Benkő Levente: Szárazajta, H-Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1995. Kalála Könyvek/ című könyve előszava szerint: A század negyvenes éveinek Erdélyében kísérteties kongása támadt néhány falunévnek: Ipp, Ördögkút, Szárazajta, Csíkszentdomokos... Itt ártatlan embereket gyilkolt a vad düh. 1994 szeptemberében állítottak emlékművet Szárazajtán, melyre felvésték az 1944. szeptember 26-i vérengzés áldozatainak névsorát /akiket az Olteanu vezetésével bevonuló román szabadcsapat tagjai megöltek/: Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Béniám, Szép Albert, Szép Albertné szül. Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László. A kivégzettek közül két áldozatot lefejeztek.
1995. december 30.
A Korunk novemberi száma alapos elemzést, szociológiai leírást közölt a romániai magyar egyesületekről és alapítványokról. Kérdőíves felméréssel 289 szervezet adatait dolgozták fel, ebből 152 alapítvány és 137 egyesület. Székelyföld arányán felül képviselteti magát a szervezetek között, Kovászna, Hargita és Maros megyében él a magyar népesség 44,5 %-a, mégis itt található a szervezetek 65 %-a. A romániai magyarság 56,2 %-a él városokban, a szervezetnek pedig 85 %-a működik a városokban. - A tevékenységi területet nézve az összes szervezet fele a kultúrával és a vallással kapcsolatos, oktatási vonatkozású 17 %, szociális szolgáltatásra vonatkozó 9,7 %. A kultúrával és vallással kapcsolatos szervezeteket tovább bontva a következő képet kapjuk: kulturális örökség megőrzése 49 %, művészetek 23 %, többcélú és egyéb kulturális tevékenység 18 %. - A szervezetalapítási kedv 1993 óta csökkent. - A szervezetek vezetői foglalkozás szerinti megoszlásában első helyen a tanárok, tanítók állnak /29,4 %/, majd a műszaki értelmiségiek következnek /12,6 %/, azután a nyugdíjasok /9,2 %/, orvosok /6,6 %/, ugyanilyen arányban az írók és újságírók, továbbá a diákok, a lelkészek /5,3 %/. A felmérés szerint a szervezetek közül 44 volt az 1989 előttinek jogutódja, ez az összesnek 15 %-át teszi ki. A 289 szervezetből 247-nek van tagsága, a tagság összlétszáma 82 700 fő, de sok helyen csak hozzávetőleges létszámadatot szolgáltattak, azonkívül egyesek irreálisan magas létszámot közöltek, a tényleges taglétszám 30-35 ezer fő lehet. - Az RMDSZ határozottan integrálja a szervezeteket, legtöbbjükkel kapcsolatot tart, RMDSZ-politikusok jelentős arányban vállalnak szerepet a szervezetek vezetőségeiben. - A szervezetek 45 %-a rendelkezik 1995-ös költségvetéssel, ami azt jelenti, hogy a szervezeteknek több mint fele esetlegesen működik. A szervezetek 17 %-ának van teljes munkaidős alkalmazottja, 18 %-uk foglalkoztat részmunkaidős munkatársat, 25 %-uk fizet tiszteletdíjat, a többi önkéntesekkel dolgozik, de önkéntesek majdnem mindenütt vannak. - A szervezetek 70 %-a rendelkezik minimális infrastruktúrával /helyiség, telefon/. A szervezetek 1994. évi jövedelme 3,9 millió dollár, azaz kb. 6 milliárd lej volt, de itt is sok helyen csak becsült értéket közöltek. A megoszlás aránytalan: a leggazdagabb 22 szervezet az összjövedelem 82 %-ával rendelkezett. Az állami központi költségvetésből csekély mértékű volt a támogatás, ebben csak 22 szervezet részesült és a bevételeknek mindössze 0,45 %-át tette ki. /Horváth István - Deák Sala Zsolt: A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. = Korunk (Kolozsvár), nov. / A novemberi szám késve jelent meg.
1995. december 30.
