Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 412 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-412
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2015. december 1.

A HVIM visszautasítja a kézdivásárhelyi merényletvádat
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) visszautasítja a vádakat azzal kapcsolatban, hogy bármilyen merényletet kívántak volna elkövetni. A szervezet keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) közlésére reagált, amely szerint házi készítésű bombát akart robbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen a HVIM egyik helyi vezetője, akit őrizetbe vettek.
A HVIM közölte: székelyföldi szervezetük „elképesztő zaklatásnak és titkosszolgálati rágalmaknak" van kitéve az elmúlt huszonnégy órában. Több tagjuknál és szimpatizánsuknál házkutatást tartottak, két embert kihallgattak, egyiküket, B.I.-t őrizetbe vették Bukarestben. Azt írták: minden hatósági intézkedés „teljesen törvénytelen" volt, a kihallgatáson nem engedélyezték ügyvéd jelenlétét, a jegyzőkönyveket csak románul állították ki, nem biztosítottak tolmácsot. Álláspontjuk szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) az ügyben kiadott sajtóközleménye „hemzseg a hazugságoktól", mivel „semmiféle robbanóanyagot nem találtak a házkutatások során, és semmilyen olyan eszközt, ami egy, a SRI által képzelt merénylethez felhasználható lenne". Hozzátették: „zászlókat, pólókat, szilveszteri petárdát, airsoft használt optikai segédeszközt, egy airsofthoz használt szirénát" és a szülinapi tortáról a csillagszórót" foglalták le.
Azt írták: „a képtelen rágalmak miatt" a nemzetközi igazságszolgáltatáshoz, a nemzetközi sajtóhoz és jogvédő szervezetekhez fognak fordulni.
MTI
Erdély.ma

2015. december 1.

Johannis szerint új kezdetre van szükség a román politikában
Új kezdetre van szükség a román politikában, ezért 2016 az intézményekbe és pártokba vetetett bizalom újjáépítésének éve lehet – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Romániában kedden országszerte katonai parádékat és kulturális rendezvényeket tartottak. Ezen a napon ünneplik ugyanis az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlést, amelyen az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok kinyilvánították az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
A román elnök a bukaresti katonai parádén vett részt, majd katonákat, valamint a Román Tudományos Akadémia több tagját tüntette ki. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy meg kell őrizni a román politikai rendszer stabilitását, és újjá kell építeni az emberek bizalmát, mert csak a politika segítségével lehet megszabni az irányt, amely fele a társadalomnak haladnia kell.
Úgy vélte, Románia ma a demokrácia biztonságát nyújtja határain belül, a külföldi partnerei számára pedig kiszámíthatóságot szavatol. Iohannis szerint a demokratikus, állampolgári tudat mélyen meggyökerezett a román társadalomban, és Románia olyan demokrácia, amelyet állampolgárai tesznek erőssé.
Számos külföldi politikus köszöntötte Romániát, többek között John Kerry amerikai külügyminiszter, aki Barack Obama amerikai elnök nevében tolmácsolta Washington üzenetét. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Kerry kifejtette reményét, hogy Románia és az Egyesült Államok mostantól hosszú időre elmélyíti stratégiai partnerségi kapcsolatát.
MTI
Erdély.ma

2015. december 1.

Figyelemfelkeltő akció Románia nemzeti ünnepén Nagyváradon
Két magyar férfi tartott figyelemfelkeltő akciót Románia nemzeti ünnepén a nagyváradi városháza előtti téren.
December 1-jén, Románia nemzeti ünnepén a magyarországi Jobbik párt Bihar megyei szimpatizáns csoportjának tagjai, Kéki Imre Krisztián és Molnár Csongor egy rövid akcióra készültek délután négy órakor a váradi városháza előtt. Az akció során kifeszítettek egy molinót, melyre az 1918. december 1-jén elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozat 3. cikkelyének két pontja volt felírva román és magyar nyelven. A magyar nyelvű szöveg ez volt: „Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1.) A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással.
Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2.) Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének”. Kéki Imre Krisztián az akció kapcsán lapunknak a helyszínen elmondta: „A Gyulafehérvári Nyilatkozat harmadik cikkelyének két alpontja a kisebbségi jogokról szól, és ezzel teljes mértékben egyet is értenénk, ha betartanák, de mivel nem tartják be, ezért úgy gondoltuk, hogy egy molinóra ezt felírjuk, és kifeszítjük december 1-jén a városháza előtt, ezzel is mutatva, hogy erre kéne figyeljenek”.
Hatósági fellépés
Érdekes, hogy az akciózók éppen hogy csak megálltak a városháza előtt, és még el sem kezdték kitekerni a molinót, amikor felbukkant legalább féltucatnyi csendőr és néhány rendőr, akiket nyilván nem az akció szervezői értesítettek, és az egyik csendőr már messziről odakiáltott nekik: „Ne tekerjék azt ki, mert nincs semmi értelme”. Ezt követően a csendőrök körbeállták a molinót mégis kifeszítő két férfit, akiket igazoltattak jelen sorok írójával együtt.
A csendőrök tanulmányozták a molinót, azt kérdezgették, mit tartalmaz a magyar nyelvű felirat, amire az akciózók azt válaszolták, hogy az nem más, mint az alatta román nyelven olvasható szöveg magyar változata. A csendőrök a molinót összetekertették, majd néhány perc elteltével, miután lefordíttatták a magyar szöveget, és elvégezték a személyi kártyák ellenőrzését, elengedték a két fiatalt, de még ezt megelőzően az egyik csendőr elmondta nekik: amennyiben a jövőben bármilyen köztéri akciót kívánnak tartani, azt előzőleg be kell jelenteniük a csendőrségen.
Pap István
erdon.ro
Erdély.ma

2015. december 1.

Székelyföld létezését tagadó rigmusokat skandálva vonult fel a Noua Dreaptă
Az Erzsébet-park Kórház utcai oldalán gyülekezett, majd a Kós Károly-Gyár utca útvonalon vonult fel az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű politikai alakulat a román nemzeti ünnepen Sepsiszentgyörgyön. A felvonulás során Székelyföld létezését tagadó rigmusokat skandáltak.
Megközelítőleg ötven, az Új Jobboldal politikai alakulat tagjai és szimpatizánsai vonultak fel Sepsiszentgyörgy belvárosából indulva a Lenin lakóövezetként ismert város részben található Bună Vestire ortodox templomig.
Az Új Jobboldal tagjai magyarellenes szövegeket nem, de Székelyföld létezését el nem ismerő rigmusokat skandáltak. A megafonból szóló szöveget ismételve a Románia egy, Románia nagy, Románia szabad, Kovászna, Hargita, Maros megyék román föld! Itthon vagyunk! jelmondatokat hangoztatták, valamint a Románia szuverén és oszthatatlan feliratú molinót tartottak kezükben.
A sepsiszentgyörgyi római katolikus Krisztus király templom előtt a „Románia ortodox elveket valló ország” szöveget kiabálták. A már említett ortodox templom előtt – amely a Kovászna megyei csendőrség szomszédságában található – több, mint százfős ünneplő tömeghez csatlakoztak, a program folytatásáig itt várakoznak.
A rendezvényen egyébként a rendfenntartók nagy számban voltak jelen, rendbontás nem történt.
Az ünneplő sepsiszentgyörgyi román közösség is csatlakozott a felvonulókhoz, akik a Grigore Bălan utcán haladtak. A tömeg és a mögöttük vonuló Új Jobboldal szimpatizánsai között három személygépjármű haladt, az egyik hangosbemondóval felszerelve, amiből román népzene szól.
A tömeg az 1918. december 1. utcán végigvonulva néhányszor a Szent György ortodox szent!, illetve Erdély román föld! szöveget skandálta. A Szabadság téren ünneplő közel ötszáz jelenlevőhöz fél 1 körül csatlakozott a városon végigvonuló románság.
Az ünnepi program végén az Új Jobboldal tagjai rendőri és csendőri kíséret mellett mentek az Erzsébet-park szélén parkoló gépjárműveikhez. A politikai párt tagjai a rendfenntartókkal körülvéve szálltak be járműveikbe, és rendbontás nélkül távoztak.
Székelyhon.ro

2015. december 1.

Katonai tiszteletadással ünnepeltek Csíkszeredában
Nagyrészt kulturális programokkal ünnepelték a december elsejei nemzeti ünnepet Csíkszeredában, katonai tiszteletadással egybekötött ünnepséget tartottak.
A rendezvénysorozat már múlt csütörtökön elkezdődött, akkor tartották az általános iskolások számára szervezett fogalmazás és szavalás, illetve rajzolás versenyének döntőjét a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnáziumban.
Kedden katonai tiszteletadással koszorúzták meg román katona sírját a Csíki Játékszínnel szemben. A rendezvény részeként felsorakoztak a belügyminisztérium és a védelmi tárca katonai alakulatai.
December elsején az Erdély és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés évfordulóját ünneplik.
Székelyhon.ro

2015. december 1.

