Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 565 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-565
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2017. június 30.

Bajor Andor-évforduló előtt – az emlékezés jegyében
Idén lenne 90 éves. De sajnos már 26 éve hiányzik közülünk. Pedig micsoda sziporkákat olvashattunk volna tőle ez idő alatt, hiszen az elmúlt 26 év is bőven szolgáltatott volna témát egy-egy Bajor-féle jóízű szatírához. Sajnos, nem így történt. „Két út áll az emberiség előtt a mi évszázadunkban. Az egyik a hülyeség. A másik az őrület. A kettő szerencsésen kiegészíti egymást.” Az idézet természetesen Bajor Andortól származik, pontosabban a torzóban maradt kisregényéből, Az ezermesterből (Bajor Andor: Az ezermester. A Valdemár-kódex, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2004). Bajor Andor írásai máig nem veszítettek aktualitásukból, mondatai „csontig hatolnak”, elég, ha a fenti idézetet értelmezzük. Remek szatírái ma is ugyanolyan érvényesek, hiába íródtak 1989 előtt.A szeptemberi 30-i évfordulóig havonta közlünk egy-két Bajor Andor szöveget, özvegye, Bajor Ella engedélyével Szabadság (Kolozsvár)

2017. június 30.

Fiatal filmkészítők szárnypróbálgatása: sokszínűség a Sapientia kolozsvári karán
Egyre lelkesebb, aktívabb diákgenerációk jelentkeznek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2003-ban indult fotóművészet, filmművészet, média szakára – értékelt Pethő Ágnes tanszékvezető a Krónikának a nagyközönség számára is nyitott kolozsvári tanévzáró rendezvényen, amelyen a hallgatók idei alkotásait láthatták az érdeklődők. A sokszínű, változatos képzésre nemcsak Erdélyből, de Magyarországról is jelentkeznek fiatalok.
Sokoldalúság jellemzi a Sa­pientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotóművészet, filmművészet, média szakának idei termését, akárcsak a képzést, hiszen nemcsak filmeket készítenek a hallgatók, hanem a mozgókép és a többi művészetek kapcsolata, valamint a kísérletezés jegyében született alkotásokat is – értékelte a Krónikának Pethő Ágnes egyetemi docens, a tanszék vezetője a kolozsvári szak First Cut 2017 című évzáró bemutatóján. Az egyetem Tordai úti épületében tartott hétvégi rendezvényen a nagyközönség is betekintést nyerhetett abba, hogy a 2003-ban indult kincses városi szak diákjai, végzősei és mesteris hallgatói mit alkottak, a filmeken kívül különféle tárlatokat mutattak be, utóbbiak csütörtökön négytől nyolcig még megtekinthetők.
Sokszínűség a szürkének tűnő filmkockákon „Nehéz volt az elkészült anyagok közül válogatni, és örülök, hogy látszik a változatosság: nemcsak filmek, de fotókiállítások, hangosképek, installációk születnek, és egyfajta kísérletezés zajlik már alapszakon is” – mondta a tanszékvezető. A film és többi művészetek kapcsolatáról szóló mesteris tantárgy keretében készült az egyetem stúdióterében látható alkotás, amit a hallgatók nagy lelkesedéssel készítettek másfél éven keresztül: a mozgóképes kiállítás, dokuinstalláció a kolozsvári Monostor negyed sokszínű, sajátos világát jeleníti meg négy kivetítőn.
„Beszéltünk a diákokkal arról, hogy a filmművészet ma már nemcsak a moziban vetített filmeket jelenti, hanem tágabb értelemben a mozgókép művészetét, installációs filmeket (vannak olyan alkotások, amelyeket lehet filmként is nézni, de installációként is) – ennek jegyében született a Monostor-kiállítás” – fejtette ki Pethő Ágnes. Hozzátette, a lakónegyedben készített felvételek mozgó fotográfiák, amik nem történeteket mesélnek: az alkotók képszerű beállításokat kerestek, amelyeken keresztül a néző észreveheti, hogy a látszólag unalmas, egyhangú és szürke képkockákon mennyi szín van, így az élet sokszínűsége, egy rendkívül gazdag mikrovilág és élettér jelenik meg. Jakab-Benke Nándor, a filmszak projektmenedzsere kérdésünkre elmondta, megpróbálják hagyománnyá tenni a nagyközönség számára is nyitott nyári rendezvényt. „A First Cut cím az első filmvágást jelenti, ami később sokat finomodik, amíg létrejön az utolsó, az úgynevezett final cut. Az itt tanuló alkotók életművének ez az első first cutja, vagyis szárnypróbálgatása: van a munkák közt animáció, animált dokumentumfilm, teljesen dokumentarista alkotás és játékfilm is. A rendezvény természetesen felvételi-reklám jellegű is, szeretnénk jövendőbeli hallgatókat vonzani, ugyanakkor ezen a szakon olyan alkotókat képeznek, akiknek életük része, hogy megmutassák munkáikat a nagyközönségnek, zsűrinek, a First cut pedig jó első löketet jelent: fel kell vállalniuk a közönség előtt az alkotásaikat” – fejtette ki Jakab-Benke Nándor. Hozzátette, úgy látja, a filmszak valamennyi évfolyamán vannak erősebb és gyengébb láncszemek, de a filmművészetben éppen az a szép, hogy ezek kiegészítik egymást: aki egyszer rendezett, lehet, hogy következő alkalommal scriptel, vagy mást csinál a forgatáson. „A végzettek közül persze nem lesz mindenki filmrendező, de a szaknak nem is ez a célja. Tulajdonképpen ugródeszkának tekinthető, hiszen a tágabb értelemben vett szakmában is elhelyezkedhetnek a végzettek, akad, aki tévénél, vagy aki filmhanggal fog foglalkozni, esetleg colorist lesz, sokan továbbtanulnak” – tette hozzá.
Sapientiás végzettek Cannes-ban és a Berlinálén
Pethő Ágnes úgy fogalmazott, nagyon képlékeny és számokban nem fejezhető ki, hogy hányan helyezkednek el a végzettek közül a szakmában. „Diákjaink egy része úgy érzi, hogy a hároméves képzés kevés, még a mesterivel együtt is, így akad, aki továbbtanul Bukarestben, Budapesten a filmszakon. Több volt diákunk is elhelyezkedett a szakmában, akadtak, akik jelen voltak neves szakmai színtereken.
Makai Beáta például Enyedi Ildikó Berlinálé-fődíjas filmje forgatásánál dolgozott, Dunai László vágóként sikeres (Makai Beáta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, az idei Berlinálén Arany Medve díjjal kitüntetett alkotásának forgatásán dolgozott gyártási asszisztensként, tapasztalatairól februárban beszélt a Krónikának. Dunai László, a Sapientia 2010-ben végzett diákja a cannes-i filmfesztiválon volt jelen májusban Kristóf György Out című filmjének egyik vágójaként – szerk.megj.)
Kiss Judit Krónika (Kolozsvár)

2017. június 30.

Önkormányzati összefogással kap új székhelyet a nagyváradi Szacsvay-iskola
Húsz évre a nagyváradi önkormányzatnak engedte át egyik belvárosi épületét a Bihar Megyei Tanács. A Körös utcai épületet az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működő Szacsvay Imre Általános Iskola használhatja.
A Bihar megyei és a nagyváradi önkormányzat együttműködésének eredményeként jövő tanévtől új épületbe költözik Nagyvárad egyetlen önálló magyar nyelvű nyolcosztályos iskolája, a Szacsvay Imre Általános Iskola. A Bihar Megyei Tanács csütörtöki ülésén ellenszavazat nélkül elfogadta ugyanis azt a határozatot, miszerint a Körös (Tudor Vladimirescu) utca 42. szám alatti épületet húsz évre átengedi a helyi önkormányzat, a Szacsvay-iskola használatába – közölte a Krónikával Pásztor Gabriella igazgató. Elmondta, a helyi tanács már múlt csütörtöki ülésén jóváhagyta az ingatlan átvételére vonatkozó döntést, a Pásztor Sándor tanácselnök és Ilie Bolojan polgármester közötti egyeztetések eredményeként megvalósuló költözésre a tervek szerint a 2017/2018-as tanév kezdete előtt, szeptember 1-ig kerülne sor. A Szacsvay költözése a váradi iskolahálózat átszervezésére vonatkozó terv része, melyet azért valósít meg az önkormányzat, mivel több tanintézet visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban működött. A magyar iskola elemistáinak zöme eddig is a Körös utcába, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott ingatlanba járt, melynek használatáért jelentős bért fizetett a városvezetés, magyarázta lapunknak Pásztor Gabriella. Az igazgatónő szerint már meg is kapták a tanfelügyelőségtől a következő tanévre szóló beiskolázási terv módosítását, melyben a Szaniszló (Mihai Eminescu) utcai főépület mellett a Körös utca 42. szám alatti ingatlant említik székhelyként. A nyár folyamán az elemiben lévő 9 step by step osztály költözik át ide, s itt kezdi a tanévet a szeptemberben induló újabb alternatív osztály is. A nagyváradi magyar nyelvű oktatásban ugyanis a Szacsvay-iskola volt az első, ahol 1998-ban beindult a step by step, és máig egyedüliként kínálja az egyre népszerűbb oktatási formát, magyarázta az igazgató. Elmondta, bár a partiumi megyeszékhelyen is érzékelhető a gyereklétszám csökkenése, a Szacsvay „nem panaszkodhat”, a kevés belvárosi magyar általános iskola egyikeként – a közelben a Szent László Római Katolikus és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban vannak magyar elemi osztályok, és az Ady Endre Gimnáziumban 5–8. osztály – nagy a kereslet iránta. Különösen a step by step osztályokra van igény, melyek számát tíz éve folyamatosan bővítik. Mivel későig dolgoznak, és sok esetben nincsenek nagyszülők, hogy hozzák-vigyék a gyereket, a szülőknek az az igénye, hogy délután is felügyelet alatt legyen” – mondta Pásztor Gabriella. Kifejtette, a step by step oktatási forma előírja, hogy a diákoknak kötelező meleg ebédet biztosítani, illetve ezek 16 óráig oktatói felügyelet alatt tanulnak, olvasnak. De a hagyományos oktatást választó szülőket sem hagyják cserben, tovább éltetve a hagyományt – az iskolában már a 80-as években is volt délutáni felügyelet – after school programot is működtetnek. A Szacsvay-iskolában – melyhez jogilag a biharpüspöki Juhász Gyula Általános Iskolát is hozzácsatolták – 42 osztályban mintegy 900 gyerek tanul, 250-en step by step osztályban. Pásztor Gabriella szerint az általános tendencia – miszerint a külvárosokban, vidéken lakó, de belvárosban dolgozó szülők a városközpontbeli tanintézetekbe járatják csemetéiket –, Váradon is érvényesül, de nem annyira tömegjelenség, mint Kolozsváron. Itt annyiban jobb a helyzet, hogy még megvannak a magyar iskolák, osztályok, az ezek indításához szükséges gyereklétszám” – fogalmazott a volt oktatási államtitkár. Úgy vélte, a Körös-parti városban és környékén, de az Érmelléken, Margitta és Nagyszalonta térségében is jónak nevezhető a magyar oktatás helyzete.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)

2017. június 30.

