Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 441 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-441
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. április 3.

Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2002. április 2.

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége és a kormányzó Szociáldemokrata Párt helyi vezetősége még nem írta alá a megyei szintű együttműködési egyezményt. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta: vita van arról, hogy az állami intézmények élén hány vezető állás illeti meg a marosvásárhelyi magyarság érdekképviseleti szövetségét, továbbá, hogy a szövetség követeli: minden tanintézetben, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, az igazgató vagy az aligazgató magyar anyanyelvű tanár legyen. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem keretében a magyar szakok kialakításával kapcsolatban Kelemen kijelentette: egyelőre hagyják, hogy a tanári karok döntsék el, mit szeretnének. Márc. 30-a volt a határidő, ameddig a megyei egyezményeknek létre kellett volna jönniük. Maros megyében a kormánypárti vezetők nem sietik el a dolgokat. /(Máthé Éva): Maros megyei protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2002. április 2.

Több mint két éve, hogy Csíkszereda és Székelyudvarhely megtámadta a Hargita megyei önkormányzat költségvetési elosztását. A két város testülete szerint jogtalanul fosztják meg őket a visszaosztási alapból nekik járó résztől. Csíkszereda, amely a megyei költségvetés mintegy hetven százalékát adja, a visszaosztás során egyetlen lejt sem kap, akárcsak Székelyudvarhely. A megyei önkormányzat törvényesnek tartotta az eljárást. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla elutasította Székelyudvarhely és Csíkszereda kérését. /(Daczó Dénes): Visszavonhatatlan az Ítélőtábla döntése. Elutasították Csíkszereda és Székelyudvarhely fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2002. április 2.

Murvai László hatalmas adatbankot hozott össze, amelyből ízelítőt ad A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest/ című könyvében. 1989-ben a 7 százaléknyi magyar lakosság magyarul tanuló gyermekei a diákösszlétszámnak már csak 4,3 százalékát tették ki. 1990?1991-es tanévben hirtelen 4,9 százalékra ugrott a magyarul tanulók részaránya. 1994-ig megmaradt a 4,9 százalékos részarány, ezután újra csökkenni kezdett az arány. A romániai magyar oktatás újabb mélypontjának elérésekor erősödött meg Magyarországon a polgári kormány annyira, hogy testvéri kezet nyújthatott a határon kívül rekedt nemzetrészeknek. /N. Á.: Megszakadó tendenciák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2002. április 2.

Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, hogy Moldvában, az MCSMSZ által működtetett bákói irodában eddig több mint százan kérték a magyarigazolványt. Szövetségük tagsága már meghaladta a háromszázat. Gyűlnek a kérvények a hivatalos magyar nyelv és irodalomoktatás beindításához. A népszámlálást illetően azonban a falvak nagy részében problémák vannak. Az is megtörtént, hogy meg sem kérdezik a nemzetiséget és az anyanyelvet, és akadt település, például Trunk, ahol a vallásra sem kérdeztek rá a számlálók. Az is megtörtént, hogy elhallgattatták az embereket, mondván: a biztosok tudják, hogyan kell kitölteni az adatlapokat, és majd otthon fejeznek be bizonyos részeket. A bákói Desteptareaban nemrég olyan cikk jelent meg, amely azt hangsúlyozta az RMDSZ szórólapjainak kapcsán, hogy magyarsággal mérgezett röplapokkal manipulálják az embereket. Az MCSMSZ végül küldött egy jelentést az illetékes megyei bizottsághoz, amely operatívnak is bizonyult. Kimentek a helyszínre, és néhány manipulált jegyzőkönyvet újraírtak. Az egyik esetben ugyanis a polgár azt nyilatkozta, hogy ő magyar, mire azt válaszolták, hogy ezt nem lehet beírni, így csángóként jegyezték fel. Egy másik esetben pedig a számlálóbiztos üresen hagyta a nemzetiségre vonatkozó rubrikát. A Klézsén élő Hegyeli Attila, aki az iskolán kívüli magyarnyelv-oktatással van megbízva, olyan moldvai településről tud, ahol az utcán is mindenki magyarul beszél, mégis alig vallotta néhányuk magyarnak magát. /Kristály Lehel: Jó és rossz hírek a csángómagyaroktól. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2002. április 2.

