Elsőként a Bukarestet Temesvárral összekötő autópálya készül el, jelentette ki május 28-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Hozzátette, a következő a Brassó- Bors autópálya lesz, „a lehetőségek függvényében”, ezt követően a Moldovát az ország déli részével összekötő autópálya építése kezdődik el. /Elsőként a Bukarest- Temesvár autópálya készül el. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
Politikai puccsal tért vissza a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki székébe a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor, a márciusban néppárttá átkeresztelt alakulat tiszteletbeli elnöke. Cornel Ciontu, a márciusban Nagy-Románia Néppárttá (PPRM) átkeresztelt formáció elnöke sajtóértekezleten tiltakozott amiatt, hogy nagy-romániás parlamenti képviselők és Vadim Tudor testőrei megakadályozták őt magát és a bukaresti pártszékházban működő szenátori irodájának személyzetét abban, hogy bemenjen hivatalába. Corneliu Vadim Tudor bejelentette: visszatér a párt elnöki székébe, az alakulat nevéből pedig törlik a néppárti jelzőt, továbbá kizárta a PRM-ből Cornel Ciontut és Anghel Stanciut, a szenátus oktatási bizottságának elnökét. Azzal vádolta őket, hogy állítólag Adrian Nastase volt kormányfő és jelenlegi képviselőházi elnök biztatására „puccsot szerveztek a pártban”. /C V Tudor botrányos visszatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2005. június 1.
Az erdélyi magyarok ügyének európai fórumok előtti képviseletéről tárgyalt a napokban Markó Béla RMDSZ-elnökkel Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. Szilágyi Zsolt /2004-ig RMDSZ-es parlamenti képviselő volt/ megbízást kapott az EMNT által létrehozott Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól, hogy Brüsszelben magyar érdekképviseleti irodát hozzon létre. Szilágyi korrekt párbeszédként értékelte a Markó Bélával folytatott megbeszélést. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság ügyének hatékony külpolitikai képviseletére magyar–magyar párbeszéd szükséges. /B. T.: RMDSZ–EMNT egyeztetés? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Írásban benyújtott politikai nyilatkozatában Antal Árpád András képviselő az elmúlt hat hónap két súlyos sepsiszentgyörgyi eseményére figyelmeztetett. Tavaly decemberben egy emléktábla elhelyezése alkalmával a Constantin Brancusi Iskola igazgatónője tiltakozó felvonulást szervezett az iskola diákjaival, megpróbálva megakadályozni a tábla elhelyezését, miközben a gyerekek magyarellenes szövegeket skandáltak. ,,Az utóbbi hetekben a több mint 75 százalékban magyar Sepsiszentgyörgyön román fiatalok csoportjai az utcán magyarul beszélő gyerekeket vertek meg. Nem elhanyagolható tény, hogy e fiatalok zöme más megyéből származik, és a fent említett iskola diákja. Meggyőződésem, hogy nem a gyerekek, hanem szüleik és tanáraik a leginkább felelősek ezért. Nyilvánvaló, hogy ebben az intézményben a fiatalokat a gyűlöletre, az elutasításra, a verekedésre nevelik. Kérem a Tanügyminisztériumot, vizsgálja ki az ügyet, és foganatosítson intézkedéseket azok ellen, akik politikai célokra használják fel a gyerekeket” – mondta a Kovászna megyei képviselő. /A sepsiszentgyörgyi magyarverés ügye a képviselőházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./
2005. június 1.