Miklósváron is táblát avattak
Sokan átálltak románnak
Bölön, Köpec és Szárazajta után egy negyedik erdővidéki településen, Miklósváron is emléktáblát avattak tegnap a második világháború fogolytáboraiban szenvedettek, illetve elhunytak emlékére.
A Gulág–Guvpi-emlékév jegyé­ben zajlott eseményen ezúttal is Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor tartott vetített képes előadást, illetve mutatta be a helyieknek a kiállítást, mely számos kordokumentum által emlékezteti a jelen emberét a foglyok által átélt szenvedésekre, meghurcoltatásokra.
A kiállított iratok között volt az az újságcikk is, melyben a helybéli, 1922-ben született Tüzes György meséli el a földvári fogolytáborból való szabadulásának történetét. Az 1943-ban bevonult határvadászt a román átállás után először 1944 szeptemberében Sepsiszentgyörgyre vitték a román csend­őrök, onnan került Földvárra.
„Aki átállott románnak, azt hazaengedték. Sokan átálltak…” – olvasható a visszaemlékezésben. Gyuri bácsi nem tett így, viszont többedmagával sikerült megszöknie a táborból és szerencsésen hazaérnie Miklósvárra.
A helyi római katolikus templom tornyára elhelyezett emléktáblát Ungvári Barna és Fülöp László lelkészek leplezték le.
Böjte Ferenc Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. június 30.

Beiktatása másnapján megkapta Tudose a nyelvi jogok betartását kérő levelet
Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) vezetői, Ferran Suay elnök és Davyth Hicks főtitkár Mihai Tudosénak, a csütörtökön hivatalába iktatott új román miniszterelnöknek is elküldte levelét, amelyben a közigazgatási törvény módosítási javaslataival kapcsolatban fejezték ki támogatásukat – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (ELEN).
A levelet korábban Sorin Grindeanu miniszterelnöknek, Călin Popescu-Tăriceanunak, a szenátus elnökének, valamint Liviu Dragneanak, a képviselőház elnökének is eljuttatták.
Az ELEN vezetői az EMNT kezdeményezésére fordultak a vezető román politikusokhoz.
A szervezet képviselői leszögezik: a kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban a kisebbségvédelem alapját képezi, és üdvözlik az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítást, amely a 215/2001-es törvényt hozná a nemzetközi standardok szintjére, egyben  felszólították a román kormányt, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. https://foter.ro/cikk,ű

2017. június 30.

Ideiglenes megoldásként Lemondtak a katolikus iskola önállóságáról
A marosvásárhelyi tanács tegnapi ülésén egyhangúlag megszavazta Marosvásárhely jövő évi beiskolázási tervét azzal a kiegészítéssel, hogy a Római Katolikus Teológiai Líceum, önálló jogállását elvesztve, de szerkezetét megtartva a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként működjön tovább.
A tanácsülést megelőzően, tegnap meghívást kaptunk az iskolahálózatról készült füzet ma déli bemutatójára, amelyben tanfelügyelőségi források szerint nem szerepel a katolikus iskola. A tegnapi tanácsülésen az RMDSZ-képviselők nevében Bakos Levente az ülés napirendjének 19. pontjaként feltüntetett határozattervezet visszavonását kérte, amelyben az RMDSZ-tanácsosok a Római Katolikus Teológiai Szaklíceum megalapítását javasolják a 2017-18-as tanévtől. Ez az új intézmény – Mihai Viteazul u. 15. szám alatti székhellyel – magába olvasztotta volna a jelenleg is működő katolikus líceum diákjait és tanárait. A határozattervezetet, akárcsak a korábbiakat, ezúttal is megtámadta Horaţiu Lobonţ iskolákért felelős aligazgató, aki szerint az új iskolát a 2017-18-as tanévtől nem lehet beindítani és a tervezet törvényességét a polgármesteri hivatal jogügyi osztálya is több ponton kifogásolta. Mindezek után Bakos Levente tanácsos egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben elhangzott, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi frakciója már nem tartja időszerűnek a több mint egy hónappal korábban iktatott határozat tervezetét a katolikus iskola tényleges megalapításáról. – Döntésünket az indokolja, hogy a határozattervezetben hivatkozási alapként szolgáló tanfelügyelőségi döntést alapfokon megsemmisítette a bíróság, a jegyző pedig nem értett egyet a tervezettel sem. Mivel „a szövetség továbbra is kitart az iskolaalapítás mellett, így a lehető legrövidebb idő alatt egy olyan határozattervezetet nyújt be, amely az elmúlt két évben jóhiszeműen működtetett iskolától teljesen független. Az elmúlt hét hónapban számtalan próbálkozás volt arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi iskola jogi helyzete tisztázódjon, hogy a tanintézmény önállóan folytathassa működését, azonban ezek a próbálkozások sikertelennek bizonyultak. A marosvásárhelyi magyar közösség igénye és akarata egyértelmű, szükség van egy római katolikus felekezetű iskolára. Éppen ezért kezdeményezzük egy új iskola alapítását, amely az érvényben lévő módszertan és törvényes előírá- sok által rögzített lépések szerint lenne létrehozva. Bízunk abban, hogy ez az új iskola a 2018–2019-es tanévtől kezdődően megkezdheti működését. A két éve működtetett iskola szempontjából, lévén, hogy több bírósági eljárás is folyamatban van, illetve a kétes jogi helyzet miatt a cikluskezdő osztályokat sem lehetett beindítani, a legjobb megoldás az lenne, ha a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként (structură arondată) működne tovább. Az RMDSZ csak olyan iskolahálózat elfogadását tudja támogatni, amelyben ez a megoldás szerepel… Nem akarjuk veszélyeztetni a több ezer nyolcadikos diák iskolai beiratkozását, azonban érdekképviseleti szervezetként nem tudunk eltekinteni attól sem, hogy több mint 400 diák, több száz szülő és a katolikus egyház akaratát kel immáron több mint hét hónapja… Éppen ezért, a szülői közösség és az egyház akaratával összhangban, az a kérésünk, tegyék lehetővé, hogy a katolikus iskola a Bolyai Farkas Elméleti Líceum fiókintézményeként folytassa tevékenységét, ha már önállóan nem működhet” – hangzott el a nyilatkozatban. A Peti András vezette ülésen Radu Bălaş, a POL tanácsosa azt kifogásolta, hogy a sűrű levelezés helyett a tanfelügyelőségtől, amely számára állítólag annyira fontos az iskolahálózat jóváhagyása, senki nem vett részt az ülésen, hogy a tanácsosok kérdéseire válaszoljon. Többek között arra, hogy mi történik akkor, ha nem szavazzák meg az iskolahálózat tervezetét, amire a hivatal jegyzője a vonatkozó törvényt idézve azt felelte, hogy érvényben marad a régi iskolahálózat, amit a katolikus líceumba járó diákok szülei, akik tiltakozásképpen jelen voltak az ülésen, hosszan megtapsoltak. Kérésre Horaţiu Lobonţ, az iskolákért felelős aligazgató számolt be, hogy Marosvásárhely iskolahálózat-tervezetében továbbra is 26 iskola szerepel, amelyek a tanfelügyelőségtől zöld utat kaptak, a nyolc kifogásolt egység helyzetét pedig tisztázni kell – tette hozzá. A továbbiakban történteket Magyary Előd, az RMDSZ-tanácsosok frakcióvezető-helyettese magyarázta. – Első sürgősségi napirendi pontként a marosvásárhelyi iskolahálózat ellen szavaztunk, mivel nem foglalták bele a katolikus teológiai líceumot. Peti András ülésvezető javaslata alapján megszavaztuk azt a kiegészítést, hogy a katolikus iskolát szerkezetként a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz csatolják és hét kifogásolt óvoda oktatási szintként működjön. Ezt továbbítjuk a megyei tanfelügyelőségnek, ahol csütörtökön ígéretet kaptunk arra, hogy a javaslatot egy minisztériumi rendelettel véglegesítik. Határidőt sajnos nem tudok mondani, de a megbeszélések értelmében pár nap alatt megszületik a megoldás. A minisztériumi rendelet alapján pedig a katolikus iskola kilencedik osztályaiba is iratkozhatnak a végzősök – szögezte le Magyary Előd. A szavazást megelőzően Györfi Júlia, a POL tanácsosa vetette fel, hogy nem ajánlásként (se propune), hanem határozatként (se decide) kellene elfogadni a határozattervezet kiegészítését, ami az ülésvezető magyarázata szerint akkor lesz végleges határozat, ha a tanfelügyelőség és a szaktárca beleegyezik. A szavazást követően zavarodottan és csalódottan távoztak a szülők. – Csak akkor fogadhatjuk el, hogy iskolánkat szerkezetként a Bolyaihoz csatolják, ha a cikluskezdő osztályok megmaradnak, és az indításukat megtiltó 70-es számú februári határozatát visszavonja a tanfelügyelőség. A három kilencedik osztályunkat nem adhatják senkinek, mert az törvénytelenség lenne, és követeljük azt is, hogy szerkezetként iskolánk megőrizze a nevét – nyilatkozta Zsigmond Imola a szülői közösség nevében. – A vatikáni nagykövet, aki Marosvásárhelyen járt, hogy megegyezésre bírja a feleket, tisztában van azzal, hogy helyileg nem tartották be az ígéreteket, ezért szabadságáról visszatért, hogy dolgozzon az ügyön – tette hozzá. Annyi rosszindulatú félrevezetés után joggal merül fel a kérdés, hogy újabb csapdába sétáltak-e a tanácsosok, vagy a tanfelügyelőség betartja az ígéretét, amely felemásan pillanatnyi megoldást jelentene, de az önállóságát vesztett katolikus iskola sajnos akkor sem lenne a régi.
Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely)

2017. június 30.

