Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 145 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-145
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. június 1.

A Maros megyei prefektúra két hete értesítette a polgármesteri hivatalokat, hogy le kell venni a kétnyelvű helységnévtáblákat és ki kell cserélni román nyelvűekre. Ezt a döntést az 1968-as Ceausescu-féle törvény alapján hozták. A falvak nem hajtották végre a határozatot, erre rendőri kísérettel eltávolították a kétnyelvű feliratokat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Tófalvi Zoltán visszaemlékezett: 1990. január elején egy éjszaka Marosvásárhelyen a főtérről eltűntek a magyar feliratok, majd bemázolták a magyar utcanévtáblákat, a város határában a kétnyelvű feliratot. Márc. 19-én minden magyar felirat vandál támadás áldozatául esett, még a színházplakátok is. Eltűnt a Bolyai, Liszt Ferenc, Köteles Sámuel utcát, Petőfi teret jelző névtábla, összetörték, leszakították a Teleki-Bolyai Könyvtár egyébként román nyelvű tábláját is. Újabban pedig a Maros megyei prefektúra eltávolíttatta a magyar települések kétnyelvű feliratait. Markó Béla szenátor tiltakozott ez ellen. /Tófalvi Zoltán: A hatalom "színeváltozásai" Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1991. június 1.

Egy jellemző cím a szélsőséges, fasiszta hangú román lapokból: 45 éve gyilkolták meg a nemzeti hőst /Cuvintul Liber marosvásárhelyi napilap, jún. 1./. Ion Antonescuról szól a cikk, az első oldalon hozzák a fasiszta vezér fényképét is.

1991. június 1.

Gróf Mikó Imre mellszobrát, Petrovits István alkotását ünnepélyesen felavatták jún. 1-jén, Zabolán. /A Hét (Bukarest), 25. sz./

1991. június 1.

Székelykeresztúron jún. 1-jén felavatták Orbán Balázs mellszobrát a nevét viselő gimnázium udvarán. A szobor Demeter István alkotása. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

1991. június 1.

A Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián /Marosvásárhely/ a magyar tagozaton idén csak ketten végeztek /Somody Hajnal és ifj. Kovács Levente/, a román tagozaton pedig négyen. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ Így sorvasztották el a Ceausescu-rendszerben a magyar színészképzést: évről évre kevesebb felvételt engedélyeztek.

1991. június 1.

Forró Ágnes egy éve vezeti a kultúrmunkát Bukarestben, a Petőfi Sándor Házban. Felléptek néptáncegyüttesek, a múlt évben Kilyén Ilka is a vendégük volt. Nagyon kevesen jönnek el az előadásokra. Elszoktak innen a magyarok és nehéz visszacsalogatni őket. Forró Ágnes elkeseredetten látja az érdektelenséget. /Bukarestben nem kell a magyar kultúra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1991. június 1.

Az RMDSZ kongresszusa utáni helyzetet elemezte Ara-Kovács Attila. Az RMDSZ-en belül két alapáramlat alakul ki: a lavírozó politikacsináló alkotják az RMDSZ bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A bukarestiek a fontolva haladók. Programjuk azonban tekintettel a romániai kisebbségellenes közállapotokra - hasonlóképpen utópikusnak látszik, mint az "erdélyi ellenzék" radikalizmusa, állapította meg Ara-Kovács Attila. Az erdélyi fiatalok Szőcs Géza mögé álltak, ő azonban képtelen volt a kolozsvári RMDSZ-központot működő intézménnyé tenni. Ara-Kovács Attila szerint a Szőcs Géza által hangoztatott államalkotó nemzet, társnemzet kategóriái populizmusnál alig többek. A kongresszus után egyértelművé vált, hogy, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal és képzett értelmiségi réteg, köztük Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, ifj. Toró Tibor, Zsigmond László. /Ara-Kovács Attila: Az RMDSZ második kongresszusa. Hány lépés előre, hány lépés hátra? = Beszélő, jún. 1./

1991. június 2.

A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. június 3.

A Legfelsőbb Bíróság Nicu Ceausescu korábbi ítéletét megváltoztatva ismét népirtásra változatta a vádat, és 16 évre ítélte a volt diktátor fiát. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1991. június 4.

A Bolyai Társaság jún. 4-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és előadótanára /közülük 11 magyar/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. Az egyetem szenátusa máj. 22-i ülésén visszautasította a tanárok kérelmét és jóváhagyta a felmondást. /A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. június 4.

