Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 115 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-115
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. augusztus folyamán

Jún. 27-én, Szent László napján, a kárpátaljai római katolikus egyház új templommal gazdagodott: Nagybagoson Majnek Antal segédpüspök szentelte fel Kárpátalja első Szent Lászlóról elnevezett templomát. A jelenlegi nagy szegénységben nem mindennapi egy templom felépítése. Nagybagoson eddig magánházaknál gyűltek össze a hívek. /Új Hajtás (A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház lapja, Munkács), II. évf. 4. szám (aug.(/

1997. augusztus 31.

Aug. 31-én, vasárnap Pusztakamarás magyar közössége falutalálkozó keretében köszöntötte a helyi református templomban a község híres szülöttjét, Sütő Andrást, az író 70. születésnapja alkalmából. Az istentiszteleten igét hirdetett Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd az új kenyér megszegése alkalmából úrvacsora osztás következett Ferenczi Miklós esperes szolgálatában. Az RMDSZ és az EMKE nevében Dr. Kötő József köszöntötte az írót. Ünnepi beszédet mondott még dr. Mártha Ivor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, Faragó József akadémikus. Székely Ferenc néprajzkutató, maga is a község szülöttje, valamint Pál Zoltán és Hermann János lelkészek a faluközösség életéről, Sütő András életműve pusztakamarási vonatkozásairól szóltak. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt Sütő András beszéde, melyet irodalmi-zenés összeállítás követett Benkő Izabella egyetemi hallgató, Kilyén Ilka és Sebesi Karen Attila színművészek előadásában. Az alkalomhoz illő irodalmi művek ? részletek Sütő András írásaiból ? és népdalok mellett, előadásra került Molnos Lajos, a 70 éves írónak szentelt költeménye is. Az ünnepséget Csiha Kálmán püspök szónoklata zárta. A rendezvényen jelen volt Dávid Gyula az EMKE elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./ Pusztakamarás ötven év alatt felére, négyszázról kétszázra apadt református népe aug. 31-én a templomban ünnepelte a falu nagy fiát, a hetvenéves Sütő Andrást. Megemlékeztek Kemény Zsigmondról is, akinek régen ledöntött, pusztuló síremlékét az EMKE hamarosan rendbetéteti. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét a Kemény bárók címereitől koszorúzott szószékről. Arról is szólt, hogy minden évben 3-4000-rel többet temetnek, s hogy az utóbbi években Erdélyben 132 új református épület, közte 32 új templom emelkedett, de az egyháztól elorzott épületekből semmit sem kaptak vissza. Többen mondtak köszöntő beszédet, majd az ünnepelt emelkedett szólásra, megköszönve az életben tartó szeretetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1997. augusztus 31.

Aug. 28. és 31. között került sor Torockószentgyörgyön az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya, az erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE-Transylvania/ valamint az egyik holland református párt, a GPV szervezésében a Keresztyének a politikában című szemináriumra és vitafórumra, melyen közel 30 romániai magyar fiatal vett részt. Az RMDSZ részéről Takács Csaba ügyvezető elnök tartott előadást augusztus 30-án kisebbségpolitikai kérdésekről illetve a hazai gazdasági reform alakulásáról. Az ügyvezető elnök ezután válaszolt a hallgatóság számos kérdésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./ Ez a képzés már két éve tart, két éve Székelyudvarhelyen, tavaly Torockón szervezték meg. Most az adminisztrációs, illetve kül- és belpolitikai kérdéseket vitatták meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1997. augusztus 30.