Dr. K. Ajtay Mária nyílt levéllel fordult Frunda Györgyhöz, aki a március 15-ei ünnepi beszédében leszögezte: ?Soha annyi magyar diák nem tanult az egyetemeken, mint ma? (Népújság, 2002. március 16.). Ez nem igaz. Ajtay Murvai Lászlót idézte, aki A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 című tanulmánykötetében megállapította: "az önálló magyar nyelvű tanintézetek száma meredeken zuhan; a magyar nyelvű beiskolázás arányszáma az 1948/1949 tanév 9,3 százalékáról 1999-re országosan 4,2 százalékra esett vissza; a magyar állami felsőoktatási tanulási lehetőségek drasztikusan csökkentek, közel állanak a teljes felszámolódáshoz." Ugyanez a tanulmánykötet megállapította, hogy a magyar egyetemisták országos részaránya 1949 és 1989 között 5,8 százalékról 4,5-re esett vissza, az utóbbi tíz esztendőben (1990?2000) pedig 3,95 százalékra zuhant. Továbbá a magyar anyanyelvű diákoknak, tehát ennek a 3,9 százaléknak kevesebb mint egyharmada (29,72 százalék) tanul csupán magyarul, mivel a szakok többségén az egyetemeken az oktatás románul folyik. /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Nyílt levél Frunda Györgynek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2002. április 2.

Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagjai a hajdani Református Kollégium /Kolozsvár/ és Református Leány Gimnázium volt diákjaiból kerülnek ki, ám azok is tagjai lehetnek, akik e két intézmény államosítása után az épületekben működő iskolák végzettjei. A társaságnak 1000 tagja van. A Házsongárd Bizottság a néhai tanárok és diáktársaink sírhelyének gondozásával foglakozik. Az Apáczai- Napok alkalmával és az évzárókon kiosztják a társaság jutalmait és díjait mindkét tanintézet (az Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium) arra érdemes diákjainak. A székház 10 évi használat után hivatalosan is a Baráti Társaság tulajdonába került. Bár a régi Kollégium (a Farkas utcai Kiskúria) épületének visszaadását kormányhatározat mondta ki, a gyakorlati visszaadást Funar polgármester karhatalmi erővel meghiúsította. Dr. Újvári Ferenc ügyvéd javasolta, hogy az Apáczai Csere János Baráti Társaság negyedévenként forduljon memorandummal a Román Állam elnökéhez, a Szenátushoz, Képviselőházhoz, az RMDSZ vezetőségéhez és a helyi önkormányzathoz, ebben mondja ki: igényeljük vissza minden felekezeti, elemi, kollégiumi javainkat, felekezeti intézményeinket. /(Csomafáy Ferenc): A restitúció kérdése az Apáczai Csere János Baráti Társaság közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2002. április 2.

Elhunyt Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy, 1929. jún. 1. - Sepsiszentgyörgy, 2002. márc. 29./ /esszé- és drámaíró, követte pár évvel ezelőtt tragikusan eltávozott fiát, Veress Gerzson költőt. Veress Dániel a kolozsvári egyetemi éveket leszámítva mindvégig szülővárosa értelmiségi rétegének egyik meghatározó, aktív személyisége. Elismert Mikes-kutató - neki köszönhető az első román Mikes kötet értő válogatása és jegyzetanyaga, a felvilágosodás kora erdélyi műveltségének kitűnő ismerője. Ötvenedik születésnapján írta róla Lászlóffy Aladár: "Veress Dániel neve és munkássága nem regionális értelemben, de elszakíthatatlan szülőföldje mai arculatától. Köszönthetjük benne is, ahogy megvalósítja kis Európáját odahaza, és a nagyvilág impulzusaiból is a magunkét igyekszik gyűjteni..." /(Cseke Gábor): In memoriam Veress Dániel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2002. április 2.

Kovászna megyében a kormánypártiak le akarják váltani Keresztély Irma megyei főtanfelügyelőt. Tavaly ősszel már érkezett egy bizottság a minisztériumból, hogy munkáját értékelje. Ennek az eredményét máig nem közölték vele, ellenben a minisztériumból kiszivárgott a végső döntés: tevékenységét nem szakmai, hanem politikai szempontokból kell megítélni. Keresztély Irma nem hátrált meg, annak ellenére, hogy próbáltak négyszemközt is nyomást gyakorolni rá. /Kristály Lehel: A főtanfelügyelő még marad. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2002. április 2.

