Márc. 24-én a magyar, román, német népi táncoknak, szokásoknak a csángó kultúrára, táncra gyakorolt hatásáról tartott kiselőadást a Folk Center Alapítvány Marosvásárhelyen, a Pro Európa Liga által szervezett Tolerancia Hete keretében. Idén a csángó táncokkal ismerkedhettek meg a megjelentek. A csángók táncai többnyire kötött szerkezetű táncok, nagy részük hasonlít a román táncokhoz, ugyanakkor vannak erdélyi elnevezésű és szerkezetű táncaik, s olyan polgári társastáncaik is, amelyen kimutatható a német, zsidó, török, s esetenként az orosz kultúra hatása. A rövid ismertető után az Öves együttes és a Folk Center Alapítvány táncosai bemutattak néhány jellegzetes csángó táncot, dallamot: a csárdáskát, serény magyarost, árdelenkát, amelyeken a magyar népi kultúra jegyei találhatók, a vert kezest, amelynek román táncdallama, s magyar szövege van, majd német, orosz eredetű lépéseket is. /(simon): Moldvai magyarok táncai. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26,/
2002. október 21.
A Kővirág Együttes /Marosvásárhely/ okt. 18-án és 19-én megszervezte a verséneklés fesztiválját. A tízéves együttes /vezetője László József/ a verséneklés műfaját követi, repertoárjukat elsősorban erdélyi költők, valamint magyar klasszikusok megzenésített versei alkotják. A Kővirág tekintélyt szerzett a műfaj anyaországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai kedvelői körében. A vajdasági Zentáról jött a fesztiválra Verebes Ernő. Tanár, kétkötetes költő, zenét szerez, énekel, színházi muzsikát komponál. Felesége, Verebes Réka előadóművész rendhagyó irodalomóráival hosszú évtizedek óta járja a Délvidék magyar településeit. Fellépett az Öves Együttes, ők a táncház zenészei moldvai és gyimesi csángó népzenét játszanak, továbbá a kárpátaljai Credo Együttes. Ivaskovics József, az együttes vezetője beszámolt arról, hogy erdélyi költők verseit éneklik és persze a kárpátaljai magyar szerzőket is repertoáron tartják. /Lokodi Imre: Kővirág-fesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2004. február 12.
A nagyváradi Csángó Napnak idén a gyimesi csángók voltak a meghívottjai. A Mikecs László Csángó Baráti Társaság, a Nagyváradi Táncház Egyesület és a Participatio Alapítvány az elmúlt hétvégén negyedszer szervezte meg a rendezvénysorozatot Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetemen egész nap zajlottak a programok. Csángóföld gazdasági és kulturális életének bemutatására a pusztinai Nyisztor Ilonát, a gyimesbükki Deáky Andrást és a marosvásárhelyi Öves együttes vezetőjét, Czerán Csabát hívták meg. A Csángó Nap házigazdája, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő volt. A gyimesi hagyományőrzők tánca sikert aratott. A Csángó Nap táncházzal zárult. /(Balla Tünde): Csángó gyöngyszemek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2004. február 19.
A múlt héten Nagyváradon tartott csángó esten Szilágyi Zsolt képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Szólt arról, hogy a csángó napot immár negyedik alkalommal sikerült megrendezni, s először vesznek részt rajta Gyimesből érkezett csángók. A csángóügy avatott ismerője, Szilágyi Zsolt Ferencz Csibi Ilonát is köszöntötte, aki tizenhét esztendeje él Váradon, s idén először jelentkezett a csángó napi népdalversenyre. A gálaest befejezéseként a marosvásárhelyi Öves együttes lépett pódiumra. Az együttes nyolc esztendeje foglalkozik a furulyás zene hagyományával. /Csángó dalok és táncok bűvöletében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2006. július 4.
Több mint félszáz csángóföldi gyerek és szórványban élő iskolás nyaralt a július 1-jén zárult erdőcsinádi táborban. A táborlakók az Erdőcsinádi Ifjúsági Központ udvarán bemutatták, hogy mit tanultak a táborozás ideje alatt. A csángó gyerek Frumószáról érkeztek. Utánuk a Mezőmadarasról és a mezőségi szórványtelepülésekről, érkezettek szerepeltek. Eljött és fellépett az Öves együttes, moldvai és gyimesi csángó muzsikával-dalokkal. A Lukácsy lelkész házaspár, Szilamér és Anna immár 13. éve szervezi a csángó, szórvány és anyanyelvi táborokat Erdőcsinádon. A lelkész csak azt sajnálja, hogy mára már mindössze ők és a szászrégeni plébános, Pakó Benedek karolja fel a csángómagyarok és szórványban élő gyerekek ügyét Maros megyében. /Bakó Zoltán: Az összetartozás öröme. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2006. július 14.
Egy héten át tartott Jobbágytelkén a Folk Center Alapítvány által szervezett VIII. marosszéki népzene- és néptánctábor. – Amikor az első táborokat szerveztük, akadt a faluban, aki rosszallóan nézte az ide csődülő városiakat, de ma már megszokottá vált, s még a határon túlról is idejönnek vendégek, hogy egy egy kis időre jobbágytelkiek legyenek – mondta Ferenc Zsolt és Puskás Attila, a Folk Center Alapítvány két elnöke, akik a főszervezők. Minden évben közel 200-an látogatják meg Jobbágytelkét. A talpalávalót a péterlaki prímások, a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes, az Öves és a Cinige együttes tagjai szolgáltatják. Sikó András népzenét is oktat, mások Kásler Magda énekóráit látogatják. A gyűjtőutakon rögzített videofelvételeket is megmutatták a táborlakóknak. Néprajzi előadások is elhangzottak: Szabó Éva a nyárádmenti népviseletről, Balázs Lajos a globalizáció és a népi kultúra hatásáról, Balássy Enikő a hiedelmekről értekezett. /Vajda György: Sebes, forgatós, csűrdöngölő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
