A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt új együttműködési megállapodás leginkább egy mini kormányprogramnak tűnik, nem csak a politikai együttműködés tervének - írta jan. 31-i kommentárjában az Adevarul című napilap. A megállapodással az RMDSZ a kormányon lévő szociáldemokraták szövetségese lett. Adrian Nastase kisebbségi kormányából az egyezménynek köszönhetően a törvényhozás mindkét házában kényelmes többséggel rendelkező kabinet lett. A kommentár szerint a megállapodással az RMDSZ "jelentős revansot vett azért a vereségért, amelyet Orbán Viktor csapatával együtt szenvedett el a magyar igazolványok ügyében". A budapesti imperialista kísérletek ellen tett határozott bukaresti lépések óriási mértékben visszakozásra késztették a magyar kormányt és romániai üzenetközvetítőit. A magyar igazolvány a jelenlegi formájában egyszerű fecni a jó magyarság igazolására— hangsúlyozta a kommentár. /Mini kormányprogramnak tűnik a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 1.
A jövő héten esedékes a minősített államtitok védelméről szóló törvénytervezet végleges megszavazása a képviselőházban, nyilatkozta Toró T. Tibor, a képviselőház nemzetvédelmi bizottságának tagja. A nemzetbiztonságot veszélyeztető államtitoknak minősítették az államvédelemre, hadászatra (térképek, kodifikációs rendszerek), külföldi és belföldi hírszerzésre, tudományos kutatásokra, a Nemzeti Bank adataira stb. vonatkozó információkat, amelyek terjesztéséért bűnvádi eljárás indítható. A hivatali titok a különböző hivatalok és cégek értékeit veszélyeztető adatait jelenti. A képviselő hangsúlyozta: az RMDSZ-frakció megszavazza a törvénytervezetet annak ellenére, hogy néhány módosító indítványát elvetette a szakbizottság, valamint a plénum. Toró ezt a változatot sokkal jobbnak tartja, mint a kormány által annak idején kibocsátott rendeletet, mivel szerinte sikerült pozitív irányba elmozdítani a törvényt. A Demokrata Párt szerint, a törvénytervezet megszegi a nemzetközi normákat, valamint meghiúsíthatja Románia NATO-csatlakozási esélyeit. /Borbély Tamás: Végső szavazás előtt a titokvédelmi törvénytervezet. Az RMDSZ fenntartásokkal megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 1.
Jan. 31-én Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő a Magyarországra utazó román állampolgárok egészségügyi biztosítási kötelezettségéről tartott sajtóértekezletet a képviselőházban. A politikus ismertette az újságírókkal a román–magyar átkelőhelyeken fennálló helyzetet, és közölte: annak ellenére, hogy a román és a magyar állam között 1961-től érvényben van egy, a szociális és egészségügyi biztosításokra vonatkozó kölcsönös egyezmény, a Magyarországra utazó román állampolgárokkal szemben a 144/2001-es sürgősségi kormányrendelet előírásait alkalmazzák. Kerekes a kormányhoz intézett utóbbi levelében javasolta a kormányrendelet módosítását, amely külön szabályozza, hogy azokba az államokba utazó román állampolgárok, amelyekkel szemben Romániának erre vonatkozó érvényben lévő egyezménye létezik, mentesüljenek a kormányrendelet előírásai alól. A képviselő ugyanakkor azt is számon kérte, hogy ki és miként fogja kárpótolni azokat a román állampolgárokat, akik a kormányrendelet értelmében - de Magyarországra utazva - már kifizették az egészségügyi biztosítást. Az egészségügyi biztosítás eltörlését kéri Kerekes Károly képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 1.