Dec. 4-én Bukarestben tárgyalt Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /GYOSZ/ elnöke, eleget téve George Paunescu, a román GYOSZ elnöke meghívásának. Paunescu kifejtette, hogy szerencsétlen dolog volt szétverni a KGST-t, most egyszerűbb helyzetben lennénk. Elmondta, hogy a románok a Fekete-tenger környékén található országok között akarnak létrehozni egy minden tekintetben együttműködő szövetséget. Tervbe vették a fekete-tengeri parlament felállítását is, elsősorban a jogharmonizáció miatt. - Széles Gábor egy órát tárgyalt Iliescu elnökkel is. Elemezték a volt Jugoszláviában lehetséges közös beruházási, fejlesztési és újjáépítési lehetőségeket. Hasonló fejlesztési lehetőségek kínálkoznak Romániában is. Az elnöki fogadás idején az újságírók csak néhány percig lehettek jelen, majd egy szobába terelték őket, ahol három órás szobafogságban maradtak, mert elfeledkeztek róluk. Széles Gábor a magyarországi újságírókkal még felkereste az RMDSZ bukaresti székházát, ahol a szervezet vezetőin kívül jelen voltak az erdélyi magyar vállalkozók. /(szendrei): Üzlet a bukaresti hóviharban. = Magyar Nemzet, dec. 30./
1995. december 30.
Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte Udvardy Zoltán, a lap munkatársa, milyennek látja az eltelt évet. Az RMDSZ életében fontos esemény volt a Kolozsváron tartott negyedik kongresszus, kedvezőtlen esemény viszont az oktatási törvény elfogadása. "Nem tekintem ugyan az RMDSZ kudarcának, de kétségtelenül kudarc. Arra késztet minket, hogy újragondoljuk politikai cselekvéseinket." "Amikor az új magyar kormány megalakult, olyan hangokat is lehetett hallani, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalára ebben a formában nem lenne szükség. A HTMH szerencsére bizonyított, és számunkra fontos a velük folyó konzultáció." Markó Béla hangsúlyozta, hogy a nemzetközi intézmények részéről határozottságot várnak. /Új Magyarország, dec. 30./
1995. december 28.
Kijevben évzáró, egyben kiértékelő konferenciáját tartotta a Nemzetközi Béke és Biztonság Akadémiája A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek címmel. A magyarországi kisebbségi gondokat Simon Edina mutatta be, a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek mai helyzetéről Pataki Gábor Zsolt, a párizsi Geopolitikai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt. /Magyar Nemzet, dec. 28./
1995. december 28.
Szatmár megye több településén is új templomban tartották a karácsonyi szentmisét a római katolikusok, így Batizon, Adorjánban, Egriben és Avasújváron. Ugyanakkor Krasznaterebesen, Túrterebesen, Krasznagyörgyön, Reszegén, Gilvácson és Nagymajtényban felújított templomban. - A református falvakban pedig kántálni indultak a fiatalok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1995. december 29.
Hargita megye polgármesterei búcsútalálkozóra jöttek össze, jövőre új helyhatósági választások lesznek. Sok helyen épülnek új házak, ami azt jelzi, hogy a magyarországi vendégmunka jövedelme visszakerül Székelyföldre, sok új vállalkozás is indul. A földgáz bevezetése Csíkszereda magánházai után Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, Balánbányán és a nagyközségekbe folytatódik. Megindultak az útkorszerűsítések is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1995. december 29.
Az áradások nagy veszélyt jelentenek Hargita, Kovászna és Maros megyében. Beszterce-Naszód megyében az árvíz egy halottat követelt. Kolozsváron szünetelt a vízszolgáltatás, mert az áradás a Hideg Szamoson épült vízellátó rendszert is érinti. Fehér megyében a hadsereg mentette az elzárt falvak lakóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./
1995. december 30.
Markó Bélával készített interjút Kurcz Béla, a lap munkatársa. "Néha az az érzésem, hogy nincs is a világon másfajta magyar, csak kisebbségi, olyan, aki kisebbségben van egy elképzelt európai többséggel szemben. Rendkívüli hozzáértéssel tápláljuk egymásban az elesettség, a megvertség tudatát." - "Trianont nem lehet elfelejteni, mert nem is hagyják, hogy elfelejtsük. Ám 75 esztendő alatt fel is morzsolódhattunk volna. Nem morzsolódtunk." - "Az autonómiát egyébként jó gyógyírnak tartom a magunk számára."- nyilatkozta Markó Béla. Az Európa Tanács jelentéstevőinek az RMDSZ a romániai magyarság helyzetére vonatkozó összefoglalót adott át, belevéve azt, hogy Románia az 1993 szeptemberi felvételekor vállat kötelezettségeiből szinte semmit sem teljesített. Iliescu megbékélési nyilatkozatáról kifejtette: ha a megbékélésre lenne igazi akarat román részről, nem kellene rá évekig várni. A hangzatos kijelentések mögött továbbra sincs tényleges szándék a romániai magyarág helyzetének rendezésére. Még a problémák meglétét sem akarják elismerni. /Magyar Nemzet, dec. 30./
1995. december 28.
