Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 407 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-407
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. szeptember 30.

A szept. 15-24. között tartott 104. Budapesti Nemzetközi Vásáron megrendezték a Magyar Világ 2000 kiállítást és kulturális programsorozatot, amelyen az anyaország határain túlról érkezett 110 vállalkozó és művész számára biztosítottak lehetőséget termékeik, alkotásaik, törekvéseik, véleményük bemutatására. Erdélyből a Farkas Mária vezette kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége, a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi vállalkozásfejlesztési központok szervezésében negyvenen jutottak ingyenes kiállítási lehetőséghez. /Erdélyi kiállítók a millenniumi BNV-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. szeptember 29.

Szabó Tibor, a HTMH elnöke szept. 27-én Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mostanra érett be a hivatal vezetőinek tavalyi döntése, miszerint minden vonatkozásban meg kell újítani a szakmai és politikai körök, illetve a közvélemény tájékoztatását. Ez alkalomból bemutatták a sajtó képviselőinek a HTMH megjelentetett kiadványait. Heti rendszerességgel jelenik meg a HTMH - Observer című kiadványa, és most már terjesztik a HTMH - Civil Régiók füzeteket is, amely havonta tájékoztat a határon túli magyar civil közösségek eseményeiről. Új fejlemény, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Távirati Iroda közötti megállapodás eredményeként ez év szeptemberétől közös gondozásában jelenik meg az MTI internetes honlapjának Magyarság elnevezésű rovata. /Megújuló tájékoztatás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Iván Károly, a HTMH Sajtó- és dokumentációs osztályának referense vezette föl a témát, a hivatal elnöke pedig röviden áttekintette az eddigi kiadványok alakulását és szerepét, külön kiemelve az eseményen megjelent Lábody László érdemeit e területen, hiszen az intézmény egykori vezető munkatársaként ő kezdeményezte ezt a fajta információs tevékenységet. Megújult a hivatal internetes honlapja is, melyre az aktuális információk, felhívások, cikkek és interjúk kerülnek fel (www.htmh.hu). A honlapon szerepelnek a rendszeres kiadványok is, emellett eseménynaptár, amelyben megtalálhatóak a határon túli magyarsággal kapcsolatos hírek, a határon túli magyar szervezetek és a kapcsolódó weboldalak folyamatosan bővülő listája. Külön figyelmet érdemel a kronológia rovat, amely immár több mint egy évtizedes visszatekintéssel naprakészen dolgozza fel a Magyarország határain túl élő nemzeti közösségek életét alapvetően befolyásoló eseményeket. Elkészültek az új országjelentések is, amelyek immár a szomszédos országokról, illetve azok magyar nemzeti közösségeiről adnak tájékoztatást. E kiadványokat évente időszerűsítik tartalmi szempontból, de Szabó Tibor elmondta, ha olyan fontos események történnek valamelyik államban, hogy az gyorsabb frissítést indokol, azt is végrehajtják. Az országjelentések történelmi áttekintéssel kezdődnek, majd az adott államban élő magyar kisebbség helyzetének bemutatására, a demográfiai adatokra, a jogi és gazdasági környezetre, a magyar közösség érdekképviseleti lehetőségeire, az önkormányzatok működésére, az egyházi intézményekre, a civil szervezetekre koncentrálnak. - A HTMH elnöke kifejtette, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény (az ún. státustörvény) tervezete pillanatnyilag közigazgatási egyeztetés előtt áll, és reményeik szerint a Magyar Állandó Értekezlet késő ősszel, kora télen sorra kerülő ülésén már kodifikált állapotban kerülhet vitára. Elhangzott még, hogy a HTMH hivatalos úton nem kapta meg a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott törvényjavaslatot a külhoni állampolgárságra vonatkozóan, de informális csatornákon természetesen hozzájutott, és ismeri a tartalmát. /Wagner István: HTMH-sajtótájékoztató Budapesten a Hivatal új kiadványairól. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

