tartotta alakuló ülését a Szamoskrassói Ifjak Szövetsége (SZISZ) a helyi református gyülekezeti házban. Megválasztották a szervezet ideiglenes vezetőségét: Madarász Csaba - elnök, Sípos Előd - alelnök személyében. Az alakuló ülésen meghívottként részt vettek a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviselői. /Megalakult a Szamoskrassói Ifjak Szövetsége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 27./
2002. április 11.
A Szent István Kör /Szatmárnémeti / 100 ezer forint értékű támogatást nyert az Illyés Közalapítványtól a szamoskrassói néprajzi múzeum szakszerű berendezésére. A decemberben elkészült falumúzeumba a környékbeli falvak lakói által felajánlott régi használati tárgyak kerültek. /anikó: Szamoskrassó: 100 ezer forint támogatás a tájház berendezésére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./
2004. február 25.
Hadadon évekkel ezelőtt sikeres műkedvelő színjátszó csoport működött. Azután a hadadi fiatalok közül is sokan telepedtek át Magyarországra, végül megszűnt a színjátszó csoport. Nemrég a fiatalok úgy határoztak, hogy újraalakítják a csoportot. Bogdándon még működik a Rozsmalint gyerek– és felnőtt–néptánccsoport. Az elmúlt évek során több magyarországi színpadon is felléptek. Lázáriban Nagy Orbán színművész indított be színjátszó kört. Roszpapa Csaba, a MIK lázári szervezetének elnöke ismét kezdeményezi a színjátszó kör és a néptánccsoport beindítását. Szamoskrassón sokáig nagy népszerűségnek örvendett a Galagonya néptánccsoport. Domokos Sándor és Madarász Csaba elhatározta, hogy újjáalakítják az együttest. Szamoskóródon a lelkészi hivatal falán elhelyezett Petőfi–emléktábla ünnepélyes felavatása után a lelkészi hivatal ad otthont szeptember 8–tól az új Petőfi Könyvtárnak. Szatmárhegyen tervezik a néptánccsoport beindítását. /Elek György: Műkedvelő színjátszó és tánccsoportok múltja és jelene. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 25./
2004. december 17.
Januártól változik az általános iskolák besorolása, megszűnik az eddigi központosítás, s jogilag és gazdaságilag is önállósulnak mindazok az oktatási egységek, amelyek (az óvodásokkal együtt) legalább 200 tanulót számlálnak. Arra kérdésére, hogy vajon nem érinti-e ez az átszervezés hátrányosan a magyarnyelvű oktatást, Kónya László tanár Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettese azt válaszolta, hogy több magyar településen, így Szamoskrassón, Kökényesden, Óváriban és Józsefházán éppen az intézkedés nyomán önállósul a helyi iskola, akkor inkább előnyről lehet beszélni. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a szükséges tanulólétszám hiánya miatt olyan jelentős magyar településeken, mint Tamásváralja, Dobra vagy Magyargéres nem sikerült önállósítani, a községközponttól leválasztani az iskolát. /Inkább előny, mint hátrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2006. augusztus 28.
Szamoskrassó napját negyedik alkalommal rendezték meg. Újra találkoztak egymással az egykori Galagonya Népi Együttes tagjai, akik annak idején — főként a hetvenes–nyolcvanas években — az egész országba elvitték Szamoskrassó hírnevét. A község polgármesterének és Csomai Ibolya kultúrház igazgatónak volt ez az ötlete, abban a nem titkolt reményben, hogy az egykori táncosok, énekesek, citerások esetleg ismét kedvet kapnak, hogy részt vállaljanak a település kulturális életének fellendítésében. A kultúrotthonban az 1991–es Galagonyáról vetítettek videofilmet. /(fodor): Szamoskrassó Napja, negyedik alkalommal. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 28./
2007. március 16.
Közösen ápolná a jövőben szabadságharcos Bem apó emlékét a lengyelországi Tarnov és a Szatmár megyei Szamoskrassó. Kevesen tudják, hogy 2000-ben Szamoskrassón Bem-emlékmúzeumot hoztak létre. A múzeumot az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Tarnovról, Bem apó szülővárosából érkező vendégek látogattak meg azzal a céllal, hogy együttműködjenek a partiumi településsel. Megegyeztek abban, hogy december 8–9-én Bem-emlékünnepséget szerveznek Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. Szamoskrassón ekkor ünnepelik a múzeum alapításának 7. évfordulóját. A későbbiekben időszakos kiállításokkal mutatkozna be a Tarnov Szatmár megyében. Bem tábornok, az 1848-as szabadságharc idején Erdélyt is bejárta. Bem tábornoknak 1998-ban állítottak emléktáblát Szamoskrassón, Lengyelország nagykövete jelenlétében. Az emlékszobát két évvel később nyitották meg, a forradalom helyi relikviáit és a Bem alakjához fűződő tárgyakat állították ki. A jelenleg látogatható kiállítás anyagának nagy része Tarnovból származik. /Gergely Gizella: Találkozások Bem apóval. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2007. december 17.
