A Világbank 110 millió dollár hitelt hagyott jóvá Románia részére, az ország elektromos hálózatának korszerűsítésére. /Népszabadság, aug. 31./
1995. augusztus 31.
Heti háromszor két órás magyar nyelvű műsorral jelentkezik aug. 27-e óta a kézdivásárhelyi Siculus Rádió, főszerkesztője Kiss Éva Mária. A magyar adás mellett félórás román nyelvű műsort is sugároznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1995. augusztus folyamán
A Besztercei Híradó közölte az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén júl. 1-jén elfogadott felhívásának /Anyanyelvű oktatásunkért, kultúránkért/ teljes szövegét. /Besztercei Híradó (Beszterce), aug./
1995. augusztus folyamán
A 2000 folyóiratban két tanulmány is foglalkozik Emil Ciorannal. Az egyik Matei Calinescu tollából való /Hogyan lehet az ember az, ami? Tűnődés a román és francia Cioran között/. Cioran 1937-től Párizsban élt, 1947-től csak franciául írt. Calinescu próbálja magyarázni Cioran 1937-ben kiadott könyvét /Románia színeváltozása/, igyekszik megértő lenni: nagyon sokan csatlakoztak a vasgárdistákhoz. Cioran 1972-ben tagadta, hogy valaha is tagja lett volna ennek a szervezetnek, melyet "őrült szektának" nevezett. A fasizmussal való kapcsolatáról pedig azt nyilatkozta, hogy gyűlölte a királyt és rokonszenves volt számára a királlyal szembeforduló legionárius szervezet. A másik tanulmány szerzője Miskolczy Ambrus, készülő könyvéből hoz egy részletet /A bukás stratégiái: önkultusz - énkultusz. Széljegyzetek egy készülő Cioran-monográfiához/. Cioran látványosan megtagadta anyanyelvét: 1949-től 1989-ig románul nem volt hajlandó beszélni, pontosabban ezt a látszatot ápolta, mert barátaival kivételt tett. Megdöbbentő olvasni Cioran Hitlert és Codreanut magasztaló írásait. Cioran a román értelmiségiek mértékadó írója. Cioran `Müncheni benyomások. Hitler a német köztudatban` címmel ilyeneket ír: "Nincs ma olyan politikus a földön, aki több rokonszenvet és nagyobb csodálatot ébresztene bennem, mint Hitler." Cioran elítélte a katolikus egyházat, a pápát, aki megtiltotta a Hitler-Jugendben való részvételt: "Hitler viszont többet jelent a német nép számára, mint ki tudja milyen pápa, aki beleszól egy nép belügyeibe..." Cioran Codreanut dicsőítő írását 1940. nov. 27-én olvasta fel a rádióban. Ebben ilyen vallomást olvashatunk: "Corneliu Codreanu előtt Románia lakott Szahara volt." "Bennünk nyögött a jövő. Egyvalakiban zengett. És ő megtörte létünk szelíd hallgatását, és arra kényszerített, hogy legyünk. Egy nép erényei benne öltöttek testet." Így sorjáznak az áradozó mondatok. Például: "Egy szolga nemzetbe ő öntött becsületet, és egy gerinctelen nyájat büszkévé tett." Azon a napon, amikor Cioran ezt felolvasta a rádióban, legionáriusok elfogták és agyonverték Nicolae Iorga történészt. Miskolczy idézi Cioran antiszemita nézeteit, amelyek a Románia színevátozása egyes fejezeteiben láttak napvilágot. Cioran ezeket a fejezeteket a könyv 1990-es újrakiadásából kihagyta. /2000 (Budapest), aug./
1995. augusztus 31.
Aug. 24-e és 28-a között a Kolozs megyei tanfelügyelőség vizsgálatot folytatott a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, érdeklődtek, készült-e lista a székelyudvarhelyi polgári fórumra utazó tanárokról. A tanfelügyelőség aug. 30-án írásban elmarasztalta az iskola egyik igazgatóját és titkárnőjét, Szőcs Juditot pedig fegyelmi áthelyezéssel büntette. Az intézkedés előzménye az Adevarul de Cluj napilapban megjelent cikk, amelynek szerzője szerint az RMDSZ politikai akciókat szervez az iskolákban. Mindez része a megfélemlítő akciósorozatnak, melynek célpontjai a tanügyi törvény ellen tiltakozó pedagógusok és szülők megfélemlítése, állapította meg közleményében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 31., 608. sz./
1995. augusztus 31.
A tanügyi törvény anyanyelvi oktatást sújtó rendelkezései elleni Polgári Fórumra hív mindenkit a romániai Magyar Ifjúsági Tanács szept. 2-ra, Székelyudvarhely főterére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1995. augusztus 31.