A román suhancok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek híre begyűrűzött a határon kívüli közvéleménybe is. Albert Álmos RMDSZ-elnök, városi polgármester hangsúlyozta, hogy a magyarveréseket kapcsolatba kell hozni azokkal az elnézett dolgokkal, amelyek az elmúlt esztendőkben történtek. Az ortodox templom falára festett sátáni jelekről kiderült, hogy románok műve volt. Tettüknek semmiféle következménye nem lett. A múlt esztendő végén a Lósy Schmidt Ede-tábla elhelyezése kapcsán kialakult tüntetés is az előzményekhez tartozik. A hivatalos jelentés szerint ez ,,nem szervezett tüntetés”, hanem ,,spontán dolog” volt, de a tanárok hagyták, hogy a gyerekek az utcán ordibáltak. Feliratokat lobogtattak, és azt ordibálták: Legyen vége a magyarosításnak! – A városban történt magyarverésekért pénzbüntetések lesznek, de ez nem oldja meg a kérdést. A polgármester első ízben tapasztalta, hogy úgy írták le egy tényállást, ahogy az megtörtént: román gyermekek megvertek magyar gyermekeket. – Mindig azt mondják, hogy veszélyben van a románság. Az állami struktúrákban azonban ma is ők vannak jelen. A magyarság olyan részt kér, amilyen arányban a lakosságon belül jelen van. /Sylvester Lajos: Ki miért verekszik? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./
2005. június 1.
„Engedje meg Markó Béla és a Jóisten, hogy megkérdőjelezzem, miszerint minden erdélyi magyarnak néppártinak és kereszténydemokratának kell lennie” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlamentbe küldött RMDSZ-es megfigyelőknek kötelező módon az Európai Néppárt (EPP) tagjainak kell lenniük. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: ülésükön 32 törvényhozóból 28 volt jelen, ezt a kritériumot elfogadták. Az RMDSZ várhatóan három megfigyelővel rendelkezik majd Strasbourgban. Az együttes frakció döntésének értelmében minden RMDSZ-es törvényhozó egyénileg megpályázhatja a tisztséget. A frakció meghatározta, hogy küldöttjének kötelező módon az EPP-be kell felsorakoznia. Eckstein-Kovács Péter szenátor közölte: ilyen körülmények között nem nyújt be pályázatot. Szerinte nem jó az, hogy az RMDSZ-t egy ideológia irányába mozdítják el. Márton Árpád szerint a kötelező EPP-tagság mellett szól az, hogy az RMDSZ tagja a néppártnak. A néppárt a legerősebb frakció az EP-ben, és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja is tagja a keresztény-demokrata frakciónak. /Borbély Tamás: Vita az EP-megfigyelők kritérium-rendszere miatt. Eckstein-Kovács Péter a kötelező EPP-tagság miatt nem pályázik a tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Az RMDSZ és a Konzervatív Párt (KP) egybeolvadásáról beszélt Dan Voiculescu a KP elnöke. A politikus szerint előbb vagy utóbb Markó Béla és az RMDSZ többi vezető politikusa is rájön, hogy nincs választásuk. – Az RMDSZ etnikai párt, és az Európai Unióban nincs helyük az ilyen alakulatoknak – magyarázta Dan Voiculescu. Szakértők szerint Voiculescuék számára két szempontból lehet érdekes a felvetett lehetőségen gondolkodni: az RMDSZ-szel egybeolvadva biztosíthatnák parlamenti helyüket az esetleges előrehozott választások esetén is, ráadásul képviselőik lehetnének az Európai Néppártban is, amelynek az RMDSZ tagja. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint egy román párttal való összeolvadás nem jelenthet megoldást, az RMDSZ-nek úgy kell maradnia, ahogy van. A politikus cáfolta Voiculescunak azt a kijelentését, miszerint etnikai pártokat nem fogadna be az Európai Parlament, példaként a felvidéki Magyar Koalíció Pártját említette, amely Szlovákia EU-integrációja után teljes jogú tagja az Európai Néppártnak. /Voiculescu az RMDSZ-szel egyesülne. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Május 31-én Székelyudvarhelyen a Városi Tanács ülésének a Szász Jenő polgármester által napirendi pontként javasolt, a területi autonómia ügyében történő referendum kiírásának tárgyalását ismételten elvetette a többségi RMDSZ-frakció, így a kérdés fel sem került a vitatandó témák közé. Azzal érveltek, hogy nem kapták kézhez időben a határozat-tervezetet. Hosszas vita alakult ki a 2004-es évi költségvetés megvalósításának ügyében, a polgármesteri hivatal beszámolóját csak a Polgári Frakció tartotta elfogadhatónak. /Szász Emese: Tanácsülés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./
2005. június 1.