Szinaján dec. 20-22-e között rendezték meg a Tolerancia 1995 tábort. A résztvevők a kisebbség problémaköréről beszéltek. A Szerbiából, Bulgáriából érkezettek saját helyzetükről számoltak be. A nemzeti kisebbségek helye az 1989 utáni Európában címmel Gabriel Andreescu és Renate Weber tartottak előadást. A megjelentek többsége kifogásolta az RMDSZ politikáját, a szervezetet szélsőséges pártnak nevezve, Gabrielescu dokumentumok alapján cáfolta ezeket az állításokat. A Nagy-Románia Párt képviselője azt állította: bizonyítékai vannak az RMDSZ románellenes politikájáról. - Románia minden nemzetisége képviselve volt, egyedül az RMDSZ maradt távol. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1995. december 28.
A szakadár Dnyeszter menti Köztársaság választópolgárainak nagy többsége a dec. 24-én népszavazáson jóváhagyta a terület függetlenségét kimondó alkotmányt. A választópolgárok 52 %-a vett részt a népszavazáson és 90 %-uk erre az új alkotmányra, illetve a Független Államok Közösségébe /FÁK/ önálló államként való belépésre voksolt. A moldovai hatóságok törvénytelennek tartják a népszavazást. Az egyidejűleg tartott parlamenti választás eredményét később hozzák nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1995. december 28.
Majd ötéves szünet után Nagyváradon, dec. 20-án az RMDSZ-székházban működő Tulipán könyvesboltban újraéledt az Ady Kör. A nyitó összejövetelen Gittai István költő-újságíró mutatta be a Fagyöngy `95 versantológiát, majd az abban szereplő négy nagyváradi költő /Szűcs László, Dénes László, Patali István, Zudor János/ olvasott fel verseiből. Az Ady Kör legvirágzóbb időszaka 1971 és 1990 közötti évekre esett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1995. december 28.
A karácsonyi ünnepek előtt átirat érkezett Bukarestből: a városi és községi polgármesteri hivataloknak kötelező előfizetni a kormánylapra /Vocea Romaniei/. A polgármesteri hivataloknak a nagyobb értékű árveréseket is kötelezően a kormánylapban kell meghirdetni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1995. december 28.
Dec. 18-án Budapesten, a Kisebbségek Napján kiosztották a Kisebbségi Díjat, az egyik díjazott, Gabriel Andreescu így összegezte elképzelését: biztosítani kell a magyar-román határ átjárhatóságát, és belső gazdasági könnyítésekkel Erdély számára a régiók dinamizmusát. - A magyar kisebbség, Magyarország és Románia olyan hármaspillér, mely régiószemléletet tételez. Andreescu Romániában azt a civil társadalmat szólítaná meg, amely szembeszállt a türelmetlenséggel és erőszakkal, megmentve a román társdalom becsületét. Ide tartozik a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a 22 című folyóirat, az Írószövetség, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, a Román Helsinki Bizottság és munkahelye, a Nemzetközi Kutatóközpont, ahol kollégáival, Renate Weberrel és Valentin Stannal a magyar kisebbség helyzetéről készítettek tanulmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
1995. december 27.
A Romániában két éve kisebb-nagyobb megszakításokkal alkalmazott határátlépési illeték 1995. dec. 31-én érvényét veszti. Az illeték személyenként 15 ezer lej volt. /Új Magyarország, dec. 27./
1995. december 28.
