Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 134 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-134
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. október 1.

Sütő András az egész családját veszélyeztető merényletekről beszélt a vele készült interjúban. Levegővel való keveredésre alkalmas cinkszulfidot helyeztek el sikaszói házában 1992-ben és 1994 áprilisában. Isten csodája, hogy életben maradtak. Magyarországon személyét támadó írások jelennek meg, így például az Élet és Irodalomban dicséretekkel korrumpálhatónak nevezték azért, mert Ablonczy Lászlóra szavazott a Nemzeti Színház igazgatói álláshelyére meghirdetett pályázaton. Szinte irracionális gyűlölettel gyalázzák Ablonczyt. A magyarországi népi-urbánus, majd médiaháborúvá fajult hatalmi harcban "a magyar társadalom értelmiségi rétege olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy hosszú évek kellenek a felgyógyuláshoz. Kihatásai természetesen a romániai magyarság körében is tapasztalhatók. Ideológiák omlása közben minálunk is föltűnt hordozóinak megnyilatkozásaiban az alapítvány-világnézet." Az író visszatekintett a Ceausescu-rendszer pusztításaira, hozzátéve: "A nemzetinek nevezett cél változatlan. Ma már nem lehet falut rombolni, de lehet építkezni: kaszárnyák hálózatát a Székelyföld kellős közepében, ortodox püspöki palotát, teológiát néhány ezer görögkeletinek Csíkszeredában, a római katolikus székelyek búcsújáró központjában." /Népszabadság, okt. 1./

1994. október 1.

Okt. 3-7-e között Temesváron Magyar Kereskedelmi Napokat rendeznek, ahol 30 magyar cég mutatja be termékeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1994. október 1.

A Kolozs megyei Kide Nyírő József Kulturális Egylete meghívására a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület 40 tagú csoportja is részt vett a kidei Sipos Dávid Emléknapon, okt. 1-jén. Az ünnepségen Nyírő Józseffel kapcsolatos emlékeiről Herédi Gusztáv /Kolozsvár/ beszélt. Nyírő József /1889-1953/ 1914-ben került Kidére, római katolikus plébánosként. Nyírő 1919-ben kilépett a papi rendből, majd megnősült. Az író 1921-ben költözött Kolozsvárra. Kide nagy szülöttjéről, a kőfaragó Sipos Dávidról B. Murádin Katalin emlékezett meg. Életéről keveset tudunk, 1762-ben halt meg. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./

1994. október 2.

Dr. Kovács Lajos kolozsvári unitárius püspök életének 85. évében, okt. 2-án elhunyt. 1943-tól teológiai tanár volt, 1972-ben választották meg püspöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Kovács Lajos /Kissolymos, 1909. nov. 13. - Kolozsvár, 1994. okt. 2./

1994. október 3.

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1994. október 3.

Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke okt. 3-án beadvánnyal fordult a megyei prefektushoz, a megyei rendőrfelügyelőséghez és a belügyminiszterhez, tiltakozva amiatt. hogy a megye rendőrségi épületeiről eltüntették a magyar feliratot anélkül, hogy az intézkedés okairól tájékoztatták volna a helyi önigazgatási szerveket. A magyar lakosság ezt a lépést provokációnak tekinti, egyben kéri a magyar nyelvű táblák visszahelyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1994. október 3.

A Csanád-Kiszombor határátkelőt szept. 23-25-e között megnyitották, a Szent Gellért ünnepség alkalmából. Legalább másfél év szükséges a határátkelő végleges megnyitására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1994. október 3.

A minőség elvének következetes érvényesítése új erdélyi magyar öntudatot kíván, olyan identitásmintát, amely biztosabb védelmet ad a politikai erőszakkal és a manipulációkkal szemben - írta Pomogáts Béla Tennivalók nemzeti kultúránk egységért című eszmefuttatásában. A "kisebbség" mint önmegnevezés azzal a súlyos hátránnyal jár, hogy a nemzeti közösség maga is elfogadja a megnevezésben rejlő hátrányos megkülönböztetést. A hagyományos "kisebbségi beszédmód" helyett új beszédmód szükséges. A kisebbségi magyarok nem állnak egyedül, hanem az egyetemes magyarság lelki közössége és belső szolidaritása miatt egy tizenötmilliós nemzet és egy európai "kulturális középhatalom" integráns részét alkotják. - Nemzeti kultúránk egységét, kulturális közösségét kell helyreállítanunk. Az elmúlt esztendőkben létrejött a támogatási rendszer, létrejöttek olyan intézmények /alapítványok, társadalmi, kulturális, egyházi egyesületek, a Duna Televízió/, amelyek segítik a kisebbségi magyarok identitásának megőrzését. Ettől a gyakorlattól ma sem tágíthatunk. /Magyar Nemzet, okt. 3./

1994. október 4.