2000. szeptember 29.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Vargyas múltját, történelmét, jelentős szülöttjeit bemutató kis kötet. Kisgyörgy Zoltán a vargyasi kistáj földrajzi viszonyairól ír a kiadványban, Farkas Ferenc Vargyas múltjába kalauzolja el olvasóit. Andorkó Ferenc a vargyasi unitásius egyházközség történetét eleveníti fel. Molnár E. Zsuzsa a vargyasi Borbárt Károly Általános Iskola történetét mutatja be, egyúttal a névadó Borbárt Károly (1931-1980) történész életútját is ismerteti. Ilkei Ferenc Vargyas mai helyzetét vázolta föl A kis kötet függelékeke a Vargyassal foglalkozó válogatott bibliográfia, mely Kisgyörgy Zoltán helytörténeti tudását dicséri. Sorozatában a székelyudvarhelyi kiadó a továbbiakban Énlaka, Fiatfalva, Siménfalva, Városfalva, Székelyszentmihály, Magyarsáros településeket kívánja bemutatni. /A Falufüzetek újabb kiadványa: Vargyas. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Szept. 27-én tartották az ünnepi évadnyitó előadást Aradon, a Kölcsey Diákszínpadon. Szokás szerint a Gyermekszínpad kezdte egy XIII. századi misztériumjátékkal. Az Ádám-játékot először mutatták be Aradon. Az Ifjúsági Színpad bemutatta Pávai Gyula A fák lábon alszanak című darabját. /Januárban tíz éves a Kölcsey Diákszínpad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Húsz esztendeje, 1980. szeptember 29-én hunyt el Márton Áron erdélyi római katolikus püspök, jelentős hitszónok, egyházi és neveléstudományi író. Életrajzírója, székely földije, Domokos Pál Péter Erdély történelmi nagyjai közé sorolja: "Kivételes nehéz időkben került magas méltóságba - írja -, megpróbáltatás, meghurcolás lett osztályrésze. Püspöksége idején tizenhat esztendőt töltött tömlöcben és házi őrizetben, s mégis, az elzártságból, elszigeteltségből is sugárzó erővel hatott szilárdsága, tántorítatlan hite. A nevével eggyé vált emberi és egyházfői nagyság tartást és erőt adott és ad máig minden magyar embernek." Márton Áron alakját Venczel Árpád és Szervátiusz Tibor kisplasztikában, Nagy Imre számos ceruzarajzban örökítette meg; 1990 után több szobrát is felállították - elsősorban Székelyföldön. Ezekből most két csíkszeredai alkotást mutatunk be; a nevét viselő gimnázium homlokzata előtt álló mellszobrot (készítette Bodó Levente 1997-ben) és a csíkszeredai római katolikus plébánia utcai homlokzatán levő emléktábla portréját (Pálffy Árpád készítette 1996-ban). A gimnázium előtti mellszobor talapzatán kis réztábla említi a szobor egyik fő támogatójának nevét: Iskolámnak köszönettel, édesanyám tiszteletére 1997. Dr. Gaál Zakariás. Az emléktábla portréja alatt pedig az alábbi szöveg olvasható: Csíki híveit látogatva többször e plébánián szállt meg Márton Áron püspök. Emlékezetül születése 100. évfordulóján. Csíkszeredai hívei. 1996. /Márton Áron püspök csíkszeredai szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Az Academia Civica Alapítvány összegyűjti mindazon személyek nevét, akik a kommunizmus áldozatai voltak. Az alapítvány az RMDSZ-hez fordult, hogy adatbázisát egészítse ki azon magyar nemzetiségű polgárok nevével, akiket politikai okok miatt végeztek ki. A területi szervezeteknél jelentkezhetnek mindazok, akik információval, netán kész névjegyzékkel szolgálhatnak. /A kommunizmus áldozatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Szept. 27-én első ízben találkoztak a szatmárnémeti magyar ifjúsági szervezetek vezetői. A több mint kétórás megbeszélésen részt vett Ilyés Gyula alpolgármester, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke, Popomajer Helga, Uglár Zsolt, Kereskényi Gábor a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK), Délczeg Csongor, Kovács Máté, Polner Zoltán a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), Balogh Barna, Gózner Enikő, Lázin Sándor a Hám János Diáktanács, Kása János, Löchli István, Simon Levente a Református Diákok Turisztikai Klubja (RDTK), Kánya László a Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ), Gál Eszter, Szilágyi Ágota a Kölcsey Ferenc Diákszervezet (KÖFEDISZ), Szodoray-Parádi Ákos az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), Pataki Csaba az Identitás Alapítvány, valamint Juhász Károly a szatmárhegyi MIK képviseletében. A fiatalok egyetértettek egy középtávú ifjúsági stratégia szükségességében. Ennek részleteit együttesen kell kidolgozni. A fiatalok úgy vélik, fontos lenne minél több közös kulturális, szabadidős- és sportrendezvényt szervezni, közös pályázatokat készíteni, valamint az RMDSZ választási kampányában részt venni. /Ifjúsági szervezetek kerekasztala. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./

