Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága Strasbourgban úgy döntött, hogy támogatja Románia kérelmét a különleges meghívotti státus elnyerésére. Petre Roman miniszterelnök felszólalt az ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2-3./ Petre Roman részt vesz Svájcban, Davosban a világgazdasági fórumon, amelyet febr. 1-3-a között rendeznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1991. február 1.
Soros György febr. 1-jén Bukarestben tart előadást Nyílt Társadalom Alapítványáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
1991. február 1.
Szászrégenben Kemény János Művelődési Egyesület alakul, az ünnepi megnyitó febr. 21-én lesz, amikor Kemény Jánosról fog előadást tartani Marosi Ildikó. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
1991. február 3.
A televízió febr. 3-i esti adásában Razvan Teodorescu, a Román Televízió elnöke közölte, hogy febr. 18-ától csökkentik a nemzetiségi adásidőt és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1991. február 4.
A televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen febr. 4-én nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ és a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1991. február 4.
Soros György febr. 4-én Kolozsvárra érkezett, tárgyalt a Babes-Bolyai Egyetem rektorával, Ionec Haiduc-kal, majd előadást tartott a Nyitott Társadalom Alapítványáról /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./, febr. 5-én pedig sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nyitott Társadalom Alapítvány kolozsvári irodája megnyitása alkalmából. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1991. február 6.
Király Károly febr. 6-án kelt nyílt levélben fordult Petre Roman miniszterelnökhöz, számon kérve a kisebbséggel kapcsolatos régebbi ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./
1991. február 6.
A román sajtóban továbbra is antiszemita, uszító cikkek látnak napvilágot. Például az Atlas /Kolozsvár/ 1991/6-os számában Ioan Plotuna Antisemitismul in Romania zilelor noastre című cikkében azt állítja, hogy ebben az évszázadban valamennyi bajt, ami a román nép nyakába szakadt, a zsidók okozták.
1991. február 6.
Iliescu elnök vezetésével febr. 6-án ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amely elemezte az öbölválságban Romániát érintő következményeit. Az öbölháború okozta közvetlen veszteségeit 2,9 milliárd dollárra becsülték Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1991. február 7.
Romániába látogatott az Európa Tanács küldöttsége Catherine Lalumiére, az ET főtitkára vezetésével, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaljon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9-10./
1991. február 7.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990. dec. 27-én Marosvásárhelyen tartotta első országos kongresszusát, amelyen megválasztották a párt 11 tagú országos vezetőségét. Elnök: dr. Tőkés László, alelnökök: dr. Újvári István, Apor Csaba, Farkas István, főtitkár: Kelemen Kálmán, szóvivő: Hunyadi András, vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba és Miholcsa József. A kongresszus úgy határozott, hogy az RMKP székhelye Marosvásárhelyen legyen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
1991. február 8.
Az RMDSZ Elnöksége febr. 7-én munkaülést tartott bukaresti székházában. Az RMDSZ külkapcsolatokkal foglalkozó irodája megtette az első lépéseket a szomszéd országokban, illetve Nyugat-Európában működő pártokkal és kisebbségvédelmi szervezetekkel való együttműködésre. Az RMDSZ változatlanul küzd az anyanyelvű oktatásért, a pedagógushiány pótlásáért. A jövőben a Bolyai Társaság elnöke az RMDSZ oktatási bizottságának társelnöke lesz. A közlemény hangsúlyozta, hogy erősödik a magyarellenes kampány. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1991. február 8.
A sok magyarellenes cikk közül egy példa: Petre Salcudeanu vezércikke az Adevarul febr. 8-i számában, ebből kiderül, hogy a magyarok a puszta emberei, jellemzőjük a kegyetlenség, a románok viszont szelídek és halk szavúak.
1991. február 8.
A romániai zsidóság holokausztja eddig tabutéma volt, nemrég először rendeztek hivatalos megemlékezést. A fiatalabb generációk nem tudhatnak a történtekről: gyújtogatásokról, mészárlásokról, nyilatkozta dr. Moses Rosen főrabbi. Antonescu kormányának köszönhetően Romániában zajlottak le az első európai fasiszta pogromok: 1941. jan. 21-23-a között Bukarestben, jún. 29-én Isasiban, július-októberben Besszarábiában és Bukovinában, októberben Transznisztriában összesen 300 ezer áldozatot kívánó öldöklés. A jelenlegi időkben valóságos mozgalom indult Ion Antonescu rehabilitálásáért. Több cikkben tagadják a zsidók ellen 1941-ben elkövetett népirtást. /Winter Péter: Beszélgetés Õeminenciája dr. Moses Rosen főrabbival. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
1991. február 8.
Febr. 8-án sztrájkba lépett a iasi vasútigazgatóság. Ehhez a vasútigazgatósághoz hét megye tartozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1991. február 8.
Febr. 8-án a Vatra Romaneasca székhelyén, Marosvásárhelyen ünnepelték a nacionalista szervezet megalakulásának első évfordulóját, melyen részt vett a megye prefektusa, képviseltette magát a kormány is. /Egy mondatban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1991. február 9.
Szovátán febr. 9-én megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület. Tiszteletbeli elnöke Tófalvi Zoltán, elnöke Mester Zoltán. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./
1991. február 11.