Kik vezetik Romániát?
Romániában nagyon nehéz miniszterelnök-jelöltet találni. Pedig elég sok olyan politikus szaladgál a közéletben, aki megfelel egy jó miniszterelnök robotképének. Az elvárások szerint  a kormányfőnek belevaló Dâmbovița-parti politikusnak kell lennie. És eljövendő miniszterelnökünk, Mihai Tudose majdnem minden szempontból megfelel a követelményeknek.
Mint minden vérbeli politikusnak, neki is volt része plágiumbotrányban. Sajnos, nem tudta jövedelmezően hasznosítani magasztos doktori címét, és ráadásul végül le is mondott róla. Ez a lemondás nagyon jó módszer, alkalmazni lehetne más bűncselekmények estén is. Például, ha valakit rajtakapnak egy lopáson, visszaadja a lopott holmit, és élhet tovább, mint Marci Hevesen. Gazdasági miniszterként szép eredményeket ért el felesége révén, aki 2015–2017 között többmilliós szerződéseket kötött az állammal. Miért ne dolgozna az ember saját országa építésén, gyakran annak kárára, de mindenképp saját zsebére? Így, ha kiesik is a miniszteri székből, nem kopik fel az álla. (Esetleg az állam álla.) Aztán egy ilyen fontos beosztáshoz, mint a kormányfőség, szükséges, hogy az illető jó hazafi legyen. Patriótaságát pallérozandó, ő is részt vett némi titkosszolgálati kiképzésen. Párttársai egy része persze most azzal gyanúsítja, hogy a kelleténél (vajon mennyi a kellet?) is szorosabb a kapcsolata a Román Hírszerző Szolgálattal. No és? Romániában különben sem lehet tudni, hogy hány felelős beosztásban levő személy fedett titkosszolgálati ügynök is ugyanakkor, így kettős vezérlet alatt működik. Lehet, hogy Dragnea és Iohannis gyors döntésébe, Mihai Tudose elfogadásába besegített a hírszerzés is, amely mindent megtesz az ország stabilitásáért?  Dragnea szerint egy kormányfőnek nagyon, nagyon, nagyon, bolondulásig szorgalmasnak kell lennie. Hogy az új kormányfő szorgalmas-e, azt nem tudni, de bolondnak mindenképpen bolond, ha elvállalta, mert most már biztosan nem csak saját felmondását kellett letétbe helyeznie. Elődje, Grindeanu is azt tette, mégsem volt hajlandó lemondani, ebből aztán tanult Dragnea, és a biztonság kedvéért bizonyosan megkövetelte tőle, hogy engedjen magába ültetni egy szupertitkos távirányításos szerkentyűt, amely két elektródát rejt a szíve mellett, és  távkapcsolója a pártvezérnél. Így ha netán megkutyálná magát, nem azt teszi, amit pártelnöke mond, és hiába kérné tőle, nem mondana le, akkor Dragnea csak megnyomna egy gombot, és azzal máris úgy szíven ütné a kormányfőt, hogy rögtön beadja a (miniszterelnöki) kulcsot. A miniszterelnökséggel megkínáltak még másik négy személyt is, de azok megtudhattak valamit a gyilkos feltételekről, nem álltak kötélnek. Szerencsére a régi, kiszuperált miniszterek közül többen is újrafelhasználásra kerültek, és tovább miniszterkedhetnek. (És az unió is büntet  rossz hulladékgazdálkodás miatt!) A kormányalakítás körüli hercehurcában jöttem rá, hogy baj van a memóriámmal, mind a távolival, mind a közelivel. Másokkal is konzultáltam agyügyben, és nagyon sokan szenvednek ilyen tünetektől. Lehet, hogy Románia összlakosságát elmevizsgálatnak kellene alávetni?  Úgy emlékszem (és vagyunk néhányan még ilyenek), bizonyára rosszul, hogy egy héttel ezelőtt Iohannis azt mondta Berlinben, hogy: nálunk „a kormánykoalíció belső válsága” nem érinti az ország belső stabilitását és gazdaságának működőképességét. Vidám voltam, mert arra gondoltam, hogy kormánytalanul élhetjük tovább gondtalan életünket. Errefel most mit hallok? Az elnök épp közli: „A jelenlegi válság súlyosan árt a hazai gazdaságnak és az ország külföldi megítélésének. Ennek a válságnak mielőbb véget kell vetni.” Rémlik az is, hogy a régi kormányt azért kellett megbuktatni, mert gyengén teljesített. A szépreményű miniszterelnök, Mihai Tudose gazdasági miniszterként nulla teljesítményt mutatott fel. Nem volt jó miniszternek, majd jó lesz miniszterelnöknek? Biztosan arra is rosszul emlékszem, hogy Iohannis 2014-ben kijelentette: ha egy politikust csak három sor másoláson érnek, vissza kell vonulnia a politikától. Tudosét is másoláson kapták, Iohannis mégis egyetértett miniszterelnökké jelölésével.  Aztán megvilágosodtam. Ő dolgozatának harminc százalékát másolta össze, ami ugyebár nem három sor, és ez egészen más.
Kuti János Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. június 30.

Igazat adtak a koronkai magyar szülőknek
Sikeres volt a koronkai magyar szülők és a Tholdalagi Mihály Koronkai Közösségért Csoport négynapos tiltakozó akciója. Az iskola előtt feliratokkal a kezükben kérték a politikumot, hagyja békén a tanintézetet.
Az akciót Marius Pașcan parlamenti képviselő Facebook-bejegyzése váltotta ki, amelyben azt írta, hogy diszkrimináció érte a koronkai iskola román diákjait azáltal, hogy nem vehettek részt a magyar nyelven tartott tanévzárón, és csak magyar nyelvű okleveleket nyomtatott az iskola. Mindezt megcáfolta a magyar közösség, és beadvánnyal fordult az oktatási minisztériumhoz, a Maros Megyei Tanfelügyelőséghez, valamint a kormánybiztosi hivatalhoz, kérve, hogy vizsgálják ki az ügyet. A román diákok évzárója ugyanis egy nappal hamarabb volt, mert a román tanító családi okokra hivatkozva elkérezkedett a hivatalos ünnepségről, de a román tanulók megkapták román nyelvű okleveleiket. A koronkai közösség megelégelte a több éve tartó bujtogatásokat, vádaskodásokat, bizonyos politikusok lejárató hadműveleteit. Békét akarunk, jogaink tiszteletben tartását, valamint követeljük a politika kizárását iskolánkból – írják a sajtóközleményükben.
Szerdán vizsgálóbizottságot küldött a megyei tanfelügyelőség a Tholdalagi Mihály Általános Iskolába, és az eredmény a magyar szülőket igazolta. Ugyanakkor a szülők képviselői Ioan Macarie főtanfelügyelővel folytatott tárgyalásuk során ígéretet kaptak ügyeik igazságos elbírálására, amelyet a vizsgálóbizottság teljesített is ez ügyben – számolnak be a szülők. Továbbá a főtanfelügyelő arról is biztosította őket, hogy a következő igazgatói vizsga zökkenőmentes, és minden politikai befolyásolástól mentes lesz. A koronkai közösség és a Tholdalagi Mihály Koronkai Közösségért Csoport tagjai csütörtökön is kiálltak az iskola bejárata elé, mint írják, hogy megerősítsék: figyelemmel követik a nekik tett ígéretek teljesítését, és elhatárolódnak a politikai nyomásgyakorlástól, illetve mindennemű interetnikus feszültségkeltéstől.
Hajnal Csilla Székelyhon.ro

2017. június 30.

Grindeanu az alkotmánybírósághoz fordult
Az alkotmánybíróságnál panaszolta be Sorin Grindeanu ügyvivő miniszterelnök tegnap a parlamentet, arra hivatkozva, hogy a – kormánya bukását eredményező – bizalmatlansági indítványról szóló szavazás nem volt titkos, emiatt alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett az államhatalom két ága között.
Grindeanu leszögezte: nem a voksolás eredményének a megsemmisítését kéri, csak arra keres megoldást, hogy a törvényhozók a jövőben megszorítások nélkül, kizárólag a választóik érdekeit és saját meggyőződésüket szem előtt tartva adhassák le voksukat. Előző napi sajtóértekezletén a távozó kormányfő úgy vélekedett: a parlament méltóságán aluli volt az a látvány, ahogyan az SZDP törvényhozói látható módon adták le szavazataikat, ezt pedig – az esetleges „árulók” leleplezése érdekében – folyamatosan ellenőrizték is az urnák mellé kirendelt SZDP-s honatyák. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. június 30.

