A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csiha Tamás szenátor /sz. Debrecen, 1940./ ügyvéd Nagybányán, nem volt párttag az előző rendszerben. A sajtó túlkapásait vissza kell szorítani a meghozandó sajtótörvénnyel. Szükség van alkotmánybíróságra, a magyar közösség panaszait el kell juttatni nemzetközi fórumokhoz. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1990. június 28.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Tokay György /sz. Kolozsvár, 1939. márc. 27./ képviselő ügyvéd, Aradon él. Fontosnak tartja a szenátus és a képviselőház hatáskörének kidolgozását. Az egyéni és kollektív jogok biztosításához fel kell állítani az alkotmánybíróságot. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1992. június 2.
Jún. 2-án megalakult az Alkotmánybíróság, megválasztották bíráit, köztük van egy magyar, Fazakas Miklós. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1992. augusztus 7.
Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
1993. október 8.
A Rompres jelentése szerint a parlamenten kívüli pártok egyike, a Nemzeti Parasztpárt keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságnál az RMDSZ ellen, követelve a szervezet betiltását. Ez a párt nem tévesztendő össze a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal. /Betiltanák az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, okt. 8./
1993. november 20.
Bővített vezetőségi ülést tartott Marosvásárhelyen a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége, beszámoltak a végzett munkáról. A szövetség nevében levélben fordultak Iliescu elnökhöz, a parlamenthez, az Alkotmánybírósághoz, kérve, szüntessék meg a három erdélyi megyében fennálló diszkriminációs állapotot, és az itt élők is kaphassanak kárpótlást. /A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége nevében Daróczi József alelnök: Szerényen, de él, működik. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
1993. december 15.
Az RMDSZ-képviselők eddig nélkülözték a szakértők segítségét, erre a jövőben lehetőségük lesz. Ezenkívül az utóbbi időben hetente Kolozsvárra küldik a törvénytervezeteket és onnan kapják meg a szakmai véleményezést. - Iliescu elnök kiépítette hatalmi rendszerét, mindenhová saját embereit ültette be, a bíróságtól az Alkotmánybíróságig, sőt ellenzéki szaktekintélyeket is megpróbál bevonni gazdasági tanácsadó testületébe, tájékoztatott Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője. /Simon Judit: Beszélgetés Borbély Lászlóval, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./
1993. december 30.
Dec. 30-án ülést tartott a Demokratikus Konvenció, az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba képviselte. Megállapították, hogy a jelenlegi tárgyalásokkal Iliescu elnök a szélsőséges erőket is felölelő "nemzeti egységkormány" útját egyengeti. A Demokratikus Konvenció beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, kifogásolva azt, hogy a szenátus és a képviselőház felhatalmazta a Vacaroiu-kormányt arra, hogy a parlamenti vakáció idején törvényrendeleteket bocsásson ki. - Dec. 30-án nyilvánosságra hozták, hogy 118 ellenzéki képviselő kezdeményezésére mégis összehívják a parlament rendkívüli ülésszakát. /Iliescu nemzeti egységkormányt szeretne. = Népszabadság, dec. 31./
1994. január 19.
Az Alkotmánybíróság döntött: a turistáknak csak 1994. ápr. 30-ig kell határátlépési illetéket fizetni. Ezt az illetéket átmenetinek nevezték, különben az utazás szabadságát korlátozná... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1994. április 1.
Márc. 30-án a parlament két háza a háborús veteránok törvénytervezetével kapcsolatban azt a változatot fogadta el, hogy az észak-erdélyiek, akik a magyar hadseregben szolgáltak, csak akkor részesülhetnek a veteránokat megillető kedvezményekben, ha nem harcoltak a román hadsereg ellen. Ilyen kitétel a dél-erdélyi szászok esetében nincs, akik a Wermacht, illetve az SS alakulataiban harcoltak. Amennyiben ezt a változatot fogadják el, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /RMDSZ Tájékoztató, ápr. 1., 254. sz./
1994. április 11.
Ápr. 11-én az RMDSZ szenátusi frakciója alkotmányossági óvást nyújtott be az Alkotmánybíróságnak a háborús veteránok törvényének diszkriminatív jellege miatt. /RMDSZ Tájékoztató, 260. sz., ápr. 12./
1994. május 17.
Az Alkotmánybíróság három törvényt utalt vissza a parlamenthez, megállapítván azok alkotmánysértő kitételeit: a háborús veteránok jogaira vonatkozó törvény kizárta mindazokat, akik a magyar hadseregben harcoltak, a mezőgazdasági jövedelmi adó törvény adót rótt ki a birtokosokra, végül a rádió és televíziós társaságok parlamenti ellenőrzésének módja bizonyult alkotmányellenesnek. /RMDSZ Tájékoztató, 285. sz., máj. 18./
1994. június 27.