A december 5-i magyarországi népszavazás eredményeként a kettős állampolgárság reménye szertefoszlott. Előrejelzések szerint 2050-re Magyarország lélekszáma a mai tízmillióról 7,5 millióra apad. Nem lenne-e üdvös az amott várható népesedési vákuumba a beolvadásnak kitettebb szórványmagyarságból átmenteni azokat, akik ezt határozottan óhajtják? A határon túli magyarok anyaországi honosításának megkönnyítésére már látszik néhány elfogadhatónak tűnő megoldás. Ugyanakkor a szülőföldön való boldogulás támogatására újabb eszközök kimunkálása sem maradhat üres ígéret. A cikkíró szerint fontos a közös európai cél, az emberi élet jobbításáért küzdők megerősítése. /Incze Gábor: Mint oldott kéve…? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
Az RMDSZ megszerezte a Beszterce-Naszód megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal igazgatói tisztségét. Szilágyi János prefektus, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke jelezte, kinevezték Kocsis Andrást. /Magyar hivatalvezetőt neveztek ki Beszterce-Naszód megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) május 28-án tartotta ez évi harmadik küldöttgyűlését. A tagszervezetek részéről jelen voltak az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) képviselői. Meghívottként vettek részt a küldöttgyűlésen a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének (PKED) elnökségi tagjai, a tagfelvételi szándékukat is kifejező KRISZ, azaz a Királyhágómelléki Református Ifjak Szövetsége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezetének elnöke. A MIT elnöksége elemezte a Communitas Alapítvány Ifjúsági Szaktestületének döntéseit, megállapítva, hogy azokban továbbra is politikai szempontok érvényesülnek. Az erdélyi ifjúsági szervezeteknek szánt támogatások egy része olyan szervezetekhez jut, amelyek működése és tevékenysége megkérdőjelezhető. Ezzel összefüggésben a küldöttgyűlés napirendjére került a hazai és magyarországi támogatási rendszerek átalakítására kidolgozott javaslatcsomag, amelyet a MIT elnöksége június folyamán átad a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) Igazgató Tanácsának, felkérve, hogy képviselje az ügyet a továbbiakban. /A MIT elnöksége: Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Bukarestben tartották Az EU házhoz jön című vándorrendezvényt. A szervezők: a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az RMDSZ, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány valamint a Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetsége. A két nyelven – románul és magyarul – zajló konferenciát Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági- és európai integrációs főosztályának vezetője nyitotta meg, utána Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke beszélt. Az EU házhoz jön rendezvénysorozat célja a vállalkozók felkészítése. Markó leszögezte, Románia sokkal többet tanulhat Magyarországtól, Szlovákiától, Csehországtól vagy Lengyelországtól, mint a nyugatabbra fekvő országoktól, mert ezek az országok ugyanúgy egy totalitárius rendszerből léptek ki, és hasonló problémákkal néztek szembe. /Béres Katalin: Az EU házhoz jön – Konferencia Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Borbély László területfejlesztési miniszter adatokkal illusztrálta, hogyan osztják el a közpénz Romániában. A korábbi kormány Botosaninak 200, míg Marosvásárhelynek 20 milliárd lejt adott hőenergia-támogatás címen. A vidéki vízbevezetési és kövezési program keretében a következő a megoszlás egy lakosra számítva: Dobrogea 267 000 lej, Erdély 98 000 lej, Moldva 132 000 lej és Munténia 114 000 lej. A lakásépítési program keretében: Dobrogea – 1 260 000 lej, Moldva 1 094 000, Munténia 902 000 és Erdély 760 000 lej – szintén lakosonként. Romániában el kellene érni, hogy minden terület egyenlő legyen. /(Máthé Éva): Egyesek egyenlőbbek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