Eltűnt a székely zászló a megyeházáról
Néhány napja eltűnt Csíkszeredában a megyeháza homlokzatáról a székely zászló. Ezt több olvasónk is jelezte szerkesztőségünknek. Magyarázatért kerestük Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, de nem reagált sem telefonhívásainkra, sem elektronikus levélben elküldött kérdésünkre.
Az illetékestől azt kérdeztük, miért távolították el a székely zászlót az épületről, illetve vissza fog-e kerülni a helyére. Válasz esetén az ügyre visszatérünk.
Több mint hat éve, 2009 novemberében döntött arról a Hargita megyei önkormányzat képviselő-testülete, hogy Hargita megye zászlója lesz a kék-arany színű lobogó. Először 2010. március 15-én vonták fel a megyeházára az új megyezászlót, amely miatt több román szervezet először az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, majd ennek számukra kedvezőtlen döntése után a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához fordult, kérve a zászlóra vonatkozó önkormányzati képviselő-testületi határozat megsemmisítését.
Miután 2012 szeptemberében a marosvásárhelyi táblabíróság jogerős döntéssel megsemmisítette a megyezászlóra vonatkozó határozatot, a megyei tanács elnöke jelezte, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságához fordulnak az ügyben, a zászló pedig helyén maradt.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

2015. december 1.

Kevesen ünnepeltek december elsején Udvarhelyen
Székelyudvarhelyen is megkoszorúzták a hősök sírját Románia nemzeti ünnepén. A polgármesteri hivatal által rendezett ünnepséget alacsony érdeklődés övezte.
A Kuvaron reggel tíz órakor hangzott el a román himnusz, ahol vallásos szertartással vette kezdetét az ünneplés. Köszöntőbeszédében Bunta Levente polgármester, tolmácsolta a helyi önkormányzat jókívánságait, de nem mulasztotta el megfeddni azokat, akik ilyen és hasonló eseményeket használnak fel arra, hogy a különbségekre rávilágítva ellenségeskedést szítsanak. Zárószavában a nemzeti ünnepen jókívánságait fejezte ki minden román és európai állampolgárnak.
Miután az udvarhelyi állami szervek, önkormányzat és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a hősök sírját, az ünnepség záróakkordjaként a székelyudvarhelyi 385. Hunyadi János tüzérségi zászlóalj katonái díszmenettel tisztelegtek.
Ugyancsak a román nemzeti ünnep keretén belül december 3-án a Rákóczi Ferenc utcai Mozi termében 18 órakor ünnepi koncertet ad Dumitru Fărcaș, s a Kolozsvári Diákművelődési Ház Zenekara.
Jánosi András
Székelyhon.ro

2015. december 1.

Hat kitüntetettből egy magyar
Egyetlen Maros megyei magyar személyiséget tartott érdemesnek Lucian Goga prefektus kitüntetni a román állam nemzeti ünnepe alkalmából.
Míg az idén öt, többé-kevésbé ismert román személyiség vehette át a Marosfelfalui Fibulát, a magyar közösség részéről a kormánymegbízott csupán a 108-szoros román válogatott Bölöni Lászlót, az egykori ASA labdarúgóját nevesítette a rangos kitüntetésre.
A döntés azért meglepő, mert 2001 óta a kitüntettek kijelölésekor az előző prefektusok, íratlan szabály szerint, nagyjából tiszteletben tartották a megye etnikai arányait. A sorozatos magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült Goga az első kormánymegbízott, aki felrúgta a szabályt, és mindössze egy magyar futballistát és edzőt tartott méltónak a fibula odaítélésére. A Kultúrpalotában rendezett eseményen Bölöni mellett 2015-ben a prefektúra Radu Voina egykori kézilabdázót, Pompeiu Hărăşteanu operaénekest, Alina Nelega drámaírót, Rucsandra Hurezeanu üzletasszonyt és post mortem Tiberius Marcel Petre katonát tüntette ki.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

2015. december 1.

A DIICOT szerint merényletre készült a vármegyés
Robbantani akart egy szélsőséges magyar december elsején Kézdivásárhelyen – adták hírül a román hírügynökségek. A terrorizmusellenes igazgatóság a HVIM-tag férfit őrizetbe vette.
Házi készítésű bombát akart felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik helyi vezetője, Beke István Kézdivásárhelyen a Románia nemzeti ünnepe alkalmából tartandó ünnepségen – jelentette be kedden a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT).
A férfit őrizetbe vették, és az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése miatt eljárást indítottak ellene. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és azok javait veszélyeztessék.
A DIICOT közleménye szerint „a szélsőségesen nacionalista, magyarországi HVIM azt hirdeti Erdélyben, hogy akár a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos támadásokkal is nehezíteni kell, vagy meg kell akadályozni, hogy a román hatóságok az államhatalmat gyakorolják »az úgynevezett Székelyföldön«, ez a tervük pedig része Nagy-Magyarország visszaállításának”.
A DIICOT a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével derítette fel az esetet, míg az akcióhoz a csendőrség és a rendőrség nyújtott támogatást.
Amint arról beszámoltunk, a HVIM kézdivásárhelyi elnökénél hétfőn házkutatást tartott a DIICOT, majd a férfit Bukarestbe szállították kihallgatásra. Kedden Kézdiszentléleken, egy másik HVIM tagnál is házkutatást tartottak, információink szerint az érintettet tanúként hallgatták ki az ügyben.
Kelemen Hunor: elítéljük az erőszakos cselekedeteket
Az RMDSZ a sajtóból értesült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete elnökének szándékáról, aki a hatóságok szerint robbantásos merényletre készült Románia nemzeti ünnepén – írja a szövetség keddi sajtóközleményében.
„Az RMDSZ elítél minden erőszakos cselekedetet, és elhatárolódik minden olyan szélsőséges megnyilvánulástól, ami feszültséget kelt a közösségek között. Ebben az országban a békés együttélés, a tolerancia és az egymás iránti tisztelet vihet előre a fejlődés, a jövőépítés útján” – idézi a közlemény Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
Az RMDSZ mindig a parlamentáris demokrácia eszközrendszerét, a politikai párbeszédet tartotta és tartja az egyetlen törvényes és járható útnak. Az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy a hatóságok korrekt módon végzik a munkájukat, ugyanakkor nyugalomra és higgadtságra intett minden közszereplőt – zárul a sajtóanyag.
SRI: senki sem volt veszélyben
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége”.
A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Prefektus: az erdélyi magyar politikusok is felelősek
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez” – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon.
Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet. Kézdivásárhelyen egyébként kedden délelőtt, mint minden évben, rendbontás nélkül lezajlott a román nemzeti ünnep keretében szervezett, katonai parádéval egybekötött főtéri felvonulás, amelyen szemtanúk szerint körülbelül ezerötszázan vettek részt.
„Terrorizmus, asszonyom!”
Beke Csilla, a HVIM kézdivásárhelyi elnökének a felesége kedden Facebook-bejegyzésben közölte: az ügyészek saját bevallásuk szerint fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, ehelyett laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, éjjellátót, szirénát, lejárt szilveszteri petárdát és tortára való csillagszórót vittek el.
„Többszöri rákérdezésemre, hogy mi a gyanú, mi a vád, közölték velem – oly módon, mintha tudnom kellene –, hogy »Terrorizmus, asszonyom!«” – írja bejegyzésében Beke Csilla, aki szerint több mint tízórás megfélemlítési akciónak vetették alá a férjét és családját.
„Alávaló módon vitték el Beke Istvánt a városból, egész napos étlen-szomjan tartás után egész éjszakai kihallgatásnak vetették alá. Nem biztosítottak tolmácsot sehol, a jegyzőkönyvek csak románul íródtak, kötekedtek az ügyvéddel, aki nem mehetett vele. (…) A figyelemfelkeltés sikerült a fiktív, koholt vádjaikkal, a megfélemlítés csak undort és gyűlöletet ébresztett” – fogalmazott Beke Csilla, aki férjével együtt egy elektronikus biztonsági rendszerek beszerelésére szakosodott kis céget működtet a céhes városban.
HVIM: folytatásos tragikomédia
A HVIM egyébként folytatásos tragikomédiának nevezte a történteket, a szervezet szerint nevetséges bizonyítékokkal zaklatják a HVIM tagjait Székelyföldön. „Semmiféle gyanúsítást nem közöltek a szervezet kézdivásárhelyi elnökével, és a házkutatási parancson sem szerepelt semmiféle indok. Elképesztőnek tartjuk, hogy a házkutatás során csak olyan tárgyakat foglaltak le, amelyek teljesen törvényesen lehettek nála” – fogalmaz közleményében a HVIM.
„Mivel az érintett személy magyar állampolgár is, így természetesen azonnali konzulátusi segítséget is kérünk, illetve minden jogi eszközt meg fogunk ragadni, hogy a teljességgel indokolatlan, törvénytelen intézkedést fejezzék be” – írják továbbá a HVIM tagjai, akik a nemzetközi sajtóhoz és az Európai Parlamenthez fordulnának az ügyben.
Székelyhon.ro

2015. december 1.

