Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 614 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-614
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. november 1.

Megszűnt Románia és a Nemzetközi Valutaalap (NVA) közötti megállapodás. A hosszas tárgyalások ellenére a felek nem tudtak megegyezni a 2006-os költségvetési hiány, valamint a makrogazdasági egyensúlyvesztés csökkentését szolgáló intézkedések kapcsán. Winkler Gyula, megbízott kereskedelmi miniszter szerint az NVA szigorú követelménye a makrogazdasági adatok tükrében indokolatlan. /Sz. K., B. T.: Megszűnt az NVA és Románia közötti megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

A kormányból való kilépésről Frunda György nyilatkozott a minap a leghatározottabban. A mesterien árnyalt nyilatkozatairól közismert Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ eddig tizenöt éve célkitűzéseinek megvalósításáért küzd, ezért most akár fél évet is hajlandó várni, hogy az egyik önrendelkezési forma, a kulturális autonómia megvalósuljon. Az egykoron elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása nagymértékben ettől függ, hogy az egyházak mekkora szerepet tudnak vállalni a közeljövőben az erdélyi magyar társadalmi életben. /Borbély Tamás: Csapdahelyzet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

A Romániáról készült EU-bizottsági országjelentés elsősorban a korrupció miatt marasztalta el az országot, és felsorolt néhány más területet, ahol jelentős lemaradások tapasztalhatók. Nincsenek közöttük a kisebbségek jogsérelmei. Gál Kinga, az Európai Parlament néppárti (Fidesz) képviselője strasbourgi felszólalásában kifogásolta a jelentés egyoldalúságát, mert a kisebbségi területen, a magyar kisebbség helyzete tekintetében – nagyon megengedő azzal, hogy a kérdés gyakorlatilag rendben van. Az indoklás szerint kisebbségi törvénye lesz Romániának, az RMDSZ része a kormánynak, tehát minden a legjobb úton halad. Gál Kinga tájékoztatta a biztost arról, hogy mi történt a szenátusban, mi történt a szavazás előtt, a vita során, milyen hangok hallatszottak a magyar kisebbség törekvéseiről a szenátusi vitában, s hogy ez mennyire elfogadhatatlan egy jogállamban. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a parlamenti vitán kiderült, Romániában hallani sem akarnak semmiféle autonómiáról, mondván, az nem fér bele a jogállamba. Gál Kinga leszögezte, nem tartja következetesnek a jelentést az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében sem, az ingatlanok kilencven százaléka nem került vissza a jogos tulajdonosokhoz. A bizottságnak tavasz folyamán újabb jelentése lesz. Fontos, hogy ebben a jelentésben a romániai valóság kidomborodjék: ehhez az erdélyi civil és politikai társadalomnak is hozzá kell járulnia. Az elmúlt időszakban a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, majd az erdélyi kisebbségi egyházak képviselői jártak Brüsszelben. Gál Kinga rámutatott nagyon fontosak az ilyen tájékoztatások, mert a hírforrások, amelyek alapján a bizottság dolgozik, meglehetősen egyoldalúak. /Makkay József: Kesztyűs kézzel bánik Romániával az országjelentés. Gál Kinga: nem esett szó a kisebbségi jogsérelmekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Érdemes odafigyelni arra, hogy a román sajtó miként értelmezte a nagy összeborulást, a román–magyar kormányülést. A legjelentősebb nyolc bukaresti román napilap közül egyedül a Cotidianul számolt be az eseményről címoldalon. A többi központi román napilap valamelyik belső oldalon és ott is elrejtve tálalta a magyar újságokban vezető anyagként, nagybetűs címekkel ellátott tudósítást. /Fazekas Károly Csaba: A vegyes kormányülésről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

A kisebbségi törvény szenátusi elutasítása, majd képviselőházi bonyodalmai a hazai és a magyarországi nyilvánosságban csalódottságot, szinte már kétségbeesést váltottak ki. Különösen azért, mert az elutasításra a román-magyar barátság ünnepélyes kinyilvánítása, a közös kormányülés után került sor. Bíró Béla megmagyarázta, hogy van a történteknek „optimistább” olvasata is. „A elutasítások mindössze azt jelzik, hogy a román politikai elit koránt sincs meggyőződve arról, hogy minket kisebbségieket a törvényben foglalt jogok valóban megilletnének” – írta. Bíró Béla arra intett, hogy a harcias kiállás és a nacionalista retorika helytelen, inkább az okos kompromisszumkészségre van szükség. /Bíró Béla: A józanság hozadéka. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2005. november 1.