A román kormány nyilatkozatban határolta el magát a rasszista jellegű megnyilvánulásoktól, a szélsőséges újságok antiszemita kirohanásaitól. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1991. június 4.

A közzétett belügyminisztériumi közlemény szerint már nem kötelezik a magánszemélyeket a náluk megszálló külföldi állampolgárok bejelentésére. A bejelentést 1991. jan. 19-én rendelték el, az öbölháborúra hivatkozva. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1991. június 4.

A Washingtonban működő Erdélyi Magyarságért Kulturális Alapítvány meghívására az Egyesült Államokban járt Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Összesen 16 előadást tartott Torontótól Houstonig, Los Angelestől Washingtonig. Az erdélyi magyar kultúra sajátos helyzetéről beszélt. Az előadások után mindig beszélgetésre került sor. Amerikai magyar emigrációs körök, egyletek, alapítványok vendége volt. Költőként is fogadták, volt, ahol verseiből olvastak fel. Markó elmondta még, hogy Petre Roman miniszterelnök amerikai látogatása nem volt hivatalos, ezért a visszhangja is szűkebb volt. Petre Roman sok kérdést kapott, a magyar kisebbség helyzetére vonatkozóan is. Az ezekre adott válaszokat egyáltalán nem tartották kielégítőnek. Az amerikai visszhangot itthon megpróbálták kozmetikázni. /Béres Katalin: Magyarok az Óceánon túl. Beszélgetés Markó Béla író-szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 4.

Közös közleményt adtak ki az Európai Gazdasági Közösség /EGK/ és Románia kereskedelmi és gazdasági együttműködésének első - Brüsszelben tartott - vegyes bizottsági tárgyalásáról. Az EGK támogatja a romániai reformfolyamatot, Románia megelégedéssel nyugtázta bizonyos megszorító intézkedések megszüntetését. - Az AFP szerint Románia kérte az EGK-hoz való társulását, de az EGK óvatosan válaszolt erre. Az eső vegyes bizottsági ülés célja az volt, hogy hatályba lépjen az együttműködési szerződés, amelyet a romániai ellenzék elfojtása miatt leállítottak. Eugen Dijmarescu államminiszter elmondta, hogy Románia súlyos válságban van, az infláció hat hónap alatt 228 %-ot ért el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 4.

A Szatmárnémetiben jún. 8-9-én sorra kerülő "Hajnal akar lenni" népdalversenyre több mint félszázan neveztek be, köztük magyarországiak és jugoszláviaiak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 4.

Paul Jerbas szenátort nevezték ki a kormányfőtitkári posztra, Nicolae Olteanu helyébe. A kinevezés hat hónapra szól. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1991. június 5.

Az RMDSZ kongresszuson újraválasztott Elnöksége június 5-én Bukaresten tartotta alakuló ülését. Elhatározták, hogy megkezdik a Tőkés László által javasolt román-magyar kerekasztal tárgyalások előkészítését. Az Elnökség megelégedéssel vette tudomásul a magyar parlamentnek az 1996-os budapesti világkiállítással kapcsolatos döntését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8-9./

1991. június 5.

Eugen Dijmarescu államminiszter, aki Brüsszelben tárgyalt az Európai Gazdasági Közösség képviselőivel, elmondta, hogy most tárgyalnak a Románia részére adandó egymilliárd dolláros kölcsönről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. június 5.

Az RMDSZ kongresszusán emlegették a társnemzet státus kérdését. Molnár Gusztáv politológus, a Dunatáj Intézet munkatársa szerint ez fontos szemléleti változás. Amit valószínűleg elfogadnak: az erdélyi magyarság államalkotó szubjektum, a román nép egyenrangú társa. Molnár Gusztáv mindig is ellenezte a kisebbségi elnevezést. Az 1989-es fordulat után a Magyarország határain kívül élő magyarokban nemcsak kulturális, de erős politikai tudat is fellépett. Ezt úgy nevezhetjük, hogy egység. Vízválasztó lesz, hogy hogyan fogadja ezt a románság. Ki fog derülni, hogy a bukaresti elit ellenzék, például a Polgári Szövetség egy kicsit eltávolodik. "Hosszú távon viszont az erdélyi románság ma még hallgatag részét, remélem, megnyerjük." /Nagy Iván: Kisebbség vagy társnemzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1991. június 6.