Jún. 23-án a Szenátus, jún. 27-én a Képviselőház is elfogadta az Alkotmánybíróságnak a háborús veteránokról szóló törvénnyel kapcsolatos döntését: háborús veteránoknak tekinthetők azok az észak-erdélyiek is, akik a román hadsereg ellen harcoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Előzmény: a parlament a román hadsereg ellen harcolókat kizárta a kedvezményből, ezért az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult.
1994. június 30.
A Képviselőház is elfogadta a nyári szabadság idejére a kormánynak adandó felhatalmazást. A kormány - élve a felhatalmazással - rendeleti úton újból határátlépési illetéket akar bevezetni. Amennyiben a rendelet megjelenik, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1994. július 6.
Az Alkotmánybíróság júl. 6-án kiadott állásfoglalása szerint Iliescu elnök kijelentéseivel nem sértette meg a román alkotmányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., Magyar Nemzet, júl. 7./
1994. október 4.
A Szenátus oktatási bizottsága okt. 4-én úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSZ által benyújtott törvényjavaslatról. /Pest Megyei Hírlap, okt. 6./
1994. október 27.
Egyre többen jelzik, hogy a kedvező alkotmánybírósági döntés és a világos végrehajtási utasítások ellenére a veterántörvényt nem akarják alkalmazni magyarokra. A magyar hadseregbe harcolt és szovjet fogságba kerültekkel nem akarnak foglalkozni. Sinkó István RMDSZ-képviselő bátorít mindenkit, fellebbezzen, forduljon a törvényszékhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
1994. november 10.
A képviselőház nov. 10-én elfogadta a Funar Román Nemzeti Egységpártja által beterjesztett büntető-törvénykönyvi változtatást: hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. A jogkorlátozó, antidemokratikus döntés ellen az RMDSZ képviselői tiltakoztak, de kisebbségben maradtak. Félő, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság is jóváhagyja ezt a változtatást. Székely Ervin RMDSZ-képviselő nov. 10-én, az RMDSZ rendkívüli bukaresti sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a módosítás alkotmányellenes, ha a két ház közötti egyeztetés után is ez a változat marad, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fordul. Tokay György frakcióvezető aggasztónak nevezte az immár mindkét házban elfogadott másik módosítást, amely 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést ír elő a "nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért". Ez a megfogalmazás a Ceausescu-korszak törvényeinél is ködösebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./ Tokay elmondta, hogy az RMDSZ román szövetségesei közül is többen erre a módosításra szavaztak, és arról próbálták meggyőzni az RMDSZ-t, hogy a romániai magyarság a román nemzet része. Ezzel nem értünk egyet, hangsúlyozta Tokay György, ahogy korábban az erdélyi románság egy évszázadon át harcolt a politikai nemzet fogalma ellen, ugyanúgy 1918 után a magyar kisebbség is a magyar nemzethez tartozik. /Magyar Hírlap, nov. 11./
1994. december 14.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő nov. 30-án alkotmányossági óvást nyújtott be a határátlépési illetékre vonatkozó 1994/50-es kormányrendeletet jóváhagyó törvény ellen. Beadványát hatvannyolc ellenzéki képviselő és több szenátor is támogatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ Az alkotmánybíróság dec. 14-i közleményében kedvezően válaszolt: az óvás jogos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ezután a kérdéses rendeletet visszautalják a Képviselőházba, ahol újból szavaznak érvényességéről. /Új Magyarország, dec. 16./
1994. december 28.
A képviselőházban dec. 28-án többen szóvá tették, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére a hatóságok továbbra is követelik a határátlépési illeték kifizetését. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak az emberi jogok megsértéséről van szó, hanem az alkotmánybíróság döntésének semmibe vétele veszélyes precedenst teremthet.- Iliescu elnök beszédében szintén kiállt az illeték beszedése mellett. /Új Magyarország, dec. 29., Pest Megyei Hírlap, dec. 29./
1994. december 30.
Iliescu elnököt és Florin Georgescu külügyminisztert bírálta Frunda György szenátor szenátusi felszólalásában, mert mindketten felléptek az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített határátlépési illeték védelmében. /Magyar Hírlap, dec. 30./
1995. január 21.