A magyar anyanyelvű földrajztudósok Csíkszeredában tartott találkozóján bemutatták Hargita megye kétnyelvű földrajzi térképét. Budapesti kartográfusok állították össze, erdélyi szakemberekkel konzultálva. Hargita megye tanfelügyelősége, Beder Tibor főtanfelügyelő és Eigel Tibor földrajz szakos tanfelügyelő elképzelése az, hogy minden osztályteremben kifüggesszék a térképet. /Mózes László: Kétnyelvű térkép üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

1997. augusztus 29.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának a vezetője augusztus 29-én részt vett Iasi-ban a Demokrata Párt Országos Konvencióján. Az RMDSZ nevében Markó Béla üdvözölte a küldötteket. Beszédében a szövetségi elnök hangsúlyozta a kormánykoalíció további fenntartásának fontosságát és felhívta a koalíciós partnerek figyelmét a meghirdetett reform folytatásának, valamint a kisebbségi jogok megoldásának fontosságára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./

1997. augusztus 30.

Markó Béla szövetségi elnök kijelölte azt az öttagú küldöttséget, amely az RMDSZ nevében egyeztető tárgyalásokat folytat a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt delegációjával az anyanyelvű oktatással kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázása ügyében. A küldöttség vezetője Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, tagjai Tokay György kisebbségügyi miniszter, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatási bizottságának alelnöke, Béres András, a Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Frunda György szenátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 30., 1024. sz./

1997. augusztus 30.

Augusztus 30-án, szombaton Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Orbán Árpád megyei tanácselnök, Kozsokár Gábor szenátor, Márton Árpád és Tamás Sándor képviselők, Gazda László alprefektus és Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgató Tanácsának tagja Kovászna megyei körúton vett részt. A Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán és Baróton megtartott polgári fórumokon a résztvevők beszámoltak a nagyszámban megjelent érdeklődőknek az RMDSZ elmúlt 9 hónapi kormányzási szerepéről és válaszoltak a lakosság kérdéseire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 1103. sz./

1997. augusztus 30.

Aug. 28-án Kovásznán találkoztak a Művelődés folyóirat munkatársai az olvasókkal. Az 50 éve megjelenő lapot Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke méltatta. A szerkesztők elmondták, hogy a lap anyagi gondokkal küszködik, kérdéses, hogy megélik-e az év végét. Sajnálatos, hogy Háromszék magyar lakosságából csak 18-an járatják a folyóiratot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

1997. augusztus 30.

Aug. 30-án ülésezett a Dr. Bernády György Alapítvány /Marosvásárhely/, ismét Borbély Lászlót választották elnöknek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

1997. augusztus 30.

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 119 szakon összesen 3650 hely áll rendelkezésre a felvételizőknek: Az egyetem hároméves új kollégiumot indít: Sepsiszentgyörgyön cégvezetést, Gyergyószentmiklóson turisztikát lehet tanulni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

1997. augusztus 29.

A kilencvenes évektől felújították az unitárius fiatalok találkozóját, Székelykeresztúr, Oklánd, Küküllődombó, Árkos, Bözöd és Homoródalmás után idén Ürmösön tartották, ez volt a XIX. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. Az EUIK 1996-tól jogi személyiség, teljes jogú tagja a Magyar Ifjúsági Tanácsnak. Idén eljött és előadást tartott a Californiában élő dr. George Williams professzor is. Gellért Juditnak köszönhető az erdélyi és az amerikai unitárius egyházak közötti barátság ápolása. Ürmös magyar többségű falu, 1804 lakosából 877 magyar, 387 román, 5 német, 535 más nemzetiségű. /Brassói Lapok, aug. 29./

1997. augusztus 29.

