Az Aradi Református Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházmegye együttes negyedévi, de mégis rendkívüli lelkészértekezletet tartott Lippán. A lippai gyülekezet ma már csak harmincegy lelket számlál. Ünnepi volt az értekezlet, mert központi témája Kálvin János volt, aki 490 évvel ezelőtt született, és akinek a főműve, az Instituto Religionis Christienae (A keresztény vallás rendszere) című munkája 440 éves. /Makay Botond: Ünnepi lelkészértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2007. július 13.
Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./
2007. november 24.
Aradon a református parókia imatermében tartott előadást dr. Marjanucz László történész, szegedi egyetemi tanár Nemzetiségek térnyerése Magyarországon a török kiűzése után címmel. A XV. század második felének körülbelül 85%-ban magyarok lakta Magyarországában csökkent az államformáló nemzetiség a XVIII. század elejére mindössze alig több mint 20%-ra, majd növekedett II. József idejére 34%-ra. Az előadás végén kitekintett a XIX. század nemzetiségi problematikájára, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc ez irányú politikájára is. Nem esett szó az osztrák kormányzat célirányos felekezeti telepítéseiről sem (az elnéptelenedett Alföldre pl. “megbízható” katolikusokat telepítettek), valamint ennek ellenreakciójáról, a főleg arisztokrata irányítású magyar nemzetiségű protestáns telepítésről sem (lásd Körösköz). /Lehoczky Attila: Anyanemzet és nemzetiségek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./