2000. szeptember 29.

A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) 7 évvel ezelőtt végzett felmérése után Budapest V. kerületének önkormányzata úgy döntött, hogy pénzzel is támogatja Énlaka falu műemlékházainak megmentését. Albert Homonnai Márton, /Csíkszereda/ építész vezetésével hatvannyolc ház felújítását és megőrzését vállalták fel. Egy másik falumentő akció még a múlt rezsimben beindult azáltal, hogy egy dél-angliai település, Bodenhaim örökbe fogadta Énlakát. Azóta évről évre visszatérnek az angolok. Támogatásukkal gyümölcsöst létesítenek: olyan kertet, falumúzeumot, ahol a településen eddig ismert, mind az 51 fellelhető almafajta megtalálható lesz. A múlt hétvégi falutalálkozóra több mint 200 elszármazott tért haza Énlakára. Karsai Károly Budapest V. kerületének polgármestere átnyújtotta a millenniumi emlékzászlót a település képviselőinek. Ugyancsak felavatták azt a kopjafát a templomkertben, melyet Szávai Márton tanító faragott. /Kristó Tibor: Állj a pusztulásnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Mi lesz a csángókkal, mit tehetünk az ügyben mi, csíkiak? - tette fel a kérdést Szondy Zoltán, a lap munkatársa. Szerinte Csíkból nem tehetnek semmit a magyar nyelvű oktatásért, "hiszen erre semmi, de semmi jogunk nincs." Mi lesz a csángókkal? Az RMDSZ-nek fontosabb dolgai is vannak, tette hozzá az újságíró ironikusan: előválasztások dúltak, a csúcsvezetés és a csúcsellenzék dermedten várta egy bizonyos Verestóy-Kolumbán affér végét.. Azonban dolgozni kell, a csángókért is, ha erre éppen akad idő és alkalom. /Szondy Zoltán: De mi lesz a csángókkal? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Szept. 29-én kezdődik a Kézdivásárhelyi Sokadalom. A sokadalmak fontos tartozéka az árukínálatban gazdag sátorerdők felállítása. Sor kerül az Ezer év Európában tudományos ülésszakra is. /(Flóra Gábor): Kézdivásárhely sokadalma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szept. 29-én nyílik az Őszi Sokadalom keretében, a Céhtörténeti Múzeumban /Kézdivásárhely/ a 70. évét betöltött Kosztándi Jenő festőművész tárlata. /Kosztándi-képek a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 29. - 39. sz./

2000. szeptember 29.