Dézsy Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ grafikái, tollrajzai, linómetszetei ismertek. Különböző lapok /Romániai Magyar Szó, Háromszék, Arménia, Európai Idő stb. közölték grafikáit, karikatúráit vagy tollrajzait. Szándékában áll Háromszék összes templomának megörökítése, felekezettől függetlenül. Művészi hajlamát nem törte le, hogy csak egészségügyi technikumot végezhetett. Marosvásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Budapesten volt egyéni kiállítása. /Ferenczy L. Tibor: Grafika és aforizma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

2002. április 2.

A Széchenyi-terv kibővítésénél a támogatás kiterjed majd azokra az önkormányzatokra, vállalkozásokra is, amelyek a határon túl, a Kárpát-medence területén hajtanak végre beruházásokat - mondta Matolcsy György gazdasági miniszter a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján múlt héten, Gödöllőn tartott előadásában. Kifejtette: korábban a Kárpát-medence egységes gazdasági rendszerként funkcionált, s most újból egy szerves gazdasági egységet célszerű itt megteremteni. A multinacionális cégek is sokfajta erőforrást gyűjtenek egybe, s egyfajta hálózati rendszerben tevékenykednek. Nekünk magyaroknak is lehetőségünk van hálózatot fejleszteni - tette hozzá a miniszter. Az önkormányzatok, polgármesterek közvetítésével már kialakulóban is van egy olyan magyar-magyar hálózat, amely a kedvezménytörvény jogi, politikai sikerein alapul. /Magyar-magyar gazdasági hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2002. április 3.

A román külügyminisztérium meglepetését és aggodalmát fejezte ki azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke tett a Magyar Hírlap című újságnak adott interjújában. A lap március 29-i számában megjelent kijelentéseivel Csurka István az agresszív revizionizmus ósdi téziseit porolta le - hangsúlyozta az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében a román külügyminisztérium. A közlemény leszögezte, hogy a magyarországi választási kampány keretében tett kijelentések teljes mértékben ellentmondanak az európai értékeknek és normáknak, valamint az európai és euroatlanti biztonság és stabilitás új dimenzióját jelentő jószomszédi kapcsolatok szellemének. Az ilyen revizionista megnyilvánulásokat nem lehet egyszerűen populista választási kijelentéseknek tekinteni. Ezek egy olyan mélységesen veszélyes gondolkodásmódot jeleznek, amelynek mind regionális téren, mind a nemzetközi kapcsolatok terén káros hatása lehet azzal, hogy az európai értékeket és a nemzetközi közösség alapelveit vonja kétségbe - állapította meg a román külügyminisztérium közleményében. - Éppen ezért a román külügyminiszter nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy milyen következményekkel járhat a jószomszédi kapcsolatokra és az európai szellem megőrzésére az, ha egy ilyen politikus hatalomra kerülhet - hangsúlyozta a közlemény. /Román aggodalmak Csurka István nyilatkozata miatt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. április 3.

A kormánypárt és az RMDSZ Szilágy megyei szervezetei március vége előtt aláírták Zilahon az együttműködési megállapodást. Seres Dénes szenátor, a megyei RMDSZ-elnök elmondta: a megállapodás olyan jellegű kitételeket tartalmaz, melyek egyként fontosak a feleknek: a földtörvény alkalmazásának, az erdők visszaadásának, a birtoklevelek kiállításának gyorsítása, az államosított ingatlanokra vonatkozó jogszabály alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése, az ehhez szükséges pénzügyi háttér biztosítása. Az RMDSZ megtartaná a jelenlegi iskolai struktúrákat, igényelné a magyar művelődési rendezvények anyagi támogatását s részvételét az oktatási intézmények vezető tisztségeiben. Gondot fordítanak a műemlékek ápolására: a zilahi Wesselényi-szobor, a Vigadó épülete rendbetételének beindításához. /Szilágy megyében aláírták a protokollumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. április 3.