Elképesztő programváltozások (Beiktatták az új kormányt)
Kényelmes többséggel szavazott bizalmat tegnap a parlament az új kormánynak: habár csak 230 voksra lett volna feltétlenül szükség, Mihai Tudose kijelölt kormányfő nagyobbrészt a Grindeanu-kabinet tagjaiból verbuvált csapata 275 igent és 102 nemet kapott. (A Grindeanu-kormányt januárban 295 igennel szavazták meg.) Némi feszültséget okozott a kormánykoalíción belül, hogy az SZDP tegnap reggel egy módosított kormányprogramot mutatott be, amit előzőleg nem egyeztetett az LDSZ-szel, de végül mindkét párt, az RMDSZ és más kisebbségi képviselők is megszavazták a Tudose-kormányt programjával együtt.  Az NLP és az MRSZ ellene voksolt, az NMP nem vett részt a szavazáson. A német képviselő, Ovidiu Ganţ sem szavazta meg az új kormányt, amit a koalíciós pártoknak a 2016. decemberi választások óta elkövetett politikai akcióival, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásukkal indokolt. 
A miniszterjelöltek meghallgatása reggel nyolc órakor kezdődött meg a parlamenti szakbizottságokban, minden leendő tárcavezetőre 30 percet szántak. Traian Băsescu volt államfő ezt színjátéknak minősítette, és közölte, hogy pártja, az NMP nem vesz részt e „sokkot és iszonyatot keltő” kormány megszavazásán, amely kora délután kezdődött.  A titkos szavazás eredményét délután háromnegyed hatkor jelentették be, hétkor pedig megkezdődött az eskütételi ceremónia az államelnöki palotában. Ma reggel az új kormány megkezdi munkáját. Tudose gyorsítani akar Valami fékezte a Grindeanu-kabinet tevékenységét, az ő feladata pedig az lesz, hogy gyorsítsa fel a munkát – jelentette ki Mihai Tudose kijelölt miniszterelnök a parlament két házának plénuma előtt mondott beszé­dében. Tudose szerint olyan kormányra van szüksége az országnak, amely egy pillanatig sem „enged ki”, ez a kormány pedig „megállás nélkül dolgozni fog, hogy tudjuk behozni a lemaradást, a késéseket”. Hangsúlyozta: Románia kedvező gazdasági helyzetben van, bővült a gazdaság, az ipari termelés, nőtt a fogyasztás, a következőkben a befektetések és a költségvetési bevételek növelésére kell fókuszálni.  A módosított kormányprogram 2018. január elsejétől összesen legfeljebb 50-féle adó, illeték és járulék lesz Romániában – derül ki az új kormányprogramból, amely tegnap délelőtt húsz oldallal bővítve jelent meg a képviselőház honlapján. Eszerint a lakosságnak legfeljebb 10-féle adót és illetéket kell majd fizetnie jövő évtől – köztük az egészségügyi és a nyugdíjalaphoz való hozzájárulást, a jövedelemadót, az ingatlanadót, a gépjárműadót, egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást és az úthasználati díjat –, a többit eltörlik.  A gazdasági társaságok legfeljebb 40-féle adó és illeték fizetésére lesznek kötelesek. A kormány legkésőbb 2017. szep­tember 1-jéig ismertetni fogja az adónemek új jegyzékét.  Bérek és nyugdíjak Jövő évtől a képzettség szintjétől függően differenciált minimálbért vezetnek be, ami robbanásszerűen nőni fog. 2018-ban a bruttó minimálbér elérné a 2000 lejt, 2019-ben 2200 lejre, míg 2020-ban 2400 lejre emelkedne.  A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára 2300 lej lesz a bruttó minimálbér 2018-tól, ami 2019-ben 2640 lejre, 2020-ban pedig 3000 lejre emelkedne. 2018. január elsejétől bevezetik a szolidaritási hozzájárulást (ezt a tíz minimálbérnél magasabb jövedelműek fizetnék, a pénzt az egészségügybe irányítanák), a 2000 lej alatti jövedelmek pedig adómentesek lesznek. A következő négy évben a nyugdíjak emelését így képzelik el: 2017. július elsejétől 1000 lejre nő a nyugdíjpont értéke, amely 2018-ban 1100 lej, 2019-ben 1265 lej lesz. 2020-ban kétszer emelnék a nyugdíjpont értékét, így 2020 áprilisától 1400 lejre, októbertől pedig 1775 lejre.  A nyugdíjrendszer is változhat: az új pénzügyminiszter, Ionuţ Mişa tegnap bejelentette, hogy megszüntetik a nyugdíjrendszer második pillérét, „a pénzt pedig visszautalják azok számára, akik hozzájárultak a második pillérhez. Választhatják majd az állami nyugdíjrendszert vagy a harmadik pillért, az önkéntes nyugdíjpénztárakat”.  Szavait Tudose és Liviu Dragnea SZDP-elnök is azonnal cáfolta, meg is rótták az új kollégát; a magán-nyugdíjalapok államosításának híre egyébként már áprilisban is riadalmat keltett. A vállalkozói csomag Az új kormányprogram egy évvel elhalasztja az áfacsökkentést, így a jelenleg 19 százalékos áfa csak 2019. január 1-jétől csökken 18 százalékra. De már 2018 elejétől csökkentett, 5 százalékos áfát kell majd fizetni a 120 négyzetméteresnél kisebb lakóingatlanok adásvétele esetén.  A gazdasági szférát szabályozó minden törvényt belefoglalják majd az úgynevezett gazdasági törvénykönyvbe, amelyet legkésőbb 2018. július 1-jéig kell elfogadni. A kormányprogram kimondja, hogy egy céget sem lehet megbüntetni, ha ezt megelőzően nem figyelmeztették és nem igazították útba; az erre vonatkozó jogszabály elfogadását 2017. október elsejéig ígérik.  2017. augusztus elsejétől a munkáltatónak minden munkavállaló után a minimálbérnek megfelelő társadalombiztosítási és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, beleértve azokat az alkalmazottakat is, akik részmunkaidőben dolgoznak, ugyanakkor jobban szabályoznák a nemesfémek és a drágakövek piacát is, a területen tapasztalt adócsalások csökkentésének érdekében.  A társadalmi „méltányosság” jegyében a jelenlegi társasági adó helyett 2018-tól valamennyi vállalkozás esetében nem a nyereséget, hanem a bevételt adóznák meg. Emellett év végéig 20 százalékkal növelik a Romániában kitermelt és feldolgozatlanul exportált természeti ásványkincsek után az államnak fizetendő járadékot, és többletadót vetnek ki az egészségtelen élelmiszerekre is. 2018. január elsejétől eltörölnék az osztalékok utáni adót, az egyéni vállalkozók jövedelmi adóját januártól 16 százalékról 10 százalékra csökkentik.  Ionuţ Mişa pénzügyminiszter parlamenti meghallgatása után azt nyilatkozta: a kormány differenciált, 1, 2 vagy 3 százalékos jövedelemadót vezet be a cégekre. Az 500 ezer eurónál kisebb üzleti forgalmú mikrovállalkozások esetében 1 százalékos lenne az adókulcs, s ez progresszíven nőne.  Online ügyintézés Létrehoznak egy, a kormányfőnek alárendelt igazgatóságot, amelynek csökkentenie kell a kormány ügynökségeinek és intézményeinek számát, és ki kell dolgoznia a módját, hogy 2019. január 1-jétől minden adó és illeték esetében legyen lehetőség az online befizetésre.  Emellett szerepel a kormányprogramban az egységes informatikai rendszer bevezetése a közigazgatási intézményekben, ezzel megvalósul az intézmények átjárhatósága, és megtiltják az állami intézményeknek, hogy olyan okiratokat, dokumentumokat kérjenek a természetes vagy jogi személyektől, amelyeket korábban egy másik állami intézményhez már benyújtottak. Iohannis beolvasott Azért állunk itt, alig fél évvel az előző kormány beiktatása után, mert a tavalyi választásokon győztes SZDP–LDSZ koalíció nem tudott kormányozni, és válságba döntötte az országot – jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap este, a Tudose-kormány eskütétele után.  Véleménye szerint a koalíció feladata elemezni, hogy ez kinek a hibájából történt, de a tények maradnak, a bizonyíték épp az, hogy Európában egyedi módon bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg saját kormányukat. A Grindeanu-kormány nem rövidsége, hanem a szerencsétlen 13-as sürgősségi kormányrendelet miatt marad fenn a történelemben, az SZDP–LDSZ koalíció pedig megbuktatásának módja miatt.  Most új kormányunk, és meglepetésre új kormányprogramunk is van, új adókkal és illetékekkel, a béremelési törvény után következő megszorításokkal. A parlamenti többségnek joga van a programját megszabni, de már nem hivatkozhat arra, hogy ezt választották meg az emberek, hiszen érzékeny pontjaiban módosult: hat hónap alatt a csökkentések új sarcokra változtak, a béremelések mellett megjelent a szolidaritási illeték.  Ez a magatartás nem tartozik a pénzügyi-költségvetési előreláthatósághoz, kétségeket kelt az üzleti körökben. Azt sem tudni, mennyire fenntartható az új program, nem láttunk számításokat – fejtegette. Végül felkérte az SZDP-s, LDSZ-es, RMDSZ-es politikusokat: fejezzék be ezt az adózási és költségvetési ugrándozást, legyenek szolidárisak a románokkal, kormányozzanak felelősen, védjék és szavatolják a jogállamiságot, mert még egy 13-as rendeletet nem akarunk megélni, tegyenek eleget a 3 százalékos költségvetési hiánynak, a honvédelemre vonatkozó vállalásaiknak, mutassák meg Románia partnereinek, a NATO-nak és az EU-nak, hogy komoly emberek, komoly ország vagyunk, akik betartjuk szavunkat; dolgozzanak azon, hogy legyenek beruházások és gazdasági növekedés.  Legyen ez a második kormányzási kísérlet sikeresebb az elsőnél – zárta beszédét az államfő. Háromszék Erdély.ma

2017. június 29.

Ganț: Dragneáék ellenségesen viszonyulnak a romániai németekhez
Ovidiu Ganţnak nem tetszik, ahogy a román balliberálisok viszonyulnak a német közösséghez Ovidiu Ganţ csütörtöki közleményében jelentette be, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum képviselőjeként nem fogja megszavazni a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és a Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalíció új kormányának beiktatását. A döntés a FDGR elnökének, Paul Jürgen Porrnak az egyetértésével született meg.
 „A voks megtagadásának okai a PSD és ALDE 2016 decemberi választások óta elkövetett politikai akciói, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásuk" – idézte a közleményt az Agerpres hírügynökség. 
Ovidiu Ganţ a Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt sem szavazta meg.A FDGR-t korábban Klaus Johannis jelenlegi államfő irányította. https://itthon.ma/erdelyorszag

2017. június 29.

Biztos pont mottóval szervezik meg az idei Tusványost
A nagyszínpadon magyarországi zenekarok lépnek fel: itt lesz a Hooligans, az Anna and the Barbies, a Magashegyi Underground és a Balkan Fanatik is.
A biztos pont lesz a mottója az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, amely július 18. és 23. között zajlik Tusnádfürdőn. Sándor Krisztina programfelelő a mottó kapcsán elmondta, az egyre bizonytalanabbá váló európai környezetben fontosak a biztos pontok, Közép-Kelet Európa, a Kárpát-medence és Erdély a biztos pont számunkra, de ugyanilyen biztos pont Tusnád is, ahol minden évben, idén is jelen lesz Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki szombaton Tőkés László és Németh Zsolt társaságában tarja meg beszédét. 
A jövőkép-viták mellett, amelyek a közép-kelet európai, erdélyi régióra vonatkoznak, a megyei, helyi problémákról is zajlanak beszélgetések a sátrakban. A székely zászló és az Erdély-zászló elleni hatósági fellépésekről, a magyar nyelvhasználatról értekeznek a civil szervezetek, önkormányzati vezetők. Az oktatás helyzetére is kitérnek, arra, hogy vajon stratégia hiánya, vagy mulasztások sorozata az, hogy visszatérő probléma az iskolabezárás. 
Sándor Krisztina elmondta, kerek évforduló az idei, hiszen 2008-ban vették át az Ergo Egyesülettől a tábor szervezésének feladatát. 2008-hoz képest megduplázódott a szervezők száma, most 200 ember biztosítja a rendezvény zavartalan lebonyolítását, hiszen az események, partnersátrak száma is megduplázódott. „Most már csak akkor lehetne bővíteni a tábor kínálatát, ha valaki kitalálná, hogyan lehetne emeletet építeni a táborra” – mondta. A szervezők a kínálathoz mérhető, nagy közönségre számítanak: napi 15-20 ezer, összesen 60-70 ezer látogatót várnak. Popa Ilona főszervező elmondta, a nagyszínpadon magyarországi zenekarok lépnek fel: a Hooligans, az Anna and the Barbies, a Magashegyi Underground, a Balkan Fanatik, a Skorpió, Nagy Feró és a Beatrice, Szabó Balázs Bandája, a Margaret Island, illetve a Magna Cum Laude és a Kowalski meg a Vega. Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke elmondta, a MIT-sátor színpada biztosít koncertezési lehetőséget az erdélyi zenekarok számára. 
Popa Ilona elmondta, 26 partnersátor lesz, kiemelte a Kriza János népzene-sátort, amelynek kínálatát a tavalyi népszerűsége miatt nappali foglalkozásokkal bővítik, este pedig ismét a népzenéé és a néptáncé a tér. A partnersátrak kulturális, irodalmi, és sporttevékenységeket, illetve egyéb szabadidős tevékenységeket biztosítanak az érdeklődők számára. Sándor Krisztina elmondta, számos fontos politikust és személyiséget várnak a tárborba, és sor kerül a kárpát-medencei magyar pártok fórumára is, várják néhány elnök visszajelzését. Több magyarországi kormányzati szereplő is jelen lesz, ők olyan dolgokról beszélnek, amelyek a Közép-Kelet Európa, a Kárpát-medence helyzetéről és az erdélyi magyarokat érintő ügyekről beszélnek. A résztvevők között szerepel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Mihály, Bakonyi György, Hoppál Péter, Kósa Lajos és Veczel Tamás és Potápi Árpád. 
A programfelelős kiemelte az évről-évre visszatérő román-magyar párbeszéd kérdését. Számos román politikust hívtak meg a táborba, azonban bevallotta: idén sem tiporják egymás lábát a román politikai szereplők – vagy nincsenek már tisztségben a kormányváltás miatt, vagy ódzkodnak eljönni Tusványosra. Szerinte a szándék a Tusványos szervezői részéről a nyitásra létezik, például a PNL és az USR részétől, de még az államelnöki hivatal részéről is meghívtak politikusokat, és várják a visszajelzést.
Popa Ilona a tábor technikai részleteiről beszélt: 16 óráig ingyenes a belépő, ezután egy jelképes összeget, 10 lejt kell kifizetni. A 12 éven aluliak és Tusnád lakóinak számára ingyenes a belépő, a sátorjegy napi 10 lej, a heti sátorhely díja tavalyhoz képest csökken, idén csak heti 40 lej lesz. Kedden reggel 8-tól lesz a kapunyitás, azelőtt nem áll módjában a szervező csapatnak fogadni a belépőket. 
Fancsali Barna elmondta, a MIT-sátorban több mint 20 órában tudnak programokat nyújtani a fiataloknak, neves személyiségek is tartanak előadást, például Balog Zoltán miniszter is ott lesz. Sikeres fiatalok mutatkoznak be, lesz ifjúságpolitikai kerekasztal, a kárpát-medencei ifjúsági ernyőszervezetek képviselőit is várják. Humorprogram is lesz, amit Somolyák Tamás, a Humorfeszt nyertese fog megnyitni.
Kertész Melinda Transindex.ro

2017. június 29.