Tabajdi Csaba az elmúlt év folyamatait vizsgálva megállapította: "Az elmúlt évben a magyar kül- és kisebbségpolitika egyértelműen jelezte: nem Magyarország a stabilitás hiányának és a békétlenségnek a forrása Közép-Európában." - Megfelelő partneri viszony alakult ki a határon túli magyarok szervezeteivel. Az egyeztetés technikája és tartalmi határai pontosítandók. - A magyar külpolitika alapvető dilemmája az, hogyan illeszthető Magyarország szomszédsági rendszere és a határon túli magyarok jogainak védelme az euroatlanti integrálódáshoz. - Magyarországon deficitje van a nemzettudatnak, nemzeti identitásnak, addig egyes szomszédainknál ez túlteng, sőt, a nacionalizmus a politikai legitimáció egyik fő eszköze lett. "A román és szlovák elit számára kérdés: ér-e nekik az euroatlanti integrálódás annyit, hogy érte lemondjanak a beolvasztó kisebbségpolitikáról..." - A nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer mély hullámvölgyben van. - Ki kell dolgozni egy olyan érvrendszert, amely bemutatja a határon túli magyarság problémáját és az egész kelet-közép-európai kisebbségi kérdést. "Minden jogsértésre nem szabad reagálni, de asszisztálni sem szabad hozzájuk." Magyarországnak "szakosodnia kell" a kisebbségi kérdésre: minden tudásanyagra szüksége van. - "A szlovákiai nyelvtörvény fordulópont lehet. Nagyon határozott kiállásra van szükség a magyar kormány részéről." /Tabajdi Csaba: Kisebbség, autonómia, nemzetállam. = Magyar Nemzet, dec. 28./
1995. december 27.
A román televízió felmérése szerint a megkérdezettek 92 %-a óhajtja a történelmi megbékélést Románia és Magyarország között, továbbá 94 %-os arányban nyilatkoztak a NATO-ba való felvétel és a Nyugat-Európához való közeledés mellett. /Új Magyarország, dec. 27./
1995. december 27.
Gazda Árpád írásában /Temesvár szerepe a forradalmi forgatókönyvben/ megállapítja, hogy az 1989-es eseményekkel foglalkozók legszívesebben elfelejtenék a Temesváron történteket. Maga Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló szenátusi bizottság elnöke jelentette ki: véletlen, hogy Temesváron, Tőkés László kapuja előtt indultak az események, mert ekkor már olyan feszült volt a helyzet, hogy egy kenyérbolt előtti sorbanállók között is kirobbanhatott volna. Gazda Árpád azonban hangsúlyozta: "Objektív okai vannak annak, hogy az ország több százezer hús-, kenyér- és tejsorából egyben sem robbant ki népfelkelés. E sorokba összeverődött emberek ugyanis nem képeztek közösséget, nem ismerték egymást. A temesvári református egyház pedig nem `89 decemberében kezdte az ellenállást, hanem legalább egy évvel korábban." 1989 szeptemberében Újvárossy Ernő személyében már mártírhőse is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
1995. december 27.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök november utolsó hetét az Egyesült Államokban töltötte. Először járt Amerikában, eleget téve az Amerikai Magyarok Szövetsége meghívásának. Idén 35. alkalommal tartották meg az Amerikában élő magyarok kongresszusát, ezúttal Clevelandben. Részt vett az Árpád Akadémia 30. jubileumi ülésszakán, továbbá a Szent László Lovagrend új tagjainak beiktatásán. Egy kicsit a múlt igézetében élnek, állapította meg a püspök. /Új Magyarország, dec. 27./
1995. december 27.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Marián Antal. Az 1995. év tevékenységét címszavakban összefoglalta az érsek: papképzés, hittanárképzés, iskolai- és felnőtt hitoktatás, liturgiai tevékenység, szentség-kiszolgáltatás, templomfelszentelések, beteggondozás, börtönpasztoráció, caritas-tevékenység, stb. Évtizedek óta segítik papokkal a temesvári egyházmegyét. 1994 óta Kárpátalján is szolgál egy erdélyi pap. - A kassai szentté avatással Erdély megkapta első szentjét, az alvinci születésű Pongrácz Szent István jezsuita vértanú személyében. Egyben ő az első nem Árpád-házi magyar szent is. - A bukaresti Apostoli Nunciatúra a római pápát képviseli, védi a kisebbségek jogait is. - Az érsek természetesnek tartja, hogy az erdélyi egyházak együtt tárgyalják meg közös ügyeiket. -Az erdélyi római katolikus provincia felállítását 1990-ben kérte a négy erdélyi történelmi magyar egyházmegye főpásztora. A Szentatya a kérés első részét 1991-ben teljesítette, Gyulafehérvárt kivette Bukarest fennhatósága alól, a második lépés, hogy az erdélyi magyar püspökségek egy tartományt alkossanak, várat magára. - "Először katolikus hívő vagyok, másodszor a magyar nép fia, harmadszor román állampolgár. A hívők érdekeiért folytatott küzdelemben ez az értéksorrend vezet" - vallja Jakubinyi érsek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./
1995. december 24.