Aug. 29-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A napirend első pontjaként szerepeltek az RMDSZ V. Kongresszusával kapcsolatos szervezési kérdések. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a Kongresszus mappa- és jelvénytervét, valamint a kongresszusi ülésrendet. Megállapítást nyert, hogy a Kongresszus megszervezése az eredeti ütemterv szerint halad. Beszámoló hangzott el a programbizottság, valamint az alapszabályzat-módosító bizottság munkálatairól. - Megtárgyalták az 1997-98-as tanévre vonatkozó, illetve az anyanyelvű oktatás általános rendezésével, a módosított tanügyi törvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatban az RMDSZ-re háruló időszerű feladatokat, melyek megoldásához szükség van a Tanügyminisztérium megfelelő intézkedéseire. - Az RMDSZ Ü.E. megvizsgálta annak lehetőségét, hogyan tud segítséget nyújtani hiteles és naprakész információkkal a magyarországi kárpótlásra jogosultaknak. Ennek érdekében az Ü.E határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ részéről kizárólagosan Birtalan József gazdasági alelnök jogosult nyilatkozni a kárpótlással kapcsolatosan. A továbbiakban sor került a főosztályok szeptemberi cselekvési programjának meghatározására. Az Ügyvezető Elnökség megbízta Birtalan József gazdasági alelnököt, hogy konzultáció céljából hívja össze az RMDSZ Gazdasági Tanácsát, amelynek feladata a gazdasági reform elemzése, szakszerű álláspont kialakítása a kormány és a törvényhozás koalíciós gazdaságpolitikájára vonatkozóan. A Gazdasági Tanács összegző szakmai értékelése szept. 10-ig fog elkészülni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./

1997. augusztus 29.

Marosvásárhelyen a Project on Ethnic Relations /PER/ rendezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak A helyi közigazgatási törvény alkalmazása által kiváltott konfliktusok vizsgálata, különös tekintettel a kétnyelvű táblák kérdéskörére címmel. A megbeszélésen Dragos Tanasoiu kormányszakértő rámutatott arra, hogy a sürgősségi kormányrendelet minden tekintetben megfelel a Románia által aláírt egyezmények szellemének. Alkalmazása tekintetében nincs ok vitára. Haller István, a Pro Europa Liga küldötte elemzésében bemutatta a sajtó dicstelen szerepét ebben a kérdésben: egyszerűen félretájékoztatták a közvéleményt, törvénytelennek minősítve a kétnyelvű feliratokat. /Szilágyi Aladár: Kétnyelvű táblák dicstelen háborúja. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./

1997. augusztus 29.

A minimális bruttó fizetés aug. 1-jétől 225 ezer lej, okt. 1-jétől 250 ezer lej. Az adózás a 180 ezer lej feletti összegnél kezdődik. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 29./

1997. augusztus 29.

Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte Ion Diaconescu /sz. Botesti, 1917. aug. 25./, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. Az elnök a diktatúra idején 1947 és 1964 között börtönben volt. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 29./

1997. augusztus 29.

Rövidesen megkezdődik a parlament őszi ülésszaka, újraindul az anyanyelvhasználattal kapcsolatos "hajcihő" - állapította meg Bíró Béla. Az "ismét magyarellenes szentszövetséggé kovácsolódott" nacionalista ellenzéktől, a kormánypártok egyes képviselőitől /például Pruteanu szenátortól/ kevés jó várható. Az ember azt hinné, hogy Romániában semmi sem változott. De Bíró Béla másképpen látja: szerinte a román elitértelmiség jelentős része eljutott oda, hogy a kisebbségi kérdést is az egyéb dolgoknak kijáró racionalitással közelítse meg. Hosszan idézett a Dilema román hetilap múlt heti számából, Mircea Vasilescu írásából. A cikk valóban pozitív, elismeri a szakterminológia anyanyelven való megtanulásának érvét. Az oktatási reform keretében Romániának a nyugati színvonalú oktatást kell elérni. Bíró Béla következtetése: "a romániai magyarság fennmaradásának legmegátalkodottabb ellenségei a romániai magyarság körében találhatók, s egyáltalán nem nehéz azonosítani őket. Azokról van szó, akik kényelemből, ostobaságból vagy egyszerűen csak féltékenységből a félműveltséget, az igénytelenséget, az önelégültséget kultiválják." A kisebbség "árulói" nem a román-kollaboránsok, nem a kozmopoliták, "hanem éppenséggel közöttünk keresendők." /Bíró Béla: Európa és a kisebbségek. = Brassói Lapok, aug. 29./

1997. augusztus 28.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Kónya-Harar Sándor-nyilatkozattal kapcsolatban kijelentette, hogy az RMDSZ nem szándékozik beavatkozni a magyarországi pártok közötti polémiába. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1997. augusztus 28.