Román lobogón üzentek a magyar lelkipásztornak Újszentesen
Ismeretlen tettesek egy “Le a Magyarokkal” feliratú román nemzeti lobogót dobtak be a Temes megyei Újszentesen a Dózsa György utcai református parókia udvarára.
„Ezt a román nemzeti zászlót találtam bedobva a parókia udvarára, a következő felirattal: “Le a magyarokkal!” Nem hiszem, hogy ez lenne az egészséges hazafiság! Aki ezt tette, saját nemzeti szimbólumát gyalázta meg.” – közölte a Temesvári Hírek beszámolója szerint Szűcs András Ottó, a község református lelkipásztora.
A regionális hírportál emlékeztet arra, hogy a Románia leggazdagabb községe címét viselő Újszentes központi parkjában a nyáron már megrongálták Petőfi Sándor 1945-ben állított emlékművét. Ez esetről azonban később kiderült: az emlékmű mindössze véletlen baleset következtében rongálódott meg.
maszol.ro

2015. december 1.

Ülésezik a diaszpóra tanács és a Magyar Állandó Értekezlet
December 2-án és 3-án, szerdán és csütörtökön tartja ülését a Magyar Diaszpóra Tanács, illetve a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a külhoni magyarság éves budapesti találkozóján az aktuális, tematikus programok mellett várhatóan szó lesz a világpolitikai helyzetről is - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kedden, egy budapesti háttérbeszélgetésen.
A Magyar Diaszpóra Tanács szerdai, ötödik ülésének tematikája hasonló lesz a korábbiakhoz.
A tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg - jelezte az államtitkár, aki arra számít, a kormányfő beszédét alapvetően a világpolitikai helyzet határozza majd meg. Kiemelte: a diaszpóra tagjainak, szervezeteinek nagyon sokat köszönhetnek, azok az elmúlt időszakban mindig kiálltak Magyarország mellett.
A tanácskozáson felszólal Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád János államtitkár és Grezsa István miniszteri biztos. Beszámoló hangzik el a Kőrösi Csoma Sándor-programról és a Petőfi Sándor-programról. Az ülés részeként kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyek oktatási és kulturális témákat ölelnek fel, illetve a hagyományőrzéssel foglalkoznak - ismertette Potápi Árpád János.
Délután a program regionális ülésekkel folytatódik, amelyeket plenáris ülés követ. Az ülésen - amelyre nyolcvanegy résztvevőt várnak - zárónyilatkozatot fogadnak el.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki ülését szintén Orbán Viktor nyitja meg, beszédében várhatóan jobban fókuszál majd a világpolitikai helyzet mellett a Kárpát-medencei és a közép-európai helyzetre - közölte Potápi Árpád János.
A tanácskozáson Semjén Zsolt aktuális nemzetpolitikai kérdésekről beszél, Grezsa István a Petőfi Sándor-programról számol be. A résztvevők meghallgatják a Máért szakbizottságainak beszámolóját, és a nap végén szintén zárónyilatkozatot fogadnak el.
Az államtitkár kérdésre kitért arra is: mindig figyelembe veszik a magyarság jelzéseit, akár a romániai politikai helyzetről, akár a kárpátaljaiak megsegítéséről van szó. Az erdélyi magyar pártok közeledése megkezdődött, de igazi siker akkor következhet be, ha - mint Kárpátalján - sokkal erősebb lesz az együttműködés, s erre az RMDSZ is késznek mutatkozik. Mint mondta, ennek érdekében ő is mindent megtesz.
Kárpátalján reményei szerint az együttműködés folytatódik. Rendkívüli segítségkérés egyelőre nem érkezett a téli helyzet miatt, de számítanak erre.
Mindkét ülés helyszíne idén a Várkert Bazár lesz, a Máért ülésén így a diaszpóra tanács tagjai is részt tudnak venni.
maszol.ro

2015. december 1.

Elhunyt Erdély legnevesebb borásza, Csávossy György
Elhunyt Csávossy György. A neves borászként is ismert erdélyi költőt, színműírót és mezőgazdasági szakírót 90 évesen érte a halál – közölte december 1-jén az RMDSZ.
A temesvári születésű szakíró, tudós és közéleti személyiség, aki elsősorban borásznak vallotta magát, 1931-ben Csávoson kezdte diákéveit, majd 1936 és 1937 között a Temesvári Piarista Gimnáziumba járt. Felsőfokú tanulmányait a temesvári Műszaki Egyetem Mezőgazdasági karán, illetve a kolozsvári Mezőgazdasági Intézetben végezte, majd mezőgazdasági mérnöki szakképesítést szerzett 1949-ben.
Akkortól oktatott borászatot a bihardiószegi Szőlészeti Szakiskolában, 1953-tól pedig a Csombordi Kertészti Középiskolában. 1986-ban történt nyugdíjba vonulásáig a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem kertészeti tagozatának előadótanára, a borászati tanszék vezetője volt.
Nyugdíjazását követően sem vált meg a tanári pályától: 1989 után rövid ideig betanított a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium kertészeti szakosztályán, 1995 és 2006 között konzulens tanára volt a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek, majd a Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának oktatója, illetve a mezőgazdasági népfőiskola igazgatója és szaktanára volt 2003-ig.
Gazdag tudományos, kutatói munkáját 1957-ben Csombordon kezdte, aztán Kolozsváron, illetve a balázsfalvi Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás tudományos munkatársaként folytatta, majd 1993-ban a jászvásári Mezőgazdasági Egyetemen doktori címet szerzett.
1955-től közölt verseket, első kötete 1962-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Gyermekverseket, továbbá színműveket és vígjátékokat is írt, amelyeket kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi és temesvári színpadon is bemutattak.
Nagykároly díszpolgára volt, a Magyar Köztársaság érdemrendjének Lovagkeresztjét is megkapta, munkásságáért elnyerte a Magyar Borakadémia és a Magyar Kulturális Szövetség díját, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytollát.
Az RMDSZ-ben aktív közéleti szerepet vállalt a Szövetségi Egyeztető Tanács állandó bizottságának elnökeként, ennek a tevékenységének méltányolásaként Ezüst tulipán-díjat vett át 2015-ben.
"Dr. Csávossy György két emberöltőnyi gazdagságú értékalkotó munkája az erdélyi magyarság közkincse, európai rangú életmű, amelyet feladatunk és kötelességünk átörökíteni a jövőbe" – olvasható az RMDSZ által közzétett nekrológban.
Csávossy György /Temesvár, 1925. jún. 20. – Csombord, 2015. nov. 30./
maszol.ro

2015. december 1.