Makkai Gergely Marosvásárhely új alpolgármestere
A marosvásárhelyi tanács soros gyűlésének napirendjén szerepelt az alpolgármester választás. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya és önkormányzati frakciója Makkai Gergelyt javasolta a tisztségre, akinek bizalmat szavazott a testület.
„Tekintettel arra, hogy jogi kényszer állt elő az alpolgármester megválasztására, így az RMDSZ nem engedhette meg, hogy a helyi tanács legnagyobb frakciójaként ne legyen jelöltje és a magyar közösségnek alpolgármestere. Fontos, hogy közösségünk is képviselve legyen a város vezetésében, legyen akihez forduljanak a marosvásárhelyi magyar emberek”- nyilatkozta Vass Levente, a Marosvásárhelyi RMDSZ elnöke.
A marosvásárhelyi tanács soros gyűlésének napirendjén szerepelt az alpolgármester választás. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmánya és önkormányzati frakciója Makkai Gergelyt javasolta a tisztségre, akinek bizalmat szavazott a testület.
„Tekintettel arra, hogy jogi kényszer állt elő az alpolgármester megválasztására, így az RMDSZ nem engedhette meg, hogy a helyi tanács legnagyobb frakciójaként ne legyen jelöltje és a magyar közösségnek alpolgármestere. Fontos, hogy közösségünk is képviselve legyen a város vezetésében, legyen akihez forduljanak a marosvásárhelyi magyar emberek”- nyilatkozta Vass Levente, a Marosvásárhelyi RMDSZ elnöke. maszol.ro

2017. június 29.

Törvény garantálja ezután a köztévé és -rádió kisebbségi műsorainak finanszírozását
Törvény garantálja ezután a köztévé és -rádió kisebbségi műsorainak finanszírozását - számolt be Cseke Attila, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője az RMDSZ tervezetéről, amelyet végső döntéshozóként elfogadott a szenátus.
„Ettől az évtől megváltozott a köztévé és közrádió finanszírozása, a két médiaintézményt állami költségvetési forrásokból tartják fenn, nem a rádió- és tévéilletékből, mint eddig. Ilyen körülmények között az RMDSZ számára fontos volt, hogy törvény által biztosítsuk a kisebbségi műsorok és szerkesztőségek finanszírozását. Ezért a vonatkozó törvényhez olyan módosító indítványt fogalmaztuk meg, amely garantálja a közrádió és -tévé kisebbségi adásainak pénzügyi hátterét” – számolt be Cseke Attila, a Szövetség szenátusi frakcióvezetője az RMDSZ tervezetéről, amelyet végső döntéshozóként elfogadott a szenátus.
Turos Lóránd, a szenátus kulturális bizottságának alelnöke elmondta: „A szakbizottsági munkálatok során kezdeményeztük, hogy a vonatkozó jogszabály tegye lehetővé azt is, hogy ezután a köztévé és -rádió éves költségvetésében külön tételként szerepeljen a kisebbségi műsorok finanszírozása. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsa a rendelkezésre álló pénzt a területi stúdióknak utalta ki, az azonban nem volt külön költségvetési tételben megszabva, hogy ebből mennyit kell a kisebbségi adásokra fordítani. Ez ahhoz vezetett, hogy számarányunkhoz képest jóval kevesebb pénzt kaptak a magyar nyelvű műsorok, mint kellett volna.”
A Szatmár megyei szenátor arról is beszámolt, a szakbizottsági vita során sikerült azt is elfogadtatni, hogy a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményeket is vegyék figyelembe a közszolgálati rádió és tévé műsorrácsának összeállításakor. „Jelenleg a műsorszerkezetet a hatályos romániai törvények és uniós irányelvek alapján állítják össze. Ha az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények is mérvadóak lesznek e tekintetben, az azt jelenti, a kisebbségi nyelvi charta is jogalapul szolgálhat ezután a köztévében és a közrádióban a kisebbségi műsorok létére, fejlesztésére” – fogalmazott Turos. Az RMDSZ jogszabálya az államfő kihirdetésére vár. maszol.ro

2017. június 29.

Megszavazta az RMDSZ a Tudose-kormányt, bár nem mindennel ért egyet
A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) – kötött parlamenti együttműködési megállapodást figyelembe véve megszavazta az RMDSZ a Mihai Tudose által vezetett kormányt.
„De ez nem biankó csekk, hiszen van néhány olyan új elem a kormányprogramban – nem fogjuk megszavazni a forgalmi adó bevezetését, a szolidaritási adóról is tudnunk kell, mire vonatkozik, az egyesített jövedelemadóra vonatkozó módosítások sem sejtetnek túl sok jót – amelyek kapcsán további őszinte párbeszéd és egyeztetések szükségeltetnek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke parlamenti felszólalásában a szavazást megelőzően, csütörtökön.
Kelemen szerint az a mód, ahogyan az aktuális helyzet kialakult, bizarr és korántsem megszokott, mi több, teljes politikai felelőtlenségről tanúskodik, a parlamentáris demokrácia sajátos értelmezése.
A kormány és a parlamenti többség hibáira rávilágítva elmondta: „a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya, mind azt akadályozzák, hogy valami stabilat és tartósat építsünk. A mesterségesen gerjesztett cirkuszok és gyűlölethadjáratok pedig erről a súlyos és krónikus betegségről vonják el időszakosan a figyelmet.”
Meggyőződése, hogy a bizalom hiánya is nagyban befolyásolja, és bénítja társadalmunkat: „senki nem bízik senkiben, az állampolgárok nem bíznak az államban és az állami intézmények munkájában, az állami intézmények pedig az állampolgárokban, a fiatal generáció a szüleik korosztályában, a többségi társadalom a kisebbségben.”
Mint mondta, ebben a helyzetben különösen fontos a parlament szerepe. Következetesebb és átláthatóbb jogalkotásra van szükség, a parlament két házának pedig közös feladata, hogy nyomonkövesse azt, hogy a kormány gyakorlatba ülteteti-e a törvényeket, és a titkoszolgálatok munkáját is felügyelje.
„Nekünk bátorságunk kell legyen ahhoz, hogy mindennap feltegyük a kérdéseket: van-e olyan demokratikus ország Európában, ahol a törvények fakultatív jellegűek egyesek számára? Vajon van-e olyan állam, ahol az Alkotmánybíróság döntéseit nem tartják be? Normális az, hogy ügyészek szülőket és gyermekeket hallgatnak ki, kérdéseket tesznek fel nekik a vallási hovatartozásukról? Normális, hogy a mindennapokban embereket aláznak meg pusztán azért, mert meg akarják őrizni, etnikai, kulturális és nyelvi identitásukat? Normális, hogy a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetére, a több száz gyermek sorsára senki nem képes, vagy nem hajlandó megoldást találni ebben az országban, de hivatalos látogatásra hívják Ferenc pápát” – hangzott el a szövetségi elnök felszólalásában.
Az elmúlt hét magyarellenes hangulatára utalva Kelemen Hunor azt hangsúlyozta, a magyar közösség identitásának megőrzéséhez kapcsolódó témákról tárgyaltak a kormánykoalícióval, nem voltak szélsőséges, alkotmányellenes követeléseik, csak azt mondták el, amihez már évtizedek óta ragaszkodnak, olyan törvénytervezetek elfogadását kérték, amelyek nem tegnap kerültek a parlament elé, és amelyek összhangban vannak a Románia által is elfogadott Kisebbségvédelmi keretegyezményben és a Kisebbségi és regionális nyelvek chartájában vállaltakkal.
Mégis azt tapasztalták, hogy valaki egy mozdulattal el tudott indítani egy, a régi rendszert idéző nacionalista, magyarellenes hullámot.
„Arra kérem a politikumot, az állami intézmények vezetőit, hogy legyenek nyitottak, partnereink egy őszinte párbeszédben, mert a magyar közösség nem akar rosszat senkinek, identitásunkat akarjuk megőrizni ezen a helyen, ahol születtünk. A régen várt többség-kisebbség közti paktum megkötésének ideje eljött”− nyomatékosított. maszol.ro

2017. június 29.

Visky Ferenc - a megélt, megosztott szabadság apostola
A szabadságolások árnyékában is értékes témával foglalkozott a Szatmári Reformátusok Baráti Köre, mely harmadjára szervezte meg építő alkalomsorozatát.
Szerdán délután Kereskényi Sándor irodalomtörténész vezette be az alkalmat egy portréval, mely Visky Ferenc református lelkészről szólt: Megélt, megosztott szabadság apostola címmel. Visky 1918-ban született a Szatmár megyei Egriben. Életútjának rengeteg állomása volt, melyre külsőleg a szenvedés, belül a lelki béke és szüntelen megújulás volt jellemző. Életére nagy hatással volt Richard Wurmbrand és Alexandru Zub.
A CE Szövetség jeles helyi képviselője, vezetője volt. Szolgálatában újraértelmezte a missziói munkát, köröket hozott létre, hálózatot teremtett, vándoregyetemeket működtetett. Egy európai jelenség volt. – mondta róla Kereskényi Sándor, akik arra buzdított, hogy jövőre, születésének századik évfordulóján méltóképpen kellene megemlékezni rá.
Személyes élményeket osztott meg vele kapcsolatban nemcsak az előadó, hanem Puskás Csaba egyházmegyei főgondnok is. Élete példa a ma élő emberek számára is, mely ugyan mar, de tisztít, mint a só. szatmar.ro

2017. június 29.

RMDSZ bizalmat szavaz az új kormánynak, ha nem lesznek „kellemetlen meglepetések”
Az RMDSZ nagy valószínűséggel megszavazza a Mihai Tudose vezette új román kormány beiktatását, hacsak a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatása nem hoz „kellemetlen meglepetéseket” – jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán.
A magyar szövetség azt követően döntött erről, hogy Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Mihai Tudose kormányfőjelölt az új kormány összetételéről és a kormányprogramban tervezett módosításokról tájékoztatta az RMDSZ képviselőit és szenátorait.
Kelemen Hunor elmondta:
az új kormány beiktatásának támogatása nem jelenti azt, hogy az RMDSZ a Tudose-kormány valamennyi intézkedését támogatni fogja, és nem kötelezi az RMDSZ törvényhozóit arra, hogy a parlamenti szakbizottságokban feltétlenül kedvező véleményezést szavazzanak meg a meghallgatásra jelentkező miniszterjelölteknek. Az RMDSZ tavaly decemberben négy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a szociálliberális kormánykoalíció pártjaival, amelyben a felek vállalták, hogy kölcsönösen támogatják egymás előre egyeztetett törvénytervezeteit, ahogy az például kedden is történt, amikor a koalíció támogatta a szenátusban az oktatási törvény RMDSZ által javasolt módosításait – magyarázta az RMDSZ elnöke. Az együttműködés eddigi eredményeit a június 30-án lejáró tavaszi ülésszak végén értékelik ki a felek. A PSD–ALDE-koalíció szerdán összeállította az új kormány névsorát, amelyben a bizalmatlansági indítvánnyal múlt héten megbuktatott Grindeanu-kabinet minisztereinek többsége helyén marad.
Az új kormány miniszterjelöltjeit csütörtökön délelőtt hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok. A Tudose-kormány csütörtökön délután jelentkezik bizalmi szavazásra a kétkamarás román parlament együttes ülésén. MTI Krónika (Kolozsvár)

2017. június 29.