Iliescu elnök meghívására febr. 11-én Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, a Moldovai SZSZK elnöke. Megbeszélést tartottak, másnap a parlamentben mondott beszédet a moldovai elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Iliescu elnök elmondta, hogy a két testvérköztársaság államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Románia 80 moldovai pap romániai képzését vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Snegur a román parlamentben a Romániával kialakítandó gazdasági konföderációról beszélt, a kulturális konföderáció máris gyümölcsöző, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ A képviselők megéljenezték, amikor közölte, arról álmodik, hogy köztársasága Romániával konföderációba tömörül. /MTI/
1991. február 11.
Másfél hónap múlva befejeződik gyógykezelése, jelentette ki Antall József miniszterelnök febr. 10-i tévébeszélgetésében. Munkavégző képessége töretlen, amit bizonyít, hogy betegsége alatt is napi 16 órát dolgozik. A kormányfő ismertette a jugoszláv fegyvereladási ügy történetét. A kormány sajnálatát fejezte ki a konfliktus miatt. Antall József kitért a kárpótlási törvényjavaslatra is. Ebben a kérdésben nagyon nehéz érdekegyezséget teremteni. A kormányfő elítélte a szabaddemokratáknak azt az elképzelését, hogy minden magyar ember, a csecsemőktől Péter Gáborig, állampolgári jogon mintegy húszezer forint értékű kárpótlási jegyet kapjon. /Antall József nyilatkozata. = Pesti Hírlap, febr. 11./
1991. február 12.
A román parlamentben a magyar-jugoszláv fegyverüzletet felhasználták magyarellenes hangulatkeltésre. Mihai Iurcu szenátor azt kérdezte, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány az esetleges magyar fegyverrejtegetők felkutatására. /MTI/
1991. február 12.
A fokozódó cigányellenes megnyilvánulások ellen nyilatkozatban tiltakozott a Cigányok Demokratikus Szövetsége. /MTI/
1991. február 13.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke febr. 13-án a parlamentben ismertette az RMDSZ álláspontját az alkotmánytervezettel kapcsolatban. Kifogásolta azt a meghatározást, hogy Románia egységes nemzeti állam. A nemzeti állam megnevezés nem helytálló, mivel a nemzetiségek lélekszáma - becslések szerint - eléri az ötmilliót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1991. február 13.
A Vatra Romaneasca igazgató bizottsága magyarellenes felhívást juttatott el a Rompresnek, ebben követelte, hogy mérjék fel, milyen iskolákat létesített a magyar kisebbség illegálisan, szeparatista módon, állapítsák meg a Magyarországról behozott tankönyvek számát, továbbá ne jelenjenek meg a törvények magyarul is. /MTI/
1991. február 13.
Petre Burca, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ képviselője a parlamentben kifejtette, mennyire helyes volt a tévében a kisebbségi adásidő csökkentése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1991. február 13.
Jan. 21-én a parlamentben megemlékeztek a vasgárdisták 1941-es bukaresti pogromjáról. Ezt megelőzően azonban 1990-ben feldúlták a marosvásárhelyi zsidó temetőt és az egyik műemlék jellegű nagyváradi zsidó templomot, írta Halász Anna, majd a parlamenti megemlékezés után az Expres Magazinban Simion Ghinea volt legionárius letagadta a vasgárdisták rémtetteit, akik 1941-ben a bukaresti vágóhíd húskampóira zsidókat akasztottak. Curzio Malaparte Kaput című regényét az egész világon olvashatták, egyedül Romániában nem adták ki, ebben a szerző szemtanúként írta le a iasi pogromot, amelyet nem a németek csináltak, hanem a románok. Dan Lazarescu történész a tévében a Vasgárdát a korrupcióval szembeni tisztulási folyamat szorgalmazójaként mutatta be, vezérüket, Codreanut "karizmatikus" figurának nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1991. február 13.
Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
1991. február 14.
Petre Roman Király Károlynak írt válaszlevelében mindent visszautasított, sőt azt állította, hogy "a nemzeti kisebbségek iránt, más területekkel ellentétben még jobban is bizonyítottuk, hogy betartjuk ígéreteinket." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ Király Károly nyílt levele: febr. 6-i jegyzet.
1991. február 14.
1990. február 14-én indult meg az aradi tévé magyar nyelvű adása, amely szerdánként látható a bukaresti tévé műsorzárása után. Az évfordulóra emlékeztető cikket a műsorvezető-szerkesztő, Puskás Tündér-Emese írta. /Jelen (Arad), febr. 9./
1991. február 15.
Az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja módosító javaslatot állított össze Románia alkotmánytervezete téziseihez. A hatalom köteles biztosítani a nemzeti kisebbségek védelmét. A román állam alapja a román nép egysége helyett a román nép és a nemzeti kisebbségek egysége. Több pont újrafogalmazását kérik, illetve egyesek elhagyását, például azt, hogy a nemzeti és etnikai szeparatizmusra való izgatás büntetendő. Ugyancsak javasolják annak kimondását, hogy ahol a kisebbségi lakosság él, anyanyelvét használhatja a közigazgatási szervekkel kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
1991. február 15.
Tovább terjed a vasutasok sztrájkja. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
