A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája. Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről. Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./
2006. április 6.
Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./
2006. július 1.
A magyar honfoglalást a Kárpát-medencében kisszámú idegen történeti forrás említi, s ezek is időrendi pontatlansággal. Lehet-e biztosan a honfoglalás időpontjának a 895-ös vagy a 896-os évet tekinteni? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legújabb történeti kutatás állapítja meg, hogy ,,895–900 között szállták meg a magyarok a Kárpát-medencét egy vagy két fázisban” (Tóth Sándor László: A honfoglalás időpontja, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Acta Historica, Tomus. CII. Szeged, 1995.). Történeti tény, hogy a Bizánccal szövetséges magyarok 894-ben megtámadták Simeon bolgár kánt, aki a Bizánc ellen indított hadjáratának irányát megváltoztatva a magyarok ellen fordult, de vereséget szenvedett. A Bizánccal kibékült bolgárok megverték az Árpád fia, Levente által vezetett magyar sereget, s ugyanakkor a bolgárok új szövetségesei, a besenyők is megtámadták a magyarok etelközi szállásait. Emiatt az etelközi magyarok s Levente seregének maradványai a Keleti-Kárpátok szorosain keresztül Erdélybe jöttek. A honfoglalásnak ezt az útvonalát a honfoglalás kori régészeti leletek is bizonyítják. Ezek a Tusnádi- és az Ojtozi-szoroson keresztül vezető utak mentén kerültek elő Háromszék területén. A legjelentősebb honfoglalás kori lovas sírt Sepsiszentgyörgyön, az Olt bal oldali partján, az Eprestetőn 1943-ban találták meg. A csontváz mellett egy kard, egy lándzsacsúcs, vasdarabok, (valószínű, vaskengyel maradványai), lókoponya s lólábszárcsontok voltak. Egy másik lovas sír Köpecen, ugyancsak az Olt völgyében került felszínre, s leletei a budapesti Földtani Intézetbe kerültek. Egy lovas sírt pedig Kőcsukkon a két világháború között, kőrobbantás alkalmával találtak. A Feketeügy völgyéből ismeretes a Réty–Eresztevény közelében – jelenleg Maksa községhez tartozik – levő Zádogostető nevű magaslaton egy lovas sírból előkerült vaskengyel és vaslándzsacsúcs. Ugyancsak lovas sír melléklete lehet az a szablya is, amelyet magyar honfoglalás kori edénnyel együtt találtak 1907-ben Kézdivásárhely és Bereck között. Feltehetőleg lovas sír tartozékai Zalánban a Sasos-völgyben, valamint Kézdimárkosfalván a Kismart nevű helyen előkerült vaszablák is. A Gesta Hungarorum a magyarok útvonalát jelöli meg, mégpedig a Kárpátok szorosain keresztül, s megpihenésüket, vagyis letelepedésüket Erdélyben. Az Olt, valamint a Feketeügy völgyében talált honfoglalás kori régészeti leletek alátámasztják a Gesta Hungarorum adatait. Nem hihető el, hogy a tusnádi Olt-szorost, valamint az ojtozit a magyarok őrizetlenül hagyták volna. Ezt bizonyítja, hogy a megszilárdult magyar királyi hatalom már a XII. században a Keleti-Kárpátok külső lejtőjére helyezi a magyar állam határát, amit a Piatra Neamt melletti Batca Doamnei-en feltárt magyar erődítmény, település és temető bizonyít. /Székely Zsolt: A honfoglalás Délkelet-Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./
2006. november 25.