Románia cáfolta, hogy akadályozná a magyar búzaimportot az új licenckövetelmények ürügyén, kitartva amellett, hogy nincsenek korlátozások, mióta a múlt évben a minőségi ellenőrzéseket felszámolta. Jan. 28-án a magyar külügyminisztérium közleményben jelezte: elfogadhatatlannak tartja a román kormánynak azt a döntését, miszerint jan. 17-től a búza- és a lisztbevitelére engedélyezési eljárást vezetett be. A magyar külügyi tárca szerint a román intézkedés teljes mértékben ellentétes a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet engedélyezési megállapodásában foglaltakkal. A román mezőgazdasági minisztérium szerint ugyanakkor a hazai kereskedelmi szabályozások teljes mértékben megfelelnek a WTO normáinak. Mihai Lungu mezőgazdasági államtitkár kijelentette: nincs miről vitázni, bármilyen búza, bárhonnan szabadon bekerülhet Romániába. A tavalyi jelentős búzatermés után Magyarország még több mint 500 ezer tonnát tervez külföldi piacon elhelyezni. Romániában tavaly 7,83 millió tonnás termése után 1,0-1,5 millió tonna többlet keletkezett exportra. /Cáfolják a magyar búza- és lisztbehozatali aggályokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 1.
Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./
2002. február 1.
Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan jan. 28-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az általa irányított intézményen belül létrejött egy bizottság, amelynek feladata a státustörvény gyakorlatba ültetésének, illetve a magyar–román egyezmény tiszteletben tartásának felügyelete. Arra a kérdésre, hogy konkrétan miből is áll majd a tevékenységük, Vasile Soporan csak annyit válaszolt, hogy a kolozsvári RMDSZ-székház megfigyelése. A kincses város szövetségi székházában létesített információs irodát éjjel-nappal katonák, rendőrök és a Romániai Hírszerző Szolgálat /SRI/ emberei figyelik. /Éjjel-nappal figyelik a székházat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./
2002. február 1.
Az Udvarhelyszéki RMDSZ közleményben kelt vezetője, Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Verestóy Attila szenátor védelmébe. A szenátor azt nyilatkozta, hogy nem váltja ki a magyarigazolványt: "..nem vagyok rászorulva azokra a kedvezményekre, amelyeket ez a törvény biztosít. Inkább azok igényeljék, akiknek valóban szükségük van erre, vagyis a diákok, pedagógusok, nyugdíjasok..." Ezen nyilatkozata miatt támadta Verestóyt az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja. Közleményükben Verestóy Attila leváltását követelték: "A magyarigazolvány kiváltása nem gazdasági rászorultság kérdése, hanem az egész nemzettel való azonosulásé". A nyilatkozatot aláírók szerint a kedvezménytörvényben az egész magyar nemzet egységesítő erejét látják. – Saját szervezete viszont védelmezte vezetőjét, Verestóyt. /Az Udvarhelyszéki RMDSZ sajtóirodája: Közlemény. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./
2002. február 1.
Ismét beindult Szatmárnémetiben az Ezüstkalászos Gazda tanfolyam. Ezúttal 44 mezőgazdász ült iskolapadba, hogy kibővítse ismereteit. A záróvizsga márc. 22-én lesz. /Ismét Ezüstkalászos Gazda-tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2002. február 1.
Arad és Gyula testvérvárosok. Az Aradon és Gyulán évek óta megrendezett Kézfogások rendezvény idei témája: Önkormányzatok az Európa Uniós integrációs folyamatban. A mindkét városban sorra kerülő találkozón műemlékvédelem, építkezési, tájrendezési, környezetesztétikai témákról lesz szó.A szegedi színházzal már megbeszéltek egy aradi vendégjátékot. Eurorégiós szinten az önkormányzatok együttműködése szükséges. Ezért a három testvérváros, Gyula, Nagybecskerek és Arad közös pályázatot nyújtott be A civil szféra bevonása a döntéshozatalba címmel. /(Németh): Működő Arad—testvérvárosok kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2002. február 1.