Andrei Margát, Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnökét és Nicolae Bocsant, a BBTE rektorát is meghívta a Bolyai Kezdeményező Bizottság arra a beszélgetésre, amely a Bolyai Est nevű találkozósorozat harmadik rendezvénye lesz. A megbeszélésre meghívót kaptak a kolozsvári állami egyetem román és magyar tagozatának elöljárói is. A szervezők reményei szerint a megbeszélésen részt vesz majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége is, hiszen a megbeszélés az egész romániai magyar felsőoktatást érinti. A tervek szerint terítékre kerülnek a romániai magyar kisebbségi felsőoktatás problémái, illetve az állami magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos párbeszéd. A BBTE október 31-i szenátusi ülésén nem szerepelt napirenden olyan kérdés, amely a magyar tagozat önállósodási törekvéseivel lenne kapcsolatos – jelentette ki Nagy László, az egyetem rektor-helyettese. /B. T.: Folytatódik a Bolyai Est rendezvénysorozat. Számos oktatót és felsőoktatási intézményvezetőt hívtak meg a szervezők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztásának kérdése lezárt, az multikulturális egyetem, amely modellként szolgál a kultúrák közti együttműködésre. Boc szerint ,,hatalmas hiba” lenne politikai szinten tárgyalni az BBTE szétválasztásáról. Október 17-én Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Nagyváradon tüntetéseket tartottak a Bolyai Egyetem újraalakításáért, mire az Oktatásügyi Minisztérium vezetősége kijelentette, határozottan elutasított minden, etnikai alapon történő különválást az oktatásban. A BBTE magyar vonalának vezetősége szerint a tüntetések mögött ,,rejtett érdekek” húzódnak. Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron kijelentette, az állami magyar tannyelvű egyetemet nem a Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, hanem egy önálló intézmény létrehozásával lehet megvalósítani /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2005. november 1.

,,Önöknek kell az önálló erdélyi magyar egyetemet kérni, az általam vezetett párt teljes mértékben támogatja a Bolyai ügyét” – jelentette ki Orbán Viktor Nagyváradon, 2005. október 13-án. Az önálló magyar állami egyetem visszaállítása évszázados célja és követelése lett az erdélyi magyarságnak, melyről lemondani nem lehet és nem is tanácsos. Tizenöt év sem volt elegendő az állami keretekben kért kisebbségi felsőoktatási önállóság elismeréséhez, ezzel a román politikai osztály a lehető legrosszabb bizonyítványt állította ki magáról. /B. Kovács András: Politikai otrombaság áldozata (Magyar egyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2005. november 1.

