A román nemzeti ünnep alkalmával dec. 1-én Gyulafehérváron katonai díszszemlét tartottak, Ceausescu bukása óta először. Emil Constantinescu államelnök a gyulafehérvári ünnepségen mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a románok nem vesztesei, hanem győztesei a történelemnek. Az elnök kifejtette: "Továbbra is erősíteni fogjuk a román hadsereg minőségét, és sohasem fogjuk többé elfogadni, hogy harc nélkül feladjuk valamely román területet". A díszszemlén bemutatták a román hadiipar néhány újdonságát, a jelenlevők láthatták az Izraelben korszerűsített, Lancer-nek átkeresztelt MIG-21-es, valamint MIG-23-as harcigépeket, továbbá az Egyesült Államok által szállított Hercules katonai szállítógépek is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. december 1.
Hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából több tévétársaságnak és az állami rádiónak adott másfél órás nov. 28-i interjújában Emil Constantinescu államfő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézségeit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már számos téren eredményeket ért el az új vezetés. Emil Constantinescu leszögezte: "Romániában nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom idején nem lesz etnikai alapú területi autonómia". Hozzáfűzte: Románia "minden részében, minden falvában, minden állampolgár emberi jogait tiszteletben fogják tartani". Ha bárkinek jogait sérelem érné, az az ország elnökéhez fordulhat, akinek minden állampolgárt képviselnie kell, és jogait tiszteletben fogják tartani - mondotta az államfő, aki ugyanakkor arra szólította azokat, akik helyi kisebbségben úgy érzik, jogait veszélyeztetik, maguk is védjék azokat. Egy kérdés "a Hargita és Kovászna megyei románság helyzetére, problémáira" vonatkozott. A riporter azt is tudakolta, mikor látogat az államfő a két megyébe. Constantinescu elnök válaszában óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek az ottani helyzettel kapcsolatban "mindkét részről elhangzanak, és senkinek sem használnak". A jövő év elejére ígérte látogatását a székely megyékbe. Az elnök nagyobb aktivitást, helytállást sürgetett a két székely megyében élő (román) pedagógusoktól, vállalkozóktól. Elmondta, fiatal teológusokat is arra szólított fel, hogy a nehéz körzetekben vállaljanak missziót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1., Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
1997. december 1.
A székelyudvarhelyi önkormányzat ún. Cserehát Bizottsága nov. 28-i közleménye szerint Szász Jenő polgármester kezdeményezésére tanácskozás folyt a történelmi magyar egyház vezetői, illetve képviselői, Takács Csaba és az önkormányzati képviselők részvételével, amelynek során megállapodtak abban, hogy továbbra is elsődlegesnek tartják a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek részére épülő iskola ügyének törvényes rendezését, tiltakoznak a város vezetőit ért zaklatások ellen, eltökélt szándékuk a hazai és nemzetközi jogorvoslás eszközeit is igénybe venni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1997. december 1.
Kolozsvári rendkívüli konvenciójukon - kongresszusukon - az "Egységpárt elnökévé" választották nov. 29-én hívei Gheorghe Funart, Kolozsvár polgármesterét. Ezt a tanácskozást nem ismerte el az RNEP hivatalos vezetősége, amelynek legtöbb tagja ugyanezen a napon, nov. 29-én Bukarestben volt, az RNEP Országos Tanácsának a párt elnöke, Valeriu Tabara által összehívott ülésén. A Funar-féle Egységpártban főtitkárrá a konvenció résztvevői Iosif Ovidiu marosvásárhelyi ügyvédet, titkárrá a kolozsvári Ion Mihaiu-t és a marosvásárhelyi Ioan Jude-t választották, ezenkívül 15 alelnököt is kijelöltek a voksolással. Funar pártelnöksége mellett a 411 jelenlévő közül 399-en szavaztak. A párt parlamenti képviseletének 25 tagja közül 22, országos vezetőségéből pedig a többség a Tabara által összehívott bukaresti ülésen vett részt, így a Funar-féle párt az RNEP ismert politikai gárdájából alig néhány személyiséget tudott megnyerni magának. A bukaresti tanácskozás résztvevői - szavakban - az "eltúlzott nacionalizmus" ellen foglaltak állást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
1997. december 1.