A révi születésű szobrászművész, Tőzsér Elíz Petőfi Sándorról készült bronz mellszobrát egy hét múlva Rév középiskolájának udvarán akarták elhelyezni és felavatni, azonban a helyi tanács hét-hat arányban leszavazta a szobor köztérre helyezését. A szobrászművész, Rév község díszpolgára, hónapokkal ezelőtt ajándékozta meg a települést alkotásával. /(Lakatos Balla Tünde): Nemet mondtak Petőfi Sándor szobrára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Tőkés László református püspök felcsapott agitátornak, ezúttal a kisebbségi törvénytervezet ellen, állapította meg a lap munkatársa, Barabás István. A püspök a kisebbségi törvénytervezet kapcsán katasztrófát, megalkuvást, pártpolitikai paktumot, nemzetárulást emlegetett. Az újságíró védelmezte a törvénytervezetet, hozzátéve, a püspöknél nem a nemzetféltés, hanem a sértett hiúság esete áll fenn: a törvényalkotók nem kérték ki az ő véleményét. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei elnöke kijelentette, hogy a kisebbségi törvénytervezet „demokráciaellenes, nemzetellenes és alkotmányellenes”. /Barabás István: Kisebbségi sorsunk: sírvers és törvény között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének egyik kidolgozója szerint „közel kilencven éve adósa a térség majd minden állama a nemzeti kisebbségek léthelyzetét számukra és a többség számára megnyugtatóan rendező jogszabályi keret megalkotásával”. Valójában a ma is hatályban levő 1945. februári, a kommunista hatalomátvételt megelőző legutolsó román demokrata kormány által szentesített Nemzetiségi Statútumtörvény a jelenlegi kisebbségi törvénytervezetnél sokkal kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz. Erre az RMDSZ illetékesei azzal érveltek, hogy 2005-ben, az Európai Unió küszöbén nem szabad visszalépni 1945-höz képest, és olyan megoldást választottak, amelyet Gheorghiu-Dej és Nicolae Ceausescu kommunista és Ion Iliescu posztkommunista rezsimje sem mert megtenni: kiegészítették az eredeti törvénytervezetet egy újabb szakasszal (78.), miszerint minden azzal ellentétes rendelkezés hatályát veszti. A 2005. évi törvénytervezet az anyanyelvi jogok terén nem csak 1945-höz, hanem 1868-hoz képest is visszalépést jelent! Kincses Előd sorra vette a tervezet kifogásolt részeit, végül megállapította: a törvénytervezet jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy a romániai magyarság sorsát érdemben javítsa. /Kincses Előd: A kisebbségek jogállásáról szóló román törvénytervezet buktatói (Feledékenység vagy félrevezetés?). = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
Toró T. Tibor, Temes megye képviselője a Temes megyei árvízkárosultak ügyében intézkedik. Több magyarok lakta települést is elöntött a víz. Egy olyan típusú szervezetnek, mint az RMDSZ, éppen ez adja a lényegét, hogy közbelépjen, főként akkor, ha a természeti csapás saját közösségét is súlyosan érinti. A legsúlyosabban érintett települések: Ótelek, Tolontán, Keresztes és Gátalja. Ótelek esetében a falu mintegy háromnegyede, Tolontán, Keresztes helységekben az épületek több mint fele semmisült meg. Gyakorlatilag ezeket a településeket újjá kell építeni. Gátaljának a Szigetfalu negyede szenvedte a legnagyobb károkat, ahol magyarok élnek. További öt település, ahol ilyen természetű károk nem estek, de a családok, az épületek és gazdaságok nagyon megszenvedték az árvízkatasztrófát: Magyarszentmárton, Nagyomor, Nagybodófalva, Begamonostor és Temesfalva. Egyesíteni kell az erőket. A képviselő most kapta meg a jóváhagyást az Igazságügyi Minisztériumtól, Rekonstrukció-2005 néven hoznak létre egyesületet a következő hetekben. A kezdeményező a megyei RMDSZ, azonnal melléjük álltak a történelmi egyházak, továbbá azok az önkormányzatok, ahol jelentős számban van az RMDSZ jelen. Civil szervezetek is csatlakoznak. Az árvízkárosultak megsegítésére erős szolidaritás alakult ki, ez tapasztalható Erdélyben, a magyarlakta vidékeken. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Akik bajban ismerik meg az RMDSZ-t. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Németországban, Bautzenben tartotta közgyűlését a mintegy 45 milliónyi európai kisebbségit szolgáló napilapok egyesülete, a MIDAS. /Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete/. 2002 óta a Szabadság napilap is tagja az eddig harminc lapot magába foglaló egyesületnek. Bautzen várost szellemi központjának tekinti a helyi szorb kisebbség, nyelvükön a város: Budysin. A szorbok 60 ezren vannak, őrzik nemzeti önazonosságukat, nyelvüket. Nem volt külön államiságuk, mégis megmaradtak. Szászország kormánya azt tervezi, hogy a csökkenő gyermeklétszámra hivatkozva megkurtítja a szorb nyelvű iskolák és óvodák fenntartására szükséges pénz folyósítását. A MIDAS közgyűlésén résztvevők tiltakoztak ez ellen. A MIDAS soraiban ott találhatók a belgiumi németek, horvátországi olaszok, dániai németek, finnországi svédek, németországi dánok és szorbok, olaszországi németek és szlovénok, lettországi oroszok, észak-írországi írek, romániai és szlovákiai magyarok, spanyolországi katalánok, baszkok és galegók és svájci réto-románok napilapjai. Mintegy napi 740 000 összpéldányszámmal, tizenhárom nyelven, Európa 45 millió kisebbségi lakosának a szolgálatában. Sokan nem értik, miért csak a Szabadság meg a Bihari Napló vált eddig a MIDAS tagjává Románia tizenkét magyar napilapja közül. /Balló Áron: Szorbok és még 45 millió európai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Az elmúlt években enyhén csökkent a magyar óvodások száma. Kolozsváron ötvenöt állami óvoda működik, ebből huszonkilenc rendelkezik magyar tagozattal. Kolozs megyében 353 óvodából 37-ben működik a román csoport mellett magyar nyelvű is, és csupán huszonnyolc színmagyar óvoda létezik. Tordán kettőben, Aranyosgyéresen egyben, Désen kettőben, Szamosújváron és Bánffyhunyadon pedig három-három óvodában tanítanak magyarul. A vidéki óvodák száma eléri a kétszáznegyvenegyet, amelyből huszonhat vegyes tagozatú, az önálló magyar óvodák száma eléri a huszonnyolcat. Kolozsvár legtöbb óvodájában vegyes korcsoportok vannak. A pedagógusok szerint ez nem jelent hátrányt a gyerekeknek. /Köntös Imola: Enyhén csökkent az óvodások száma. Extrákkal licitálják túl egymást az állami és a magánóvodák. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Közel osztálynyi gyermek iskolaváltoztatási szándéka tette bizonytalanná a sepsiszentgyörgyi Református Gimnázium elemi osztályainak helyzetét. A Váradi József Általános Iskola keretében működő elemi tagozat végzőseinek többsége a református egyház tulajdonában lévő, a Székely Mikó Kollégiumnak is otthont adó épületben kezdené az ötödik osztályt. Ennek viszont a Váradi látná kárát, a kiesés tanári egzisztenciát is érinthet. /Csinta Samu: Mennek, hogy együtt maradjanak? = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
A képviselőházban jóváhagyták Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely a Maros megyei Vámosgálfalva községhez tartozó Szőkefalva újraalakítására vonatkozik. 1968-ban a település lakóinak akarata ellenére szüntették meg a település önállóságát. /Önállósul Szőkefalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