Kovács Lehel adjunktus elmondta, megütközött Tariceanu miniszterelnök kijelentésén, hogy nem támogatja az egyetem újraindítását, mert ő a multikulturalitásban hisz. Sajnálattal lehetett látni a kormányülésen, hogy mi az álláspontja az egyetem ügyében a három tárgyaló félnek: Markó Béla, Gyurcsány Ferenc és Tariceanu egymásnak dobálták a veszett fejszét. Gyurcsány kormányfő azt mondta, Markóék dolga, Markó azt, hogy szerepel a közös kormányprogramban, tehát együtt valósítják meg, Tariceanu pedig elsüllyesztette a témát a szeparatizmus és a multikulturalitás szembeállításával. A múlt héten a magyar tanszékvezetők elutasították a hungarológia kar tervét, kiálltak a tüntetők mellett és bírálták a magyar tagozat vezetőségét. A hungarológia ötletét most vetették fel harmadszor 1993 óta, a magyar tanszékek vezetői pedig valamennyiszer elutasították ezt. Nem megoldás ugyanis a három tanszék egyesülése révén létrehozott magyar kar, ellenkezőleg, marginalizálódáshoz vezet. Hirtelen termet neveztek el magyar rektor-helyettesről, első alkalommal megszervezték a magyar vonal tanévnyitóját. Hantz Péter, a BBTE tanára a tüntetésen elmondott beszédében kitért arra, hogy több kollégáját is megfélemlítették, azért nyilatkozott a Bolyai ellen. Emellett a magyar tanszékeken sok olyan kolléga van, akik a régi rendszerben szintén magas tisztséget töltöttek be. A tüntetés előtti napon László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke magához hívatott két szervezőt, és azt mondta neki titkosszolgálati /SRI/ jelentése van arról, hogy ellentüntetés és interetnikus konfliktus szítása készül, ezért jó lenne elnapolni a tüntetést. Az ellentüntetés tíz-tizenöt szórólapozó román fiatalt jelentette, de nyoma sem volt erődemonstrációnak vagy interetnikus konfliktuskeltésnek. 1998-ban a kolozsvári RMDSZ-képviselők benyújtottak a parlamentben az egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, ezt azonban még az RMDSZ sem támogatta kellő súllyal. Helyette benyújtott egy másik tervezetet, majd a kettő egymást szépen kioltotta. A másik nagy gond, hogy szakadék van a BBTE magyar tagozatának vezetősége és az RMDSZ között is. Salat Levente rektor-helyettesék azt nyilatkozták, hogy az RMDSZ azért nem akarta napirendre tűzni a magyar karok ügyét, mert várta a kisebbségi törvénytervezet elfogadását, az RMDSZ viszont cáfolta ezt. /Bagoly Zsolt: Veszett fejszéből lesz a Bolyai egyetem. Jelentés a harc állásáról – Kovács Lehel adjunktust kérdeztük. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

„Az országos vagy legalábbis regionális jelentőségű, öt-tíz millió forintot meghaladó nagy tervek pályázatait várjuk – jelentette ki a Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának erdélyi tagja. Az oktatási, kulturális és médiaintézményeknek alig több mint két hét áll rendelkezésükre ahhoz, hogy benyújtsák pályázataikat. A kollégium az erdélyi pályázók között 400 millió forintot oszt szét. A szórványvidéken működő magyar nyelvű közoktatási intézmények beruházási, fejlesztési és működési támogatása kategóriába 90 millió forintot soroltak. Az RMDSZ vezetői a dévai Téglás Gábor magyar gimnázium épületének a befejezését tartják a legfontosabbnak. A kollégium 55 millió forintos keretet szabott meg az irodalmi és kulturális intézmények pályázataira. A romániai magyar szerkesztőségek 70 milliós kereten osztozhatnak. /Gazda Árpád: Két hetet adtak a pályázásra. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

A lap korábban beszámolt arról, hogy Csíkszentgyörgyön két rendőr megverte a helybeli János Elemért, pusztán azért, mert nem tudott románul. Október 31-én Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő a parlament plénuma előtt intézett kérdést Vasile Blaga belügyminiszterhez, hogy milyen stádiumban van a vizsgálat. A választ két héten belül fogja megadni a belügyminiszter. A sértett, János Elemér elmondta: amióta panaszt tett az ügyben, a két rendőr naponta megáll járőrkocsijával háza előtt, szerinte ezt megfélemlítésként teszik. Két szemtanú látta, amikor a sértettet a rendőrök ütlegek között vonszolták vissza az őrszobába, János Elemér hangsúlyozta: az őrszobában, ahol verni kezdték, rajta s a két rendőrön kívül más nem volt jelen. /Szondy Zoltán: Kelemen Hunor képviselő magyarázatot vár. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./ Előzmény: Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

2005. november 1.

Az eset sokat elárul a román toleranciáról. Gyimesbükkön immár második alkalommal vágták ki és tüntették el ismeretlen tettesek a kétnyelvű helységnévtáblákat. Tették mindezt akkor, amikor – a „reálpolitikusok” szerint – történelmi jelentőségű román–magyar kormányülés zajlott Bukarestben, amelyről azóta tudjuk, hogy az ott aláírt megállapodások nagy része teljesen lényegtelen a romániai magyarság szempontjából. A román diplomácia ismét diadalmaskodott! – írta Deáky András. /Deáky András: Idegenként szülőföldünkön. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2005. november 1.