Doina Cornea, az ismert román emberi jogi harcos George Pruteanu parasztpárti szenátorhoz intézett nyílt levélben cáfolta, hogy a román közvélemény nyomást gyakorolna a törvényhozásra Románia történelmének és földrajzának kisebbségi iskolában használt tanítási nyelvével kapcsolatban. Cornea asszony emlékeztette a szenátort, hogy az alapszerződésben "szerepel egy, a román fél által elfogadott ajánlás is az anyanyelvű oktatásra vonatkozólag. Márpedig a szerződés, valamint a választásokat megelőző ígéretek és a koalíción belüli kormányzati megállapodások be nem tartása megkérdőjelezi a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, valamint megválasztott parlamenti képviselőinek hitelét". A levélíró Pruteanunak szegezte a kérdést: "Az országnak nincs fontosabb megoldásra váró problémája, mint az, hogy a magyarok románul vagy magyarul tanulják-e a történelmet és a földrajzot?" Doina Cornea levelében hangsúlyozta: "nemzetközi téren súlyos politikai következményei" lesznek annak, ha a szenátor megátalkodott álláspontja kerekedne felül. "De negatív következményei lesznek az országhatárokon kívül élő románok, különösen az ukrajnai románok gyermekei esetében alkalmazott oktatási rendszerre is. Végezetül Doina Cornea nyomatékosan hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet szellemét tiszteletben kell tartani, mert - mint írja - "ha elvárjuk a magyaroktól, hogy lojálisak legyenek irántunk, akkor nekünk, románoknak is minimális lojalitást kell tanúsítanunk irántuk. Ez szolgálja Romániát és annak a helynek a kiérdemlését, amelyre törekszik. /Szabadság (Kolozsvár), dec.1./
1997. december 2.
Victor Ciorbea kormányfő dec. 2-án este ismertette a román kormány új összetételét. A hét hete folyó tárgyalások nyomán végrehajtott kormányátalakítás céljaként a reform gyorsítását, a kormányzati fegyelem erősítését, a hatékonyság növelését jelölte meg. Az új miniszterek a következők: ipari és kereskedelmi miniszter: Mircea Ciumara /az eddigi pénzügyminiszter/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, a Nemzeti Bank eddigi vezető közgazdásza, reformügyi miniszter, a Reformtanács elnöke: Ilie Serbanescu közgazdász, ismert hírmagyarázó, az erdők, vizek és a környezetvédelem minisztere: Sorin Frunzaverde, menedzser, közoktatási miniszter: Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, privatizációs miniszter /újonnan létrehozott tárca/: Valentin Ionescu, aki korábban a Privatizációs Ügynökséget /ANP/ vezette, egészségügyi miniszter: Victor Bruckner professzor, számos orvosi könyv szerzője, ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu. A miniszterelnök mellé delegált tájékoztatási miniszter: Sorin Botez nagykövet. - A kormánystruktúra további átalakítását tükrözi az államminiszteri /miniszterelnök-helyettesi/ rangok elosztása. Államminiszter maradt Adrian Severin külügyminiszter, új posztján Mircea Ciumara ipari és kereskedelmi miniszter, akinek e tárcánál elődje is az volt, továbbá államminiszteri rangot kapott Ioan Stoica igazságügy-miniszter, Gavril Dejeu belügyminiszter és Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter. Az előző kormányban államminiszteri rangja volt Ulm Spineanu reformügyi miniszternek is, aki nem tagja az új kabinetnek, és Ciumara pénzügyminiszternek - utódaik nem kapták meg ezt a rangot. A kormányba több olyan személyiség került (például Daniel Danescu, Ilie Serbanescu), aki nem tartozott valamely párt tagjai közé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A kormányfő jelezte, hogy a jövőben nem lesz hajlandó elfogadni a kormány tagjainak fegyelmezetlenségét. Intett attól is, hogy egyes miniszterek sztárszerepet töltsenek be. /MTI/
1997. december 2.