Kérdéses provokáció előzte meg a sepsiszentgyörgyi ünnepséget
Sepsiszentgyörgyön idén a szokásosnál többen vonultak fel a Románia nemzeti ünnepén. A háromszéki megyeszékhelyen kedden 12 órakor a csendőrlaktanyától a város főutcáján át a Mihai Viteazul térre való felvonulással kezdődött meg a december 1-i ünnepség.
A hivatalos ünnepi rendezvényhez ismét csatlakozott a nemrégiben párttá alakult Noua Dreapta – Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet, amely mintegy 50 fiatalt toborzott az „egyesülés menetének” nevezett demonstrációhoz. A többnyire más megyékből érkezett társaság - vélhetően a hatóságok felszólítására - ezúttal nem kiabált magyarellenes jelszavakat, hanem a Székelyföld meglétét tagadó rigmusokra szorítkozott, miszerint „Kovászna és Hargita román föld!, „A román nyelv az egyeduralkodó!”.
A Mihai Viteazul térre érve kifeszítették a „Magyar szeparatizmus ellen” és a „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú bannert és egy óriási román nemzeti zászlót. Ezután kezdődött el a hivatalos ünnepség, amelynek során a helyi hatóságok és intézményvezetők koszorúkat helyeztek el a Mihai Viteazul szobornál. A sepsiszentgyörgyi ünnepséget nagyszámú rendfenntartó felügyelte, semmilyen incidenst nem történt a hatóságok tájékoztatása szerint.
Antal Árpád: lépjenek fel szigorúan a szélsőségekkel szemben
Az elmúlt napokban Antal Árpád polgármester arra szólította fel a rendfenntartókat, hogy szigorúan lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik az interetnikus és társadalmi békét. Rámutatott, hogy a helyi románsággal szembeni tiszteltből engedélyezték a felvonulást, azzal a feltétellel, hogy azonnal megszakítják a rendezvényt, ha rendbontás történik.
Ehhez csatlakozva a Kovászna megyei prefektúra is kiadott egy közleményt, amely szerint megtesznek minden lépést, hogy december 1-i rendezvényeknek ünnepi hangulata legyen, ezért szigorúan büntetnek minden nacionalista, szélsőséges cselekedetet.
A kormányhivatal közleménye is arra mutat rá, hogy a hatósági szigorra azért volt szükség, mert az elmúlt években, Románia nemzeti ünnepén Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is rendszeresek voltak nacionalista, szélsőséges incidensek.
A sepsiszentgyörgyi zászló titokzatos eltűnése
Sepsiszentgyörgyön egyébként a román nemzeti ünnepet megelőzően, hétfőn történt egy zászlós incidens. Mint arról beszámoltunk, hétfőn hajnalra a sepsiszentgyörgyi Állomás negyedi ismeretlen katona szobra mellől eltűnt a román nemzeti lobogó, és Ioan Popa megyei rendőrparancsnok állítása szerint helyébe egy székely zászlót vontak fel.
A rendőrparancsnok szerint a zászlós incidens hétfőn reggel 6.30 és 7 óra között történhetett az őrségváltáskor, ezért nem látták az elkövetőket. A rendőrség azonban a nyomozás biztonságára hivatkozva nem kíván részleteket közölni az ügy kapcsán.
A román zászló eltűnését egyébként Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki szerint Sebastian Cucu prefektus sietett a helyszínre egy új lobogóval.
Érdeklődésünkre egy rendőrségi szakértő rámutatott, hogy még nem került nyilvánosságra olyan fotó, amely a rendőrparancsnok állítását bizonyítaná, és szemtanúk se szólaltak meg annak ellenére, hogy a zászló egy olyan helyről tűnt el, amelyet toronytömbházak vesznek körbe és több ezer személy lakik a környéken. A rendőrségi szakértő szerint hosszas procedúra egy zászló bevonása és egy új lobogó kitűzése.
Antal Árpád polgármester szerint egyértelmű provokáció történt, kérdés az, hogy melyik oldalról, ezért felszólította a hatóságokat, hogy mihamarabb azonosítsák és vonják felelősségre az elkövetőket. A sepsiszentgyörgyi polgármester ugyanakkor elítéli a zászlós incidenst.
Az ügyben határozottan fogalmaz a sepsiszentgyörgyi Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, helyi tanácstag Mădălin Guruianu, aki közleményében rámutat: az eset egy tömbházakkal körülvett, rendkívül forgalmas útkereszteződésben történt, ezért nehezen elképzelhető, hogy valaki zavartalanul leemeli a román nemzeti lobogót és székely zászlót tűz a helyébe.
Guruianu provokációnak minősíti az esetet, és felszólítja a nyomozó hatóságokat, hogy mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre az elkövetőeket, ellenkező esetben, véleménye szerint meneszteni kellene a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetőit.
Kovács Zsolt
maszol.ro

2015. december 1.

Csökkent a nagy székelyföldi városok lakossága 2008-hoz képest
Mindössze hat megyeközpont lakossága nőtt 2008-hoz képest az egész országban, máshol mindenütt csökkenést regisztráltak 2014-ben - tájékoztat a HotNews. Vaslui-t, Iași-t, Besztercét, Nagyszebent, Kolozsvárt és Gyulafehérvárt leszámítva az olyan nagyobb székely városok is veszítettek lakosságukból, mint Székelyudvarhely, Csíkszereda.
A városi- és területfejlesztési központ (CDUT) adatai szerint a legnagyobb veszteséget Bukarest és Ilfov megye könyvelheti el, ez pedig azzal is magyarázható, hogy nem fektettek eleget a nagyvárosok környékén fekvő zónák, lakott területek fejlesztésébe. Sokan ugyanis bár Bukarestben találtak maguknak munkahelyet, mégis a fővároson kívül laktak, és ez a jelenség Románia több nagyobb városában megfigyelhető.
2008 és 2014 között mindössze 73 romániai város tudta növelni lakosságát, ami az összvárosok 23 százalékát jelenti, a 2861 községből pedig 830 (29 százalék).
2014-ben 90 olyan települést regisztráltak, amelynek lakossága nem érte el az ezer főt.
maszol.ro

2015. december 2.

Fordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében
November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének.
– Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót.
Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést.
Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót.
A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek!
– Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején? – Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni.
Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről.
– Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán? – Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább.
Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre.
Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe.
Pataki Zoltán
nyugatijelen.com
Erdély.ma

2015. december 2.

Csaknem 3000-en skandálták Gyulafehérváron, hogy Besszarábia Románia
Mintegy háromezren vettek részt tegnap Gyulafehérváron a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett koszorúzáson, az 1200 fős katonai felvonuláson és a koncerteken. Fiatalok egy csoportja Besszarábia Romániához való csatolásáról, illetve a Colectiv klubról is skandált.
Az ünnepség reggel 9 órakor kezdődött koszorúzással Ion I. C. Brătianu és Iuliu Maniu Gyulafehérvár belvárosában álló szobránál, később megkoszorúzták Vitéz Mihály lovas szobrát, illetve Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrát az Újraegyesülés Temploma (Catedrala Reîntregirii) előtt, ahol a résztvevők száma már háromezerre duzzadt.
A Vitéz Mihály szobra előtti ünnepségen fiatalok egy csoportja azt skandálta, „Besszarábia Románia”, „Besszarábia román föld”, de azt is ismételgette: „Colectiv”.
Gyulafehérváron jelen volt Vasile Dâncu fejlesztési és közigazgatási miniszter, Marius Bostan távközlési miniszter, Teodor Atanasiu, a szenátus alelnöke, Victor Negrescu szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, honatyák, illetve a helyi és megyei hatóságok képviselői. Negyed tizenkettőkor kezdődött a küldöttségek fogadása a vár Egyesülés Termében. Ezt a jelképes ceremóniát minden évben megtartják Gyulafehérváron. 12-kor pedig az Újraegyesülés Templomában tartották meg a Te Deumot.
A gyulafehérvári ünnepségek keretében sor került egy több mint 1200 katonát és haditechnikát felvonultató parádéra is.
A katonai parádé 13 órakor kezdődött, a menet a gyulafehérvári December 1. sugárúton haladt el.
A gyulafehérvári hatóságok idén is ebéddel várták a nemzeti ünnepen részt vevő helybelieket. A szervezők elmondása szerint több mint 6000 adag sültet és csaknem 800 liter bort készítettek elő.
Az ételt egy gyulafehérvári hotel konyháján készítették, és a vársáncban elhelyezett tábori konyhánál osztják szét.
Az ünnepségek részeként népzenei koncertre is sor került Román dal és lélek címmel, illetve a Voltaj is fellépett Teljes szívvel Romániáért mottóval.
Idén a gyulafehérvári önkormányzat úgy döntött, hogy a Colectiv klubban történt tragédiára való tekintettel, polgári kérésnek eleget téve, nem tartja meg a már hagyományosnak számító tűzijátékot, hanem lézershow-val helyettesíti azt.
Dan Lungu
nyugatijelen.com / mediafax.ro
Erdély.ma

2015. december 2.

Ninel Peia: Ponta az ország feldarabolását akadályozta meg lemondásával
Victor Ponta volt miniszterelnök a lemondásával az ország feldarabolását, Erdély és Moldva elszakítását akadályozta meg, amit külföldi titkosszolgálatok készítettek elő – állítja Ninel Peia szociáldemokrata (PSD) képviselő, akinek az összeesküvés-elméletét kedden ismertette az Adevarul című román liberális lap.
Bár a tekintélyes hírportál azt gyanítja, hogy Peia csak Pontát próbálja „mosdatni", vagy azért találta ezt ki, mert semmi mással nem tűnt ki a parlamentben, mégis részletesen ismertette a képviselő okfejtését, amelynek korábban több más portál, és a PSD-hez közeli Romania TV hírcsatorna is tág teret szentelt. Ninel állítása szerint „egy budapesti egyetem laboratóriumaiban" született az az ördögi terv, amellyel egy spontán tömegdemonstrációt eltérítve akarták előkészíteni Románia három különálló köztársaságra szakítását. Elmélete szerint november 3-án, amikor a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzvész nyomán 30 ezer ember vonult utcára tüntetni a román fővárosban, német állampolgárok vegyültek a tömegbe, amelyet a belügyminisztérium és a parlament „megrohamozására" uszítottak.
„Kolozsváron már készenlétben állt – és áll most is – egy értelmiségiekből és üzletemberekből álló csoport, amely még aznap éjszaka kész volt kiadni Erdély függetlenségi nyilatkozatát, amely egy magyar irányultságú, német és orosz protektorátust élvező Erdélyi Köztársaság létrehozását jelentette volna" – idézte az Adevarul a PSD Ilfov megyei képviselőjét, aki szerint egy hasonló csoport állt készenlétben a moldvai Jászvásáron (Iasi), hogy kikiáltsa Moldva függetlenségét, de csak azért, hogy egy-két éven belül egyesüljön Moldova Köztársasággal, „Moszkva 100 százalékos befolyása" alatt.
Mivel miniszterelnökként Ponta megkapta a szükséges információkat, „felelősségteljes gesztusával", azonnali lemondásával sikerült kifognia a szelet az összeesküvés vitorláiból – állította a PSD képviselője, aki a Nemzeti Információs Egyetem harmadéves doktoranduszaként írta alá sorait.
MTI
Erdély.ma

2015. december 2.