Adrian Paunescu szenátor kezdeményezésére ortodox egyházi küldöttség látogatott a szenátusba, és ott kifejtették, hogy ha az erdélyi történelmi magyar egyházak visszakapják jogtalanul elvett javaikat, akkor az feszültséget fog szülni az országban. Vekov Károly képviselő leszögezte, hogy hatásos, ha egyháziak jelennek meg egy ilyen jelentős intézményben. A mi érdekeinket mások kívánják megfogalmazni, Románia európai integrációjának vonatkozásában rendkívüli súllyal nyom a latban az egyházi vagyonok teljes visszajuttatása. Érdemes megfigyelni, milyen kérdéseket fogalmaz meg kifelé Románia, és milyen kérdések fogalmazódnak meg belföldön, s mikor különböző problémák adódnak, mindig megjelenik a ?magyar veszély". /Csomafáy Ferenc: Egyházi javak ügye a parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2002. április 3.

Magyarországról háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkeztek a magyarországi román közösség képviselői. Ápr. 2-án a magyarországi románok helyzetéről és anyaországi támogatásukról folytattak megbeszélést Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel. A küldöttség tagjait fogadja majd Ion Iliescu államfő, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, a kormány több tagja, valamint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője. Ez az első alkalom, hogy a mintegy húszezer fős magyarországi román közösség képviselőit ilyen magas szinten fogadják Romániában. A találkozóról kiadott közlemény szerint Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a magyarországi románokkal folytatott párbeszéd intézményes kereteit. A kormányfő szerint a kölcsönösség elvének kell érvényesülnie a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel szembeni bánásmódban, a kétoldalú kapcsolatok szellemének és az európai kisebbségi normáknak megfelelően. A küldöttség a magyarországi románok gondjainak, problémáinak hosszú listájával érkezett Bukarestbe. Ezek közt első helyen szerepelt, hogy a magyarországi románoknak továbbra is szükségük van Románia erkölcsi és politikai támogatására, amikor kisebbségi jogaikat nem tartják maradéktalanul tiszteletben. /Szabó János honvédelmi miniszterrel. /Magyarországi románok igényei. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2002. április 3.

A két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában, csökkent a nagyobb városok lakosságának a száma. Az adatokra az összeszámlált lakosságból következtetnek. Sepsiszentgyörgy lakossága 68-ról 62 ezerre, Csíkszeredáé 47-ről 42 ezerre, Székelyudvarhelyé 40-ről 38 ezerre csökkent. /Hargita és Kovászna megyében csökkent a nagyobb városok lakosságának a száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. április 3.

Kincses Előd ügyvéd ápr. 2-án sajtótájékoztatón ismertette, hogy a 10/2001es törvény kivételezési cikkelyének alkotmányosságát kétségbe vonta, és a Bihar Megyei Törvényszék elfogadta érvelését, amely az Alkotmány 41. cikkelyének második bekezdésére alapoz. Az Alkotmány kimondja, hogy a magántulajdont egyenlő mértékben védi a törvény, függetlenül a tulajdonostól. Eszerint diszkriminációnak minősíthető, ha az egyházak és nemzeti kisebbségi közösségek vagyonának visszaszolgáltatására a 10-es törvény nem jelenthet jogalapot. A Bihar Megyei Törvényszék álláspontját az Alkotmánybíróságnak is véleményeznie kell, s csak pozitív döntés esetén kerülhet sor arra, hogy a parlamentben megfelelően módosítsák a törvényt, hogy összhangban legyen az Alkotmánnyal. Megtörténhet, hogy ebben az esetben nem lesz szükség külön törvényt hozni az egyházi vagyon rendezéséhez, elegendő lesz a 10/2001-es - no meg a megfelelő politikai akarat. /Kincses Előd alkotmányossági kifogása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. április 3.

A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma megköszönte az erdélyi történelmi magyar egyházak híveinek, anyaországi és nyugati testvéreiknek a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához, ingatlanfejlesztéséhez a 2001?es esztendőben nyújtott erkölcsi és anyagi támogatását. A 2000?es esztendőtől kezdődően az egyetem anyagilag - az előző évekhez képest - összehasonlíthatatlanul jobb helyzetbe került azáltal, hogy a magyar kormány költségvetési támogatást biztosított az erdélyi?partiumi önálló magyar magánegyetemi rendszer kiépítéséhez. A Partium Keresztény Egyetem kórusának 2001. ápr. 20. ? máj. 8. között sorra került egyesült államokbeli és kanadai hangversenykörútja során /melyet az Illyés Közalapítvány támogatott/ összegyűlt 68 ezer USD és 13, 8 ezer kanadai dollár. Ezt az összeget szintén az egyetem fejlesztésére fordítják. /A Pro Universitate Alapítvány közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. április 3.