A Bocskai Szövetség megdöbbenéssel értesült arról, hogy Horn Gyula miniszterelnök megegyezett az RMDSZ-szel abban, miszerint az önálló magyar egyetemet nem Kolozsváron kell felállítani, hanem valahol máshol, olvasható a szövetségnek a miniszterelnökhöz írt nyílt levelében. Ez a bejelentés elkeseredettséget váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ programjában félreérthetetlenül rögzítette a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem visszaállításának szándékát, ezt az RMDSZ kongresszusa megerősítette. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni az erdélyi magyarság szándékát. Az RMDSZ Operatív Tanácsa nyilatkozatban cáfolta, hogy a kolozsvári magyar egyetem ügyében bármilyen más megállapodás született volna. A Bocskai Szövetség felszólította Horn Gyulát, nevezze meg az RMDSZ vezetőségéből azt a személyt, akivel megállapodott. Amennyiben viszont nem történt megállapodás, elvárják a miniszterelnöktől, hogy kövesse meg az erdélyi magyarságot és biztosítsa őket arról, hogy ilyen fontos kérdésekben nem döntenek megkérdezésük nélkül. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
1997. december 2.
Horn Gyula miniszterelnök rábólintott arra, olvasható az Erdélyi Naplóban, hogy Kolozsváron nincs helye magyar állami egyetemnek. "Horn Gyula hithű internacionalistaként helyeselte Victor Ciorbea miniszterelnök Victor Ciorbea multikulturális blabláját." A "militánsan balliberális" Bíró Béla kifejtette a Brassói Lapokban: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." A budapesti kormánykörökhöz közel álló publicista írása azt látszik igazolni, hogy a magyar miniszterelnök lemondó beleegyezése korántsem volt elszólás. Az Erdélyi Napló főszerkesztője ugyanígy elítéli Horváth Alpárt, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő főszerkesztőjét, aki szerint nem kell magyar egyetem Kolozsvárra, inkább Székelyföldön kellene megindítani azt. /D. L [Dénes László]: Gyanús csönd. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Bíró Béla cikke: Brassói Lapok, okt. 31.
1997. december 2.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Kolozsváron, nov. 29-én tartott éves közgyűlésén a küldöttek kiadott nyilatkozatukban állást foglaltak a magyar egyetem kérdésében. A közgyűlés "az ország nyilvánossága előtt kijelenti, hogy a romániai magyarság szempontjából létfontosságúnak tekinti az 1996. évi választások nyomán kormányzati szerepet vállalt politikai erők közös programjában is szereplő magyar egyetem minél hamarabbi létrehozását". A dokumentum rámutat arra, hogy "a sokévszázados tudományos és kulturális hagyományok és a modern elvárások ismeretében e magyar egyetemnek nem lehet más székhelye, mint Kolozsvár". "A kommunista diktatúra nemzetiségi elnyomó és beolvasztó stratégiájának részeként az egyik döntő lépés volt a Bolyai Tudományegyetem megszüntetése. Következésképpen úgy ítéljük, hogy az új Románia demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló Bolyai Egyetem jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a magyar nyelvű művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a magyar nyelvű orvosképzés megerősítését" - hangzik a nyilatkozat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 3., 1167. sz./
1997. december 2.
Markó Béla szövetségi elnök dec. 13-ra, Kolozsvárra hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ és a Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ együttes ülését, amelynek témája: Vita az időszerű politikai kérdésekről, beleértve az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontot. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 2., 1166. sz./
1997. december 2.
