A Babes–Bolyai Tudományegyetem Fizika karának oktatói tiltakoztak az ellen, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság nevüket az újságban megjelentesse az általa szervezett aláírásgyűjtés kapcsán. Mindannyian a magyar nyelvű oktatás megerősödésén dolgoznak, olvasható a tiltakozásban, ezt aláírták azok is, akik nem támogatják a magyar kar létrehozását. /Reagálás a BKB hirdetésére. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 13.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) reagált a Szabadság napilap január 12-i számában a Fizika Kar magyar oktatói által közzétett levélre. Az aláírások gyűjtése során elmondta, azért gyűjtik öt példányban azokat: mert nyilvános politikai és szakmai fórumokhoz szeretnének fordulni velük. Ami ma az egyetem magyar tagozatán folyik, az nem az egyetem belügye, hanem az egész erdélyi magyarság ügye. Egy ilyen aláírás, vagy annak megtagadása állásfoglalásnak is tekinthető. A BKB elnézést kér azoktól, akik nem óhajtották nevük megjelentetését. Most azok az oktatók is tiltakoznak, akik 1990-ben, a Bolyai Egyetemért folytatott aláírásgyűjtés alkalmával nem emeltek kifogást a nevük nyilvánosságra hozatala ellen (Szabadság, 1990. jan. 7.). A BKB ismételten felhívja az erdélyi magyar közösség figyelmét arra, hogy önálló felsőoktatási struktúrák nélkül, a mai trendek figyelembe vételével – demográfiai helyzet alakulása, Bologna-folyamat, az egyetemi piac nemzetközivé válása – a jövőben megszűnhet a BBTE-n a magyar tannyelvű felsőoktatás. /A BKB állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
2007. június 13.
Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatot vezető rektor-helyettese a vele készült interjúban kifejtette, a magyar tagozat nyit a gyakorlati képzés felé. Az utóbbi években erősödtek a mérnöki képzést nyújtó szakok. Így a fizika karon már nemcsak egyszerű „fizikát” lehet választani, hanem anyagtudományt, illetve mérnöki fizikát is. A kémia karon már van magyar nyelvű vegyészmérnöki képzés, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatán pedig környezetmérnöki képzés is indul. A szociológia és antropológia szakon tucatnyi új tárgyat vezettek be, így a különböző szervezetekben dolgozók vezetési, arculatépítési tudnivalóit is tanítják: a pályázást, public relationst, rendezvényszervezést, irodavezetést, szervezeti kultúrát, arculatdesignt stb. A földrajzon nem csak geográfus tudósokat vagy földrajzszakos tanárokat nevelnek, hanem komoly magyar tagozat működik a turisztikai földrajz szakon is. Ugyanakkor egyre gyakorlatiasabbá válik a közgazdasági képzés is. A legnépszerűbbek a közgazdasági szakok: ide jár a magyar tagozatos hallgatók egyhatoda, ezenkívül sokan választják az informatikát, a turisztikai földrajzot, a szociális munkát, a pszichológiát, a jogot. Már alkalmazzák azt a rendszert, amely áthallgathatási lehetőséget biztosít a diákok számára az intézetek között. Az oktatáson kívül szabadidős tevékenységekre is van lehetőség, kirándulások, közös zenélés, klubok, kávéházak, szakkörök, kutatótáborok, egyházi együttlét, sportolás, vetélkedő stb. Ezután a BBTE-n minden újabb tájékoztató, útmutató és köszöntő három nyelven, de legalábbis románul és magyarul megjelenik. A helyiségek feliratozása is napirenden van, őszre pedig reprezentatív bemutatókötetet készítenek a magyar tagozatról. /Fülöp Noémi: A gyakorlaton a hangsúly. Babes–Bolyai Tudományegyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./
2007. július 17.
2007. július 15–20. között első alkalommal került sor az Erdélyi Nyári Egyetem megrendezésére, melynek címe: Komplex rendszerek és hálózatok nemzetközi konferenciája. A helyi szervezést a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humán Tudományok Kara és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Fizika Kara rendezi. Helyszín a szovátai Teleki Oktatási Központ. /Erdélyi Nyári Egyetem a TOK-ban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./
2007. december 17.
Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2008. február 22.
Mócsy Ildikó, a Sapientia-EMTE környezettudományi tanszékvezetője a vele készült beszélgetésben kifejtette, először a radonsugárzással foglalkozott. A Sapientia-EMTE kezdeményezte a Kolozsvár melletti Bükk megmentését, mert az védett terület. Ugyanígy veszélybe került például a Tordai-hasadék és a Túri-hasadék, amelyek védett területek, de köztük fog elhaladni az észak-erdélyi autópálya.... A Sapientia környezettudományi szak tanáraival és diákjaival negyedik éve folytatnak környezeti kutatásokat az autópálya nyomvonalán, és ennek alapján a javaslatokat tesznek a Bechtel cégnek. Zajtérképeket is készít a Sapientia környezettudomány tagozata. Mócsy Ildikó /sz. Kolozsvár, 1943/ 1968-ban végzett a BBTE Fizika Karán, a kolozsvári Közegészségügyi Kutató Intézet Sugár-egészségügyi Laboratóriumában dolgozott, ahol elérte a legmagasabb kutatói fokozatot. 1993-tól környezetfizikát oktatott a BBTE-n, ebben az évben védte meg doktori disszertációját. 2000-től részt vett a Sapientia-EMTE környezettudomány szakának megszervezésében, amit ma is vezet. Könyvek, tudományos munkák, konferenciák bizottságaiban való részvételek fémjelzik munkásságát. /Kiss Judit: Ártalmak és áldások a környezetben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2009. január 14.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem a Fizika kar javaslatára Doctor Honoris Causa címet adományoz Berényi Dénes akadémikusnak, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet emeritus professzorának, atomfizikusnak. A ceremóniára január 16-án kerül sor. Berényi Dénes /sz. 1926. dec. 26./ jelentős tudományos eredményeket ért el az atomi ütközések tanulmányozása területén, a sokáig általa vezetett debreceni Atommagkutató Intézetet nemzetközi hírűvé tette. 1990-93 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztségét töltötte be, később elnöke volt az MTA „Magyar Tudományosság Külföldön” bizottságának, a Domus Hungarica Scientiarum et Artium és az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának. Főszerkesztője volt a Fizikai Szemlének és más fontos tisztségeket töltött illetve tölt be mind Magyarországon mind nemzetközi szakmai szervezetekben. /Berényi Dénest kitünteti a BBTE. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