Hungarikum Napok: kulturális és szórakoztató programkavalkád Szebenben
A gasztronómiára és a kultúrára is nagy hangsúlyt fektetnek a csütörtökön kezdődő nagyszebeni Hungarikum Napok rendezvénysorozaton, amelyre Erdélyből és Magyarországról is várják az érdeklődőket.
Nemcsak a városban és a környéken élő magyarságot kívánja megszólítani a nyolcadik alkalommal sorra kerülő nagyszebeni Hungarikum Napok rendezvénysorozat, hanem egész Erdélyből és Magyarországról is várnak vendégeket a csütörtökön kezdődő és vasárnapig tartó kulturális és szórakoztató eseményre – mondta el a Krónikának Serfőző Levente, a főszervező Híd Egyesület elnöke.
Mint kifejtette, a magyar értékeket felvonultató és népszerűsítő esemény fokozatosan, organikusan épült fel: míg nyolc évvel ezelőtt még csupán három üstben főztek a szebeni falumúzeum korondi háza mellett, az évek során egyre több programot szerveztek, igyekeztek megszólítani a gyerekes családokat, így ma már sokan érdeklődnek a Hungarikum Napok iránt.
A főszervező hozzátette, Nagyszebenben a hivatalos adatok szerint 2100 magyar él, a korábbi években pedig a Hungarikum Napokon ötezren vettek részt, így remélik, idén még többen érkeznek. „Bár nem döntünk rekordokra számok tekintetében, úgy vélem, szép eredmény, hogy a szebeni magyarság számának több mint duplája szokott ellátogatni a rendezvényre, hiszen sokan jönnek Székelyföldről, Magyarországról is. Reméljük, az időjárás is kedvezni fog, hiszen a programok jó része szabadtéri, számos rendezvénynek az Astra falumúzeum ad otthont. A környékbeli vegyes házasságban élőket is igyekszünk megszólítani, arra ösztönözni, hogy jöjjenek, hiszen így a más nemzetiségű házastársak és a gyerekek is megismerhetik a magyar értékeket” – részletezte Serfőző Levente.
Kiemelte, idén a rendezvény keretében konferenciát szerveznek, amelynek egyik partnere a magyarországi földművelésügyi minisztérium. A Hungarikum és Transylvanicum – értékek, márkák, ízek című konferencián előadást tart Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Erdélyi Értéktár Bizottság elnöke, valamint Alin Chipăilă, a Szeben Megyei Turisztikai Egyesület elnöke.
„Az idei nagyszabású gulyásfőzőverseny zsűrielnöke Csányi Sándor, Magyarország »gulyáskirálya«, aki tavaly is vendégünk volt. A rendezvénnyel 2019-re is készülünk, amikor Nagyszeben viseli az Európai Gasztronómiai Régió címet, és ennek keretében a magyar gasztronómiai értékek bemutatására is sor kerül.
A Hungarikum Napokkal természetesen nemcsak a közösség összefogására és szórakoztatására összpontosítunk, hanem kulturális értékeink bemutatására is” – fejtette ki a főszervező.
A rendezvénysorozat gazdag kulturális kínálattal is várja a közönséget, a vízaknai református templom udvarán nyitják meg a Hátrahagyottak emlékezete című, az aradi vértanúk után maradt özvegyek sorsával foglalkozó szabadtéri tárlatot, amelynek kurátora Szebeni Zsuzsanna.
Bemutatják az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület: Életpályák, programok a közművelődés szolgálatában – Tanulmányok az EMKE 130 évéről című kötetet, a rendezvényen előadást tart Bartha Katalin Ágnes kutató, levéltáros, a kolozsvári Szabédi Emlékház vezetője.
Színházi előadás és filmvetítés is várja a közönséget, a budapesti Udvari Kamaraszínház Kié ez az ország? című produkcióját, valamint Bereményi Géza 1988-as Eldo­rádó című filmjét tekinthetik meg az érdeklődők. Kézművesvásár, lovasíjász-bemutató, néptánc­elő­adás és gyermekeknek szóló rendezvények is várják a közönséget a Hungarikum Napokon, amelynek részletes programja a Szeben.ro oldalon érhető el.
Kiss Judit Krónika (Kolozsvár)

2017. június 29.

Félmilliárd forinttal támogatja Budapest a Gyulafehérvári Caritast
Mintegy ötszázmillió forintot ad a magyar kormány a Gyulafehérvári Caritas szeretetszolgálat programjának, célkitűzéseinek és beruházásainak támogatására – áll a legfrissebb Magyar Közlönyben.
A kormányhatározat szerint a kabinet a Bethlen Gábor Alap közreműködésével nyújt 494 millió forint támogatást az idei központi költségvetésből a romániai katolikus segélyszervezet programjának, célkitűzéseinek és beruházásainak megvalósításához.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány év elején hozott döntése nyomán nagy bajba kerültek a szociális támogatásokat biztosító romániai szervezetek, egyesületek – közöttük a Gyulafehérvári Caritas –, miután megvonták tőlük az állami támogatást. Mindez olyan fontos, és nem mellékesen ingyenes szolgáltatások megszűnéséhez vezethet, mint a krónikus betegségben szenvedő idősek otthoni gondozása, a fogyatékkal élő gyerekek fejlesztése vagy a szociálisan hátrányos családoknak nyújtott segítség.
Döntéshozó kamaraként ugyanakkor a román képviselőház kedden megszavazta a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó, az önkormányzatok alárendeltségébe tartózó központok létrehozását szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. A rendelet értelmében az évek óta jól működő magánszolgáltatók állami finanszírozása nem szűnik meg, az RMDSZ módosító javaslatai által ugyanis lehetőség adódik arra, hogy az önkormányzatok az új központok létrehozására szánt összegeket a már meglévő szolgáltatók támogatására fordíthassák.
„Olyan szervezeteket érint az elfogadott kormányrendelet, mint a Caritas vagy a Diakónia. Ezek a szervezetek rendkívül fontos szerepet játszanak közösségünk életében, segíteni kell őket. Tevékenységük ellehetetlenítését akadályoztuk meg a sürgősségi kormányrendelet módosításával. Az öregedőkért és betegeinkért végzett közös munkánk eredményeképpen ezek a szervezetek a továbbiakban is köthetnek szerződést a polgármesteri hivatalokkal szociális gondok orvoslására, részesedhetnek az erre elkülönített mintegy 300 millió eurós támogatásban” – nyilatkozta Vass Levente RMDSZ-es képviselő, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára. Krónika (Kolozsvár) 

2017. június 29.

nyáron mintegy 1400 kárpát-medencei diák és tanár táborozik a Rákóczi Szövetséggel
A Rákóczi Szövetség hagyományaihoz híven az idei nyáron is megrendezi táborait a Kárpát-medencei magyar diákok és tanárok részére, a magyar-magyar kapcsolatok szolgálatában – olvasható egy mai sajtóközleményben. A Szövetség 13 rendezvényén – amelyek között általános iskolásoknak szóló anyanyelvi táborok, középiskolás és főiskolás tábor, valamint történelem és magyar irodalom szakos tanároknak szóló rendezvények szerepelnek – mintegy 1400 Kárpát-medencei magyar diák és tanár vesz részt. Szabadság (Kolozsvár)

2017. június 29.