Dec. 2-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson előkészítették az SZKT és a SZET dec. 13-án tartandó közös ülésének napirendi pontjait. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatót tartott a kormánykoalíciós tárgyalásokon képviselt RMDSZ-álláspontról. A koalíciós tárgyalások során az RMDSZ vezetői szorgalmazták a miniszterelnök által vezetett kabinet működési zavarainak kiküszöbölését, valamint a miniszterelnök tekintélyének erősítését. Kérték az RMDSZ-t a kormány struktúrájában országos és helyi szinten megillető helyek maradéktalan biztosítását. Ugyanakkor felkérték koalíciós partnereinket a szélsőséges nacionalista, magyarellenes hangulatkeltéssel szembeni határozott fellépésre, szorgalmazva a törvényesség szigorú betartását. A koalíciós tárgyalások során Markó Béla szövetségi elnök megerősítette az RMDSZ kérését, hogy az államelnök foglaljon állást a tanügyi törvény módosításának vitája során az RMDSZ és a Parasztpárt között kialakult helyzet kapcsán, a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, ugyanakkor felhívta a figyelmet az utóbbi időben a történelmi magyar egyházak ellen beindult általános kampányra és a zaklatásokra, amelyeknek egyházi személyek, valamint különböző RMDSZ-tisztségviselők vannak kitéve. Az RMDSZ továbbra is síkraszáll a kormányprogram betartása mellett, és hangsúlyozza ennek bel- és külpolitikai vetületeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 3., 1167. sz./
1997. december 2.
Egy szatmárnémeti lakos, Chila Zsolt Mihály az Erdélyi Napló szerkesztőségéhez írt levelében segítséget kért ügyében. Kétnyelvű utcafelirat került házuk falára és egyes románok felszólították őt arra, hogy vegye le a feliratot, azonban ő ezt nem tette meg. Erre megfenyegették őt, mondván: Romániában nem mindenkit azért ítéltek el, amit elkövetett. Két ember olcsó áron csempét adott el nekik. Másnap megjelent a rendőrség és letartóztatta Chila Zsoltot lopásban való bűnrészességért. Később szabadlábra helyezték, de az eljárás folyamatban van. Azoknak a szomszédoknak, akik a névtáblánál pártját fogták, kikapcsolták a villanyvilágítást, a másikat bezárták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
1997. december 2.
Romániának kötelessége az Európa Tanács javaslatára az egyházi javak visszaadásának kérdését legkésőbb jövő év áprilisáig megoldani, jelentette ki Puskás Bálint RMDSZ-szenátor. Átfogó rendezés még nincs a láthatáron. Az RMDSZ többször kérte a kormánytól a vallásügyi államtitkárság átszervezését, eredménytelenül. Még az államfő is megerősítette, hogy a magyar történelmi egyházaknak "túl sok visszakapnivalójuk van". /Több szó, mint vagyon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
1997. december 2.
Göncz Árpád köztársasági elnök dec. 2-án az Országházban fogadta a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságok Szövetségének vezetőit. A bemutatkozó látogatáson részt vevő - Iglói Zoltán vezette - delegációt négy magyarországi és négy romániai társaság képviselői alkotják. Az államfő méltatta a civil kezdeményezések és a népi diplomácia lehetőségeit a magyar-román kapcsolatokban. A mozgalom ma már több ezer tagot számlál, és átfogja a két ország civil társadalmát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1997. december 2.
Magyarország egyetlen ellenzéki napilapja utoljára jelent meg: Új Magyarország, dec. 2., VII. évf. 280. sz.
1997. december 2.
A Miskolci Bölcsész Egyetem dec. 2-i ülésén díszdoktorrá avatta László Gyulát. A nemzetközileg is elismert 87 éves régész-professzor 30 könyvel és csaknem 900 tanulmánnyal gazdagította a magyar tudományt. László Gyula székfoglaló beszédében az általa alkotott kettős honfoglalás elméletéről és a hun-magyar rokonságról szólt. A professzor elmondta, hogy kutatásait összegezve rájött, a magyar honfoglalás nem is két szakaszban történt, ugyanis 670-ben a magyarok ősei már megjelentek a Kárpát-medencében, tehát tulajdonképpen hármas honfoglalásról van szó. Idős korára való tekintettel nem hiszi, hogy ezt életében még bizonyítani tudná. Tanítványai közül többen felvették: sem az elmúlt rendszer, sem a mostani nem méltatta arra a jeles tudóst, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé sorolja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1997. december 3.