Újabb hosszú vitát eredményezett az Alkotmányozó Bizottság ülésén az anyanyelv használatának engedélyezése az igazságszolgáltatásban, adott tájékoztatást Király Károly, a szenátus alelnöke. Több román képviselő, köztük Dan Martian képviselőházi elnök is az anyanyelv használatának engedélyezése mellett volt, Alexandrescu Barladeanu, a szenátus elnöke viszont határozottan ellenezte, aki nyíltan a Vatra Romaneasca álláspontjára helyezkedett. Minősíthetetlenül viselkedett és cinikus volt Ion Gavra. A vitában végleges megoldás nem született. /Béres Katalin: Beszélgetés Király Károllyal, a szenátus alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1991. június 6.

Ismeretlen tettesek festékkel bemázolták a Hosszúfalu temetőjében levő 1848-as emlékművet. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1991. június 6.

Politikai menedékjogot kért Ausztriában Adrian Manolache szenátor, az Ökológiai Párt alapítója és vezetője, mivel bírósági eljárást indítottak ellene, a kormány nyilvános bírálata miatt. A kérés jóváhagyásának nagyok az esélyei, közölte a France Presse hírügynökség. /Indig Ottó: Román szenátor politikai menedékjogot kért Ausztriában! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 6./

1991. június 7.

A magyar kisebbség-politika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását sürgette az RMDSZ II. kongresszusának elfogadott felhívása, melyet a magyarországi pártokhoz intéztek. /MTI/

1991. június 7.

Ion Iliescu államelnök kijelentette: nem ért egyet Ion Antonescu marsall rehabilitálására való törekvésekkel. /MTI/

1991. június 7.

A FUEV Budapesten tartott kongresszusán felvette tagjai sorába az RMDSZ-t, számolt be a történtekről Szőcs Géza és Eckstein-Kovács Péter. A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ 1942-ben alakult, székhelye Flensburg. A FUEV az Európa Tanács mellett szakértői szerepet játszik, kisebbségszakértőkből álló jogász csoportja van. Jelentkezett a szlovákiai Együttélés és a KMKSZ /Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége/ is, de ők még nem kaptak a felvételhez elégséges szavazatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. június 7.

Újraindítják a Bolyai Szabadegyetem előadássorozatát Kolozsváron, Erdély történelme, művelődéstörténete, irodalomtörténete, néprajza, valamint egyház- és vallástörténet témakörökben. Az előadók között ismert tudósok és irodalomtörténészek vannak: Bodor András, Jakó Zsigmond, Bitay Ilona, Csucsuja István, Magyari András, Imreh István, Egyed Ákos, Csetri Elek, Kovács András, Murádin Jenő, Benkő András, Szabó György, Székely Erzsébet, Mózes Huba, Egyed Emese, Antal Árpád, Kozma Dezső, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Erdő János és Buzogány Dezső. /Szatmári László: Bolyai Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1991. június 7.

Jún. 5-én megkezdődött Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet /ILO/ közgyűlése. valószínűleg megvitatják az ILO igazgatótanácsa szakértői jelentését, amely aggodalommal szólt a Romániában élő nemzeti kisebbségek helyzetéről: megmaradtak a megkülönböztetések, a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció folytatódott, sőt egyes esetekben súlyosbodott a Ceausescu-rendszer megdöntése óta. A cigányokat az országos nehézségek közepette villámhárítóként használják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. június 7.

Victor Stanculescu ipari miniszter hazatért Moszkvából, háromnapos munkalátogatásáról, ahol az 1990-es hátralékok kölcsönös tisztázásáról, a fizetési mérleg kiegyenlítéséről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. június 7.

Fél esztendeje, hogy Kolozsváron újraalakult az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, újra kiadni azokat a műveket, amelyek megjelenését a múltban akadályozták, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. Az EMC szerkesztő bizottságába felkérték a legismertebb írókat, irodalomtörténészeket, tudósokat /köztük van többek között Bálint Tibor, Benkő Samu, Cseke Péter, Dávid Gyula, Egyed Ákos, Kányádi Sándor, Magyari Lajos, Markó Béla és Sütő András/. Az EMC kér minden könyvbarátot, lépjen tagjai sorába. /Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1991. június 8.

Növekszik a munkanélküliség, máris mutatkoznak a nemzetiségi megkülönböztetés jelei. A megalakulóban levő Magyar Dolgozók Egyesülete jelzése szerint az egyik kolozsvári nagyvállalatnál csak magyar munkásokat bocsátottak el, a felmondóleveleket pedig egy hónappal régebbre dátumozták, hogy ne lehessen fellebbezni. /Antedatált felmondás magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-145




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998