Jan. 31-én Szatmárnémetiben sajtótájékoztatón ismertették a szatmári Caritas vezetői a szervezet 2001–es évi tevékenységének eredményeit. Legrégibb tevékenységük a gyermekvédelem. Összesen 1870 gyermeknek és fiatalnak nyújtottak folyamatos segítséget. Utcagyerekközpontjaikban összesen 130 gyermekkel foglalkoztak, az erdődi, túrterebesi, sárközújlaki, szakaszi, mikolai, petei, apai, szinfalui, felsőboldádi és krasznasándorfalvi szociális óvodákban összesen 315 hátrányos helyzetű családokból érkező gyermek kapott naponta az oktatáson kívül uzsonnát, ruhát és tanszereket. A szatmárnémeti szociális óvodában 32 gyermek egész napos ellátásáról gondoskodtak. A fogyatékos gyermekek speciális óvodáit 54–en látogatták, a szokondi Szent Ignác központban összesen 1050 gyermek táborozott vagy vett részt különböző képzéseken az elmúlt év folyamán. Az alsóhomoródi Perla Integrációs Központ összesen 132 fogyatékos fiatalt fogadott. A szervezet gyógyszertáraiban összesen 97503 doboz gyógyszert osztottak ki kedvezményesen vagy ingyen. Az idősek számára Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon és Nagykárolyban működtek házi betegápoló központok. Szociális konyháikon összesen 130 idős embernek biztosítottak meleg ebédet. A szatmárnémeti Idősklubot 400, a nagykárolyit 80, a túrterebesit 59 személy látogatta rendszeresen. A szociális irodákon keresztül összesen 48295 személynek nyújtottak segítséget. Ezek közül a legtöbben (a hozzájuk fordulók 46 százaléka) a görögkeleti (ortodox) felekezethez tartoztak, 34 százalékuk római katolikus, 12 százalékuk református, 7 százalék pedig görög katolikus volt. A legfiatalabb tevékenységi ágazatként számon tartott családvédelem keretein belül működő Refúgiumban 21 bántalmazott asszony és 24 gyermek talált menedékre. Jelenleg a Caritas az ország legtekintélyesebb, legnagyobb nemkormányzati szervezete. /Báthory Éva: Eredményekben gazdag évet zárt a Caritas Szervezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 1./
2002. február 1.
Színházi vitaMarius Tabacu nyílt levéllel fordult Selmeczi Györgyhöz, a színházi vitáról, a Tompa Gábor nevével fémjelezett helyzetről van szó. Pontosabban a "vitában a legkevésbé van szó Tompa Gáborról, inkább a köztér önkényes birtoklására való törekvésről." Marius Tabacu szerint a vita "a színházzal kapcsolatos kérdéseket zárja ki, mert itt csak pro- vagy kontra-Tompa lehetőségek maradtak érvényben. Ezt pedig kikérem magamnak." /Marius Tabacu: Nyílt levél Selmeczi Györgynek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 1.
2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2002. február 1.
Nagyszalonta alpolgármestere továbbra is Török László marad annak ellenére, hogy Tódor Albert polgármester harmadszor is indítványozta helyettesének leváltását. A helyi tanács jan. 31-én is bizalmat szavazott Török Lászlónak. "Addig indítványozom a leváltását, míg el nem érem a célomat" – jelentette ki Tódor Albert polgármester. Ezúttal azzal vádolta helyettesét, hogy a téli napokon nem gondoskodott a jeges utak letakarításáról. /C. Patócs Júlia: Szalontán marad a patthelyzet. Nem menesztette Török Lászlót a Tanács. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1./
2002. február 1.
A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ jan. 2-i vendége, dr. Faragó József néprajztudós A moldvai csángó népi kultúrától a magyar nemzeti kultúra felé címmel tartott előadást. Erdély híres néprajzos tudósát, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját nem kell bemutatni – mondta róla Sütő András író az esten. Akiktől Faragó József fél évszázada gyűjtött Pusztakamaráson és környékén, azok jó rész már a temetőben nyugszik, és nem jelentéktelen csapatuk a többségi románságba beolvadt, emlékezett Sütő András. Az író óvó napokról álmodik, "amelyek még lakatlan jövőnket benépesíthetik mégis ezen a tájon". Ezért köszöntötte a február másodikán nyolcvan esztendős Faragó Józsefet. A néprajztudós a moldvai csángókról tartott előadást. A középkori jellegű nép kultúráját töretlenül őrző etnikai csoport továbbra is a vallási hovatartozásban látja identitásának legfőbb meghatározó tényezőjét. Közben fokozatosan jut el a nyelvi-nemzeti beolvadás mai, utolsó stádiumába. Mindezek ellenére, a csángó magyar nyelvjárás, a folklór is, olyan páratlan magyar nemzeti érték, amely nélkül kultúránk színtelenebb, szegényebb lenne. A néprajztudós jelezte, hogy nyomdában van a Csángó magyar népballadák című összesítő válogatása, a maga több mint 200 szövegében a legértékesebb változatokat képviselve. /Lokodi Imre: Dr. Faragó József köszöntése. Sütő András: Óvó napokra gondolok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
2002. február 1.
Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a nemrég elhunyt Mátyás József festőművész, grafikus kiállítása. A vándorkiállítás 2000. nov. 14-től járja az országot. Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket. A megnyitóbeszéd után verses-zenés műsor következett. /Mátyás József tárlat a Múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 1./
2002. február 1.
Temesváron az 1989-es fordulat után, amikor a magyarság szabadabban ápolhatta hagyományait, az Franyó Zoltán Irodalmi Kör lassan megszűnt. 2002. január elején megindult az újraszerveződés, amelynek mozgatói Anavi Ádám és Bárányi Ferenc írószövetségi tagok voltak. febr. 1-jén a Magyar Házba várnak minden irodalombarátot, az újrainduló irodalmi körre. /(Sz. I.): Újraindul a Franyó Zoltán Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./
2002. február 1.
A magyarországi kormányellenes média egyik ideológiai zászlóshajója, a 168 óra c. hetilap a Transindex vitafórumainak résztvevőit két ügyben faggatta, azzal a céllal, hogy a válaszokból, melyek múlt hétfőig kellett beérkezzenek, majd egy összeállítást készít. A két kérdés a következő: "1) Vajon milyen érdekek motiválhatták az RMDSZ-t, amikor támogatta és elfogadta a kedvezménytörvényt módosító, román-magyar egyetértési nyilatkozatot? 2) Vajon Orbán Viktort motiválták-e az erdélyi magyarság érdekei, amikor megkötötte az egyetértési nyilatkozatot?" Mit sugall a két kérdés? Nyilván azt, hogy az RMDSZ a magyar kormány nyomására helyeselt, Orbán Viktor meg önös érdekből írta alá az egyezségokmányt. Borbély Zsolt Attila szerint az RMDSZ nyilván azért támogatta az egyezséget, mert a román hatalommal való bármi áron megkötött kompromisszumra tett fel mindent. Ez az egyezség, amint azt egyébként Markó el is mondotta ismételten, megteremtette egy új RMDSZ-PSD megállapodás légkörét. Orbán Viktort ugyan mi más motiválhatta egy ilyen, kétségkívül megalázó egyezség aláírásában, mint az erdélyi magyarság érdeke, a státusztörvény minél zökkenőmentesebb életbeléptetése? /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Érdekek és értékek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 1./
2002. február 2.
Romániának jelenleg "abszolút normális" kapcsolatai vannak szomszédaival, és a kapcsolatok alakulása javuló tendenciát mutat – jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője. Miculát a román nemzeti hírügynökség, a Rompres szólaltatta meg azzal kapcsolatban, hogy egyes orosz újságcikkek szerint a román-ukrán, a román- moldovai és a román-orosz kapcsolatok jelenlegi állapota ronthatja Románia NATO-csatlakozásának esélyeit. A külügyi szóvivő szerint a román-ukrán kapcsolatokban nincsenek feszültségek, Anatoli Kinah ukrán miniszterelnök pedig nem azért tett a hét elején hivatalos látogatást Romániában, hogy valamiféle feszültség csökkentését segítse elő, hanem azért, hogy a gazdasági együttműködés új terveiről tárgyaljon. A Moldovai Köztársaságot illetően a külügyi szóvivő leszögezte, hogy Románia és az Európai Unió álláspontja megegyezik a moldovai kormány antidemokratikus lépéseit illetően. A román és az orosz fél egyetért abban, hogy új lendületet kell adni a kétoldalú kapcsolatoknak – folytatta a szóvivő, emlékeztetve arra, hogy a tervek szerint Adrian Nastase miniszterelnök februárban, Ion Iliescu államfő pedig áprilisban hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Nastase az Ukrajnában élő román nemzeti kisebbség kérdéséről kijelentette: "A bizalom növekedésével és a gyanakvás megszüntetésével sokkal többet érhetünk el, biztosíthatjuk a román szellemiség megmaradását Ukrajnában" A moldovai miniszterelnök az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta meg Adrian Nastasét. A román miniszterelnök ezt visszautasította és kijelentette, hogy ha Románia beavatkozni akart volna a Moldovai Köztársaság belügyeibe, akkor a kilencvenes évek elején bekebelezte volna a szomszédos országot, mint azt az akkori román kormány több tagja javasolta. /Románia kapcsolatai a szomszédos országokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Adrian Nastase miniszterelnök az Egyesült Államokba utazott, ezekben a napokban a Nemzetközi Gazdasági Fórum munkálatain vesz részt többek között olyan jelentős személyiségek társaságában, mint Gerhard Schröder, Alexander Kwasnewski, Javier Solana. Febr. 1-jén előadást tartott a Columbia Egyetemen a NATO déli szárnyának bővítéséről. A fórumon febr. 1-jén kerekasztal-megbeszélést tartottak Románia 2000 címmel. /Kormányfőnk New Yorkban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2002. február 2.