Iosif Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentette, elég terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását, tudósított több román lap jan. 21-i száma. Chiuzbain ilyen bizonyítéknak veszi az RMDSZ autonómia-nyilatkozatait. Antonie Iorgovan, az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint az RMDSZ betiltásakor nem állna fenn a külföldi negatív megnyilvánulás veszélye."Oroszországban Jelcin ágyúval lőtt a parlamentre, és az amerikaiak nem bírálták. Amennyiben döntést hozunk az RMDSZ-ről, azt az egész világnak tiszteletben kell tartania" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./A román kormány közleményben kikelt az RMDSZ "aggasztó autonómia-koncepciója" ellen, kérve az RMDSZ-t, oszlassa fel a magyar Országos Önkormányzati Tanácsot, erélyes törvényszéki eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha az RMDSZ nem engedelmeskedik.Az RMDSZ-t ugyancsak elítélő Adrian Nastase képviselőházi elnök szerint viszont nem szabad betiltani az RMDSZ-t. /Magyar Nemzet, jan. 23./
1995. január 26.
Az RMDSZ képviselőházi csoportja jan. 26-i rendkívüli ülésén elvetette azt a javaslatot, hogy Nagy Benedek röpiratának ügyét napirendre tűzze. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 27., 459. sz./A rendkívüli ülés másik napirendi pontja a kormány és az RNEP nyilatkozatainak megvitatása volt, tájékoztatott Szilágyi Zsolt képviselő. A Funar-nyilatkozat lakosságcserét és a román fegyveres erők magyaroktól való megtisztítását követelte. "A kormány mind a mai napig nem határolódott el hivatalos nyilatkozataiban sem Funar, sem az igazságügy-miniszter kijelentéseitől" - állapította meg Szilágyi Zsolt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Tokay György elmondta a Népszabadság tudósítójának, hogy példátlan az európai joggyakorlatban, hogy Chiuzbain igazságügy-miniszter és az alkotmánybíróság egyik tagja prejudikálta az RMDSZ betiltási eljárását. A román kormány nyilatkozata csak aláhúzza ezt az értékelést. /Népszabadság, jan. 28./
1995. február 25.
A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az Európa Tanácshoz fordult panaszával a határátlépési illeték ügyében. Az alkotmánybíróság már korábban érvénytelennek ítélte ezt az illetéket, azonban a jogi bizottság tizennégy tagjából tíz helyesnek ítélte azt. Vasile Gionea, az alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolja a kormányt. /Új Magyarország, febr. 25./
1995. március 12.
Funar az általa vezetett RNEP nevében márc. 12-én újabb közleményben támadta az Emlékeztetőt és az alapszerződés tervezetének jelenlegi szövegét és követelte, hogy a szöveget terjesszék az alkotmánybíróság elé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
1995. március 14.
A képviselőházban ismét megvitatták az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek minősített határátlépési illetékre vonatkozó kormányrendeletet. A rendelet a szavazásnál nem kapta meg a kétharmados többséget, ezért az Alkotmánybíróság döntése jogerőre emelkedett, a határozatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől kezdve nem kell határátlépési illetéket fizetni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 491. sz./
1995. március 28.
A képviselőház márc. 28-án ismét beiktatta az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített határátlépési illetéket a szociális segélyről szóló törvénytervezetbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
1995. április 13.
Ápr. 13-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az RMDSZ oktatási törvénytervezetét visszaküldték az alkotmánybíróságnak, az aláírások további ellenőrzése céljából. Verestóy Attila beszámolt az Interparlamentáris Unió Madridban tartott konferenciájának munkálatairól és ottani felszólalásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 513. sz./
1995. május 12.
A görög katolikus egyház vagyonvisszakövetelési perében az Alkotmánybíróság jogerős 1994. nov. 16-i, 127. számú döntését a Hivatalos Közlöny 1995. ápr. 26-i, 66. számában tették közzé. A döntést többségi szavazattal hozták meg, ellenvéleményt dr. Fazekas Miklós alkotmánybíró jelentett be, indoklását is közzétették. A döntés lényege az, hogy az állam kezelésében levő javakat visszaszolgáltatták, a templomok esetében azonban a vallási közösségek megegyezését írták elő. A többség az ortodox egyház kezelésében szeretné látni a templomokat, akkor a többség akarata érvényesül. Dr. Fazekas Miklós ellenvéleményével egyedül maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1995. június 6.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő jún. 6-án a parlamenti felszólalásában kifejtette, hogy képviselőtársai RMDSZ-ellenes támadásai minden alapot nélkülöznek, hiszen az RMDSZ kongresszusának két dokumentuma is tanulmányozható román nyelven. Az egyik: tiltakozás az Alkotmánybíróság magatartása ellen, amely halogatással válaszolt arra, hogy 500 ezer magyar nemzetiségű román állampolgár támogatja az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét, a mások az RMDSZ szenátusi frakciójának nyilatkozata a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Asztalos Ferenc feltette a kérdést, miért nem emlegetik a képviselők kirohanásaikban ezt a két dokumentumot. A válasz egyszerű: azok tárgyilagosak, nem támadhatók anélkül, hogy kiderülne a rejtett szándék, a kisebbségi oktatás és kultúra elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