„Szent Imre herceg,/ Magyarország éke,/ Szűztiszta élet/ Legszebb példaképe/ Serdülő ifjak pajzsa,/ Menedéke, könyörögj érettünk!” – ezt az imádságot vésték a Hegyközszentimrén május 29-én felavatott Szent Imre-szobor talapzatára. Az ezerlelkes színmagyar falu ma Szalárd község része, a Nagyváradot Margittával összekötő vasút baloldalán. Az Árpád-házi szentek emlékeiben bővelkedik egész Biharország. Nagyvárad Szent László városa, Szentjobb államalapítónk Szent Jobbját őrizte, a kettejük között levő Hegyközszentimre pedig Imre herceg örököse. A Lakiteleki Alapítvány segítségének köszönhetően felavatták Lantos Györgyi szobrászművész alkotását. A faluban tatarozták a kultúrházat és a református iskolát. Lezsák Sándor képviselő beszélt Imre hercegről. Imre herceg 1007-ben született, ezért 2007-et Szent Imre évének nevezik, és emlékbizottságot alakítanak, amelybe már most beválasztják a falu lelkészét és polgármesterét. A történelmi Magyarország mind a 18 Szentimre nevű településének és valamennyi, nevét viselő iskolának találkozót szerveznek 2007-ben, jelezte Lezsák Sándor. Dévai Nagy Kamilla és az Énekes Zenede fellépett. Emődi Tamás történész előadást tartott. /Lakatos Balla Tünde: Nemzeti kegyhely Szent Imre örökén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Az elmúlt hét végén ötödik alkalommal került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a szórványiskolák színjátszóinak találkozójára. Demény Piroska aligazgatónő, aki öt éve lelkes mindenese a szórványszínjátszásnak, elmondta, hogy öt év alatt sok-sok kisdiák látogatott el hozzájuk. A három nap diákprodukcióiból kiemelkedett a gyulafehérvári V. Goldis Ált. Iskola magyar tagozata, a magyarlapádi hagyományőrző Csűrdöngölő együttes, a medgyesi Báthory Líceum és a temesvári Bartók Béla Líceum csoportja. /Bakó Botond: Szórványszínjátszó találkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Többnemzetiségű részvétellel zajlott május 27-29-e között a III. Regionális Simonyi Napok rendezvénysorozata. Túri Gábor, Debrecen alpolgármestere, a civil kezdeményezés fontosságát emelte ki. Debrecenben összeszokott csapat bonyolította le az ünnepi eseményeket. A Nagyvárad–Debrecen útvonalon tartott futóverseny fináléja népes közönséget vonzott. Debrecenben sikeresek voltak az előadások, fellépett többek között a simonyifalvi Leveles tánccsoport és a nagyzeréndi iskola kórusa. A nagyváradi Szigligeti Színház ünnepi előadása méltó befejezése volt a debreceni Simonyi Napoknak. /Együtt az európai úton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Az Ébresztő nevet viselő gimnazista lap, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium és az Alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ) szervezésében május 27. – június 5. között zajlanak a II. Ébresztő Gimnazista Napok. Harangláb általános iskolája május 28-án az Ébresztő gyermeknap nevű rendezvénynek adott otthont, ahol megjelentek a désfalvi, magyarkirályfalvi és a küküllődombói általános iskolák és a Traian Gimnázium képviselői is. A négy tanintézmény jó néhány éve testvériskolai kapcsolatokat ápol, a tanulók találkoznak, együtt szórakoznak, együtt ünneplik közös lapjukat, az Ébresztőt. Az Ádámoson évente megszervezett ALKISZ szórványtábor újabb lehetőséget nyújt az ismerkedésre. Május végén az ALKISZ ifjúsági szervezet tábornépszerűsítő karavánt indított, melynek első állomása Dicsőszentmárton. Június negyedikén gyalogtúrát szerveznek Magyarózdra. A II. Ébresztő Gimnazista Napok június 5-én a dicsőszentmártoni magyar gimnazista gálával zárulnak. Az ünnepségen fellép a szászmedgyesi Báthory István Gimnázium színjátszó csoportja, a Traian Gimnázium néptánccsoportja és furulyaköre, jelezte Gagyi Zoltán, a Traian Gimnázium tanára, az Ébresztő diáklap irányító szerkesztője és az ALKISZ vezetője. /Mészely Réka: II. Ébresztő Gimnazista Napok. Iskolaszépítés Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
Május 28-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó nagytermében a nyugdíjasok második kórustalálkozójára került sor. A dalosokat a kézdiszentléleki gyermektánccsoport előadással köszöntette. A második kórustalálkozón Major László, a Romániai Magyar Dalosszövetség volt elnöke, a székelyudvarhelyi zeneiskola pedagógusa elismerően szólt a jól megszervezett kézdivásárhelyi seregszemléről. /(Iochom): Nyugdíjasok kórustalálkozója (Kézdivásárhely) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./
2005. június 1.