Bem József szülővárosából, a lengyelországi Tarnówból érkezett vendégekkel emlékeztek idén a szabadságharc tábornokára a Szatmár megyei Szamoskrassón. Bem 1848. december 12-én a szatmárnémeti díszszemléről utazott Nagybánya felé, ekkor szállt meg Darvay Ferenc, a reformnemesség nagy alakjának szamoskrassói kúriájában. A Darvay-kúriában öt évvel ezelőtt a tarnówi Bem-mauzóleum adományából emlékszobát rendeztek be a forradalom hősének tiszteletére. A lengyel vendégek emlékérmet ajándékoztak a szamoskrassóiaknak. December 15-én a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében előadásokat tartottak Bem Józsefről és a szabadságharc koráról. /Babos Krisztina: Bem Józsefre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./ Mint minden évben, most is december 15–16–án tartottak megemlékezést Bem József tábornokról, Szatmárnémetiben és Szamoskrassón. December 16-án Szamoskrassón Kereskényi Sándor tartott előadást A lengyel-magyar kapcsolatok történelmi jelentősége címmel. /Márkus Mónika: Bem József ma is modellszerű egyéniség, példakép. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 17./
2008. december 12.
December 13-án a szatmárnémeti Ady Endre Baráti Társaság ünnepséget szervez Szatmárnémetiben Bem József és Teleki Sándor találkozásának 160. évfordulója alkalmából. A Kossuth-kertben a szentjobbi lovashuszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség küldöttei felvonulnak. A rendezvény az ifjúsági táborban folytatódik a magyar nemzet megújulásáért mondott imával. Ezt követően történelmi konferenciát, majd „Fel a szívekkel” mottó alatt huszárnótákkal tűzdelt irodalmi műsort tartanak. Az irodalmi előadások után kézművessátor nyílik. A Bem-évforduló alkalmából a Szamoskrassói Református Egyházközség, a Szatmárnémeti Szent István Kör és a Nagykolcsi Polgármesteri Hivatal ünnepi istentisztelettel és koszorúzással egybekötött megemlékezést tart december 14-én, vasárnap Szamoskrassón. A református istentisztelet után „Mi ne győznénk? Hisz Bem a vezérünk” mottóval ünnepi beszédek hangzanak el. Erdei Dolóczki István parlamenti képviselő felszólalása után Thoroczkay Sándor történész, a Szatmárnémeti Szent István Kör tiszteletbeli elnöke tart előadást A szebeni csata hőse – Gróf Mikes Kelemen szabadságharcos tevékenysége címmel. Ezután a Darvay-kúriánál folytatódik az ünnepség, ahol megkoszorúzzák a Bem-emléktáblát. /Szombaton és vasárnap Bem-megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 12./
2008. december 15.
A Bem-emlékünnepségek keretében december 14-én megrendezték a hagyományos szamoskrassói megemlékezést, ezenkívül koszorút helyeztek el a szamoskóródi Petőfi- és a nagykolcsi Oroszhegyi Józsa-emléktáblánál is. Kónya László, a megyei helyettes főtanfelügyelő elmondta: jövőre ismét kiadják a „Szatmáriak a szabadságharcban” című könyvet. Szamoskrassóban Sipos László helyi lelkész hirdetett igét, majd üdvözölte a megjelenteket, köztük Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselőket, Kónya László helyettes főtanfelügyelőt, Thoroczkay Sándort, a szatmárnémeti Szent István Kör tiszteletbeli elnökét és Károlyi Kálmánt, a Szamoskóróddal testvértelepülési kapcsolatban álló Tiszakóród polgármesterét. Thoroczkay Sándor nem Bemről tartott előadást, hanem egyik közvetlen munkatársáról, Mikes Kelemen grófról, a neves író névrokonáról. Szamoskrassóban a Darvay-kúriánál folytatódott a rendezvény. Domokos Sándor, a község polgármestere köszönetet mondott azoknak, akik 11 évvel ezelőtt az emléktábla elhelyezését, illetve a Bem-múzeum létrehozását kezdeményezték. Az elöljáró csalódottan jegyezte meg: az ünneplők között nagyon kevés a fiatal, pedig a hasonló megemlékezések célja a történelmi hagyományok átörökítése lenne ifjaink számára. /Fodor István: Felújítják a szamoskrassói Darvay-kúriát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./
2008. december 29.