Arad megye iskoláiban idén 198 első osztályos magyar kisdiákot köszönthettek. Ez 51-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb létszámcsökkenés az Arad városi iskoláknál tapasztalható, de idén nem iratkozott magyar első osztályba egyetlen gyermek sem Simándon és Nagylakon. A kisvarjasi elemi iskola Nagyvarjasra ment át, mert ott nagyobb volt idén a gyermeklétszám. Teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás Németszentpéteren, ahol csak egyetlen harmadikos maradt. /Új tanév - új reménységek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Változások lesznek a Román Televízió kolozsvári területi stúdiójából sugárzott magyar nyelvű adásban, tájékoztatott Bardocz Sándor, a magyar szerkesztőség vezetője, aki júliusban vette át e feladatkört, az igazgatói tisztséget az adások 1989 utáni újraindítása óta ellátó, az idén leköszönő Csép Sándortól. Az októbertől újrakezdődő adások dinamikusabbak lesznek. Minden szerdán az egyes műsoron 10 óra 20 perctől ötven percig lesz hírműsor, továbbá aktuális riport (október 4-én Cserehátról és a székelyföldi ortodox egyháznak szánt állami befektetésekről lesz szó). Szintén szerdánként jelentkezik majd az élőben közvetített Törzsasztal. A művelődési hírek, beszámolók sem maradnak el. Szombatonként a kettes műsoron jelentkeznek 8 óra 35 perctől, 45 perces műsorral. Októbertől 10 perccel növekszik a kolozsvári stúdió magyar adásának műsorideje, amely talán kevésnek tűnhet, ám ha tekintetbe vesszük, hogy a műsoridő 1990 óta, fokozatosan csökkent, ez a többlet mindenképpen nyereségként könyvelhető el. /Kerekes Edit: Szombatonként ébredjünk a Kolozsvári Televízióval. Októbertől több élő magyar adás a Donát úti stúdióból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Balázs Ildikó tanárnő, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatója nyugdíjba vonult. 1966-ban szerezte Először Bánffyhunyadra kellett ingáznia, román tagozaton kellett tanítania. 1978-ban tudott visszajönni Kolozsvárra, ahol négy iskolában kellett tanítania. 1987-ben került a Báthoryba. 1993-ban választották meg igazgatónak a kollégák. Legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy sikerült az iskola nevének hivatalossá tétele. Nyugdíjasként tovább tanít. /Szabó Csaba: /Nyugdíjba vonult Balázs Ildikó tanárnő. Akkor mondok végleg búcsút, amikor még visszasírnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Folytatódik Kolozsváron a kisebbségi színházak fesztiválja. Fellépett az olaszországi Bolzano város német nyelvű színháza. Az Állami Magyar Színházban a szekszárdi Deutsche Bühne színház vendégszerepelt. /Nánó Csaba: ETHNOS 2000. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. szeptember 29.

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

2000. szeptember 29.

A külhoni magyar állampolgárság megadását a Független Kisgazdapárt a magyarság minimális jogai biztosításának tekintené, és ennek elérése érdekében minden erejét mozgósítja - jelentette ki Torgyán József pártelnök-miniszter a Magyarok Világszövetsége budapesti székházában folytatott megbeszélését követően. "Nincs a földön még egy olyan nép, mint a magyar, amelynek a jogfosztása Trianonban bekövetkezett. Egy kollektív jogfosztásról, kollektív bűnösség felállításáról van szó, holott a középkortól kezdve már nincs olyan civilizált országa a földnek, ahol az ilyen kollektív jogfosztást elismernék, ami a magyaroknál az állampolgárságtól való megfosztást is jelentette" - hangoztatta Torgyán József. - Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke közölte: a világszövetség üdvözli az RMDSZ azon döntését, hogy a helyi RMDSZ-szervezetek gyűjtsenek támogató aláírásokat a külhoni magyar állampolgárság létrehozásához. /Patrubány üdvözölte az RMDSZ-döntést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Sepsiszentgyörgyön Domokos Ernő igazgató megnyitotta a 2000-2001-es egyetemi tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A köszöntő szavak immár három fakultás diákjaihoz szóltak, a menedzsment, közigazgatás és tanítóképző hallgatóihoz, románul és magyarul. A kollégium igazgatója beszámolt arról, hogy a három éve működő háromszéki kollégium diákjainak száma megtízszereződött, mára elérte az ötszázat, míg a tanárok száma kettőről negyvenre emelkedett. Ugyanakkor tízezer szakkönyvet számláló könyvtárral, jól felszerelt informatika-laborral rendelkeznek, idén pedig beindulhat a kutatás is. A kampusz tervei nemsokára véglegesítődnek, és már az idén remélhetőleg nekikezdhetnek az építésnek. A megye prefektusa, Gheorghe Tatu, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, valamint két egyetemi hallgató üdvözölte a színház nagytermét megtöltő hallgatóságot. /Ünnepélyes kollégiumi évnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2000. szeptember 29.