Emil Constantinescu államelnök ukrajnai román gyermekeket fogadott a Cotroceni palotában, elnöki rezidenciáján. A találkozó kapcsán az elnök a rádióban kifejtette: javasolta az ország határain túl élő román kisebbség helyzetével foglalkozó államtitkárság megalakítását. Constantinescu Botez professzort látná legszívesebben a hivatal élén, miniszteri rangú kormánytagként. Az államelnök elmondta: Leonyid Kucsma elnöknek is fel fogja vetni az ukrajnai románok helyzetét, szept. 6-ára tervezett vilniuszi megbeszélésükön. /Kisebbségek helyzete, decentralizáció. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 28./

1997. augusztus 28.

Kiss János az 1989-es változástól 1992 végéig foglalta össze a történteket megjelent publicisztikai írásait tartalmazó, szépirodalmi igénnyel megírt kordokumentumában /Elveszett illúziók avagy Tanúnak jelentkezem, Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/. A könyv után máris nagy az érdeklődés. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1997. augusztus 28.

Aug. 28-án az RMDSZ bukaresti székházába látogatott Szabó Vilmos és Kalmár György, a Magyar Szocialista Párt két képviselője. Az MSZP-politikusok a Demokrata Párt augusztus 29-én és 30-án Iasi-ban zajló országos konferenciájára érkeztek Romániába. A vendégeket az RMDSZ székházában Borbély László területfejlesztési államtitkár és K. Bodor András, a Szövetségi Elnöki Hivatal sajtóirodájának vezetője fogadta. A találkozón kölcsönös információcserére került sor a két szervezetet érdeklő aktuálpolitikai kérdésekben, s a vendégek tájékoztatást kaptak az RMDSZ kormánykoalíciós tevékenységéről, aktuális politikai törekvéseiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 28., 1101. sz./

1997. augusztus 28.

Aug. 28-én Emil Constantinescu államelnök kinevezte Románia új főügyészét az 53 éves Sorin Moisescu személyében. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

1997. augusztus 28.

Az önálló magyar egyetem létesítése, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, valamint az autonómia különböző formáinak megvalósítása tételesen szerepelnek az RMDSZ programjában és nem Orbán Viktor akarja ráerőltetni a romániai magyarságra, nyilatkozta Kónya Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ képviselő az Erdélyi Naplóban. Vitatta az Orbán Viktort ért magyarországi bírálatokat. A Fidesz elnöke felvállalta az antalli örökséget, amikor nem állami, hanem nemzeti fogalmakban gondolkodik. "Orbán Viktor olyan nemzeti keresztény elveket vall magáénak, melyeket az RMDSZ is sajátjának érez, és amelyről nem is kíván lemondani. Ezek az elvek közös nevezőt jelentenek a Fidesz és az RMDSZ politikájában." Ez "kényelmetlen az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciónak, hiszen az a nemzeti eszmét és a kereszténységet elvető internacionalista hagyományokat ápol, és ez eszmék ellen irracionális indulatokkal támad." Kónya Hamar Sándor szerint a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. "Különben nehezen lehetne megmagyarázni, hogy éppen az a magyar kormánykoalíció ajánlja az RMDSZ szempontjainak figyelembevételét, mely a magyar-román alapszerződés megkötésekor nem vette figyelembe azokat. A romániai magyarság képviseletének akkor csak asszisztenciát engedélyezett, Markó Béla még szót sem kaphatott a magyar parlamentben." /Gazda Árpád: Alaptalan aggályok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./ A Romániai Magyar Szó a nyilatkozatot ismertetve jelezte: a romániai magyar lapokban /kolozsvári Szabadság, sepsiszentgyörgyi Háromszék/ az elmúlt hetekben publicisztikai állásfoglalásokban hevesen támadták az Orbán-nyilatkozatot bíráló magyar politikusok kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1997. augusztus 28.

