Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2006. március 16.

Március 15-én Nagykárolyban az emlékezés díszvendége Veress János magyarországi pénzügyminiszter volt, aki a nyírbátori küldöttséggel látogatott el a városba. Több határon túli csoport is jelen volt: a két testvérváros, Mátészalka és Orosháza mellett Nyírbátor, a Tolna megyei Zomba önkormányzatai is részt vettek a megemlékezésen. A nagykárolyi Petőfi–szobor előtt Sróth Ödön mondott ünnepi beszédet. Vincze András kaplonyi iskolaigazgató kijelentette: a másfél évig tartó forradalom és szabadságharc emléke ma is égő fáklyaként lobog Európa országaiban, és hatása ma is érezhető, hiszen a „tizenkét pont” a szabadság örök érvényű üzenete. A hagyományokhoz híven a megemlékezés második része a városi színházban zajlott, ahol ünnepi gálaműsort rendeztek. /(fodor): Koszorúzás és gálaműsor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

2007. augusztus 13.

Nemzetközi folklórfesztivál keretében emlékeznek kultúrájuk közös bölcsőjére a Bukovinából elszármazott székely népcsoportok a hétvégén a magyarországi Bonyhádon; a Tolna megyei településen tizedik alkalommal rendezik meg a találkozót. A mádéfalvi veszedelem után Bukovinában élt népcsoportok minden évben összegyűlnek, hogy megrendezzék a bukovinai találkozásokat, azaz egy nemzetközi folklórfesztivál keretében emlékezzenek kultúrájuk közös bölcsőjére – mondta el az esemény kapcsán a rendező Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége titkára, Bíró Sándorné. Évről évre hagyomány, hogy júniusban Lengyelországban, júliusban Romániában, augusztusban Magyarországon, októberben pedig Ukrajnában találkoznak a 37 tagegyesület hagyományőrző csoportjai. Amint azt a székely szövetség titkára elmondta, a rendezvény célja példát mutatni a népek barátságára a bukovinai békés együttélésre emlékezve. A közös sorsú szászok, zsidók, lengyelek, szlovákok, ukránok, románok és székelyek tisztelni tudták egymás kultúráját, s ezt teszik ma is ezeken a találkozókon – hangsúlyozta Bíró Sándorné. Augusztus 11-én Bonyhád környéki székelyek lakta településeken, Kakasdon, Zombán, Kismányokon, Csátalján látták vendégül a külföldi csoportokat. Augusztus 12-én, vasárnap színpompás felvonulással, menettánccal és gálaműsorral zárult a fesztivál, amelyen 25 művészeti csoport mutatta be műsorát a magyarországi székelység központjának számító Bonyhádon. /Bukovinai találkozások Bonyhádon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2008. április 8.

Az idősebb aradiak emlékeznek a Rozsnyay névre, elsősorban a patika kapcsán, amelyet, bár időközben sokszor változott a neve, sokan ma is így emlegetnek. A múlt héten Magyarországon, Szabadszálláson megrendezett Rozsnyay-ünnepség egy nagyszabású megemlékezés-sorozat nyitó rendezvénye volt. Rozsnyay Mátyás Szabadszálláson született 1833. május 14-én, ahol ápolják emlékét: néhány éve a városközpontban mellszobrot állítottak tiszteletére. A rendezvényen jelen voltak a négy helységre (Szabadszállás, Zomba, Szekszárd, Arad) terjedő megemlékezések szervezésében, támogatásában részt vállalók (Aradról az EMKE, RMDSZ, Levelezési sakkozók, Kölcsey Egyesület, Alma Mater és Pro Presens Alapítvány, Nyugati Jelen). A szabadszállásiak felelevenítették a gyógyszerész, sakk-szakíró, fotográfus, közéleti ember életét és munkásságát. Rozsnyay Mátyás a dunántúli Zombán nyitott gyógyszertárat 1861-ben, ott dolgozott Aradra költözéséig, 1874-ig. A kiváló felkészültségű gyógyszerész Zombán kezdett foglalkozni a kininnel, találmánya (Chininum tannicum insipidum Rozsnyay) híressé tette szakmai körökben, ugyanis a készítménye 1920-ig a malária egyetlen ellenszere volt. Rozsnyay az orvosságokon kívül gyógyborokat is készített. Nevéhez fűződik az első magyar sakk-könyv. Az akkoriban még újdonságnak számító fotográfiával Rozsnyay nem csak elméleti szinten foglalkozott, ő alapozta meg elméletileg a fotográfia nyomdai sokszorosításának lehetőségeit az addigi acél-, réz- vagy fametszet felváltására. A megemlékező rendezvények májusban Aradon fejeződnek be, ahol Rozsnyay 1895. aug. 25-én meghalt, ott helyezték örök nyugalomra. /Jámbor Gyula: Szabadszállástól Aradig. Emlékezés Rozsnyay Mátyásra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998