A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület aláírásgyűjtést kezdeményez a Szász Jenő polgármester leváltását célzó referendum kiírása érdekében, jelezte Ferencz István elnök. /Szász Jenő leváltását akarják. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2002. április 3.

Kónya László, Szatmár megyei főtanfelügyelő?helyettes szerint a magyar községekben csökkent a fiatalok továbbtanulási vágya, és a szülők sem támogatják kellőképpen a magyar nyelvű oktatási intézményeket. Kónya tervezi, hogy az egyetemek és főiskolák beiskolázási terveit, a továbbtanulási lehetőségeket megismerteti a végzős diákokkal. /Érdemes továbbtanulni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. április 3.

Több ajándékot kapott a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/. A békéscsabai önkormányzat képviselői egy nagy teljesítményű hangerősítőt hoztak. A már korábban az iskola céljaira felajánlott összeg kiegészült más önkormányzatok adományaival, és így 1 millió Ft. értékben a Csiky megvásárolhatja az egyik megszűnőben lévő budaörsi alapítványi iskola  felszerelését /tornateremhez szükséges öltözői bútorzat, fizika és kémia laboratóriumi felszerelés, iskolai bútorzat, illetve több ezer kötetes könyvtár/. A szállítási költségeket is felvállalják. A budaörsi iskola többi használatban lévő felszerelése a tanév végén szintén a Csikyhez kerül: többek között teljes informatikai laborfelszerelés, azaz 11 számítógép és jogtiszta szoftverek, bútorzat, audio-vizuális eszközök, térképek. A szintén Békés megyei Szarvasi Gimnázium 40 iskolapadot ajánlott fel. A budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum tapasztalatcserére meghívott egy autóbusznyi pedagógust a Csikyből, ápr. 19?21-e között. /P. P.: Örömteli ?csikys húsvét?. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2002. április 3.

Kortárs magyar dráma ősbemutatójával jelentkezik májusban a ploiesti-i színház. Siposhegyi Péter budapesti drámaíró legújabb drámáját /Díszpolgárok/ Szabó K. István székelyudvarhelyi rendező román nyelvre fordította, és a ploiesti-i társulattal közösen viszi színpadra. Az ősbemutatót máj. 12-re tervezik. Ploiesti-en, a című, kétfelvonásos színművének próbái. /Zilahi Imre: Díszpolgárok a változások korában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

2002. április 3.

Harangot szenteltek húsvéthétfőn, ápr. 1-jén Madéfalván. Nyolcvan éve épült fel a katolikus templom, de nagyharang nem kondult meg a tornyában. Hajdó Vilmos plébánosnak régi álma volt pótolni a hiányt. A 629 kg-os nagyharangot Székelyudvarhelyen, a Select Rt. műhelyében öntötték. Rajta a felirat: ?Az élőket szólítgatom, a holtakat elsiratom, a viharokat eloszlatom. Készült az Úrnak 2002. évében a jószívű madéfalvi hívek, a közbirtokosság és Mátyás Gábor plébános adományából." Az új harangot Tamás József segédpüspök szentelte fel. /Harangszentelés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2002. április 3.