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Levélben fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ-es képviselő a több mint egy hónappal ezelőtt Csíkszentgyörgyön történt rendőri túlkapás ügyében. Két csíkszentgyörgyi rendőr súlyosan bántalmazott egy helybeli lakost, mivel kihallgatása során a férfi nem szólalt meg románul, és tolmácsot kért. „Tudomásom van arról, hogy a helyi rendőrség nyomást gyakorol a tanúkra, hogy vonják vissza nyilatkozatukat. Megkísérelték megfélemlíteni János Elemért is. Az ügyben határozottabb fellépést várok el a belügyminisztertől és a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőségtől, hiszen megengedhetetlen, hogy ehhez hasonló esetek történjenek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Kelemen Hunor elmondta, információi vannak arról, hogy Vlad Urzica rendőr nem első esetben bántalmazott falubelit. /D. Balázs Ildikó: Megfélemlíti a rendőrség a csíkszentgyörgyi tanúkat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Óteleken négy, Fényben pedig hat árvízkárosult család néhány tagja még mindig sátrakban tölti az éjszakákat – tájékoztatott Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus. Az áradások által tönkretett Temes megyei házak újjáépítésének ugyanis még a felénél tartanak a kivitelezők. Várhatóan november végére az összes, a tervben szereplő ház építését befejezik. /Lázár Lehel: Nem akarnak ideiglenesen költözködni a károsultak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Batikolást, bogozást, fonalbaba-, termésfigura- és képeslapkészítést, valamint gyöngyfűzést próbálhattak ki azok, akik ellátogattak a hétvégén a nagykárolyi kultúrházba. Az ötödik nagykárolyi táncháztalálkozóra a környékbeli falvakból is érkeztek szép számban gyerekek. Az rendezvény fénypontja a szombati néptáncgála volt. A házigazda Rekettye tánccsoport szatmári lánytáncokat, valamint lassú és friss csárdást adott elő Polgár Emília és Bajkó László koreográfiájában. /Konglovits Éva: Mezőkeszüi pünkösd Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

November 2-án adják át az új Szemerja negyedi református temetőt Sepsiszentgyörgyön. Itt avatták fel egy hónappal ezelőtt a Makovecz Imre magyarországi építész által tervezett ravatalozóházat. /Bíró Blanka: Új református sírkertet avatnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

A hétvégi helyhatósági választások alapján eldőlt: Szilágybagoson Mariana Ida Magdolna a település polgármestere. A szavazópolgárok 92%-a szavazott az RMDSZ jelöltjére. Az RMDSZ 14 személyt tüntetett fel a választási jegyzékében, közülük tízen tanácstagok lettek. /Józsa László: Polgármester asszony Szilágybagoson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Mindenki hiányzik valakinek. Végső búcsút kellett venni többektől, köztük van Fülöp G. Dénes, a felejthetetlen marosvásárhelyi vártemplomi lelkipásztor, Kövesdi Kiss Ferenc, a Mezőség szórvány-magyarjainak fáradhatatlan istápolója, Illyés Kinga előadóművész, Izsák József irodalomtörténész, Ferenczy István, az erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alakja, Szabó György Pál, a mindenes EMKE-elnök és pedagógus, Imreh Ernő jogász, Sipos Lajos, Vásárhely házainak, hajdani nagyjainak szenvedélyes ismertetője, Ágoston Albert, a kollégium ügyét védelmező öregdiák... néhány név a hiányzók hosszú névsorából. Folytatni lehet a korábban eltávozottakkal, akik a kultúra különböző ágazataiban nagy betűkkel írták be nevüket Marosvásárhely újkori történelmének könyvébe: Molter Károly, Tompa Miklós, Kovács György, Bözödi György, Gagyi László, Csorba András, Erdős Irma, Gyarmaty István, Kabós Éva, Székely János, Tóth István, Oláh Tibor. /Nagy Pál: Akik hiányoznak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2005. november 1.

Október 31-én, vasárnap Feltorja kis református közösségében a reformáció napját és az újjávarázsolt gyülekezeti ház átadását ünnepelték meg. Egyed László helybeli református lelkész elmondta: az ajtó feletti faragott táblára azért került fel a Székely ház név, mert a korabeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint ez volt az épület eredeti neve. Az egyházi tulajdonban lévő épületet a kommunista időben elvették, iskolaként, óvodaként és gabonaraktárként használták, amíg sikerült használhatatlanná tenni. Közadakozásból és holland segítséggel nekifogtak a helyreállításhoz. /Iochom István: Gyülekezeti házat avattak (Feltorja). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2005. november 1.