Aug. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában tett látogatással zárult Max van der Stoelnek, az EBESZ főbiztosának romániai tájékozódó látogatása, amelyen a főbiztos azt próbálta tisztázni, milyen enyhítő intézkedésekkel lehetne elfogadhatóvá tenni a magyarság számára az oktatási törvényt. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták a főbiztost, hogy e törvényen javítani nem lehet, továbbá a változtatásról szóló kormányígéreteknek azért nem lehet hinni, mert nincs biztosíték az ígéretek betartására. Max van der Stoel a programon kívül találkozott még Iliescu elnökkel, ahol nem került szóba a magyar kisebbség helyzete, hanem a román államelnöknek a román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslata volt a megbeszélés tárgya. Iliescu hangsúlyozta, hogy ez nem propagandisztikus jellegű, hanem a román politikai élet szükségszerűségéből következik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./
1995. augusztus 31.
Budapest érdeklődéssel fogadta és üdvözli Iliescu elnök megbékélésre irányuló szándékát. Magyarország ezt már 1989 óta javasolja, közölte Szentiványi Gábor külügyi szóvivő Budapesten, aug. 31-én. A javaslat részleteit nem ismerik, mondta. A megbékélés nem nélkülözheti a két ország viszonyában fellelhető problémák - beleértve a nemzeti kisebbségek helyzetének - rendezését. A "mi számunkra is alkotmányból fakadó kötelezettség a határon túli magyarság sorsával való törődés." - tette hozzá a magyar külügyi szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozott: akkor hangzottak el az Iliescu-javaslatok, amikor a romániai magyarságnak súlyos gondot okoznak az oktatási törvény jogfosztó kisebbségi rendelkezései. A megbékéléshez szükséges, hogy az RMDSZ-t meghallgassák. /Magyar Hírlap, szept. 1./
1995. augusztus 30.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa aug. 30-án Sorin Ionescu oktatásügyi államtitkárral tárgyalt az oktatási törvényről, de utána nem volt hajlandó nyilatkozni. A főbiztos megbeszélést folytatott az igazságügyminisztériumi tisztviselőkkel is, a cigánysággal kapcsolatban érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1995. augusztus 30.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./
1995. augusztus 30.
Tom Lantos amerikai képviselő aug. 30-án Budapesten kijelentette, hogy Funar fasiszta, amiért börtönbe záratná azokat az erdélyi magyarokat, akik békés tüntetéssel akarnak jogaik mellett kiállni. /Új Magyarország, aug. 31./
1995. augusztus 30.
A Nemzeti Jobb Pártja kiáltványban szólította fel a románságot, hogy bojkottálják a magyarokat: ne kössenek üzletet magyar vállalkozókkal, tagadjanak meg minden segítséget magyar emberek számára, figyelmeztessék őket, hogy veszélyes politikát űznek, így "a magyarokat megtanítják civilizáltan élni" /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Népszabadság, aug. 31./
1995. augusztus 30.
Két amerikai kongresszusi képviselő Iliescu elnökhöz írt levelében aggodalmát fejezte ki a háborús bűnös Antonescu, valamint a Vasgárda rehabilitálását célzó kísérletek miatt. Iliescu majd válaszol, ahogy válaszolt már 1994 januárjában is hasonlóan Abraham Foxman amerikai zsidó elöljárónak: határozottan fellép Antonescu rehabilitálási kísérlete ellen. A fellépésre több alkalma lett volna a román államelnöknek, de nem tette meg: 1993. okt. 22-én, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán Antonescu szobrot avattak. 1994. márciusában, néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter kijelentette: "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse. Tudatosan vette vállára a Krisztus-keresztet, vállalván az országvezető szerepét, amikor Romániának határozott vezetőre volt szüksége." 1994 tavaszán Marosvásárhelyen is Antonescu-szobrot akartak felállítani, a magyar polgármester ellenállt, végül a Legfelsőbb Bíróság akadályozta meg azt, hogy a szobrot feltegyék az elkészült talapzatra. 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-án Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írja Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./ A felsorolás kiegészíthető azzal, hogy Lugoson is avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított.
1995. augusztus 29.
Árkoson az alkotótáborban két hétig voltak együtt a marosvásárhelyi magyar és román, valamint a békéscsabai színiakadémiai hallgatók, hogy Shakespeare-vígjátékok erdei színhelyű jeleneteinek szenteljék a közös munkát. Az árkosi kastély és park ideális terepnek bizonyult. "Ha a hagyományos színházlátogatók száma megcsappant, nekünk kell a közönség nyomába erednünk."- mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi színifőiskola magyar tagozatának dékánja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 29./
1995. augusztus 30.