Előzőleg Temesváron, május 31-én pedig Aradon, az arad-belvárosi református egyházközség imatermében tartott előadást Ádám Sándor, a Magyarok Világszövetségének képviselője. A találkozót Erdély sorsa címmel szervezték, a szerző hasonló című könyvének apropóján, az aradi előadás Trianon jogszerűsége címmel hangzott el. Június 4-én lesz a trianoni békediktátum 85. évfordulója. Az előadó felidézte Trianon igazságtalanságát, a határmódosítás visszásságait (gyakori volt, hogy településeken, sőt házudvarokon húzták meg a határt). Szó esett a magyar külügy tehetetlenségéről, a román és a csehszlovák diplomácia agyafúrtságáról, s arról, hogy az irredentizmussal, revizionizmussal vádolt magyarok nem tesznek egyebet, mint amit annak idején az olaszok, a románok, a németek, törökök, bolgárok. Az előadás végkicsengése az volt, hogy nem a múlton kell keseregni, hanem összefogással kell építeni a nemzet jövőjét. /P. L. Zs.: Erdély sorsa és Trianon jogtalansága. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./
2005. június 1.
Megjelent Marosi Ildikó: Az erdélyi Helikon képeskönyve /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című albuma mintegy 350, többnyire korabeli fotóval. A képeskönyv a kiadó 325. könyve. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Napvilágot látott Gálfalvi Artúr Béla munkája: Makfalva. Rendhagyó monográfia /Kiadja a makfalvi református egyházközség, 2005./ A szerző Erdély felvázolt történetébe építette be Makfalva történetét, mindazt, amit egy évtizedes kutatómunka alatt sikerült megtalálnia. A könyv szerzője a 498 éves Makfalvának 17 évig volt lakosa, de a falu életét azóta is figyelemmel kísérte. Gálfalvi Artúr Béla Marosvásárhely ismert személyisége, köztiszteletben álló tanárember, a vártemplomi gyülekezet presbitere és jegyzője, december 19-én tölti a nyolcvanat. Lemondott az orvosi pályáról és a versenysportról, inkább a tanítást, az oktatást választotta, testnevelő tanári oklevelet szerzett. Tanított, kántorizált és iskolát épített Héderfáján, szervezte a sportéletet. Munkája egy székely falu olvasókönyve, benne a régmúlt történetének szemelvényei, a magyar királyok, az erdélyi fejedelmek, Erdély gubernátorainak, guberniumi elnökeinek és polgári kormányzóinak névtára, jellemzése. Székely önkormányzat, törvénykezés, faluigazgatás. Ez a munka „egyben magyarságunk, erdélyiségünk történelemkönyve”, olvasható a recenzióban. /B. D. [Bölöni Domokos]: Új könyv. Makfalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ A település történetén kívül a monográfia ismerteti a makfalvi dűlők neveit, egyéb földrajzi megnevezéseit és a Makfalváról elszármazottak életét is. /Máthé Éva: Megjelent Makfalva monográfiája.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 1.
Szászrégenben, korábban Marosvásárhelyen bemutatták Beder Tibor A bujdosók nyomában című új könyvét. A szerző több ezer kilométer gyalogút megtétele után jutott el azon dél-törökországi faluba, amelynek lakói magyar nemzetiségűnek vallják magukat. A nagy útról született a Gyalogosan Törökországban című könyve. Ezúttal azonban Mikes Kelemen nyomába szegődött, 287 év elteltével. Tette ezt a törökországi ötvenesztendős bujdosás történetét megörökítő Mikes Kelemen levelei alapján, s a bujdosók erdélyi és törökországi hagyományait vette számba, és felelevenítette az erdélyi magyarság zaklatott XX. századi történetét is. /(bodolai): Levelek és valóság. A bujdosók nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