Kovács László külügyminiszter aug. 26-án nyilatkozatban reagált Kónya Hamar Sándornak az Erdélyi Napló aug. 26-i számában megjelent nyilatkozatára, illetve a Fidesz vezetőinek kormányellenes támadásaira. A Fidesz frontális támadást indított a magyar külpolitika ellen, állapította meg a külügyminiszter, ezzel pártpolitikai céljai érdekében Magyarország euroatlanti csatlakozását, a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek viszonyát kampánytémává kívánja tenni. A Fidesz Kónya Hamar Sándor nyilatkozatát az RMDSZ álláspontjának állította be. A külügyminiszter értesülései szerint ez nyilatkozat nem az RMDSZ, hanem a képviselő személyes véleményét tükrözi. Kovács László kifejtette, hogy nem a Fidesz elnökének lejáratására indult kampány, hanem a Fidesz indított kampányt a magyar kormány külpolitikája ellen és erre reagáltak. Legutóbb, aug. 20-án a határon túli magyar szervezetek vezetőivel való találkozón résükről is megértést, bizalmat tapasztalt. Kovács László szeretné, ha a Fidesz vezetői meggondolatlan nyilatkozataikkal nem okoznának kárt az ország érdekeinek. /Kovács László "csitítja" a Fideszt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1997. augusztus 27.

Aug. 27-én Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatót tartott a Román Nemzeti Egységpárt megyei szervezete. Meghívottjuk, Horia Pop brassói RNEP-megbízott arról beszélt, hogy "az RMDSZ rögeszmésen folytatja Erdély magyar átfestését". Idézte a bukaresti National írását, mely szerint Magyarország Erdélyben gazdaságilag akarja érvényesíteni hatalmát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

1997. augusztus 27.

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete az év elején pályázatot írt ki egy emlékmű felállítására a volt kaszárnya előtti téren, az 1848-49-es szabadságharc és az I., illetve II. világháború kézdivásárhelyi hőseinek emlékére. A nyár folyamán elbírált tizenkét beérkezett pályamunka szerzői közül az első díjat megosztva Bocskai Vincze és Jecza Péter szobrászművészek kapták. Az ősz folyamán megkezdődik az emlékmű kivitelezése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 27., 1100. sz./

1997. augusztus 27.

Csató Béla főesperes plébános 1992-ben került Marosvásárhelyre. Elmondta, hogy három éve kezdték el a városban a Katolikus Ifjúsági Központ építését azzal a szándékkal, hogy legyen olyan kulturális, szellemi központ, amely segít megtartani a magyarságnak a városban ma még 54 %-os arányát. Az épület 60 százalékig készen van, se az összegyűjtött pénz elfogyott. Csató Béla Kecskemétre utazott, mert itt létrehozták a Deus Providebit Alapítványt, amely eddig egymillió forintot gyűjtött össze a marosvásárhelyi központra. Magyar magánvállakozók mintegy ötmillió forint értékű anyagot ajánlottak fel, ezt egy kamion viszi Marosvásárhelyre. /Népszabadság, aug. 27./

1997. augusztus 27.

Aug. 26-27-én tartotta kétnapos tanácskozását a Nemzetközi Hungarológiai Központ Budapesten, melyen elsősorban az imázskutatással foglalkoztak. A központ igazgatója, Tverdota György elmondta, hogy a kutatók - az előző kormány intenzív imázsépítő törekvései és a jelenlegi kormány visszafogottabb próbálkozásai ellenére - nem tapasztalják a pozitív Magyarország-kép kirajzolódását. Biztató viszont, hogy Nyugat-Európában és Amerikában nőtt az érdeklődés hazánk iránt. Jelenleg a világ 24 országának 36 egyetemén dolgozik magyar vendégoktató az NHK szervezésében, s további 25 külföldi intézményről tudható, hogy foglalkozik hungarológiai kutatással. A nagyvilágban a hungarológiát hallgatók száma 2000 és 4000 között van. /Népszabadság, aug. 27./

1997. augusztus 23.