Horn Gyula miniszterelnök októberi romániai látogatása során Victor Ciorbea román kormányfő egy önálló magyar egyetem létesítését helyezte kilátásba valamely más városban, mint Kolozsvár. Az EMKE november 29-i közgyűlésén nyilatkozatot adott ki, amely "létfontosságúnak" nyilvánítja a közös kormányprogramban is szereplő magyar egyetem mihamarabbi létrehozását és leszögezi, hogy "a sok évszázados tudományos és kulturális hagyomány és a modern elvárások ismeretében e magyar egyetemnek nem lehet más székhelye, mint Kolozsvár". Az EMKE határozata hangsúlyozta: "A kommunista diktatúra nemzetiségi elnyomó és beolvasztó stratégiájának részeként az egyik döntő lépés volt a Bolyai Tudományegyetem megszüntetése. Következésképpen úgy ítéljük meg, hogy az új Románia demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló Bolyai Egyetem jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a magyar nyelvű művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a magyar nyelvű orvosképzés megerősítését". - A nyilatkozatot a romániai magyar értelmiség színe-java személyes aláírásával erősítette meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1997. december 3.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ-platform nyílt levelében az EMK "az Operatív Tanácsot teszi felelőssé azért az elmélyülő politikai és erkölcsi válságért, ami - az EMK szerint - hónapok óta a romániai magyar nemzeti közösség cselekvési készségét bénítja". Az EMK képviselői szerint, az Operatív Tanács "megfelelő mandátum nélkül és megfelelő garanciák biztosítása nélkül vitte bele szövetségünket a kormánykoalícióba", majd azzal vádolják az szövetséget, hogy a koalíciós tárgyalások során nem a szövetség programját és a félmillió erdélyi magyar aláírásával hitelesített RMDSZ oktatásügyi törvénytervezetét érvényesítette. A nyílt levél szerint az Operatív Tanács "nem teljesíti feladatát a Székelyföld elrománosításának megakadályozása ügyében sem". Az EMK-platform megdöbbenve értesült Horn Gyula miniszterelnök nyilatkozatairól, aki röviddel az önálló magyar egyetemre vonatkozó, közfelháborodást okozó kijelentései után kifogásolta Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének magyarság iránti elkötelezettségét is, és felszólította, mondjon le politikai tevékenységéről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
1997. december 3.
Nagybányán november 28-ra virradóra ismeretlenek piros festékkel mázolták be Lendvay Márton színművész 1900-ban állított szobrát, 30-ára virradóra pedig Nicolae Iorga román államférfi szobrát öntötték le szürke és fehér festékkel. A helyi román lapok csak az utóbbiról számoltak be felháborodva, a rendőrséggel és titkosszolgálattal /SRI/ fenyegetőzve. /Szoborgyalázók "ünnepe". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. december 3.
Nov. 22-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban ülésezett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ országos elnöksége. Az elnökség elismerte az RMDSZ parlamenti képviselőinek harcát a sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban, ugyanakkor fenntartja meggyőződését, hogy a módosítások a magyar nyelvű oktatás szempontjából csupán minimális garanciát képeznek. A magyar kisebbség történelme és hagyományai tantárgy oktatásával kapcsolatban sok a nehézség: hiányoznak a tankönyvek, a tanárok felkészültsége hiányos, gond a tanulók túlterheltsége is. A gondok enyhítésére az RMPSZ javasolja az Erdélyi Tankönyvtanács átszervezését, jogi státusának rendezését, a túlterhelt szerkesztőség kiegészítését öttagú kuratóriummal. - A Bolyai Nyári Akadémia keretében nagy súlyt kell fektetni a magyar kisebbség történelmének oktatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. december 3.