A határ menti magyarországi falvak elnéptelenedésének problémáját a romániaiak áttelepülése látszik megoldani: a közelmúltban egyre több Szatmár megyei vásárolt házat a határ másik oldalán. Az áttelepülők továbbra is Romániában dolgoznak, ide fizetik az adót, csupán lakhelyet – és természetesen országot – váltottak. Tapasztalataik szerint jobb az életszínvonal, kedvesebbek a szomszédok, és akár ötven százalékkal is olcsóbbak ott az ingatlanok. A határ menti magyarországi települések lakói viszont legszívesebben nyugatabbra költöznének. A határ közeli Vállaj rendezett utcái, komfortos házai miatt népszerű a szatmáriak körébenA magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ közeli falvaiban már teljes utcák vannak, ahol Romániából átköltözöttek laknak, az ottani elöregedő falvak kiürült házait ugyanis nagyrészt romániai magyarok vásárolják meg. Vannak olyan családok is, akik gyermekeiket a szomszédos magyarországi településre járatják iskolába, ezek a gyerekek rendszerint már kinn is maradnak, mert ott tanulnak tovább, és munkahelyet is ott keresnek. „Sokan vannak a faluban meg a szomszéd településeken is, akik az elmúlt években Romániából költöztek át ide Magyarországra. Csak magyar anyanyelvűek jönnek, nem hallottunk olyanokról, akik ne tudnának magyarul” – mondta egy mérki (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) kisbolt eladója. Az új telepesek megmenthetik a térséget az elnéptelenedéstől. Nemrégiben egy szamoskrassói család eladta kertes házát, és átköltözött Magyarországra. A kapott pénzből egy határ menti kistelepülésen két házat vettek, és még meg is maradt valamennyi. Az átköltözések miatt új közösségek alakulnak ki a határ túlsó oldalán. „A munkahely és a lakásunk közti távolság tíz és fél kilométer. Az út vámigazoltatással együtt maximum 12 perc, így nem jelent nagy gondot az ingázás” – mesélte egyikük. A falubeliek és a szomszédok szívesen látják őket, „nem közösítik ki a jövevényeket’’. „Nem kerül többe az élet itt sem. Különben is mi szinte mindent Nagykárolyból viszünk, Magyarországon viszonylag kevés dolgot vásárolunk” – mondta egyikük. A legtöbb átköltözött romániai megelégszik a magyar lakcímigazoló kártyával, és nem kér állampolgárságot. A legtöbb áttelepültet az anyagiakon kívül érzelmi okok is vezérlik, hiszen a kisebbségi lét után most „igazi” magyarnak érezhetik magukat. /Végh Balázs: Újabb honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
2009. december 11.
December 10-én Szatmárnémetiben, a Németi templom gyülekezeti termében Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílt tárlat, az alkotó munkásságáról, valamint a kiállított képekről Hitter Ferenc újságíró beszélt. Kovács Emil Lajos a most megnyitott „Nagybányai örökség“ című tárlatával, valamint korábbi, szatmári tájakat bemutató alkotásaival egyfajta missziót vállalt, melynek célja az, hogy ennek a vidéknek a hírét vigye, mivel a térség értékeit kevéssé ismerik. A tárlatnyitót követően a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében Bem-megemlékezést tartottak a forradalmár születésének évfordulója alkalmából. Czumbil János történelemtanár Bem tábornokról tartott előadást. Az ünnepség végén bizottságot alakítottak, melynek célja egy Bem-szobor felállítása Szamoskrassón. /Babos Krisztina: Kovács Emil Lajos-tárlat, Bem-megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 11./
2009. december 16.
1998-ban emléktáblát avattak, egy évre rá emlékszobát létesítettek a Darvay-kúriában, jövőre pedig, ha minden a tervek szerint alakul, Bem-szobrot állítanak Szamoskrassón, a hadvezér halálának 160. évfordulója alkalmából szervezendő emlékünnepség keretében – mondta el Kónya László történész, főtanfelügyelő-helyettes. A december 15-i ünnepi megemlékezés, a Bem-emlékünnepség hagyományos módon Sipos Miklós, igehirdetésével kezdődött. A hagyomány szerint megkoszorúzták a templom falán található helyi hősök emléktábláit. /Fodor István: Bem-emlékünnepség Szamoskrassón. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./