Iliescu elnök a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában élesen bírálta Kohl kancellárt, mert szerinte az EU-nak előbb a Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát magába foglaló visegrádi csoport felvételéről kellene döntenie, s csak után a többi országról. Ez az eljárás megosztottságot okozna, jelentette ki Iliescu. Az alapszerződések kérdéséről úgy vélekedett, hogy Romániának jó a viszonya Magyarországgal. "A kisebbségek kérdése probléma, de ez minden állam belügye." A román elnök leszögezte, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása nem helytálló. /Népszabadság, dec. 27./
1995. december 23.
A Magyar Hírlap munkatársa, Pintér Dezső készített interjút Sütő Andrással a lap karácsonyi számában. Arra a kérdésre, hogy melyek lehetnek a kisebbségben élő magyar író legveszedelmesebb tévedései, Sütő azt válaszolta: "Ha azt gondolja magáról, hogy ő nem embertársainak társa, hanem, akár az Isten, önmaga által és csupán önmagáért létezik. Másik: ha úgy véli, hogy őneki, kisebbségi létben élő magyar írónak semmi köze kisebbségi létben élő olvasóihoz." De a tévedések közé sorolja az író azt is, ha az író azt figyeli, kik figyelmeztetik őt állandóan a tévedés veszedelmeire. - A kisebbségben élő magyarok úgy vélik, hangsúlyozta Sütő András, hogy "a magyar kormánynak minden esetben határozottabban, erélyesebben kellene fellépnie." /Magyar Hírlap, dec. 23./
1995. december 23.
Az RMDSZ egyes vezetői és néhány magyarországi politikus eltúlozza a kisebbségi kérdést, mesterségesen hangsúlyoz olyan problémákat, amelyeket Romániában alapjában véve jobban rendeztek, mint más európai országokban. - jelentette ki Iliescu elnök a bukaresti rádióban. Alapszerződés nélkül is lehet élni, állapította meg. /Magyar Hírlap, dec. 23./
1995. december 23.
A Nemzetközi Valutaalap 280 millió dolláros pótlólagos hitelt nyújt Romániának. /Napi Gazdaság (Budapest), dec. 23./
1995. december 22.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Krizbai Jenő köszönetet mondott az adakozóknak, akik lehetővé tették az intézet megroskadt tetőszerkezetének javítását, továbbá a sajtónak és a tévének, hogy felhívták a súlyos gondot jelentő problémára a közvélemény figyelmét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1995. december 22.
Új külügyi államtitkárokat neveztek ki: Lazar Comanescu a külföldi szervezetekkel való kapcsolatok felelőse, Gabriel Gafita /egykor a Kriterion szerkesztője/ a kultúrkapcsolatokért és a határon túli románsággal kapcsolatos problémákért felel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1995. december 22.
Bukarestben Ceausescu kivégzésének hatodik évfordulóján a diktátor ghenceai katonai temetőben levő sírjánál többszázan gyűltek össze, a szónokok elítélték a jelenlegi vezetőket, majd szétosztották az egykori pártlap, a Scinteia újabb kiadásának számait. /Magyar Hírlap, dec. 27./
1995. december 22.
A Vocea Romaniei kormánylap dec. 22-i száma szerint a magyar hatóságok közölték, hogy a magyar oldalon fennálló állapotok egyelőre nem teszik lehetővé a Nagycsanád /Cenad/ és Kiszombor közötti határállomás megnyitását. /Népszabadság, dec. 23./
1995. december 21.
A Németországba áttelepült szászok elkezdték sorozatszerűen feldolgozni hátrahagyott erdélyi falvaik és városaik történelmi hagyatékát, átmentve valamit, ami nincs. "Nekünk még módunkban van a helyszínen őrzeni értékeinket és emlékeinket, saját honi megmaradásunk folytonosságába építve örökségünket." - figyelmeztetett Balogh Edgár, el kell kezdeni az erdélyi magyar falvak és városok monográfiáinak megírását, a csángó falvakat és az ókirályságbeli szórványokat "sem hagyhatjuk el" - írta. Palkó Attila kolozsvári történész tollából mintaszerű monográfia jelent meg Magyaró marosmenti magyar falu múltjáról. Ilyen monográfiákat kell készíteni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1995. december 21.
Dec. 21-én az RMDSZ bukaresti székházát felkereste Robert E. Whitehead, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének politikai tanácsosa. A találkozón elsősorban a romániai magyarságot érintő kérdésekről esett szó, így a tanügyi törvényről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 688. sz./