SRI: senkit nem veszélyeztetett a kézdivásárhelyi merényletkísérlet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége". A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez" – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon. A kedden őrizetbe vett B.I.A.-t egyébként az ügyészség Bukarestbe szállította, ahol a bíróság dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet.
A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) kedden jelentette be, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik kézdivásárhelyi vezetője – akit őrizetbe vettek – házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT honlapján közzétett közlemény szerint az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka, és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése gyanújával vették őrizetbe. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék.
MTI
Erdély.ma

2015. december 2.

Az RMDSZ feltételhez köti a Néppárttal kötendő koalíciót Marosvásárhelyen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) abban az esetben fogadja el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a javaslatát közös önkormányzati képviselői lista állítására Marosvásárhelyen és Maros megyében, ha az EMNP írásban vállalja, hogy nem indul a parlamenti választáson – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A romániai magyar politikus a Maszol.​ro hírportálnak adott interjúban beszélt erről. Marosvásárhelyen a romániai magyar pártok októberben előválasztást tartottak, amelyen eldőlt, hogy Soós Zoltán, az RMDSZ jelöltje lesz a közös magyar polgármester-jelölt. Arról kell még megállapodniuk, hogy Soós Zoltán koalíciós jelöltként, függetlenként, vagy az RMDSZ jelöltjeként indul a jövő nyári megmérettetésen. Az EMNP azt is kérte, hogy a magyar pártok állítsanak közös önkormányzati képviselői listát.
Kelemen Hunor ezzel kapcsolatban elmondta, tárgyalni fog erről Szilágyi Zsolttal, az EMNP elnökével, ugyanakkor ismét hangsúlyozta, hogy az előválasztás kiírásakor csak közös polgármesterjelölt állításáról volt szó. „Nem látom, hogy a polgármester-választást miért kellene összekötni a tanácsosok megválasztásával. Amikor meghirdettük az előválasztást, akkor ezeket nem is kötöttük össze" – mondta Kelemen Hunor.
Hozzátette: Szilágyi Zsoltnak már elmondta telefonon, hogy Marosvásárhellyel és Maros megyével akkor lehetne kivételt tenni úgy, hogy az önkormányzati képviselő-jelöltek esetében is állítsanak közös listát, ha az EMNP írásban adja, hogy nem indul a parlamenti választásokon. Kelemen szerint Szilágyi Zsolt az válaszolta neki akkor, hogy szó sem lehet erről.
Jelezte, az RMDSZ hajlandó tárgyalni arról, hogy Soós Zoltán neve mellett egyetlen párt jele se szerepeljen, és ő legyen az összmagyar jelölt. Úgy vélte, ez azt mutatja: az RMDSZ hajlandó kompromisszumot kötni, hogy magyar polgármestere legyen Marosvásárhelynek. De abban nem tudunk partnerek lenni – tette hozzá, hogy feladjuk a politikai identitásunkat azoknak a kérésére, akiknek az RMDSZ térdre kényszerítése a célja – hangoztatta Kelemen Hunor.
Romániában várhatóan nyáron tartanak önkormányzati választást, az év végén parlamenti választások lesznek.
MTI
Erdély.ma

2015. december 2.

Idegengyűlölő propaganda miatt vádat emeltek Romániában a Kárpátia énekese ellen
Idegengyűlölő propaganda miatt vádat emeltek Romániában a magyarországi Kárpátia együttes énekese, Petrás János László ellen – közölte szerdán a honlapján a romániai legfőbb ügyészség.
A közlemény szerint az „ultranacionalista és románellenes repertoárjáról ismert" Kárpátia rockegyüttes 2014. június 6-i csíkszeredai koncertjén Petrás János László mind az előadott dalok szövegével, mind pedig a közönséggel folytatott párbeszéd által felingerelte a hallgatóságot, „hozzájárult a románellenes érzelmeik gerjesztéséhez és felerősítéséhez, és a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított".
A közlemény szerint a koncerten elhangzott dalok által a vádlott harcra hívta a magyarokat a Magyarországtól elcsatolt területek visszaszerzésére a Krím-félszigeten érvényesített orosz modell alapján. Ugyanakkor fegyveres harcra szólított, hevesen vitatta a trianoni békeszerződés előírásait, elnyomóknak és bocskorosoknak minősítette a románokat.
A közlemény szerint a Kárpátia énekese a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok tilalmáról, valamint a béke és emberiesség elleni bűntettek elkövetői kultuszának a tilalmáról szóló 2002-es sürgősségi kormányrendelet előírásait sértette meg.
Ugyanaz a közlemény számolt be arról is, hogy vádat emeltek Cs. B. csíkszeredai férfi ellen is, aki 2014 júniusában Nagy-Magyarország térképét ábrázoló feliratos pólókat árult. Az ügyészség álláspontja szerint a pólók feliratai (mint például: „Jobbik Magyarországért mozgalom", „A magyar föld nem eladó!", „Igazságot Magyarországnak!", „Nem adjuk fel soha!", „Adjátok vissza a helyeimet!") a térképpel együtt idegengyűlöletre, Románia határainak az átrajzolására uszít, és sérti a román alkotmány első cikkelyét, mely szerint Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
Mindkét per a csíkszeredai bíróságon kezdődik.
MTI
Erdély.ma

2015. december 2.

A román-magyar viszony aláaknázásától tart az EMNP és az EMNT
A magyar közösség kriminalizálását sérelmezte a székelyföldi terrorizmusváddal kapcsolatban szerdán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az EMNP aggályosnak tartotta a romániai terrorizmusellenes szervezeteknek a román nemzeti ünnepre időzített kézdivásárhelyi fellépését, mert – mint fogalmazott – „az az etnikai feszültségek elmélyítését eredményezheti". A párt azt kérte a román hatóságoktól, hogy ha bebizonyosodik a Beke István elleni terrorizmusvád, a törvény teljes szigorával járjanak el, addig azonban tartsák tiszteletben az ártatlanság vélelmét.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európában és a világ számos pontján egyre inkább felerősödő terrorizmus és terrorizmusellenes harc álcája mögé bújva, a román hatóságok és egyes véleményformálók – kihasználva a román nemzeti ünnep székelyföldi megünneplésének egyébként is konfliktusos helyzetét – úgy tűnik, az erdélyi magyarok ellen próbálják a hangolni a közvéleményt" – fogalmazott az EMNP elnöksége. A párt úgy vélte, a magyarellenes és kisebbségellenes hangulat nem szolgálja Románia stabilitásának a megerősítését.
„A romániai magyar közösség vezetői évtizedek óta harcolnak jogaikért, és ezt mindig békés, demokratikus eszközök által tették" – emlékeztetett a párt elnöksége. Azt is hozzátette, hogy az állami szerveknek is felelősségük, hogy magyar-román együttélést ne veszélyeztessék. Az EMNP kinyilvánította: felelőtlenségnek tartja a román-magyar kapcsolatok destabilizálását, és higgadtságra, mértékletességre intette a politikai élet szereplőit és a véleményformálókat.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közleményében arra figyelmeztetett, hogy valóságtartalmában súlyosan megkérdőjelezhető indítékkal hurcolják meg a feltételezett kézdivásárhelyi terrorkísérlet gyanúsítottját. „Ismét egy jól megszervezett, a titkosszolgálatok közreműködését is igénybe vevő akcióról van szó, melynek fő célja a román-magyar viszony aláaknázása, valamint nemzeti közösségünk megfélemlítése" – állapította meg a tanács. Az EMNT szerint a törekvést csak súlyosbítja, hogy az Európában jelen lévő terrorfenyegetettséget használják fel a rendvédelmi szervek vezetői és a közvélemény alakítói akciójuk hitelesítésére. „Elítélünk minden, a román és magyar közösség viszonyának aláásását célzó törekvést, a meghurcoltakkal pedig szolidaritást vállalva ajánljuk fel jogi és politikai segítségünket" – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében kiadott közleményben.
MTI
Erdély.ma

2015. december 2.