Markó Béla RMDSZ elnök jan. 31-én fogadta Michael Guestet, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetét. A nagykövet gratulált az RMDSZ-nek ahhoz, ahogyan a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megegyezés létrejöttéhez hozzájárult, ugyanakkor egyértelműen fontos eredményként értékelte az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt által megkötött megállapodást. A találkozó során áttekintették a megállapodásba foglalt lényegesebb célkitűzéseket. /Markó Béla fogadta az Egyesült Államok nagykövetét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az egyezmény létrejöttének körülményeiről beszélgetett Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Makkai megjegyezte, hogy ezúttal a kölcsönös bizalmatlanságról volt szó /a kedvezménytörvény alkalmazásának kormányzati ellenőrzésére, a csángók ügyében tapasztalható magatartás stb./ Markó szerint "az elmúlt év első felében a kormánypárt megbízhatóbbnak bizonyult, mint egykori koalíciós partnereink bármikor. A közigazgatási törvényt meg néhány más jogszabályt gyakorlatilag zökkenőmentesen fogadtuk el." - Az év második felében következett a súlyos bizalmatlanság időszaka. Markó szerint vannak olyan közös célok, amelyekkel kapcsolatosan nem alkut kellett kötni, hanem megállapodni. Az integráció közös törekvés. A főszerkesztő úgy látta, az egyezmény túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Markó jelezte: Slanic Moldován már nem volt szövegről szóló tárgyalás, de szóba került a megállapodás minden témája. Markó január folyamán hosszú, négyszemközti megbeszélést folytatott Adrian Nastaséval, és számára világossá vált, hogy "például az egyházi ingatlanok kérdésének rendezését a miniszterelnök is halaszthatatlannak tartja." Makkai megjegyezte: Alig néhány napos a megállapodás, s az egyetemi autonómia címén máris megjelentek az értelmiségihez méltatlan tiltakozások. Markó szerint ez az elutasító, elzárkózó magatartás éppenséggel az önálló állami magyar egyetem iránti igényt erősíti, hiszen erről nem mondtak le. A napilap főszerkesztője ítélkezett: honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy "értelmiségiek egy csoportja" címen pálcát törjenek mások fölött? Itt Makkai Verestóyt vette védelmébe, inkvizítorkodásra való hajlamról beszélt. Markó elítél mindenféle intoleranciát. Ő maga is kiváltja a magyar igazolványt, de senkinek sincs joga bárkinek is a zsebébe nézni, hogy a másiknak van-e. /Makkai János: Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2002. február 2.
Mihai Stoica tábornok, a rendőrség szervezett bűnözés elleni igazgatóságának parancsnoka elmondta: az illetékes olasz hatóságok már tavaly értesítették román kollégáikat, hogy egyes, romániai üzleti kapcsolatokkal rendelkező olasz állampolgárok részt vesznek az illegális kábítószer-kereskedelemből származó jövedelmek tisztára mosásában. A román rendőrség jan. 29-én 18 bukaresti cégnél tartott házkutatást, a lefoglalt iratokat a pénzügyőrség vizsgálja - közölte a tábornok. Az átvizsgált bukaresti cégek Rocco Alabiso olasz állampolgár tulajdonában voltak részben vagy egészben. Az olasz sajtó szerint Rocco Alabiso az Olaszországban életfogytiglani börtönre ítélt szicíliai maffiafőnök, Giuseppe Madonia pénzét fektette be Romániában. /Az olasz maffia Romániában. Itt mosták a pénzt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
2002. február 2.