Elhunyt Berde Zoltán /Fotosmartonos, 1930. febr. 9. – Sepsiszentgyörgy, 2005. okt. 29./, a Székely Mikó Kollégium nyugalmazott irodalomtanára, irodalomkritikus, zenetörténész, helytörténész. /Mózes László: Búcsú Berde Zoltántól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

2005. november 1.

Október 29-én Budapesten a Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban Csányi Tamás karnagy szervezésében, a Magyar Katolikus Rádió támogatásával hangversenyre került sor a „Házsongárdi temető síremlékeinek megújításáért”. A fővédnökséget Tőkés László püspök vállalta, bevezető szavaiban szólt a temető jelentőségéről és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkásságáról. A népes közönség soraiban megjelent Mádl Ferencné Dalma asszony is. A jótékonysági előadást a baróti Transylmania együttes rekesztette be. Az együttes részt vett az előző napi, erdélyi árvízkárosultak javára rendezett Papp László Sportcsarnok-beli nagyszabású koncerten is. /Hangverseny a Házsongárd Alapítvány támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Október 23-án tartották Bethlenben a hálaadó istentiszteletet a helyi református templom felújítása alkalmából. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza püspök kifejtette, a gyülekezet, amely templomot épít, jelzi, hogy találkozni akar Teremtőjével. Jelzi, hogy meg akar újulni. /Somogyi Botond: Felújították a bethleni műemléktemplomot. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Október 22-én Kalotaszegen, Bánffyhunyadon a Ravasz László Emlékházban Wittner Mária, az 56-os forradalom hőse, egykori halálraítélt tartott előadást a Kós Károly Kulturális Egyesület és a VET szervezésében. Hangszalagról felidézték Ravasz László püspök 1956. november 1-jén a Kossuth rádióban elhangzott szózatát. Másnap, 23-án Tőkés László püspök meghívására Wittner Mária a jövőre 50 éves nagyváradi-réti templomban tartott előadást. Wittner Mária előadása végén elmondta, hogy ő a maga módján készül az 50. évfordulóra, és elutasítja a hivatalos állami vezetés által tervezett, vascsövekből álló emlékművet. Ő 56 darab lyukas zászlóba varr be magyar címert, és ezeket osztja szét az arra méltó intézményeknek és személyeknek. Tőkés Lászlónak most adta át a 13. számú zászlót. A tizenegyediket Lech Walesa, a Szolidaritás egykori legendás vezetője kapta nemrég. /Okos Márton: Wittner Mária Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 1.

Vajdaságban több településen megemlékeztek a hét végén a titói katonai hatalom által 1944-45-ben elkövetett tömegmészárlások magyar áldozatairól. Újvidéken, a Futaki úti temetőben elhelyezett Turul emlékműnél emlékeztek az 1944-es megtorlások áldozataira vajdasági magyar pártok képviselőinek jelenlétébe. A második világháború egyik legkegyetlenebb mészárlásának színhelyén, a Temerin melletti Csurogon az idén is a település szeméttelepén található vesztőhelyen volt a megemlékezés. A vasárnapi gyászrendezvény főszervezője, Teleki Júlia közölte az MTI-vel, hogy az idén már harmadszor fordult azzal a kéréssel a helyi hatóságokhoz, hogy engedélyezzék az emléktábla felállítását az áldozatoknak, s kifejezték hajlandóságukat arra is, hogy meg is veszik a dögtemető felett lévő „senki földjét”, de nem kaptak rá választ. /A Vajdaságban megemlékeztek az 1944-45-ös vérengzések áldozatairól. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2005. november 2.

Románia lakosságának több mint 40 százaléka XIX. századi körülmények között él, állapította meg Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank szakembere, ennyien nem élvezhetik a vezetékes ivóvíz és közművesítés áldásait. Romániában ebből a szempontból Törökországnál, Albániánál és a Moldovai Köztársaságnál is elmaradottabb viszonyok uralkodnak. /Kegyetlen röntgenkép. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2005. november 2.