Az RMDSZ-nek érvényesítenie kellene koalíción belüli súlyát, az erdélyi magyarság "választásokat sikerre vivő" szavazataival érvelve, fejtette ki Gál Éva Emese. Az anyanyelvű oktatás körüli helyzetet elemezve, úgy látja, az RMDSZ-nek ki kellene emelnie, hogy "a jövő választási sikereinek előfeltétele, hogy a koalíciós partnerek betartsák megállapodásaikat, mert különben elveszítik a tömegek bizalmát". A cikkíró szerint az RMDSZ elveszítheti a magyarság bizalmát, "ha föladja azokat a tételeket, amelyeknek kivívását megígérte", és azt javasolja, a szövetség ne hozzon olyan döntést, amely a magyarság elvárásaival ellentétes, "még akkor sem, ha érdekében tenné", mivel ezeket az érdekeket a mindennapi élet másként mérlegelheti, mint a magaspolitika. /Gál Éva Emese: Igényeiért az RMDSZ megfizetett a magyarság szavazataival.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. december 3.
A Romániai Magyar Szó munkatársának nyilatkozott Birtalan Ákos a Babes-Bolyai Tudományegyetemen beindult turisztikai menedzseri szakkal kapcsolatosan. Az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter hangsúlyozta, hogy a turisztikai iparban szükség van képzett szakemberekre, azonban azt is hozzátette, hogy a felcseperedő magánszektorban a tulajdonosok még nem jöttek rá arra, hogy szakemberekkel kell dolgozni. Szerinte lehetséges, hogy ilyen szempontból munkaerőfölösleg fog megjelenni a munkaerőpiacon, s az a lelkesedés, ami e szakma iránt mutatkozott, lohadni fog. Birtalan arra bíztat, hogy nem szabad feladni ezt a küzdelmet, mivel Romániában a turisztikai szolgáltatásoknak jövője kell, hogy legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. december 3.
Dec. 3-án Kolozsváron emlékeztek Kelemen Lajos /Marosvásárhely, 1877. szept. 30. - Kolozsvár, 1963. júl. 29./ születésének 120. évfordulójára. A történelemtudós nevét viselő Műemlékvédő Társaság és az unitárius egyház közös rendezvényén Csetri Elek történész. Kovács András művészettörténész és Szabó Károly unitárius püspök tartott előadást a sokoldalú tudósról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 3.
Fejes Rudolf Anzelm, a nagyváradi premontrei prépostság általános helynöke dr. Csapó József szenátor közbenjárását kérte, hogy a rend visszakapja Váradszentmártonban levő volt rendházát és Félixfürdőn levő elkobzott vagyonát. Néhány szélsőséges lap adott erről valótlan tájékoztatást, C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke pedig sajtótájékoztatóján azt állította, hogy magyarországi rend akar itt vagyont szerezni. Ez szándékos félremagyarázás, nagyváradi székhelyű premontrei rendről van szó és nem vagyonszerzés a cél, hanem az elkobozott javak visszaszolgáltatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 3./
1997. december 3.
Gyergyószentmiklóson új ifjúsági szervezet alakult, a Gyergyószentmiklósi Fiatal Klub /GYFK/, nov. 28-án tartották alakuló ülésüket. Az alapító szervezetek között van az eddigi ifjúsági szervezet, a GYISZK, továbbá a helyi középiskolák diáktanácsai. Megválasztották a vezetőséget, elnök Bereczky Szilárd, ügyvezető elnök Virág Zsolt. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), dec. 3./
1997. december 3.
Marosvásárhely után Székelyudvarhelyen állított ki húsz festőművész, mindannyian a Barabás Miklós Céh tagjai. A Céh, amelynek megalakulása Kós Károly és Szolnay Sándor nevéhez fűződik, az erdélyi magyar művészek intézményes összefogására vállalkozott. Ennek jegyében indult újra 1994-ben a Barabás Miklós Céh, Abody Nagy Béla, Kós András és Murádin Jenő szervezésével. /Céhesek tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1997. december 3.
Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.
1997. december 3.