Febr. 4-én életbe lép a 2001/10-es számú törvény alkalmazását felügyelő országos hatóság, amely első lépésben az elkobzott és visszaigényelt ingatlanok összeírását végzi el. Octavian Cosmanca közigazgatási miniszter bejelentette, hogy második lépésként előkészítik azt a törvénytervezetet, amelyik kártalanítást ír elő azok számára, akik ezt kérték vagy akik számára a természetbeni visszaigénylés teljesíthetetlen. A miniszter szerint egy újabb törvénytervezetet is előkészítenek, amely az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendezi. /Törvénytervezet az egyházi ingatlanok visszaigénylésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2002. február 2.
Vasile Puscas európai integrációs főtárgyaló febr. 1-jei kolozsvári sajtóértekezletén összegezte Románia Európai Uniós csatlakozási tárgyalásainak elmúlt évi tapasztalatait. Románia eddig összesen 17 tárgyalási fejezetet nyitott meg, amelyből ideiglenesen kilencet zárt le, tavaly év végéig pedig elküldték mind a 29 tárgyalási fejezettel kapcsolatos álláspontot. Puscas bejelentette, Románia a napokban nyitja meg a pénzügyi és monetáris politikáról szóló tárgyalási fejezetet. Vasile Puscas szerint a titkos információkról szóló törvény elfogadása sem jelent akadályt a csatlakozási tárgyalások útjában, mivel a jogszabály nem intézményesít semmiféle cenzúrát. /köllő: Későn kapott észbe Románia. Puscas: a csatlakozási tárgyalások gyors ritmust diktálnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2002. február 2.
A The Washington Times febr. 1-jei beszámolója szerint Románia meggyőzési kampányt indít az Egyesült Államokban a NATO déli szárnyának Románia felvételével történő megerősítése érdekében. A román törekvésekről nagykövet tájékoztatta a lapot. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, a jövő héten, a Washingtonban sorra kerülő (évente megrendezett) országos imareggelin jelen lesz Ion Iliescu elnök is, aki amerikai tartózkodása alatt Románia NATO-felvétele mellett fog érvelni. (Február 7-én tart Washingtonban előadást Iliescu, amelynek téma a nyugati identitáshoz való román visszatérés.)
2002. február 2.
Az 1989-es forradalom idején Kézdivásárhelyen meggyilkolt Aurel Agache rendőr őrnagy fia, Aurel Dionisie a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon szándékozik bepereleni a magyar államot, mivel visszautasította az Interpolnak a rendőr őrnagy meggyilkolásával vádolt, jelenleg Magyarországon élő Pajzs Ottó kiadatására vonatkozó kérését. A bíróság jóváhagyta az Interpol kiadatási kérését, ám Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter egy rendeletével meghiúsította annak végrehajtását. Mivel az Agache család a román igazságszolgáltatás által a rendőr őrnagy meggyilkolásával vádolt öt kézdivásárhelyi magyar ellen kirótt ítéleteket túl enyhének találja, a román államot is beperelte a strasbourgi bíróságon. Frunda György szenátor, az elítéltek ügyvédje elmondta: a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz csakis az fordulhat, aki saját országában eljárta a törvény által előírt jogi utakat. A politikus kifejtette: a kézdivásárhelyi elítéltek ügyében ő maga is strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, mivel véleménye szerint a román igazságszolgáltatás ezúttal nem tartotta tiszteletben az Európai Emberjogi Egyezményt. A szenátor úgy véli, Agachénak nincs esélye arra, hogy Strasbourgban jogi orvoslásra találjon, ugyanis az ítélet kimondása után hat hónapon belül nem fordult az európai bírósághoz. Magyarország beperelését pedig a szenátor jogi aberrációnak tartja, ugyanis az elítéltek kiadatása a két ország jogi ügye — véli a szenátor. A kézdivásárhelyi elítéltek közül jelenleg börtönben van Héjja Dezső és Rainer Antal, akit Magyarországról való hazatérése után másnap rögtön letartóztattak. A többi három elítélt Orban Filip Daniela, Konrád János és Pajzs Ottó jelenleg Magyarországon tartózkodik. Frunda Györgynek nincs tudomása arról, hogy a román kormány kérte volna kiadatásukat elítélésük után. Dávid Ibolya rendeletével kapcsolatban a szenátor elmondta: A cikket valószínűleg olyan újságíró írta, aki nem ért az igazságszolgáltatáshoz. Tudniillik Magyarországon lehetetlen az, hogy az igazságügy-miniszter beleszóljon egy bíróság független tevékenységébe és döntéshozatalába - hangsúlyozta Frunda György. /Strasbourghoz fordulna az Agache család. Be akarják perelni a magyar államot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2002. február 2.