Felelős és körültekintő tájékoztatásra hívta fel újságírók figyelmét az ActiveWatch
Felelős és körültekintő tájékoztatásra hívta fel a román újságírók figyelmét az ActiveWatch nevű román emberjogi szervezet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal meggyanúsított kézdivásárhelyi elnökének ügyével kapcsolatban.
A román média követésével évek óta foglalkozó civil szervezet emlékeztet, hogy a román szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT), valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) terrorista cselekmény leleplezéseként állította be a kézdivásárhelyi ügyet. Ezért a szervezet arra kérte az újságírókat, hogy profizmussal, felelősen és jóhiszeműen tudósítsanak az ügyről, amely meglehetősen érzékeny, mert idegengyűlölő megnyilvánulásokat gerjeszthet a románok körében a romániai magyar közösséggel szemben.
Arra bátorítják az újságírókat, hogy ellenőrizzék a DIICOT és a SRI által közölt információkat. Azt ajánlják, hogy a magyar kisebbség képviselőit is szólaltassák meg a híranyagokban, és ha szükséges, kérjék el az eredeti magyar nyelvű nyilatkozatot, majd független fordítót vegyenek igénybe, hogy minél pontosabban tolmácsolják gondolataikat románul.
Az ActiveWatch azt kéri az újságíróktól és a politikusoktól, hogy ne bélyegezzék meg terrorizmussal a romániai magyar közösség egészét, legitim politikai vezetőit és a romániai magyarság politikai célkitűzéseit sem. A civil szervezet szerint ezek a politikai célok legitimek mindaddig, amíg demokratikus úton próbálják megvalósítani – olvasható a közleményben.
A civil szervezet azt kéri a vizsgálatban érintett román hatóságoktól, hogy gyorsan tisztázzák az ügyet, és minél hamarabb bocsássák a közvélemény rendelkezésére a bizonyítékokat.
A bukaresti táblabíróság harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke István Attilát, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, akit az ügyészség terrorista merénylet előkészítésével gyanúsít.
MTI
Erdély.ma

2015. december 2.

Bogdan Diaconu az RMDSZ betiltását kezdeményezte
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a bukaresti képviselőház elé Bogdan Diaconu független képviselő szerdán arra az állítólagos merényletkísérletre hivatkozva, amelyet – az ügyészség szerint – a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke akart elkövetni.
A magyarellenes megszólalásairól elhíresült politikus indoklásában kifejtette: bár az RMDSZ „formálisan" elhatárolódott a merényletkísérlettől, a magyar szövetség évek óta a román állam egysége, nemzeti és oszthatatlan jellege ellen áskálódik, az általa vezetett önkormányzatok pedig a HVIM fő finanszírozói. Az RMDSZ megalakulása óta támadja az alkotmány első cikkelyét és nyíltan etnikai alapon követel területi autonómiát – érvel a képviselő, aki szerint ezzel a magyar érdekképviselet a román államiság és annak területi épsége ellen intéz megengedhetetlen támadást.
Ha a parlament elfogadja a tervezet, az RMDSZ valamennyi választott törvényhozóját és önkormányzati képviselőjét megfosztanák mandátumától és tíz évre kizárnák a közéletből. Diaconu szerint törvénytervezete nem irányul a magyar kisebbség tagjai ellen, ugyanis az RMDSZ vagyonát „társadalmi beilleszkedésükre" fordítanák: a kormány egy speciális pénzalapot hozna létre, és a pénzből román nyelvtanfolyamokat rendeznének a magyarok számára.
A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint Beke István, a HVIM helyi vezetője, házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi katonai parádén. A bukaresti táblabíróság kedden harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Beke István Attilát, akit az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének szándékával gyanúsítanak, amit 10-től 25 évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a román büntető törvénykönyv. A bukaresti szenátus márciusban elutasította már Bogdan Diaconu két magyarellenes törvénytervezetét: az egyik az autonómiapárti megmozdulásokat, a másik pedig az „etnikai zászlók" nyilvános használatát büntette volna. Diaconu a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben szerzett mandátumot, ám tavaly, amikor az RMDSZ-szel közös kormánykoalícióban lévő pártja önmérsékletre szólította fel, kilépett a PSD-ből és Egyesült Románia Párt (PRU) néven új politikai alakulatot alapított.
MTI
Erdély.ma

2015. december 2.

Zászlókeresés és felvonulás (December elseje Sepsiszentgyörgyön)
Románia miniszterelnök-helyettese is megszólalt a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvény kapcsán, igaz, Vasile Dâncu nem az Új Jobboldal szélsőséges szervezet felvonulásáról nyilatkozott, hanem az eltűnt román zászlóról: az országos sajtóban ugyanis nagy visszhangot kapott, hogy a Kovászna megyei rendőrség közölte, a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról ismeretlen tettesek hétfőn levették a trikolórt, és a székely zászlót vonták fel helyette. A nagy sajtóvisszhang ellenére a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvény békésen, incidensektől mentesen zajlott.
Incidensek nélkül
Tegnap délben a csendőrlaktanya mellől indult a felvonulás a december elsejei rendezvény helyszínére, a Mihai Viteazul-szobor elé, ahol több ezren, az elmúlt évekhez képest sokkal többen vettek részt az eseményen. A menetoszlopban élesen elkülönült a helyiek csoportja az Új Jobboldal tagjaitól. Elöl lovasok, papok, utánuk az ünneplő tömeg, sokan népviseletbe öltözve, piros-sárga-kék zászlókat lobogtatva vonultak, az autókból hangosbemondókból szóltak a hazafias dalok, majd rendőr-és csendőrautók következtek: azok képezték a válaszfalat az ünneplő helyiek és a csendőrök gyűrűjében vonuló Új Jobboldal között. Az immár párttá alakult szélsőséges szervezet tagjai – mintegy 80-an – a már megszokott zöld-fehér zászlóikkal és trikolórokkal vonultak, és az előző évekhez képest visszafogottabb jelszavakat skandáltak, mintha lelkesedésük is alábbhagyott volna. „Nagy-Romániát a régi határokkal!”, „Új Jobboldal Romániáért!”, „Románia a hazánk, nem megyünk el innen!”, „Románia nemzetállam!”, „Hargita és Kovászna román föld!”, „A román nyelv az egyedüli uralkodó!” – skandálták többek között a társaság tagjai. Vélhetően hatósági felszólításra az elmúlt években hangoztatott Ki a magyarokkal az országból szlogen ezúttal elmaradt. Az Új Jobboldal karhatalmi erők gyűrűjében történt vonulása során incidens nem történt. A szervezet tagjait a Mihai Viteazul-szobor jobb oldalához vezényelték a rendőrök, a rendezvény vége előtt nem sokkal pedig elkísérték őket járműveikhez. A december elsejei rendezvényen kulturális műsort mutattak be, katonai díszszemlét tartottak és szónoklatok hangzottak el, koszorúkat helyeztek el a szobornál. Az eltűnt zászló nyomában
A december elsejei felvonulást országossá duzzadt zászlóbotrány előzte meg. Ioan Popa, a Kovászna megyei rendőrkapitányság parancsnoka az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: hétfőn 6.30 és 7 óra között Sepsiszentgyörgyön az ismeretlen katona szobránál levő zászlórúdról eltávolították a román trikolórt, és helyette a székely lobogót tűzték ki. Beszámolója szerint az esemény éppen abban az időszakban történt, amikor a rendőrjárőrök cseréje zajlott. Azt ígérte, addig nem nyugszanak, amíg kézre nem kerítik a tetteseket. A zászló eltűnését egyébként hírügynökségi beszámolók szerint Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki elmondta: Sebastian Cucu prefektus sietett a helyszínre egy új lobogóval. Ioachim Grigorescu, a Háborús Veteránok Szövetségének Kovászna megyei elnöke legutóbb akkor került a sajtó figyelmének középpontjába, amikor a román hadsereg 70 évvel korábban történt sepsiszentgyörgyi bevonulásának emlékére szervezett rendezvényen mindenáron ki akarta tűzetni a román zászlót a városháza tornyára. A Kovászna megyei kormányhivatal közleményben szögezte le, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásának tekinti. A prefektusi hivatal emlékeztetett: az elmúlt időszakban egész sor törvénymódosítást kezdeményezett a román nemzeti lobogó kitűzésére és a románellenes, szélsőséges nacionalista megnyilvánulások visszaszorítására. Többek között azt javasolta, hogy ismét vezessék be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértésének bűntettét. A történtekre reagált Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. A városvezető közleményben ítélte el a román zászló eltávolítását. „Azt gondolom, hogy ez a tett provokáció, és az volt a célja, hogy megzavarja a magyarok és a románok közti interetnikus békét és városunk csendjét. Remélem, hogy a hatóságok minél előbb azonosítják és felelősségre vonják a tetteseket” – áll nyilatkozatában. Az ügyben megszólalt Vasile Dâncu kormányfőhelyettes, közigazgatási és regionális fejlesztési miniszter is, aki tegnap részt vett Gyulafehérváron a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett rendezvényen. Az Agerpres hírügynökség szerint sajnálatosnak nevezte az incidenst, és azt mondta, hogy a magyar többségű településeken tetten érhető néha a konfliktusgerjesztési szándék a román nemzeti jelképek megsértése révén, de ez nem általános jelenség. Úgy vélte, hogy nem a zászlós incidens határozza meg a románok és a romániai magyar kisebbség viszonyát. A miniszterelnök-helyettes az MPP által szombaton szervezett csíkszeredai tüntetésről is nyilatkozott, amelyen a résztvevők az erdélyi románok 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatában tett ígéretek betartását és a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték. Úgy vélte, valamennyi román állampolgárnak meg kell értenie, hogy a román alkotmányt és a törvényeket tiszteletben kell tartani. Hozzátette: nincs veszélyben Románia nemzetbiztonsága és függetlensége még akkor sem, ha egyesek időnként túllépik a törvényesség határát. Szerinte a román államnak erőszakmentesen kell megoldásokat találnia, hogy szuverenitását tiszteletben tartsák egész területén. Dâncu szerint Romániának sikerült „korrekt” törvényeket kidolgoznia kisebbségei számára, és ezek a jogszabályok lehetővé teszik, hogy kifejezzék etnikai, kisebbségi önazonosságukat. „Továbbra is védeni kell a nemzeti kisebbségeket, még akkor is, ha részükről a tisztelet nem mindig kölcsönös, mert a többségnek bölcsnek és nagyvonalúnak kell lennie” – mondta.
A zászlóügy a közösségi médiában is nagy port kavart. Annak ellenére, hogy az eset rendkívül forgalmas helyen történt, szemtanú még nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, fotó sem készült az ott lobogó székely zászlóról – tették szóvá többen is. Mădălin Guruianu helyi tanácstag, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi elnöke ugyanakkor üdvözölte Antal Árpád gyors reakcióját, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb elkapják és megbüntetik a tetteseket, ellenkező esetben egyes állami intézmények – például rendőrség, Román Hírszerző Szolgálat – helyi vezetőinek le kellene mondaniuk.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 2.