Gyergyószentmiklós társulata, Figura Stúdió Színház egyik tagja megvédte társulatát. Emlékeztetőül elsorolta, hogy 1984-ben alakult meg a csoport, Figura Kísérleti Színházként. 1990-ben a csoport hivatásos státust kapott, a következő években több díjban részesült, így 1993-ban a legjobb előadásért járó díjat elnyerték Gödöllőn, a II. Alternatív Színházi Találkozón, 1997-ben a IX: Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján különdíjat kaptak. Idén szeptemberben a Figura öt tagját vették fel a színművészeti főiskolára. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), dec. 3./
1997. december 4.
Dec. 4-én Victor Ciorbea miniszterelnök a két ház együttes ülésén bemutatta átalakított kormányának új tagjait. A kormányzati munka átszervezésére, a reformfolyamat felgyorsítására tett kormányintézkedések és célkitűzések ismertetése után a parlamenti pártok képviselői fejtették ki álláspontjukat a kormány egyéves munkájáról, valamint az előterjesztett kormányátalakításról. A többórás vita után a plénum titkos szavazással, 277 mellette és 124 ellene leadott szavazattal elfogadta a kormány összetételének és struktúrájának módosításáról szóló határozatot. A két ház együttes ülésén kibontakozott vitában elsősorban Ion Iliescu szenátor, a volt államfő bírálta a kormánypolitikát, felelőssé téve az ország minden gondjáért. Ciorbea miniszterelnök éles és egyrészt a már elért eredményeket, másrészt az előző kormányzat politikájának súlyos gazdasági következményeit bizonyító adatokkal alátámasztott válaszban utasította vissza ezt a beállítást, Dejeu belügyminiszter külön felszólalásban mutatott rá: éppen az a politikus lép fel vádlóként, aki - mint fogalmazott - csődbe vitte az országot. Victor Ciorbea bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy kormánya a román társadalom globális reformjára törekszik. Ennek keretében többek között kifejtette: "Megkezdtük a kisebbségek helyzetének megreformálását, hogy Románia minden állampolgára otthon érezhesse magát az országban". Iliescu szenátor a maga részéről viszont azt fejtegette, hogy a kabinet "megtűri az etnikai autonómiára irányuló törekvéseket, alku tárgyává teszi a román nyelvet a koalícióban" és "nemzeti érdekeket károsít általános politikája". A szélsőséges nacionalista politikusok közül Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció "Szerződés Romániával" című programját valójában úgy kellene nevezni, hogy "Szerződés Magyarországgal", az Egységpárt nevében felszólaló Vasile Dobrescu pedig "a gazdaság elnemzetietlenítésével és az RMDSZ igényeinek elfogadásával" vádolta a kabinetet. - Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a makrostabilitási és szerkezetátalakítási folyamatok egyeztetésének szükségességére, az árliberálizálást követően a piacok liberalizálásának, a helyi pénzügyi autonómia következetes megvalósításának, a magánosítás gyorsításának, a beruházást támogató környezet megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. E célok érdekében, mondotta, a szövetség támogatja az átalakítást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 4.
Dec. 4-én az RMDSZ képviselőházi frakciója határozat-tervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához, és kérte megvitatását és elfogadását mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A beadvány indoklásában a frakció aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai közéletben etnikai és vallási ellentéteket, nacionalista, kisebbségellenes és idegengyűlölő érzelmeket szító akciók nyertek teret az utóbbi időben. Az ötpontos határozat-tervezet többek között előírja, hogy a parlament szólítsa fel a kormányt: számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, továbbá más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó konvenciók és dokumentumok gyakorlati alkalmazásáért tett intézkedésekről; terjessze elő a Vallási Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az ortodox, a római katolikus, a görög-katolikus, a református, lutheránus, evangélikus, valamint az állam által elismert többi egyháznak juttatott szubvenciók és más támogatások helyzetét; a legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatásra és elfogadásra a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament foglaljon állást amellett, hogy az ország összes állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az ország alkotmánya előírásainak megfelelően a diszkriminációmentes, egyforma elbánást az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 1169. sz./