A 2001-es Hargita Kalendárium válogatást közölt Mirk László csángó versgyűjteményéből. A csíkszeredai magyartanár, néprajzkutató akkoriban elmondta, hogy hosszú évek során sikerült egybegyűjtenie a csángókról szóló, avagy rájuk utaló lírai alkotásokat. Újságkivágásokból, könyvoldalak fénymásolataiból álló vastag paksamétából válogatott csokornyi verset a kalendárium olvasói számára. Mirk László gyűjteménye megjelent Az ember ott a legfájóbb magyar /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda/címmel, Jékely Zoltán versének címét kölcsönözve. Az előszót Halász Péter írta. A könyv első részében ismeretlen csángó szerzők alkotásai, több évszázada lejegyzett népi alkotások, XIX. és XX. századi gyűjtésekből származó énekek, balladák szövegei, majd kortárs csángó költők ? Lakatos Demeter, Gábor Felicia, Duma-István András, Demse Márton ? versei olvashatók. /Sarány István: Az ember ott a legfájóbb magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./ Alcíme eligazító: Versek a csángómagyarokról. Az első jelentékeny költő, aki említést tesz a csángókról, a Moldvába szakadt magyarokról, Csokonai Vitéz Mihály, aki Marosvásárhelyi gondolatok című nagyívű költeményében említi fel sorsukat. Talán panaszdaloknak is nevezhetnénk a verseket: Csokonaitól Fazekas Mihályon át Kovács Istvánig és Vári Attiláig a magyar költők mindig is igyekeztek vállalni, felmutatni, közérthetővé tenni ezt a sorsot. /Bogdán László: Hallod-e, te sötét árnyék? - egy antológia margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./

2002. április 3.

A hét elején több síremléket felborogattak és összetörtek ismeretlen tettesek a dévai ortodox temetőben. A temető alkalmazottai szerint egy sátánista csoportról van szó, amit az is alátámaszt, hogy néhány fejjel lefelé fordított keresztet is találtak. Egy márványkereszten tisztán kivehető a 666-os szám, amely köztudottan a sátánisták szimbóluma. /Nistor: Temetőgyalázás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2002. április 3.

Orbán János Dénes költő, az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója nemrég vette át Budapesten a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának rangos kitüntetését, a József Attila-díjat. Szám szerint ez a nyolcadik díj, amelyet az ifjú poétának ítéltek oda. A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja, Sziveri János-díj, Faludy György-díj, Petőfi-díj, Móricz Zsigmond-ösztöndíj, Herder-ösztöndíj, Tivoli-díj (beválasztották a 12 legjobb 35 év alatti Európai poéta közé) után irodalmi munkásságáért most József Attila-díjjal jutalmazták. Orbán János Dénes kifejtette, hogy meglepődött, ?mert szabadszájúságom, agresszív irodalmi attitűdöm már indulásom óta számos vitát kavart? ? jelentette ki. Ezzel létjogosultságot nyert az a friss szellem, melyet az Előretolt Helyőrség alkotói műhely vitt be a magyar irodalomba. Sok tehetség van az erdélyi irodalomban. Azonban a folyóiratok, könyvkiadók erőtlenek ? leginkább anyagi okokból. /Nagyálmos Ildikó: Orbán János Dénes József Attila-díjat kapott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2002. április 3.

Március végétől kezdődően a Hargita Megyei Kulturális Központ nagyszabású programot indított, amelynek során tizenegy amatőr színjátszó csoport turnézik a megyében. Összesen 45 településen lépnek fel, amelyek legtöbbje évek óta hiába vár arra, hogy színielőadást nézhessenek falujukban. A programot a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Heves Megyei Művelődési Központ is támogatja. A legtöbb csoport Székelyudvarhely környékéről való. A Ludas Matyitól Karinthy, Rejtő Jenő vidám jeleneteiig, a klasszikus népszínműtől Tomcsa Sándor néha fanyar humorú írásainak színreviteléig sok minden színpadra kerül. /HMKK ? Udvarhelyszéki Iroda: Az egész megyét érinti. Műkedvelő színjátszók fellépéseiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

2002. április 3.

A csíkszeredai Németh Géza Egyesület pályázatot hirdet a Németh Géza Emlékdíj elnyerésére. Olyan keresztény pedagógust és az általa kiválasztott tanítványát díjazza, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra ápolásához, megmaradásához. /Pályázati felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2002. április 3.

Március 18?21. között a Csíksomlyói Passió 56 fős csoportja az egri érsek meghívására Eger városában, valamint a közeli Mikófalván vendégszerepelt. Az utóbbi helységben korábban létezett a passiójátszás hagyománya. Meghívásunk egyik célja éppen az volt, hogy az ottani emberekben kedvet keltsenek a hagyomány felújítására. Egerben a Bazilika mögötti téren mutatták be Krisztus szenvedésének történetét. /Kovács Noémi, Csíkszereda: Egerben a Csíksomlyói Passió. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2002. április 4.

Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-441




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998