Sötét erők ünnepe
Terrortámadást semmisítettek meg Székelyföldön – kürtölte világgá a román sajtó tegnap délután. Lekerült napirendről a nemzeti ünnep, alig volt már szó a katonai parádékról, a különböző rendezvényekről, a tévék elsősorban Erdély, Székelyföld elcsatolásának meghiúsításáról szónokoltak, egymás szájából tépték ki a szót a hős hazafiak, hogy ideje leszámolni a renitens magyarokkal RMDSZ-estül, Tőkésestül.
Volt, aki szerint a tömegből emelték ki a bombával felszerelt férfit, mások tudni vélték, hogy egész hadosztály készülődött, lőtereket mutattak, fegyvereket. Románia igazodott az európai irányvonalhoz, ha mindenütt terroristákat üldöznek, ő sem maradhat le, igaz, itt nem az Iszlám Állam támad az ártatlan lakosságra, hanem az ország egységét veszélyeztető magyarok. A Kézdivásárhelyen tapasztalt tények ellentmondani látszanak mindannak, amitől a híradók zengenek, sőt, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellen Igazgatóság hivatalos közleménye is ködös és sok pontjában tendenciózus. „Úgynevezett Székelyföldről” beszél, megalapozott gyanúról, a Nagy-Magyarország visszaállításához vezető folyamat egy állomásáról, no meg pontos leírás nélkül olyan eszközökről, amelyek „alkalmasak lehetnek, hogy veszélyeztessék a román állampolgárokat és javaikat”. A bukaresti sajtó természetesen nem érte be ennyivel, röpködtek a számok, hány száz robbanószert foglaltak le, milyen bombadetonátort találtak, azt is tudni vélték, távcsöves, éjjellátó fegyverekre bukkantak a rend éber őrei. Egymást követték az összeesküvés-elméletek, alig akadt, aki feltegye azt a kézenfekvő kérdést: ha egy magyar terrorista a román állam, a románság ellen tervez merényletet, miért a 90 százalékában magyarok lakta Kézdivásárhelyen készül bombát robbantani? A háromszéki „terrortámadásnak” megvolt a jól előkészített felvezetése. Két nappal korábban egy szociáldemokrata képviselő hozta összefüggésbe a Colectiv Klubban történt tragikus tűzesetet, a Ponta-kormány bukását egy Magyarországról szervezett, Erdély elszakítását célzó akcióval. Majd Sepsiszentgyörgyön tűnt el a román zászló, senki nem látta, hogyan, mikor, s bár nagy erőkkel nyomoznak, azóta sem került elő a „tettes”. Mindez még beillett a szokásos december elsejei provokációk sorába, ám a terrortámadás gyanúja – mely percek alatt kész ténnyé vált a román közvélemény szemében – már sötét erők forgatókönyvét vetíti előre. A jelek szerint így próbálják elejét venni minden további követelésünknek, terrorcselekménnyé nyilvánítani az autonómiaharcot, terroristává, aki jogainkért emeli fel szavát. Elérni, hogy a románság szemében ismét a magyar közösség váljék fő ellenséggé, hogy a terrorveszélytől rettegő Európában ne akadjon, aki védelmébe vegyen. Mit szól mindehhez a megújulást hirdető kormány, a demokráciát megalapozni kívánó államelnök? Megvárjuk. És kíváncsiak vagyunk a ködös jelentés mögötti konkrét részletekre, mert ez így csak gyalázatos népvakítás és bujtogatás.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 2.

December elseje Kézdivásárhelyen
Mintegy ezerötszáz-kétezer személy – zömében autóbuszokkal ideszállított románok és közel kétszáz csíkszeredai hegyeivadász katona – volt jelen tegnap Kézdivásárhelyen a Román Lélek Helyi Fejlesztési és Művelődési Egyesület által szervezett eddigi legnagyobb szabású rendezvényen Románia nemzeti ünnepén.
Ha tavaly az volt a hatóságok kifogása, hogy alig láttak román zászlót, idén abból sem volt hiány – a Constantin Pătru vezette egyesület gondosodott idén a zászlókról –, csak a Gábor Áron téren harmincat számoltunk meg, és a Béke és a Molnár Józsiás utcában is volt belőlük bőven a villanyoszlopokon. Az ünnepség a Secuiana Rt. szomszédságában levő új ortodox templomnál kezdődött, ahol katonai tiszteletadással és egyházi szertartással emlékeztek a „nagy egyesülésre”. Felszólalt Sebastian Cucu és Jean Adrian Andrei, Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottja, valamint Andrei Făgărăşanu, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Ez idő alatt a szervezők román zászlókat osztogattak, egyetemista lányok pedig kokárdákat tűztek a résztvevők kabátjaira. A katonai tiszteletadást idén nem a berecki, hanem a csíkszeredai hegyivadász-alakulat hivatásos katonái végezték, akik tábornokukkal az élen érkeztek Kézdivásárhelyre. A koszorúzást követően a népviseletbe öltözött résztvevők – kezükben zászlóval, élükön a hegyivadász katonákkal és egy rezesbandával – a Béke utcán keresztül a Gábor Áron térre vonultak, ahonnan a kantai részen lévő XVIII. századi műemlék templomhoz meneteltek. Onnan a Vigadó következett, ahol interetnikus népi táncelőadásra és népviselet-bemutatóra került sor.
A szervezők nyolc különböző román történelmi vidékhez – dobrudzsai, olténiai és moldvai – tartozó néptáncegyüttest hívtak meg, többek között török, szász és tatár nemzeti kisebbségek mutatták be sajátos táncukat és népviseletüket. A kétszáz táncos mellett pár népdalénekes is színpadra lépett, majd a rendezvény tűzijátékkal ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 2.

Megtiltották a Székely Hadosztályra való emlékezést
Tegnap délelőtt tíz órakor Kézdivásárhelyen az egykori hadapródiskola előtti Kratochvil Károly-szobornál emlékezett volna a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Történelmi Vitézi Rend a Székely Hadosztályra és annak legendás parancsnokára. A rendezvény megtartását november 26-án jóváhagyta a város polgármestere, és a rendőrség is láttamozta a kérést.
Tegnap a csendőrség megtiltotta az ünnepség megtartását, és a vármegyések is úgy döntöttek, nem húznak ujjat a hatósággal. A Történelmi Vitézi Rend tucatnyi tagja a Gábor Áron téren, a Gyűjtemények Háza előtt összegyűlt ugyan, de ők sem mentek a szoborhoz, a koszorúzást pedig délutánra halasztották. A Székely Nemzeti Tanács előző nap koszorúzott. Két csendőrfurgon és egy rendőrkocsi a főtéren körözött, akárcsak előző nap, amikor a rendőrök és a csendőrkatonák az esti órákban mindenkit igazoltattak. Fél tizenegykor megjelent a főtéren a Román Hírszerző Szolgálat pirotechnikai járműve. Egyik tűzszerészük fémdetektorra hasonlító eszközzel végigkutatta a főtéri parkot, majd a Vigadó épületét. Valószínűleg bombát keresett.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 2.