Néhány napja Nagysármáson felavatták Ion Antonescu szobrát, erről nem számolt be a rádió, a tévé, de a lapok sem írtak róla, kivéve a marosvásárhelyi sajtót. Antonescu marsall rehabilitálása már Ceausescu idején megkezdődött. Rontaná a szoboravatás hangulatát annak elmondása, hogy Antonescu Hitlerék előtt kiagyalta a "zsidókérdés végleges megoldásának módját". A kérdés szakavatott kutatója, Benjamin Lya történész által összeállított dokumentumkötet 624 oldalon tette hozzáférhetővé az 1940-1944 között a zsidókérdéssel foglalkozó minisztertanácsi ülések jegyzőkönyveit, határozatokat, jelentéseket és tanulmányokat. A marsallnak a harmadik szobrát állították fel és az elsőt Erdélyben, írta Tibori Szabó Zoltán. Maga Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szentelte fel a szobrot, annak ellenére, hogy a román fasizmus áldozatainak száma a 270 ezer főt meghaladta. Antonescu 1941. szept. 6-án a minisztertanács ülésén kifejtette céljait: azért harcol, hogy "Besszarábiából és Bukovinából kitakarítsam a zsidókat és a szlávokat". /Tibori Szabó Zoltán: Antonescu szobrára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Helyesbíteni kell a cikk állítását, mert Erdélyben már avattak Antonescu szobrot. Romániában az elsőt 1993. okt. 22-én állították fel, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt. Erdélyben először Lugoson avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított. A következőt 1994 júniusában Karánsebesen, a negyediket 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avatták - katonai tiszteletadással. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írta Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 30./ Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen is szobrot akartak emelni Antonescunak, de azt a magyar polgármester megakadályozta. Gheorghe Funar már 1993-ban akart Antonescu-szobrot akar állíttatni Kolozsváron, makettjét kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./

1997. augusztus 24.

Aug. 24-én ünnepelték a szászcsávási /Maros megye/ kórus alapításának 160. évfordulóját.Az ünnepi istentisztelet keretében felszentelték a szászcsávási kórus új zászlaját, majd a helyi iskola udvarán kórushangversenyre került sor, amelyen fellépett a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egyesület vegyeskórusa /karnagy: Iszlai László/, a székelyudvarhelyi vegyeskórus /karnagy Bán Péter/, a magyarsárosi vegyeskórus /karnagy Iszlai László/ és végül az ünneplő szászcsávási férfikar és vegyeskar, Dézsi Ferenc vezényletével. Az ünnepség keretében a vendégkórusok elnökei üdvözölték az ünnepelteket, majd díszoklevelet és ajándékokat nyújtottak át - többek között - a hajdúszoboszlói testvérkórus karnagya és Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke. Dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és az EMKE ügyvezető elnöke átadta az EMKE országos elnöksége díszoklevelét és közvetítette az RMDSZ országos vezetősége, személyesen Markó Béla szövetségi elnök jókívánságait. Jelenlétükkel megtisztelték az eseményt Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, dr. Kakassy Sándor és Kerekes Károly, Maros megyei képviselők, Laskay Sándor, az ÜE Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának művelődési előadója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 25., 1098. sz./

1997. augusztus 26.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület, valamint a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság aug. 11-17-e között Árpádon, a Beöthy-kastélyban rendezte meg hatodik honismereti táborát. Az Illyés Alapítvány segítséget nyújtott a táborozáshoz, az élelemről Tempfli József megyéspüspök és az árpádiak gondoskodtak. Délutánonként előadások hangzottak el, az előadók között volt Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ tanár, közíró és Dukrét Géza. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-115




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998