A hatalom kiadta a parancsot: a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásának kérdése lezárt ügy. A koalíciós partner, Markó Béla is hasonlóképpen nyilatkozott. Elismerte: a diákoknak igazuk van, amikor önálló egyetemet igényelnek. Azonban a Babes–Bolyait nem kellene szétválasztani. De akkor hogyan legyen önálló egyetem? Mintha egy újabb Petőfi–Schiller féle elterelő hadművelet körvonalazódna, állapította meg Németh Júlia, a lap munkatársa. Az RMDSZ nem hajlandó felvállalni a Bolyai Egyetem visszaállításának ügyét. Mintegy tíz évvel ezelőtt valakiknek a kezdeményezéséből sajtókampány indult. A cél a valamikori Bolyai Egyetem hitelét rontani és ezáltal az önálló magyar egyetem létének szükségességét kétségbe vonni. Az aláírók a Babes–Bolyai magyar tanárai képviselőinek adták ki magukat, hogy hamarosan kiderüljön: egészen más érdekkörök képviselői. A multikulturalitásnak elnevezett nacionalista diverzió kitalálóinak nagyon jól megfelelt. /Németh Júlia: Kérdőjelek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2005. november 2.

Az önálló állami magyar egyetem nemcsak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztásával oldható meg Romániában – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes. Markó kijelentését lehet úgy értelmezni, hogy BBTE maradjon úgy, ahogy van, helyette jöjjön létre egy másik – magyar tannyelvű – intézmény. Kérdés, hogy kik tanítanának ezen az egyetemen? Hol működne az intézmény? Tanári kar csupán Kolozsvárott van, a BBTE-n, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) öt év munkájába telt, hogy oktatókat toborozzon, de még így is vannak kétlaki tanárok, akik a BBTE-n is tanítanak. Gondoltak-e arra, hogy az EMTE a román állam által finanszírozott önálló egyetem legyen? – szegezték Markónak a kérdést az újságírók. A válasz pedig így hangzott: ez a kérdés még nem vetődött fel. Tehát Markó szerint nem vetődött fel az EMTE-nek a román állam által finanszírozott önálló egyetemmé való alakításának kérdése. A hírügynökségi jelentések szerint az október 20-i román–magyar közös kormányülésen „megegyezés született a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról”, illetve maga Markó jelentette ki a kormányülést követő sajtótájékoztatóján: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. /Sarány István: Milyen legyen az önálló egyetem? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

2005. november 2.

A képviselőház pontosításokat kér a kormánytól a kisebbségi törvény kapcsán, döntötte el november 1-jén a képviselőház állandó bizottsága azt követően, hogy a kormánykoalícióban született egyezség kapcsán Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kérte, sürgősségi eljárással vitassa meg az alsóház a tervezetet. Kelemen Hunor szerint veszítettek egy hetet. /Formai kifogást emeltek a kisebbségi törvénnyel szemben. Várhatóan sürgősségi eljárásban vitatja a jogszabályt az alsóház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2005. november 2.

Verestóy Attila RMDSZ-szenátornak nincs ellenvetése, hogy az illetékes állami szervek bankszámláit ellenőrizzék. A szenátor részt vesz tőzsdei tranzakciókban. Verestóy furcsállta, hogy a felsőház elnökének értesítése nélkül ellenőrzik szenátorok bankszámláit. Közölte: részvényeinek mintegy 10–15 százaléka a kőolajiparban van, de nem a Rompetrolnál, hanem más társaságoknál. Hozzátette: több millió euróval vesz részt a tőzsdei tranzakciókban. A szenátus honlapján olvasható vagyonnyilatkozata szerint Verestóynak 24,2 milliárd régi lej és 2 886 700 euró értékben vannak számlái és betétei a Raiffeisen Bankban. Verestóy rendelkezik egy 180 millió régi lejes számlával a City Bankban és egy 44 millió forintos betéti számlával egy magyarországi bankban. A szenátornak egy 1 780 000 eurós, idén nyitott számlája van a monacói KLB bankban, továbbá egy 242 millió lejes számlája a bukaresti ABN AMRO bankban. /Verestóy: nincs rejtegetnivalóm. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-614




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998