Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa vajdasági turnén járt. Az év elején Kasza József, Szabadka volt polgármestere Vásárhelyen járt. Részt vett a vártemplomi istentiszteleten, meghallgatta a kórust. Hazatérve konzultált a szabadkai reformátusokkal, s nemsokára érkezett is a meghívólevél Réti Kata aláírásával, aki erdélyi származású szabadkai lelkész. A kórus Szabadkára érkezett, délután egy távoli szórványgyülekezethez látogattak a Vajdaság peremén lévő faluba, Maradékra. A kis lélekszámú gyülekezet nagy szeretettel várta őket. A lelkészcsalád, Gyenge Károly és Tilda bemutatta a református közösséget, és elárulták, hogy a kolozsvári teológián ismerték meg egymást. Másnap az aracsi pusztatemplomhoz vitték el őket vendéglátók. A puszta közepén pompázik a romos állapotában is lenyűgöző, közel ezeréves Árpád-kori templom. A közeli Torontáltorda település iskolásai gyermekei mutattak műsort a műemlékről, Vajna János tanár előadását követően, akinek köszönhetően az utóbbi években megkezdték a romos templom konzerválását, őrzését. Voltak Magyarittabén, ott is felléptek. Palics volt a következő állomás, a Szabadka szomszédságában levő fürdőhely, ahol Ricz Péter történész szabadkai főmuzeológus kalauzolta őket. Innen Bácsfeketehegyre utaztak. A művelődési otthonban Pál Károly polgármester ismertette a helység történetét, majd Bordás Győző, az újvidéki Forum Kiadó igazgatója mutatta be Vajdaság irodalmi életét. A református templomban Csete-Szemesi István püspök köszöntötte őket. Bajsán az evangélikus templomban énekeltek, ahol Dolinszky Árpád szuperintendáns fogadta őket. /b.d.: Közös sors, közös hit…. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2007. március 29.
Zsúfolásig telt a Tordai Városi Színház nagyterme március 25-én, vasárnap a Tordai Kulturális Kisebbségi Napon. A szervezők: a Petőfi Társaság és a tordai RMDSZ. A műsor a tordai kisiskolások és óvodások Vitéz Ferkő című mesejátékával kezdődött. Idén először magyarországi és vajdasági testvértelepülések is képviseltették magukat. A vajdasági Torontáltorda népi zenekara után a 135 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör, majd a hódmezővásárhelyi Árendás Táncegyüttes lépett fel. A tordai és kolozsvári diákokból álló ifjúsági zenekar mellett bemutatkozott Tordaszentmihály néptánccsoportja is. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Aranyosvidéki közösségi est a magyar kultúra ünnepén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2008. szeptember 16.
Szűknek bizonyult az ótordai református templom a Jósika Miklós Elméleti Líceum tanévkezdő ünnepségén. György Ferenc római katolikus plébános beszédében az iskola létesítéséért vívott harc s a hit erejére összpontosított, felszólalt Nagy Albert tordai református lelkész és Józsa Lajos unitárius lelkész is. „Erdély, a magyar nemzet évszázadokra visszamenően is köszönettel tartozik Tordának, mivel itt mondták ki először a tolerancia, a vallásszabadság parancsát. Ma én is azért jöttem ide, hogy köszönetet mondjak azért a példáért, amelyet Torda szolgáltatott. De nem csak Tordának, a történelmi magyar egyházaknak tartozunk köszönettel, hanem Kiss László unitárius lelkésznek is, aki életét adta a Jósika-líceumért. A rendszerváltást követően – egyes városokban viszonylag hamar, máshol pedig megküzdöttünk azért, hogy önálló iskolánk legyen: idén Tordán indítunk önálló magyar iskolát. Ez az iskola a legjobbat adja majd a magyarságnak, Tordának, s kívánom, hogy az új magyar iskola valóban beteljesítse hivatását” – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tordai Petőfi Társaság Vásárhelyi Géza nevét viselő, s 6405 címet tartalmazó könyvtárát a Jósika-líceumnak adományozta. Jelenleg a Jósika-líceum diákjai négy épületben tanulnak. A testvérvárosok is segítették anyagilag a Jósika-líceumot. Kiskunfélegyháza önkormányzata 3000 eurót küldött, Hódmezővásárhely önkormányzata pedig az informatikai laboratórium felszerelésének finanszírozását vállalta. Az 1200 lelkes Bihartorda és a vajdasági, 1800 lelket számláló Torontáltorda is jelezte: lehetőségeikhez mérten ők is támogatják az új iskolát. /N. -H. D. : Magyar iskola létesült... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2009. június 13.
A Vajdaság keleti részén, a közép- bánáti magyarlakta települések egy részén gondok vannak az iskolák első osztályainak megnyitásával – derült ki az újvidéki Magyar Szó június 11-i összeállításából. Ennek oka egyrészt az, hogy évről évre kevesebb az iskoláskorú gyermek, másrészt, hogy a magyar szülők egy része is szerb osztályba íratja gyerekét. Ez utóbbi miatt került veszélybe az udvarnoki (Banatski Dvor) és a nezsényi (Neuzina) magyar osztatlan tagozatok – különböző korú gyermekekből összevont osztályok – fennmaradása. A vidék legnagyobb magyar többségű településén, Muzslyán egyelőre sikerül fenntartani a magyar osztályokat. Hallai Zoltán, a Szervó Mihály Általános Iskola igazgatója őszre 43 magyar elsősre számít, kettővel többre, mint amennyi a mostani tanévben volt. A nagybecskereki (Zrenjanin) Sonja Marinkovic Általános Iskolában, ahol ebben a tanévben csak négy magyar elsős volt, ősszel 13 lesz, de közülük valószínűleg csak hármat íratnak magyar osztályba. Szentmihályon ősszel 15 gyerekkel indul a magyar első osztály, a lukácsfalvi osztatlan tagozatba pedig két elsőst írattak be. Erzsébetlakán nyolc magyar elsős lesz, ami lehetővé teszi egy második osztatlan tagozat indítását. Magyarittebén kilenc magyar elsős kezdi el az iskolát, Torontáltordán pedig tizenkettő. A tamásfalvi osztatlan tagozatba egyetlen új gyereket se írattak be a 2009–10-es tanévre. Nezsényben és Udvarnokon nem a gyerekhiány, hanem a magyar szülők hozzáállása okoz gondot. Nezsényben, ahol kétezer magyar él, ugyanis öt magyar elsős is lehetne, de a szülők egyike sem akarja gyerekét magyar osztályba küldeni. Udvarnokon a magyar osztatlan tagozatnak a most záruló tanévben két elsőse és három harmadikosa van, de a szülők már jelezték, hogy őszre egy gyereket sem szándékoznak oda íratni. /Fogynak a magyar iskolások a Vajdaságban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./