Rövid időn belül másodszor kényszerült nyilvános magyarázkodásra Theodor Stolojan, az Nemzeti Liberális Párt államfőjelöltje a "magyar kérdés" miatt. Először augusztus közepén került nehéz helyzetbe, amikor a román diaszpóra számára szervezett nyári tábor résztvevőivel találkozott Csíkszeredában. Itt azt mondta, hogy hasznosnak tartaná, ha a nagy többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében élő románok megtanulnának magyarul. A román nacionalista sajtó felzúdulásának hatására Stolojan azonnal szükségesnek tartotta külön sajtónyilatkozatban kijelenteni: a magyar kormánytól elvárható lenne, hogy olyan sok jogot biztosítsanak a magyarországi románságnak, mint amennyit Romániában a magyarok élveznek. A napokban zárult erdélyi kampánykörútján úgy fogalmazott: nem ellenezné a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását Romániában. A Marosvásárhelyen tett kijelentéseit Kolozsváron hiába helyesbítette, hogy félreértették szavait: neki az ellen nincs kifogása, hogy a magyarok magánegyetemet hozzanak létre maguknak, a román állami oktatásban az egyedüli üdvözítő modell a "multikulturalitás", különben sincs pénz annyi állami egyetemre, a román nacionalista sajtó fejére olvasta nyilatkozatát. Az MTI kommentárja szerint ez mutatja, hogy a mostani romániai elnökválasztáson minden esélyes jelölt számára nehéz lecke lesz a "magyar kérdés". A magyarokat és az RMDSZ-t meg kell nyerni - ez a mostani romániai választások egyik alapvető parancsa. A jelölteknek azonban természetesen a román szavazatokra is nagyon kell figyelniük. /Nehéz lecke a "magyar kérdés" Stolojant "lepontozta" a román nacionalista sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. szeptember 28.

A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, valamint a Preventio Egészségvédelmi Társaság gondozásában megjelent az Életmód - egészség című tanulmánykötet, melynek anyagát a tavaly Szentegyházán megszervezett népfőiskolán elhangzott előadásokból állította össze dr. Ábrám Zoltán szerkesztő. A témakörrel foglalkozó szakemberek írásai főként a székelyföldi életvitel és egészségvédelem sajátos kérdéseit dolgozzák fel. /Életmód - egészség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2000. szeptember 29.

Elkészült a román diaszpóratörvény tervezete. A tervezet kidolgozásában részt vevő RMDSZ-képviselő, Szilágyi Zsolt úgy véli: a majdani törvény egyaránt ösztönözni fogja Románia euroatlanti csatlakozását és a nemzeti integrációt. A tervezet készítői pozitív példának tartják a magyar státustörvényt. A tervezet a Határon Túli Románok Nemzeti Tanácsát kívánja létrehozni mint olyan legitim testületet. Az elképzelés szerint a határon túl működő románok szervezetei belső választások vagy delegáció útján létrehoznák a Románok Nemzeti Tanácsát, amelynek konzultatív jogköre volna a határon túl élő románok helyzetét befolyásoló törvények kapcsán. Szilágyi elmondta: javasolták, hogy ne csak a román etnikumúakra vonatkozzon ez a törvény. A Ciorbea-kormány megalakulásakor, Adrian Severin külügyminisztersége idején például vízumdíj-mentességet élveztek a Romániából elszármazott külföldiek. De a határátlépésnél csak a román etnikumúakra, illetve azokra alkalmazták, akiknek román hangzású nevük volt. A diaszpóratörvény esetében ezt szeretnék kivédeni. A tervezet nem foglalkozik a külföldön élő román személyeknek biztosított jogokkal, az állampolgársággal, a betegbiztosítással, adózással, a választójoggal. /Gál Mária: Elkészült a román diaszpóratörvény tervezete. A parlament figyelmében a nemzeti integráció - példaértékűnek tartják a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. szeptember 28.