Miguel Angel Martineznek, az Európa Tanács /ET/ parlamenti közgyűlése elnökének meghívására okt. 4-én Strasbourgba érkezett Iliescu elnök. A román államelnök találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. A vele érkezett Melescanu külügyminiszter több dokumentumot írt alá, többek között az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Iliescu beszédében a nemzeti kisebbségeket a nemzetek közötti kapcsolatteremtés tényezőinek nevezte. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Cseresznyés Pál egyértelműen bűnös, ezért nem segíthet rajta. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. Kifejtette, hogy a magyar kisebbség az európai államokhoz viszonyítva a legtöbb jogot élvezi. /Szabadság, okt. 5., Új Magyarország, okt. 5./

1994. október 4.

Okt. 2-án és 3-án Háromszék rendőrőrseinek homlokzatáról is eltávolították a magyar feliratot. A döntés ellen tiltakozó állásfoglalást tett közzé az RMDSZ háromszéki szervezete. Okt. 3-án Markó Béla elnök és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tárgyalt erről Victor Herbenciuc kormányfőtitkárral. Verestóy Attila telefonbeszélgetést a Strasbourgba készülő Iliescu elnökkel, okt. 4-én a belügyminiszterrel és Adrian Nastaséval, a parlament elnökével tárgyalt. A megkeresettek ígérték, hogy politikai megoldást fognak hozni. Kiderült, hogy Pitulescu tábornok, az országos rendőrfelügyelőség főnöke adott utasítást az intézkedésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1994. október 4.

Okt. 4-én Tokay György RMDSZ-képviselő röviden akarta méltatni október 6-a emlékét, hangsúlyozva, hogy jelenleg közelebb állunk románok és magyarok megbékéléséhez, mint bármikor, azonban alig hagyták, hogy szóhoz jusson, az ülés vezetőjének csendet kellett kérnie. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy 1848-ban a magyarok 40 ezer románt öltek meg, de felrótta azt is, hogy a magyarok 1994. szept. 25-én Szárazajtán emlékművet állítottak azoknak, akik sebesült román katonákat gyilkoltak meg. Ezért nem kell az RMDSZ-t megtűrni Romániában. Hozzátette: "mi vagyunk ennek az országnak az urai." Ioan Catarig kormánypárti képviselő egyetértett a megbékélés gondolatával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1994. október 4.

A Szenátus oktatási bizottsága okt. 4-én úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSZ által benyújtott törvényjavaslatról. /Pest Megyei Hírlap, okt. 6./

1994. október 4.

A privatizációval kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze az RMDSZ gazdasági főosztályának kiadványa, a Privatizáció Romániában /Pro-Print, Csíkszereda/, közli a fontosabb rendeletek listáját is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1994. október 4.

A Magyarországon tanuló magyar nemzetiségű diákok problémáinak rendezésére rendeletet adtak ki. A tanulmányaikat megkezdő határon túli magyar diákok többsége - mintegy 2500 fő - tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphat tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. Az intézkedés szerint az említett költségek alól mentesülnek az állami, illetve költségvetésből támogatott alapítványi ösztöndíjasok, amennyiben magyar nemzetiségüket igazolni tudják. Akik nem rendelkeznek igazolással, egyedi kérelmet adhatnak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1994. október 4.

Nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Torda város környékén. Paul Cheler, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka román hazafias kiadványokat ajándékozott a vendégeknek, köztük a magyar küldöttségnek. Az egyik könyv az erdélyi románok erőltetett magyarosításáról szólt, "a nagy egyesülés előtti, és a bécsi döntés utáni időszakban". /Új Magyarország, okt. 4./

1994. október 5.

A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ sok kérdést még nem oldott meg, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Az elmaradt feladatok között említette az új magyar kormány külpolitikai orientációjának elemzését. Az RMDSZ-nek folytatni kell tárgyalásait a magyar kormánnyal, mert számos probléma felmerül: "a magyar rendészeti törvények, az ösztöndíjak kérdése, a kettős adóztatás, a Magyarországon dolgozó román állampolgárok szociális védelme és még sorolhatnám." A magyar kormánykoalíció programja számos ígéretet tartalmazott. "Aggasztó, hogy még a program életbeléptetése előtt, a költségvetésen belül komoly támogatás-megvonásról szereztünk tudomást." "A lefaragott összegek az össznemzetgazdaság szempontjából jelentéktelenek..." "Sajnálattal értesültünk arról - nem is közvetlenül, hanem a sajtó útján -, hogy a sajtótámogatási keretből 20 millió forintot, a határon túli magyar könyvkiadást támogató keretből 30 milliót faragtak le." Közben "folyamatosan az hangzik el, hogy a támogatási szint nem változik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1994. október 5.

A Ziua című bukaresti lap szerint a szélsőséges, Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobb Pártját a háttérből Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Pártja elnöke irányítja és a két párt közös tervet dolgozott ki a romániai zsidók és cigányok kiirtására. Más feltételezések szerint a Nemzeti Jobb Pártját Dan Iosif volt elnöki tanácsos támogatja. /Média (Nagyvárad), okt. 5./

1994. október 5.