Moldvai magyar oktatási program: stabilizálódik a csángóföldi pedagógusok köre
Szakképzett pedagógusok jelentkezését várják Csángóföldre, ahol az év végi fluktuáció ellenére stabilizálódni látszik az oktatók köre. A magyar oktatási programot működtető RMPSZ elsősorban a helyi hagyományőrzőkre és fiatalokra épít.
Egyre inkább stabilizálódni látszik a Moldvai Csángó Magyar Oktatási Programban részt vevő pedagógusok köre, mondta el a Krónikának Márton Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által felügyelt program koordinátora. A magyar kormány támogatásával megvalósuló program működtetői a helyi hagyományőrzők mellett a továbbtanuló csángó fiatalokat is igyekeznek bevonni a munkába.
Jelenleg 29 Bákó megyei csángó magyar közösségben zajlik a magyar nyelv oktatása, legtöbb helyen hivatalos, iskolai keretek között, csupán Újfalu, Szőlőhegy, Szitás és Bahána esetében korlátozódtak iskolán kívüli tevékenységekre.
A legtöbb településen régóta jelen vannak oktatóik, élvezik a közösség bizalmát, de tanév végén még mindig észlelhető a fluktuáció, így idén is új tanerők jelentkezését várják, mondta Márton Attila. Nyolc pedagógus lép ki a programból és a belső mozgás eredményeként a 2017-2018-as tanévtől tíz új tanerőre van szükség. A program korábbi éveiben ennél jelentősebb volt a fluktuáció, míg kezdetben kevesebb pedagógus volt, volt rá példa, hogy azok fele évente kicserélődött, mesélte a programkoordinátor. Most a 47 kollégából tíz cserélődik, ami egynegyede az oktatóállománynak, ez jó arány, mondhatnánk: stabilizálódott az oktatói kar” – fogalmazott Márton Attila, aki szerint sok munkatársuk „megtalálta a számítását” Csángóföldön.
Elsősorban szakképzetteket várnak
Kifejtette, a felszabadult állásokra jelenleg 14 jelentkező van, de július 23-áig még be lehet nyújtani a dossziékat. Bár nagy konkurencia nem szokott lenni, az RMPSZ a korábbi évekhez hasonlóan várólistát készít, arra az esetre, ha tanév közben van szükség új pedagógusra. Elsősorban szakképzettek, tanítóképzőt, tanítóképző főiskolát vagy az egyetemen magyar szakot végzettek jelentkezését várják, de a programfelelős szerint az, hogy valaki megállja-e a helyét Csángóföldön, nem csak a képzettségtől függ.
„Rajtuk is múlik, hogy mennyire érzik magukat képesnek a váltásra, hogy a csángóföldi magyar oktatásban közösségszervezőként dolgozzanak” – jelentette ki. Nem a bérezés a döntő szempont abban, hogy valaki ebbe a kevésbé népszerű régióba dolgozzék, az anyagi juttatáshoz kíváncsiság, tenni akarás kell párosuljon. Csak azért, amit mi fizetésként tudunk ajánlani, még nem fog valaki itt dolgozni” – fogalmazott az oktatási szakember, hozzátéve, a jobb anyagi lehetőségek ellenére a program még mindig nem annyira vonzó a szakképzett pedagógusok körében, mint szeretnék.
Megkapják munkájuk jutalmát
A programra jobb fizetési rendszer jellemző, mint általában a hazai oktatásra, működtetői ezzel próbálják ellensúlyozni az olykor sanyarú moldvai életkörülményeket. A tanügyben bekövetkezett fizetésemeléseket is nyomon követik, de emellett megkülönböztetett módon bérezik azokat, akik tanítóképzőt vagy magyar egyetemet végeztek. A hazai gyakorlattól eltérően a magyar nyelvet oktatók minden munkanap után étkezési jegyet is kapnak, és havi 700 lejes pluszjuttatásban részesülnek, amiből lakhatási költségeiket törlesztik. Utóbbi összeget is a magyar állam állja, csakúgy, mint a bérek jórészét. Igazából a magyar kormány tartja fenn a teljes Moldvai Csángó Magyar Oktatási Programot, és a támogatásnak több, mint 99 százalékát fizetésekre költik. Nekünk az a fontos, hogy a pályázati pénzből elsősorban az oktatók kapják meg munkájuk jutalmát” – magyarázta Márton Attila.
Kifejtette, bár a hivatalos iskolai oktatás beindítását épp amiatt tartották fontosnak, hogy a költségek egy részét át tudják ruházni a román államra, az oktatók zömét továbbra is a magyar állam fizeti. Ugyanis a magyar nyelv oktatásából nem jön ki mindenhol a teljes katedra, egy-egy faluban pár óra van kiírva, amit a román állam ki is fizet. De négy-hat óráért senki nem fog elmenni Moldvába” – mutatott rá Márton Attila. Ezért az RMPSZ ezeket az oktatókat is nyolcórás munkaszerződéssel foglalkoztatja, és azok mögül sem hátrál ki, akik teljes katedrával bírnak. „A pedagógusszövetség részfizetéssel, négyórás munkaszerződéssel őket is foglalkoztatja, hiszen a munkánk nemcsak abból áll, hogy bemegyünk az iskolába és megtartjuk a magyarórát: délutáni foglalkozások, hétvégi programok is vannak, ami munkamennyiségben legalább ugyanannyit jelent” – jelentette ki a pedagógus. Ösztöndíjprogram a bekapcsolódó fiataloknak
Kifejtette, a stabilitás elérése, megőrzése érdekében arra törekedtek, hogy főleg helyi oktatókat, hagyományőrzőket foglalkoztassanak, és azokat a végzős egyetemistákat is megszólítják, akit moldvai magyarként Csíkszeredában, Kolozsváron tanultak tovább.
Elhalkul a magyar ima a Csángóföldön
Bár érezhető egyfajta nyitás, továbbra is ritkán, elszigetelten csendül fel a magyar ima, mise a moldvai csángó falvak egyházi eseményein. Intézményes párbeszéd hiányában a hívek nyomásgyakorlásán múlik a siker, csakhogy ők is egyre kevesebben vannak.
„Amennyire lehet, elsősorban velük dolgozunk” – magyarázta a koordinátor, hozzátéve, hogy ösztöndíjprogramot is indítottak a munkájukhoz kapcsolódni szándékozó fiatalok számára. Amennyiben a székelyudvarhelyi tanítóképzőben képezik magukat, az RMPSZ felvállalja ennek költségeit és hosszú távú szerződést köt velük. „Három évre fizetjük a főiskolát, ezután három évet le kell dolgozni, tehát hatéves munkaszerződést kötünk, ami szintén segít abban, hogy stabilizáljuk a tanerő fluktuációját. Így pillanatnyilag a kollégáknak a kétharmada vagy helyi, vagy régióbeli” – magyarázta Márton Attila. Hozzátette, leginkább a magyarországi jelentkezők esetében szűkült le az alkalmazási lehetőség, ugyanis őket csak az iskolán kívüli oktatási formában tudják dolgoztatni, és már csupán négy ilyen település van. Bár jelenleg is vannak anyaországi pedagógusaik, akik jól alkalmazkodtak a moldvai életkörülményekhez, alkalmazásukat elsősorban az a kitétel nehezíti meg, hogy kommunikációs szinten kell beszélni az állam nyelvét. „A román igazgatónak, kollégáknak el kell mondani, miért vagyunk itt, miért dolgozunk, mit szeretnénk. Azt, hogy ebben nincs nacionalizmus, ahogy ők általában félre szokták érteni. Kell egy alapvető román nyelvtudás, ami nélkül nem működik a kommunikáció a hivatalos szervekkel és ez sok félreértésre adhat okot” – indokolta a román nyelv ismeretének szükségességét Márton Attila.
„Nem mondhatom, hogy kitárt karokkal várnak minket szeptembertől minden iskolában” – jelentette ki a programfelelős azon kérdésünkre, hogy a kezdeti évekhez hasonlóan tapasztalnak-e még akadályoztatást a hatóságok részéről. Kifejtette, ezért is fontos, hogy az iskolákban olyan oktatóik legyenek, akik el tudják mondani a hatóságoknak: miért fontos, hogy a moldvai magyarok megőrizzék hagyományaikat.
„Hogyha már otthon beszélik a magyar nyelv régi dialektusát, ragaszkodnak ahhoz, hogy az az iskolában is megjelenjen. Ez jó hatással van a gyerekekre, helyükre kerülnek a dolgok, románul is, magyarul is szépen, elkülönítve tudnak beszélni. Nagyon sok román kolléga is látja ennek az előnyét” – érvelt az oktatási szakember. Rámutatott, a gondok a hatóságok fenntartásaiból, a meg nem értésből, félreértésből fakadnak. „Vagy azért jelentkeznek, mert korábban mi ezt nem tudtuk megfelelőképpen tolmácsolni, bemutatni” – tette hozzá a moldvai csángó magyar oktatási program koordinátora.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)

2017. június 29.

Dragnea tárgyalt az RMDSZ-es honatyákkal
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán úgy nyilatkozott, hogy Mihai Tudose kinevezett kormányfő ismertette az RMDSZ-es honatyákkal a kormányprogramra vonatkozó javaslatait. A PSD-vezér azt mondta, reméli, hogy a szövetség támogatja a kormányt. Arra a kérdésre, hogy honnan számít voksokra, amennyiben az RMDSZ nemet mondana a további együttműködésre, Dragnea annyit mondott, „több szavazat lesz, mint amennyi a bizalmatlansági indítványt támogatta”. Népújság (Marosvásárhely)

2017. június 29.

RMDSZ-es javaslatra magyarul is készítenek Arad megyét népszerűsítő anyagokat
Az Arad Megyei Tanács keddi ülésén megszavazták, hogy 135 ezer lejt fordítanak az Arad megye idegenforgalmi nevezetességeit bemutató és népszerűsítő anyagok készítésére. Az épített és természeti örökség leírása, szórólapok, térképek, útifüzetek nyomtatása és az ajándéktárgyak készítése a megyei önkormányzat turisztikai fejlesztési stratégiájának részét képezik.
Péró Tamás RMDSZ-es tanácsos kiegészítő javaslatára a Kulturális, Oktatási, Sport-, Ifjúsági és Idegenforgalmi Szakbizottság módosította a határozattervezetet, hogy ezek a népszerűsítő anyagok ne csak román és angol, hanem magyar nyelven is készüljenek. Az RMDSZ megyei közgyűlési tagja azzal érvelt, hogy egyrészt az aradi magyarság szerepe megkerülhetetlen, ha a megye történelmének, kultúrájának, gazdaságának alakításáról beszélünk, másrészt a megyébe látogató külföldi turisták zöme magyarországi.
Az RMDSZ-es javaslatra elfogadott határozat szerint az Arad megyét bemutató és népszerűsítő nyomtatott anyagok húsz százaléka magyar nyelven fog készülni.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének sajtóközleménye Nyugati Jelen (Arad)

2017. június 29.

RMDSZ: megakadályoztuk az anyanyelv-használat lehetőségét előíró cikkely törlését az egészségügyben
„Hosszas tárgyalások eredményeként sikerült megakadályoznunk a képviselőházban, hogy töröljék a páciensek jogállását szabályzó törvény előírásai közül azt a cikkelyt, amely lehetővé tette, hogy egy magyar anyanyelvű orvos magyarul tájékoztassa a pácienst egészségügyi állapotáról” – mutatott rá Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. Hozzátette: a román pártok képviselői a bevándorlókra hivatkozva tartották szükségesnek a törvény szigorító módosítását, és nem voltak tekintettel a Romániában élő kisebbségre. Az RMDSZ közbenjárására módosították az eredeti előterjesztést, és elutasították ezt a magyarság számára hátrányos javaslatot.
„Eredetileg a törvény szövege azt írta elő, hogy a pácienseket román nyelven vagy anyanyelven kötelesek tájékoztatniuk az orvosoknak, ha pedig nem román állampolgárok, akkor egy olyan nyelven, amilyet ismernek. Ehhez nyújtottak be egy módosítást, amely teljesen törölte az anyanyelvű tájékoztatás lehetőségét. Amennyiben a törvény-módosítás úgy lépett volna érvénybe, ahogyan az a szenátuson első házként átment, a magyar orvos románul vagy angolul kellett volna beszéljen a magyar beteggel. Az RMDSZ szakpolitikusainak bizottsági tevékenysége alatt, illetve a koalíciós egyeztetéseknek köszönhetően sikerült ezt megváltoztatni, és megvédeni az anyanyelv-használatot a páciens és az orvos közötti viszonyban” – magyarázta. Végül az a változat ment át a képviselőház ülésén, amely előírja, hogy a román állampolgárok esetében az anyanyelv, míg külföldi állampolgárok esetében a nemzetközi nyelv az irányadó az orvos és a páciens kommunikációja között” – ismertette a törvény végleges formáját Szabó Ödön. Szabadság (Kolozsvár)

2017. június 29.

Maros megye is csatlakozik
Ismét terítéken a medveügy
Amint korábban megírtuk, a Felcsík Kistérségi Társulás tagjai – polgármesterek, közbirtokossági elnökök – kezdeményezésére Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke július 5-én a környezetvédelmi miniszterhez fordul meghallgatásra. A találkozón megoldást sürget a medvetámadások miatt kialakult helyzetre. 
Nemcsak Hargita, hanem Kovászna és Maros megyében is égetővé vált a kérdés, ugyanis egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy a medve rendszeresen bejár a településekre. Legtöbbször békésen közelít, de amint akár a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nyilvántartásából is kiderül, 2017-ben 42 esetben kárt okoztak a nagyvadak. A leggyakrabban Erdőszentgyörgyön, Gyulakután, Véckén láttak medvét, de Mezőcsávásról, Nyárádtőről, Panitról, Balavásárról, Héjjasfalváról, Székelykálból, Tekeújfaluból, Görgényhodákról, Beresztelkéről, Alsóidecsről és Nagyernyéből is érkezett panasz és készült kárfelmérés. A medve általában esztenákon, legelőn szarvasmarhákra csapott le, kaptárakat szedett szét, ám több alkalommal a háztáji gazdaságok udvarára is bemerészkedett. Mint ismeretes, Ratosnyán fennakadt a kerítésen. Az idén Székelykálban és Hodákon embert is megtámadott. Emiatt Maros megye is határozott lépéseket sürget a medvekérdésben. Péter Ferenc Maros megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a bözödújfalusi útavatót követő közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy a medvetámadások okán kialakult közhangulat miatt is sürgőssé vált az intézkedés, ezért Borboly Csaba július 5-én ez ügyben is találkozik a környezetvédelmi tárcavezetővel, ugyanakkor a Hargita megyei települések polgármesterei is tiltakozó látogatást terveznek Bukarestbe. 
Péter Ferenc is egyetért az intézkedéshozatal sürgetésével, hiszen Maros megyében is jelentős károkat okoznak a medvék, és beavatkozásra van szükség az emberi áldozattal járó támadások megelőzése érdekében – ezért csatlakoznak a Hargita megyeiek kezdeményezéséhez. 
Korodi Attila volt tárcavezető kezdeményezte egy olyan kormányrendelet kidolgozását, amely, figyelembe véve az egyes területeken levő medvepopulációt, arányos kilövési kvótát engedélyezett volna a vadásztársaságoknak. Leváltását követően azonban az utána következő környezetvédelmi minisztereknek nem volt fontos a kérdés, ugyanakkor leállították a medve vadászatát, így gyakorlatilag több mint egy éve csak különleges engedéllyel, sürgősségi esetben lehet elejteni a nagyvadat, a legtöbb esetben altatólövedékkel kábították el a településeken befogott medvéket, és visszaengedték a természetbe. Létezik a vadászatára vonatkozó előírás, illetve a kvótákat is kiszámították, azonban, mint korábban említettük, az ügyvitel megrekedt a környezetvédelmi minisztériumban. 
A szakértők – a medve természetes szaporulatát figyelembe véve – azt állítják, hogy a tilalmi időszakban akár duplájára is növekedhetett az addig felbecsült állomány. A szakemberek szerint itt van a legnagyobb medvepopuláció Európában, több mint 5000 medve él a Kárpátokban. Mindenképpen észszerű megoldást kell találni a természetvédelmi követelmények és a lakosság megóvása érdekében tett intézkedések között. 
VAJDA GYÖRGY Népújság (Marosvásárhely)

2017. június 29.