Kolozsváron szept. 26-án Dávid Gyula mutatta be Nagy Sándor A regáti magyarság (eredetileg A regáti kérdés) című könyvét, mely a soproni Bethlen Gábor Könyvek és a kolozsvári Diaszpóra Könyvek kiadásában Vetési László és Albert Tibor közreműködésével az idei budapesti ünnepi könyvhétre jelent meg. A két világháború között tizenöt évet Bukarestben szolgált református lelkipásztor a Regátban élő magyarság beolvadásáról szerzett tapasztalatait vetette papírra, melyet most Svájcban élő fia, Nagy Csaba készített elő a kiadásra. A könyv olyan kérdéssel foglalkozik, amely a romániai magyarság ötven százalékára nézve, sajnos, ma is aktuális. Dávid Gyula kifejezte reményét, hogy a kiadvány mai gondolkodásunk egyik alapkövévé válik. Vetési László tiszteletes hangsúlyozta, hogy a könyv tartalma napjainkban teljesen aktuális. A regáti szórványmagyarok helyzetének egyik legsúlyosabb oka a tömbmagyarság részéről megnyilvánuló közöny. A teológiai hallgatókkal végzett mentő szándékú kutatómunka során gyakran fogadják őket ezzel a tragikus tőmondattal: "Későn jöttetek". A bemutatón jelen levő Nagy Csaba méltatta édesapja odaadó missziós munkáját, melynek során híveinek nőszövetséget, cserkészszövetséget, dalkört, szakiskolát, Kós Ferenc közművelődési kört és egyebeket szervezett, három templomot épített, egyházi szórványújságot szerkesztett. Nagy Sándor Erdélyben született, 1925 és 1941 között szolgált Bukarestben, ahonnan a vasgárdisták vérengzése elől Budapestre menekült. A háború befejeztével menekülőkkel együtt került Nyugat-Európába, majd Amerikába, ahol 1954-ben hunyt el. Életútja példaértékű lehetne sok mai közösségi hivatást vállaló erdélyi magyar számára. /Ördög I. Béla: Regáti magyar útjelző. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2000. szeptember 28.

Szept. 27-én Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Gally Katalin festőművész kiállítása. Gally Katalin 1965-ben végezte a Pedagógiai Főiskola képzőművész szakát, s bár munkáival rendszeresen jelentkezett különféle csoportos kiállításokon, első kolozsvári egyéni tárlatára mindössze 1986-ban került sor. Gally Katalin közben ugyanis hallássérült gyermeket tanított. /Németh Júlia: A csend világa. Gally Katalin kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2000. szeptember 28.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Magyar Kollégium (Budapest) szervezésében Kárpát-medencei turnéra indult szeptember 7-én, s most visszaérkezett a megyeszékhelyre. Körútjuk során meglátogatták a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit (Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna); műsorukon a magyarság táncai, dalai szerepeltek eredeti és feldolgozott formában. /Hazaérkeztek Kárpát-medencei turnéjukról a csíkszeredai táncosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./ Ötezer kilométer megtétele után tartották meg szept. 27-én Csíkszeredán a Hargita 2000 nevet viselő turné záróelőadását. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes az elmúlt hetekben hét országban tizennégy előadást tartott. Az együttes tagjai turnéjuk során bár jelképesen, megpróbálták összefogni a Kárpát-medence magyar lakosságát. Budapesten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mintegy ezerhatszáz fős közönség előtt lépett fel. Zentán az együttes több mint ötezres közönség előtt mutathatta be előadását, szabadtéri színpadon. Nagy élményt jelentett a táncosoknak, hogy felkeresték a vereckei hágót és itt is elhangzottak a székely és a magyar himnusz dallamai. A koszorúzások során az egyetlen incidensre Kolozsvárott került sor, amikor a Mátyás király szülőházánál koszorúzott az együttes. Itt az épület gondnoka bejelentette az együttes tagjainak, hogy nem szabad koszorúzniuk. Ennek ellenére elhelyezték a koszorút, amit aztán rövid időn belül ismeretlen egyének el is távolítottak. A koszorút azonban az együttes végül is visszakapta: az esti előadás során a színpadra felvitte egy lelkes néző, aki vissza tudta ezt szerezni. A csíkszeredai záró előadást megelőzően az együttes tagjai a csíksomlyói Domokos Pál Péter szobornál koszorúztak, majd a kegytemplomban hálaadásképpen imádkoztak a sikeres turné után. /(Daczó Dénes): Befejeződött a hét országra szóló turné. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2000. szeptember 28.