A Média hetilap átvette a Szövetségből, RMDSZ Ügyvezető Elnökségének folyóiratából Bíró Béla írását /Bennszülöttek és idegenek/. Ebben a szerző az MDF bűneit sorolja. "A határon túli magyarok magyarországi megítélése, az oly gyakran és oly patetikusan emlegetett "nemzeti szolidaritás" az MDF-uralom alatt a mélypontra süllyedt." "A magyar kormány szűkös lehetőségeiből fakadóan keveset tehetett, annál többet beszélt. S amit mégis tett, az is többet ártott, mint használt." stb. /Szövetség (Kolozsvár), szept., Média (Nagyvárad), okt. 5./

1994. október 6.

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek, az RMDSZ nevében Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a magyar kormány nevében Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az aradi magyarok nevében Tokay György képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője mondott beszédet. A magyar kormány bizonyította jó szándékát, mondotta Szent-Iványi István, ehhez azonban Magyarországnak partnerekre van szüksége. Biztosítani kell, hogy e folyamatot ne akadályozzák meg szélsőséges erők. A magyar kormány koszorúját Szent-Iványi István, a Határon Túli Magyarok koszorúját Törzsök Erika elnökhelyettes, a Magyarok Világszövetségéét Beke György helyezte el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./ Nagyváradon okt. 6-a alkalmából Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

1994. október 6.

Szent-Iványi István külügyi államtitkár okt. 6-án Aradon a megyei prefektussal, Avram Craciummal folytatott megbeszélést a határ menti együttműködésről és a határátkelőkről. Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter 1993 őszén három határállomás megnyitásáról írt alá jegyzőkönyvet. A magyar fél teljesítette a kötelezettséget az előírt határidőig, jún. 30-ig. Román oldalon azonban nem fejeződtek be a beruházások, ugyanakkor a román fél másik négy határátkelőhely megnyitására tett javaslatot. Szerencsés lenne az erőfeszítések összehangolása, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

1994. október 6.

A Román Emberjogi Liga, a LADO Háromszéken rendezett kerekasztala alkalmával a résztvevők ismét meggyőződhettek arról, hogy ez a szervezet bátran kiáll az emberi jogokért. A LADO elnöke, dr. Stefanescu-Draganesti jogász hangsúlyozta az RMDSZ tanügyi törvénytervezetének támogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1994. október 6.

Okt. 7-én kezdődik Brassóban a román-magyar polgárfórum. A Román-Magyar Baráti Társaság elnöke, Iglói Zoltán elmondta, hogy romániai politikusok jelezték részvételi szándékukat, azonban ők ragaszkodnak a napi politikától tartózkodó párbeszédhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1994. október 6.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének okt. 6-i ülésén meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla közölte, hogy okt. 8-a és nov. 1-je között látogatást tesz az Egyesült Államokban. Távollétében az Elnöki Hivatal felügyeletével Takács Csaba ügyvezető elnököt bízta meg. Markó Béla amerikai útjának célja: tájékoztatni az amerikai politikai közvéleményt és a helyi magyar emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1994. október 6.

Okt. 12-14-én Bukarestben orosz-román szakértői szintű tárgyalás kezdődik az alapszerződésről. /Dimineata, okt. 6./

1994. október 7.

Számos helyről érkezett jelzés, hogy a felsőfokú oktatási intézményekben nem biztosították az anyanyelven történő felvételit. Kérik, hogy jelentsék az elnökségnek, hol fordult elő hasonló eset, hogy az RMDSZ memorandumot állíthasson össze ezekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1994. október 7.

A rendőrségek magyar feliratának eltávolításával a "Belügyminisztérium úgy viselkedik, mint egy megszálló sereg ellenséges vidéken", olvasható az RMDSZ gyergyói szervezetének tiltakozó levelében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1994. október 7.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő okt. 7-i sajtóértekezletén élesen visszautasította az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa legutóbbi ülésén megfogalmazott követeléseit. Nem ismerte el, hogy Románia többnemzetiségű állam, azt sem, hogy a magyar nyelvet hivatalosan elismerjék Erdélyben, szélsőséges követelésnek nevezte a magyar oktatási rendszer meghonosítását. /Népszabadság, okt. 8./

1994. október 7.

Okt. 7-én Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter fogadta Markó Béla szövetségi elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, valamint Kötő József és Cs. Gyimesi Éva alelnököket, az RMDSZ művelődési és oktatási főosztálya képviselőit. Az RMDSZ vezetők ismertették a művelődési élettel és az anyanyelvi oktatással kapcsolatos alapvető gondokat, megfogalmazták álláspontjukat az együttműködéssel és az anyaországi támogatással kapcsolatban. Külön foglalkoztak a könyvkiadás támogatásának nagymérvű csökkentésével és a diplomák honosításával. Fodor Gábor válaszában kiemelte, hogy az új magyar kormány kisebbségpolitikai elképzelései nagymértékben egyeznek az RMDSZ részéről megfogalmazott igényekkel. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

1994. október 7.

A parlament vizsgálta a korrupciót, ennek eredményeképpen külön anyagot készített a kormánypárt, külön az ellenzék és egy harmadikat a Demokrata Párt. Az anyagokat átadják az igazságszolgáltatásnak, szorgalmazták a korrupció ellenes törvényeket, mindössze ennyi történt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1994. október 7.

Margittán havi magazin látott napvilágot Margitta és Vidéke címen, a helyi RMDSZ támogatásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-134




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998