Iliescu elnök történelmi megbékélést ajánlott, olyan dokumentum aláírására szólított fel, amely kimondaná a Magyarország és Románia közötti történelmi megbékélés tényét. Elítélően szólott azokról az erőkről, amelyek újjáélesztik a hitleri "szudéta-elméletet" és a szomszédos országokbeli kisebbségek mentorainak képzelik magukat, bátorítják a területi szeparatizmust, az etnikai elvű autonómia és a kollektív jogok gondolatába burkolva hamis erényekkel büszkélkednek, illetve hamis bűntudatba sodorják szomszédaikat. Kérte, hogy "bizonyos magyarországi politikai erők mondjanak le a határon túli magyar kisebbségek irányításáról, prókátori szerepükről." Kijelentette, hogy a romániai magyar kisebbség szerves része a román társadalomnak, "az ebből fakadó valamennyi következményével együtt." Figyelmeztetett: a romániai magyar kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát "még Magyarországgal sem." Ezután Iliescu felszólítja a magyar felet, írjanak alá politikai dokumentumot, leszögezve, hogy új alapokra helyezik a kapcsolatokat. Ezt a nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyekben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1., Népszabadság, aug. 31., MTI, a beszéd szövegét hozta: Dimineata, aug. 31./
1995. augusztus 29.
Idén 21. alkalommal nyitja meg kapuit a szárhegyi Barátság-művésztelep. Változott a vezetés: Zöld Lajos és Gaál András húsz év után megváltak a tábor vezetésétől, bejelentették, hogy valami mást szeretnének csinálni. Az idei tábor vezetését Kákonyi Csilla és Mátyás József vállalta. Át kellett gondolni a tábor jövőjét, mert a ferencesek visszakapták a kolostort, Benedek Domokos ferences házfőnökkel új szerződést kötöttek, eszerint a jövőben a kolostor épületét csak művésztelep céljaira használhatják. Közben a kolostor állagmegóvására is költöttek. Itt nyugszik Kájoni János /1630-1687/ az orgonaépítő, népdalgyűjtő sokoldalú tudós szerzetes, több könyv szerzője. Idén a meghívott művészek fele külföldi. A művésztelep kapcsolatban van más művésztelepekkel, többel Magyarországról, kölcsönösségi alapon meghívják egymás alkotóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 29.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke aug. 29-én találkozott a Szórványtanács régiófelelőseivel. A jelenlevők egyhangúlag Vetési Lászlót választották meg a Szórványbizottság társelnökévé. Közös álláspontot alakítottak ki arról, hogy a legsürgősebb teendők a társadalmi és művelődési központként szolgáló magyar házak létrehozása alapítványi segítséggel és a helyi erőforrások mozgósításával, iskolabuszok hálózatának fejlesztése, kollégiumok létrehozása szórványközpontokban, szakképzetlen tanárok képzésének ösztönzése, a vételi lehetőségeinek fejlesztése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./
1995. augusztus 28.
Dr. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyetem új szakokkal bővül. Német nyelven történő oktatás lesz öt szakon /jelentős nyugati támogatással/, magyar nyelven húsz szakon lesznek előadások, új szakok: ortodox teológia, kulturális nemzeti vagyon, közigazgatás, menedzserképzés, könyvtárgazdálkodás-levéltáros. A jelenlegi létszám a személyzettel együtt 21 ezer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1995. augusztus 29.
Mindazokat a magyarokat, akik Kolozsváron tüntetni merészelnek az elkövetkező napokban a román tanügyi törvény ellen, rabszállító kocsikkal visszük a szamosújvári börtönbe - jelentette ki Funar, Kolozsvár polgármestere /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./ a bukaresti Medifax hírügynökségnek. /Magyar Hírlap, aug. 28./ Funar meghívta a Bukarestben tartózkodó Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, vegyen részt Kolozsváron a bécsi döntésre emlékező rendezvényen, hogy meggyőződhessen arról milyen bűnöket követtek el a magyarok 55 évvel ezelőtt./Távirati stílusban rovat, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Funar az "RMDSZ prókátorának" nevezte Stoelt. /Magyar Hírlap, aug. 28./
1995. augusztus 29.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án Bukarestbe látogatott, első útja az RMDSZ székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, elsősorban az oktatási törvényről. Markó Béla elmondta, hogy a törvényt szakaszról szakaszra áttekintették. Aug. 29-én Stoel Vacaroiu miniszterelnök, Adrian Nastase képviselőházi elnök, Viorel Hrebenciuc, a kisebbségi tanács elnöke, majd Melescanu külügyminiszter vendége volt. A Hrebenciuckal folytatott tárgyalása után az EBESZ főbiztosa kijelentette, hogy az oktatási törvény "teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek". Aug. 30-án Stoelt fogadja Iliescu elnök, aug. 31-én pedig a főbiztos újra tárgyal az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Adrian Nastase képviselőházi elnök elmondta Max van der Stoel kisebbségi főbiztosnak, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSZ olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a magyar kisebbség etnikai alapú autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1995. augusztus 28.
A Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság az RMDSZ, a Romániai Magyar Pen Club és a Barabás Miklós Céh közreműködésével a világ nyolc országa művelődési és művészeti életének több mint 2000 személyisége aláírásával támogatott levelet intézett a Román Nemzeti ICOMOS Bizottsághoz, Roland Silvához, az ICOMOS elnökéhez és Jean Louis Luxenhez, az ICOMOS főtitkárához, amelyben kéri a kolozsvári Fő tér együttesének /az épületek, a Szent Mihály templom és a Mátyás szobor/ világörökséggé nyilvánítását. Meghívták a szaktestület vezetőit, látogassanak el Kolozsvárra, a helyszínre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 605. sz./
1995. augusztus 28.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, MDF-es parlamenti képviselő nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz. Ezekben a napokban a román sajtót az 1940. aug. 30-i bécsi döntés közelgő évfordulója alkalmából a magyarellenes hangulatkeltés új hulláma önti el. A román sajtóban közölt panaszlisták az akkori eseményektől távol állnak az igazságtól. Jobb lenne, ha nem elevenítenék föl közös történelmünk szomorú epizódjait, írja Jeszenszky, de ha román részről nem értenek ezzel egyet, akkor történész vegyes bizottság állapítsa meg a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Magyar Nemzet, aug. 24./
1995. augusztus 28.
Kiss Kálmán, a Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke szerint az RMDSZ mindent megtett, hogy más vélemény, más alternatíva ne létezzen. A párt a magyar államfőhöz jan. 24-én eljuttatott és belföldön márc. 11-én közölt nyilatkozatában kifejtette álláspontját. A párt azt kérte, hogy magyar kormány a forintmilliárdokat ne öntse lyukas zsákba, hanem biztos, profithozó tevékenységeket támogassanak és a kedvezményezett vállalatok nyereségük bizonyos százalékát helyezzék el a magyar egyetem létesítésére nyitott bankszámlára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 28.
Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./
1995. augusztus 28.
Mi mindig jóváhagyásra várunk, jelentette ki Asztalos Ferenc képviselő, a parlamenti oktatásügyi szakbizottság alelnöke, ismertetve a legújabb elutasítást: azt kérték, hogy a Benedek Elek Tanítóképzőben /Székelyudvarhely/ indíthassanak egy harmadik osztályt is. Asztalos maga ment a minisztériumba, azonban nem tudott eredményt elérni. /Oláh István: Húzd meg - ereszd meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1995. augusztus 27.
Grigore Eremei nagykövet a Moldovai Köztársaság függetlensége kikiáltásának negyedik évfordulóján, aug. 27-én, a bukaresti televízióban mondott beszédében cáfolta, hogy elhidegültek a Romániával való kapcsolatok. Etnikai kérdésekben Chisinau a párbeszéd híve, a nagykövet értékelte a gagauz autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 28.
A bonni kormány 1995-ben 9 millió márka értékű programot biztosít a romániai németek támogatására, erről írtak alá jegyzőkönyvet Bukarestben a román-német kormánybizottság negyedik ülésszakán. A német kormány 1990-1994 között 112 millió márkával segítette a romániai német kisebbséget. /Magyar Nemzet, aug. 28./
1995. augusztus 28.
Aug. 28-án Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Bukarestbe érkezett. /Magyar Hírlap, aug. 29./
1995. augusztus 27.
Aug. 26-27-én Görögországban, Ioannitában tanácskozott Karolosz Papuliasz görög, Georgi Pirinski bolgár és Teodor Melescanu román külügyminiszter a délszláv válság rendezéséről. A három külügyminiszter felhívással fordult a Jugoszláviában szembenálló felekhez, hogy tegyék lehetővé a békés rendezést. Közös nyilatkozatukban elutasították a katonai megoldást, sürgették a szankciók megszüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. augusztus 26.
Aug. 25-én Szegeden Egymás mellett barátságban jelmondattal megkezdődött a III. magyar-román polgárfórum háromnapos tanácskozása. A megjelentek azt vallják, hogy az ő barátságuk élő valóság. A fórumot levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kapcsolatépítésben kitüntetett szerepe van a Magyar-Román Baráti Társaságnak, amelynek tagjai a két ország százhúsz településén élnek. /Új Magyarország, aug. 26./