Nem számolják fel a sepsiszentgyörgyi és zaláni katonai egységeket, mint ahogy korábban szó volt róla, sőt, felújítják, korszerű eszközökkel felszerelik azokat, hisz NATO-kompatibilis erőket képeznek ki itt jövő év októberétől – jelentette ki Sorin Frunzaverde védelmi minisztert, aki november 24-én Háromszékre és Hargita megyébe látogatott. A tárcavezető Gheorghe Marin admirális, a román hadsereg fővezérkari főnöke és Ioan Ciupei tábornok, a Constantin Prezan marsallról elnevezett erdélyi hadtest parancsnoka társaságában érkezett a sepsiszentgyörgyi Ciresoaia hegyivadász-alakulathoz. A Háromszék napilap érdeklődésére, hogy miért éppen itt, a térségben létesítik e különleges katonai egységeket, a miniszter kitérő választ adott. Arra a kérdésre, hogy nőni fog-e az állomány, azt válaszolta, körülbelül ugyanakkora marad, mint eddig volt. Arra, hogy látogatásának időzítése kapcsolatban áll-e az egyes székelyföldi önkormányzatok általi, az autonómia-referendum kiírásáról szóló határozatok elfogadásával, nemleges választ adott. A védelmi miniszter tárgyalt még Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és György Ervin kormánymegbízottal. Előhozta, hogy egyes, a tárca tulajdonában levő területeket felajánlana lakásépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg is részesüljön azokból: ugyanis a terület az övék. /Szekeres Attila: Virulnak a kaszárnyák (A védelmi miniszter Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./ Minden bizonnyal Székelyföldön van a lakosság számához viszonyított legnagyobb katonai jelenlét. A hadügyér tagadja, hogy ennek valami köze lenne az autonomista mozgalmakhoz, de azért tisztán látszik, a román központi hatalom bebiztosítja magát a többségében magyarok lakta vidéken. Az országban máshol katonai egységeket szüntetnek meg, s az ingatlanokat az önkormányzatok tulajdonába juttatják, Székelyföldön erről szó sincs. Egy időben még arról volt szól, hogy felszámolják a sepsiszentgyörgyi és a zaláni alakulatokat. A városháza már tervezte, mivel népesíti be az ingatlant. Háromszék megye szívében, Sepsiszentgyörgyön van a hatalmas csendőrlaktanya, amelyből a kötelező katonai szolgálat felszámolása után tiszt- és altisztképző központot varázsoltak. A helyőrségen kívül egyelőre száz idegen csendőr befogadására képes, de a jövő évi költségvetésbe belefoglalták az épületegyüttes befejezését és felszerelését, s akkor már kétszáz idegen csendőr tartózkodhat itt állandó jelleggel. A csendőrség fegyvernem katonai jellegű rendőri erő. Ezek beékelt állások, mint a csíkszeredai dandár is. A Hargita és Kovászna megyeiek a brassói dandár számára képeznek ki NATO-erőt… /Szekeres Attila: Erődemonstráció Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
2007. május 10.
A történettudomány az első székely falutörvények írásba foglalását az 1581-es esztendőre datálja, bár ezekben említés történik a régebbi szabályozásokról is. Korábbi ismereteink szerint az említett esztendőben Gyergyóújfaluban és Zalánban születtek falutörvények. A legújabb forrásfeltárások szerint 1581-ben Gyergyószentmiklóson is fogalmaztak meg falutörvényt. Garda Dezső történész, képviselő idézett az 1581-ben született falutörvényből. Egy mondat az idézett törvényből: „Mi ki vagyunk Gyergyó székben Szent Miklós falvában lakozandók, nemesek, darabontok és vajda úrnak őnagyságának jobbágyi küzönséggel mind a tellyes falu irattuk emlékezetre ez levelet…” /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Falutörvény a határ rendtartásáról. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), máj. 10. – 19. sz. /
2008. augusztus 1.
Évek óta nincs buszjárat kilenc Kovászna megyei faluban. A közlekedési cégek azokra a járatokra kiírt versenytárgyalásokon jelennek meg csupán, ahol sok az utas, jók az utak, vagyis gazdaságosan lehet működtetni a rendszeres járatot. Kilenc útvonalra azonban évek óta nincs jelentkező. Pedig valamennyire háromhavonta kiírnak versenytárgyalást. Zalán, Bácstelek, Dobolló, Szárazajta, Köpec, Futásfalva, Ikafalva, Felsőlemhény és Kommandó lakóinak nem áll rendelkezésére közszállítás. A megyei tanács nem támogathatja ezeket a járatokat, a helyi önkormányzatoknak pedig nincs pénzük. Demeter János, a tanács alelnöke szerint a mikrorégiós társulások oldhatnák meg a problémát. Az önkormányzatoknak kellene buszokat vásárolniuk, és működtetniük a járatot. /Bíró Blanka: Falvak buszjárat nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./