Az 1989-es forradalom idején tűzparancsot kiadó tiszteket febr. 1-jén bűnösnek találta a bíróság és 8–12 éves börtönbüntetést szabott rájuk ki. Az elmúlt tíz évben ugyanezeket a személyeket négy esetben ártatlanoknak nyilvánították. A legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a régebben hozott bírósági ítéleteket és helyt adott az ügyészség keresetének. A három katonatiszt 1989. december 17-én Temesváron a Lippa úti tömegtüntentést fegyverrel vérbefojtó katonai egységeket irányította. A legfelsőbb bíróság ítélete végleges. /Tizenkét évre ítélték tizenkét év után. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2002. február 2.
A minapi tévécsevegésében az egyik RMDSZ-vezető már első mondatával ingerültséget keltett a stúdióban: a romániai magyarságot mint "comunitate nationala", vagyis nemzeti közösségként említette. Cristian Tudor Popescu dühödten kiáltott: - Mi az, hogy nemzeti közösség?! Az európai normák szerint csak nemzeti kisebbségekről lehet beszélni. Alig telt el néhány nap, mikor a Romania Libera jan. 19-i számában egész oldalas írásműnek már első mondatában a kijevi hatóságok és az ukrajnai "nemzeti közösségek", köztük a románok viszonyáról volt szó. Az újságíró várta, hogy Cristian Tudor Popescu tiltakozik a nyilvánosság előtt: a határokon kívül nem léteznek román nemzeti közösségek, csak kisebbségek, Bukovinában meg csak román ajkú ukránok. A Romania Libera cikke /fordításban: Ellenséges magatartás az ukrajnai románokkal szemben címmel/ az ottani román "nemzeti közösség sérelmeit tartalmazza. Szerzője Stefan Broasca, az ottani csernovici /Cernauti/ Plai Romanesc főszerkesztője. Broasca szerint az ukrán hatóságok meghamisították a legutóbbi népszámlálás adatait, hogy a román nemzeti közösséget minél kisebb létszámúnak tüntessék fel. Az ukrán hatalom úgy osztja meg a román nemzeti közösséget, hogy hivatalosan elismeri az úgynevezett moldován kisebbséget az úgynevezett moldován nyelvvel (Sztálin találmánya), és csak ennek árnyékában vesz tudomást egy jelentéktelen kisebbségről, amely "tévesen" románnak vallja magát. Ez ismerős, hiszen a bukaresti extrémizmus hirdeti, hogy a székelyek nem magyarok. Ezt hirdeti a Nagy-Románia Párt és Ion Coja professzor, a Vatra Romaneasca alelnöke, a legionárius fasiszta mozgalom szerecsenmosdatásának élharcosa. Stefan Broasca leszögezte, hogy a nemzeti autonómia megilleti az ott élő románságot. A nemzetiségi jogok követelése a hivatalos ukrán álláspont szerint egyfajta ukrajnai Koszovóhoz vezethet. Broasca cikke szerint a román élharcosok minden próbálkozását az anyanyelv hivatalos használatára szeparatista törekvésnek tüntetik fel. Ukrajnán kívül hol hallottuk még a szeparatizmus rémét ugyanígy emlegetni? – tette fel a kérdést Barabás István. /Barabás István: Bantusztánok a szomszédban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Államcsínyre készülnek a nagy-romániások, legalábbis ezt állította Aurel Suciu a szélsőjobboldali párt tordai fiókszervezetének egyik szimpatizáns-gyűlésén. A rendezvényen részt vett Damian Brudascu képviselő is, aki nem tagadta, hogy létezik egy "háttérkormány", amelyet Gheorghe Funar vezet, de cáfolta, hogy az esetleges hatalomátvétel államcsíny útján történne. "Mi a törvény diktatúrája mellett kardoskodunk, s a változást csakis demokratikus úton képzeljük el", jelentette ki Brudascu a Monitorul de Cluj jan. 31-i számában napvilágot látott cikkben. /Államcsínyre készülnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