Ion Iliescu Brüsszelben járt. Látogatása után Günter Verheugen kijelentette, hogy az EU elégedett a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /PDSR/ kormányzási programjával, mely reális és egybeesik az ET elveivel - írta a Curierul National. /Ion Iliescu Brüsszelben járt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 28./

2000. szeptember 28.

Az RMDSZ szenátorai okt. 2-i frakcióülésükön, napirendre kerülése előtt döntenek majd arról, hogy támogatják-e továbbra is jelenlegi formájában az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ vitatja a 16. szakaszt, mely szerint mindazokat az ingatlanokat, amelyekben közjót szolgáló intézmények működnek, nem adják vissza volt tulajdonosaiknak, csupán kártérítést ítélnek meg, az ingatlan pedig továbbra is az állam tulajdonában marad. Mindez a restitució elvének a megcsorbítását jelenti. /Jelenlegi formájában az ingatlantörvény csorbítja a restituciót - nyilatkozta Szabó Károly szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ országos vezetőségének szept. 27-i bukaresti sajtóértekezletén ismertetett álláspont szerint az államosított ingatlanok törvénytervezete elfogadhatatlan a szövetség számára. /Elfogadhatatlan az RMDSZ számára az ingatlantörvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2000. szeptember 28.

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke cáfolta a Ziuában megjelenő sajtókommentárt, amely azt sugallta, hogy a "radikális" megnyilvánulásairól közismert, és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét támogató Kolozs és a Maros megyei szervezet szándékosan késlelteti a Frunda György államfői jelölését szolgáló aláírásgyűjtés megszervezését. /Papp Annamária: Kolozs megye nem bojkottálja a Frunda-aláírásgyűjtést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2000. szeptember 27.

A hét végén Barót rendezte meg a Baróti Napokat. Művészegyüttesek színvonalas előadásai mellett sajtótörténeti esemény, hogy megjelent Baróton az Erdővidéki Lapok folyóirat első száma. Megnyitották Varga Béla fotókiállítását. Az ünnepségeken megjelentek a tájegység és a testvértelepülések polgármesterei is. /Baróti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2000. szeptember 27.

Marosvásárhelyen megnyílt Kali József kisplasztikáit és Pakuts Dezső bemutató kiállítás. /Kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2000. szeptember 28.

Romániának módosítania kell alkotmányát az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt - jelentette ki Aurel-Ciobanu Dordea, Románia csatlakozási főtárgyalója. Az alkotmányból törölni kell azt a rendelkezést, amely szerint törvényeket csak a parlament hozhat. A parlament mellett el kell ismerni az Európai Unió intézményeinek törvényhozói tevékenységét is, azaz Romániának el kell fogadnia, hogy szuverenitásának gyakorlását bizonyos kérdésekben megosztja az unió többi államával. Az ország alaptörvényében is rögzíteni kell, hogy az EU-országok állampolgárainak joguk van földet vásárolni Romániában. Ugyancsak az alkotmányban kell rögzíteni, hogy a helyi választások esetében a román állampolgárok mellett az EU-országok állampolgárai is választók, illetve választhatók lesznek, bizonyos közszolgálati tisztségeket az EU-országok állampolgárai is betölthetnek. /Romániának módosítania kell alkotmányát az uniós csatlakozás előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-407




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998