Muzulmán figyelmeztetés
Léteznek Romániában olyan muzulmán imahelyek, amelyekben ismeretlen vallási eszméket hirdetnek, és amelyek nem kapták meg a Romániai Muzulmán Vallás Muftiátusának engedélyét – áll abban a közleményben, amelyet a muftiátus, valamint a Török-Muzulmán Tatárok Demokrata Szövetsége és a Török Demokrata Szövetség közösen adott ki az Európát fenyegető dzsihádista támadások kapcsán.
A szervezetek azt kérik a bukaresti kormánytól, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet miatt szenteljen nagyobb figyelmet azoknak a problémáknak, amelyekkel a romániai muszlim közösségnek kell szembenéznie, mivel azok az egész társadalom számára súlyos következményekkel járhatnak, ha kikerülnek az ellenőrzés alól. A közlemény rámutat: a gyanús vallási eszméket hirdető, engedély nélkül működő imahelyek jelentette problémára már korábban is felhívták a hatóságok figyelmét, és azt javasolják, hogy Románia kövesse Nagy-Britannia példáját, ahol bezárják azokat a muzulmán imahelyeket, ahol fundamentalista eszméket propagálnak. (Krónika)
VAKLÁRMA. Tegnap a bukaresti Alkotmány téri katonai parádé ideje alatt valaki azzal hívta fel a 112-es segélyhívó számot, hogy egy gázfegyverrel rendelkező férfi tartózkodik Klaus Johannis elnök közelében. A rendőrök és az őrző-védő szolgálat emberei azonosították azt a személyt, akire a telefonáló utalt, ám semmilyen fegyvert nem találtak nála. Később azonosították a telefonálót is, az ügyben pedig nyomozás indult, hogy kiderüljön, miként fordulhatott elő ilyesmi. (Mediafax)
FÖLDRENGÉSEK. Tegnap kétszer is mozgott a föld Romániában, előbb Kovászna, majd Buzău megyében. A háromszéki földrengés a Richter-skála szerint 2,5-ös fokozatú volt, és 96 km mélyen mérték 11 óra 25 perckor. Az idei év legnagyobb erősségű földmozgása a Richter-skála szerinti 4,9-es fokozatú volt, és márciusban Buzău megyében mérték. (Transindex)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. december 2.

Időzített agyrém
Képzavarnak tűnhet a cím, de szándékosan fogalmaztunk így. Ha megfigyeljük, láthatjuk, hogy vannak, akik sajátagyrémeiket spontán módon vagy jól célzottan az általuk legmegfelelőbbnek tartott pillanatban dobják be a köztudatba. A nemzeti ünnep egyike ezeknek a pillanatoknak: ilyenkor bújnak elő a szokásosnál jóval nagyobb számban mellveregető hazafik, nem kevesen olyanok, akik csak és csupán ezen a napon éreznek "jó román"-ként, és tölti el szívüket a hazaszeretet. Vannak azonban olyanok is, akik ilyenkor lesznek "erősek és bátrak", és a hajuknál fogva előráncigált képtelen vádakkal esnek a magyaroknak.
Most nem is a jól ismert nacionalistákra gondolunk. Őket már megszoktuk. Hanem arra a szociáldemokrata parlamenti képviselőre, aki pontosan a román nemzeti ünnep napjára időzítette a "magyar bombát". Úgy látszik, a PSD-ből kerülnek ki a legbizarrabb ötletek bajnokai! Nos, ez a honatya sok nemzettársa számára is érthetetlen "elemzést" tett közzé. Azt állítja, hogy a Colectiv klubban eddig 60 halálos áldozatot követelő tragédiát gondosan előre kitervelt forgatókönyv alapján "gyilkos kéz" követte el. "Kedveseim, bizonyára mindannyian emlékeztek arra az éjszakára, amikor az Egyetem téren 30 ezer ember tüntetett, akik a gyilkos gyújtogatás izgalmában (mert kétségkívül nem balesetről, hanem szándékos gyújtogatásról van szó) könnyekbe fulladva változtatásokat követeltek az ország vezető intézményei élén" – kezdi a szöveget, majd azt állítja, hogy csak egy politikus nemes gesztusa és a "vakszerencse" mentette meg Romániát attól az "ördögi" tervtől, amely az országot három köztársaságra akarta szakítani. Ezt a tervet pedig nem máshol, mint Budapesten főzték ki. Ebben szerinte egyetlen jóérzésű román sem kételkedik.
Szerinte az történt, hogy valamiféle machiavellisztikus elme egyik budapesti egyetemen kitalálta, hogy "spontán civil megmozdulást" szerveznek, és a tömegben elvegyülve kiprovokálják a kormány, a belügyminisztérium és végül a parlament felgyújtását, amiről a képviselő tudni vélte, hogy azon a bizonyos éjszakán csupán kilenc csendőr őrizte. Ha sikerül felgyújtani, az a román demokrácia megdöntését jelentette volna – vonta le a sommás következtetést.
Persze, nem ilyen egyszerűen magyarázza el a honatya. Párhuzamot von a Reichstag (!!!) 1933-as felgyújtása és saját agyréme között. Azt is elmondja, hogy Kolozsváron egy politikusokból, értelmiségiekből és vállalkozókból álló csoport ugyanazon az éjszakán lázasan készítette elő Erdély függetlenségi nyilatkozatát, és kész volt azonnal létrehozni a "magyar orientációjú" Erdély Köztársaságot, "német védnökség alatt és orosz garanciával". Jászvásáron pedig egy hasonló csoport a független Moldva Köztársaság létrehozásán ügyködött, amely egy éven belül Besszarábiához csatlakozott volna, és természetesen Moszkva befolyása alá került volna. A harmadik pedig Havasalföld maradt volna. Ezt a démoni tervet játszotta ki Victor Ponta azzal, hogy lemondott, és ezzel megmentette a hazát.
A gond az, hogy ő maga hiszi, amit mond, és akadnak – igaz, egyre kevesebben –, akik hisznek neki. Természetesen nem lesz belőle államközi vita, de arra elég, hogy hergelje a kedélyeket.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2015. december 2.

Dr. Csávossy György emlékére
Kegyelettel búcsúzik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Verseket, színműveket írt és az igazán nagy mesterek bölcsességével értett a bor kultúrájához. Az erdélyi magyar közösség 90 évesen elhunyt sokoldalú személyiségére, dr. Csávossy Györgyre most mégsem európai hírnevű tudósként, kultúremberként emlékezünk elsősorban. Elmúlásával példaértékű embersége, világlátása és bölcsessége fog hiányozni világunkból, ezek előtt az értékek előtt hajtunk fejet kegyelettel. Megrendülve búcsúzik tőle a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
A temesvári születésű szakíró, tudós és közéleti személyiség, aki elsősorban borásznak vallotta magát, 1931-ben Csávoson kezdte diákéveit, majd 1936 és 1937 között a temesvári piarista gimnáziumba járt. Felsőfokú tanulmányait a temesvári Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Karán, illetve a kolozsvári Mezőgazdasági Intézetben végezte, majd mezőgazdasági mérnöki szakképesítést szerzett 1949-ben. Akkortól oktatott borászatot a bihardiószegi Szőlészeti Szakiskolában, 1953-tól pedig a csombordi Kertészeti Középiskolában. 1986-os nyugdíjba vonulásáig a Kolozsvári Mezőgazdasági Egyetem kertészeti tagozatának előadótanára, a borászati tanszék vezetője volt. Nyugdíjazását követően sem vált meg a tanári pályától: 1989 után rövid ideig betanított a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium kertészeti szakosztályán, 1995 és 2006 között konzulens tanára volt a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemnek, majd a Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának oktatója, illetve a mezőgazdasági népfőiskola igazgatója és szaktanára volt 2003-ig. Gazdag tudományos, kutatói munkáját 1957-ben Csombordon kezdte, aztán Kolozsváron, illetve a balázsfalvi Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás tudományos munkatársaként folytatta, majd 1993-ban a jászvásári Mezőgazdasági Egyetemen doktori címet szerzett.
1955-től közölt verseket, első kötete 1962-ben jelent meg a Forrás-sorozatban. Gyermekverseket, továbbá színműveket és vígjátékokat is írt, amelyeket kolozsvári, marosvásárhelyi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi és temesvári színpadon is bemutattak.
Nagykároly díszpolgára volt, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjét is megkapta, munkásságáért elnyerte a Magyar Borakadémia és a Magyar Kulturális Szövetség díját, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Aranytollát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben aktív közéleti szerepet vállalt a Szövetségi Egyeztető Tanács állandó bizottságának elnökeként, ennek a tevékenységének méltányolásaként Ezüsttulipán díjat vett át 2015-ben.
Dr. Csávossy György két emberöltőnyi gazdagságú értékalkotó munkája az erdélyi magyarság közkincse, európai rangú életmű, amelyet feladatunk és kötelességünk átörökíteni a jövőbe.
Vigasztalódást gyászoló szeretteinek!
Áldott és örök legyen az emléke!
Kelemen Hunor szövetségi elnök
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-412




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998