Maroknyi székely tüntetett elismerésért Budapesten
Mintegy százhúszan vonultak fel kedd délután a Thököly út és a Hősök tere között a székely nép létjogosultságának elismerését követelve. A megmozdulást a Székelyek Világszövetsége szervezte. Úgy tudjuk, hogy a kicsi, de elszánt tüntetőcsoporttal vonult Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom merényletkísérlettel megvádolt, majd tíz hónapra elzárt kézdivásárhelyi szervezője, de MIÉP-es vezetők és Ludányi-Horváth Attila volt kolozsvári konzul is részt vett a rendezvényen.
A menet kevéssel dél után a román nagykövetség elől indult, ahol egy petíciót szerettek volna átadni – sikertelenül. „Azt szerettük volna, hogy a román kormány ismerje el a székely nép őshonosságát, de át sem vették a kérelmünket. Majd megkapják postán is, aztán július 1-jén elvisszük a petíciót Bukarestbe” – mondta lapunknak az elutasítás ellenére is bizakodó András Mihály, a világszövetség elnöke. A szervezet ugyanezt kéri a magyar kormánytól is: a kérelemhez szükséges ezer aláírást már összegyűjtötték, de két alkalommal is visszapattantak a Nemzeti Választási Bizottságról – mind a kétszer technikai hiba miatt utasították el beadványukat. András Mihályékat ennyi még nem tántorítja el, mindenképp a magyar parlament elé szeretnék vinni kérelmüket. Ugyanakkor arra is felkészültek, hogy máshol kell támogatót találniuk. „Ha a magyar kormány nem foglalkozik velünk, akkor megyünk az oroszokhoz és az amerikaiakhoz. A lényeg, hogy találjunk egy államot, amely elismeri őshonosságunkat Székelyföldön, és később is kiáll mellettünk” – magyarázta András Mihály, aki azt is megmagyarázta, miért fontos az őshonos nép státuszának megszerzése. Azzal együtt, hogy így nyilvánosan elismerik a székelység helyhez kötött identitását, népszámláláskor nem számolnák őket a román népességhez – és ami a legfontosabb, a székelyek törvényesen, az ENSZ támogatásával kijelenthetnék önrendelkezési jogukat is. A demonstráció később a Hősök terén folytatódott szónoklatok és népzenei koncertek kíséretében: a helyszínválasztás szimbolikus, hiszen 1988-ban több tízezren tiltakoztak ugyanitt a romániai falurombolások ellen – ez volt az 1956 utáni legnagyobb spontán tömegdemonstráció Magyar­országon.
KONCZ TAMÁS (Magyar Nemzet) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. június 29.

Kisebbségi minisztériumot
Hét erdélyi roma szervezet azt kéri Mihai Tudose miniszterelnök-jelölttől, hogy hozzon létre egy, a kisebbségek ügyei­vel foglalkozó minisztériumot, amelyet rotációs alapon, felváltva vezetnének a különböző nemzeti kisebbségek képviselői.
Azért kérik ezt, mert a romáknak különböző területeken, például az egészségügy, a munkalehetőségek, az oktatás terén segítségre van szükségük, és azt gondolják, hogy egy ilyen minisztérium hozzájárulna a romák társadalmi integrációjához – nyilatkozta Aurel Pascu, a Roma Emberiesség Alapítvány elnöke. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. június 29.

Grindeanu kipakolt
Életre szóló lecke volt számomra a miniszterelnöki tisztség – jelentette ki tegnap Sorin Grindeanu távozó kormányfő, aki tevékenységi mérlegének bemutatásakor alaposan beolvasott Liviu Dragnea SZDP-elnöknek és az adóhivatalnak is. 
„Számomra ez a hat hónap jelentős tapasztalatot hozott a központi közigazgatás terén, egy életre szóló leckét tanultam meg. Valami azonban elgondolkodtatott: egyetlen ember rosszakarata és arra irányuló vágya, hogy minél nagyobb hatalom összpontosuljon a kezében” – így kezdte. Felsorolt néhányat a kabinet legfontosabb megvalósításai közül, kiemelte a „minden várakozást felülmúló”, 5,7 százalékos gazdasági növekedést, majd hozzátette: kormánya tevékenységét két mélyreható politikai válság határolta: nem sokkal beiktatása után az elmúlt két évtized legnagyobb tiltakozó megmozdulásának lehettünk tanúi, majd Európa-szinten premiernek számító módon a kormánypárt elnöke megbuktatta saját kormányát. Grindeanu elsősorban azt rója fel magának, hogy néha túl sokáig várt a kormánykoalíció jóváhagyására bizonyos döntésekhez. Egyik kudarcának az adóbegyűjtés alacsony szintjét tartja, de ezért az adóhatóság vezetőit hibáztatta, és azt javasolta utódjának, hogy váltsa le őket. A 13-as kormányrendelettel kapcsolatban elmondta: azóta az alkotmánybíróság is hozott erre vonatkozó döntéseket, például azt, hogy meg kell szabni egy összeghatárt a korrupciós bűncselekményeknél. A 13-as rendelet elfogadásának módját és az ügy egész lefolyását azonban kormányfői pályafutása negatívumai közé sorolja. Azoknak, akik a 13-as sürgősségi kormányrendelet ellen tiltakoztak, azt üzeni: Jól tették. Kijelentette: az utóbbi hetekben kormányát „folyamatosan átalakították a televízióban”, ami mélységes bizonytalanságot idézett elő a központi közigazgatással kapcsolatban. Ennek a politikai válságnak a hatásait rövidesen a makrogazdasági mutatókban fogjuk meglátni. Senkinek nem fog ez tetszeni, sem a románoknak, sem a befektetőknek. Azt is elmondta: felkérte a kormányhivatal tisztségviselőit, a kormány nevében nyújtsanak be keresetet az alkotmánybírósághoz, hogy megoldást találjanak a képviselők szavazatának védelmére, hogy többé ne forduljon elő a parlamentben, ami a bizalmatlansági indítvány megszavazásakor történt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. június 29.

Régi és új kormánytagok
Megtartja a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Grindeanu-kabinet minisztereinek többségét a szociálliberális koalíció, a 27-ről 28 tagúra bővülő új kormány mindössze 11 új nevet tartalmaz – derült ki tegnap, miután a koalíciós pártok jóváhagyták Mihai Tudose miniszterelnök-jelölt beiktatásra váró kabinetjének összetételét. Az új kormány várhatóan pénteken lép hivatalba. 
A kisebbik kormánypárt mind a négy eddigi miniszterét megtartja, a független Tudorel Toader igazságügyi miniszter is folytathatja munkáját. Új tisztségviselőket jelöltek viszont a pénzügyminisztérium és a gazdasági tárca élére, és az eddigi kettő mellett lesz egy harmadik kormányfőhelyettes is Marcel Ciolacu, az SZDP eddigi képviselőházi frakcióvezetőjének személyében, feladata a minisztériumok közötti egyeztetés. Viorel Ştefant – aki állítólag forráshiányra hivatkozva a közalkalmazotti béremelések mérséklését, illetve elhalasztását szorgalmazta – a tárca egyik volt államtitkára, Ionuţ Mişa váltja a pénzügyminisztérium élén. A gazdasági tárcát eddig Tudose vezette, helyére Mihai Fifor szenátusi frakcióvezetőt, az SZDP országos tanácsának elnökét jelölik, aki filozófus végzettségű. A védelmi tárca élén Gabriel Leşt Adrian Ţuţuianu, a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elnöke váltja. További minisztercserék az oktatási, kulturális, kereskedelmi, erdészeti és vízgazdálkodási, távközlési, kutatási tárca élén, illetve az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri poszton lesznek. Liviu Dragnea SZDP-elnök arra a kérdésre, hogy a párt kiértékelése szerint rosszul teljesítő kormánytagokat miért tartották meg, azt felelte, kezdeményezéseik a tárcák között akadtak el. Mihai Tudose határozott igennel felelt arra az újságírói kérdésre, hogy feláll-e a miniszterelnöki székből, ha elhárul a jogi akadálya annak, hogy Liviu Dragnea pártelnök vezesse a kormányt. Közölte: nem úgy érzi magát, mint aki díjat nyert, ellenkezőleg. „Arra jelöltek, hogy dolgozzam az ország érdekében. A prioritásom a kormányprogram gyakorlatba ültetése (...), hogy tudjuk behozni a lemaradást, és néhány új intézkedést is gyakorlatba ültetünk.” A doktori dolgozatát nem másolta, a román hírszerzéssel pedig nem működött és nem működik együtt – mondta még.  A miniszterjelölteket ma délelőtt hallgatják meg a parlamenti szakbizottságok, délután pedig a két ház összevont ülésén szavaznak a Tudose-kormányról, amelynek tagjai péntek reggel teszik le a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. június 29.

Rangos díj a Campanella Gyermekkórusnak
Kortárs, illetve XX. századi kórusmű legjobb előadásáért különdíjat kapott a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum Campanella Gyermekkórusa a múlt hét végén Komlón megrendezett XXI. Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztiválon. Az elismerés mellett a Lőfi Gellért vezette énekkar meghívást kapott a jövő júliusi pekingi nemzetközi kórusfesztiválra és zeneoktatási konferenciára.
A dél-dunántúli városban 1972 óta rendezik meg a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivált, a legutóbbi, 2013-as rendezvényen első alkalommal vett részt a Campanella gyermekkar. A két korosztályban szervezett fesztiválon a sepsiszentgyörgyiek a nagyok csoportjában léptek fel mindkét kategóriában: a templomban szakrális programmal, a hangversenyteremben világi művekkel. Mindkét fellépésen Kodály-kórusművet is bemutattak, hisz a fesztivál alapgondolata Kodály Zoltán műveinek és munkásságának megismertetése, a lengyel és kínai résztvevők jelenléte pedig a rendezvénynek arra a céljára utal, hogy erősítsék a nemzetek közötti barátságot, megismertessék különböző népek népdal- és kórusmuzsika-kincsét.  A Campanella harmincöt taggal vett részt a Kodály-fesztiválon, a vizsgák miatt a nyolcadikosok és a középiskolai végzősök nem mehettek Komlóra. Lőfi Gellért lapunknak elmondta: a fesztiválon egyetlen fődíjat osztottak ki, ezt a péceli kórus kapta, a különdíj egyfajta második helyezés, ami megerősíti őket abban, hogy jó úton haladnak.
Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 541-565




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998