Az Ötödik Kerék /Sepsiszentgyörgy/ szatirikus lapot és főszerkesztőjét, Lukács Sándort beperelte L. Barbulescu /Bukarest/, mert a lap Iliescu elnököt sértő rajzot közölt. A bírósági tárgyalás júl. 9-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Brassói Lapok, júl. 5./ Barburescu feljelentő levele szerint az Ötödik Kerék karikatúrája az egész román nemzetet sérti és ez bűncselekmény. A júl. 9-re kitűzött tárgyalást elnapolták. /Brassói Lapok, júl. 12./
1991. november 15.
Az elmúlt napokban az RMDSZ elnöksége és a Védelmi Minisztérium képviselői találkoztak. A megbeszélésen Nicolae Spiroiu miniszter is részt vett, az RMDSZ részéről pedig Domokos Géza, Borbély László és Tokay György. Az RMDSZ képviselői kifogásolták a magyarlakta vidékeken történt hadgyakorlatokat és a Pro patria című tévéadások magyarellenességét. A miniszter változtatásokat ígért: nem leszek az eddigiekhez hasonló hadgyakorlatok, a Pro patria szemléletét pedig megváltoztatják. /Az ígéret szép szó... = Brassói Lapok (Brassó), nov. 15./
1992. január 10.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban hívta fel a tagság figyelmét a népszámlálás során történő visszaélésekre: ceruzával töltik ki a kérdőíveket, aláíratják a kérdőíveket kitöltés előtt, manipulatív kérdéseket tesznek fel az anyanyelvre és vallásra vonatkozóan. Kérik a tagságot, jelezzék a visszaélési kísérleteket. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Egyre-másra jönnek a hírek arról, hogy a népszámlálási biztosok ceruzával töltik ki az adatokat. Brassóban és a magyarlakta helyeken szinte általános a ceruzás kitöltés. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./
1992. január 24.
Ion Popescu, a Brassó megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója elmondta a népszámlásáról: "utasításunk van, hogy az adatok összesítése és véglegesítése előtt nem hozhatunk nyilvánosságra részeredményeket." Popescu jelezte, az első napon sokan kifogásolták, hogy a számlálóbiztosok ceruzával írták be az adatokat, erre ők intézkedtek. Elmondta még, hogy több lépcsőház kimaradt az összeírásból, ezeket később pótolták. /(balázs): Megszámláltattunk, de össze nem adattunk. = Brassói Lapok, jan. 24./
1992. február 14.
Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő, az RMDSZ elnökségének a szórványmagyarsággal foglalkozó tagja kifejtette, hogy a székelyföldi magyarság feladata a jogokért folytatott küzdelem. Beder beszámolt arról, hogy a Csángó Szövetségben jelenleg két embert fizetnek azért, hogy főállásban végezzék azt, amit eddig szabad idejükben csináltak. Sikerült létrehozni a csángó gyermekeknek egy Csíkszeredában. Rengetegbe kerül, a katolikus egyház tartja fent. Felfigyeltek arra, hogy sok gyerek elvész a vidéki iskolákban, mert sok tárgyat érettségizettek tanítanak. Ezért Székelykeresztúron létrehoztak olyan ötödik osztályt, ahová a legtehetségesebb gyermekeket gyűjtötték össze a környékről. Többet kellene tenni a dél-erdélyi szórványért. /Balázs János: Amit megéneklünk: érdekes és fájó. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 14./
1992. február 28.
Brassóban 1990. márc. 15-e óta van magyar nyelvű adás a helyi tévében. A magyar szerkesztőség munkatársai: Bálint Ferenc szerkesztő, Csáky János operatőr, Gáll András, Gödri Ildikó, Bíró Zsolt, Jakab Róbert, Csavar Erzsébet, Szakács Simon Jutka. Amíg a központi adóban a magyar nyelvű adásidő felére csökkent, addig a brassói helyi tévében 105 percre nőtt a magyar nyelvű adás ideje. Súlyos anyagi gondokkal küzdenek, támogatást nem kapnak. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 28./
1992. június 24.
Jún. 24-én érvénybe lépett a Románia határaira vonatkozó 56. számú törvény. A 20 km-es határövezetben az éjszakai közlekedés csak a határőr-szervek engedélyével történhet. Tilos az állatok etetése, a halászat, a hajózás magánszemélyek számára. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 24./
1992. július 3.
Beke Mihály András kifogásolta, hogy a magyarországi MDF-SZDSZ vita jelentkezik az erdélyi magyar sajtóban: Bíró Béla cikkében /Rémálom, Brassói Lapok, jún. 26./ a magyarországi liberális sajtó szellemében írt a magyar tévéelnök, Hankiss Elemér szerepéről. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 3./
1992. július 19.
Ifjúsági tábort, nyári szabadegyetemet szervez Bálványosfürdőn júl. 19-e és 26-a között a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Polgári Szövetség Pártja, a Friedrich Neumann Alapítvány és a Fidesz. A fő témák: demokrácia, jogállamiság, kisebbségvédelem. /MTI/ A tábor, a III. Erdélyi Diáktalálkozó idején tábori lapot adtak ki. /Campus (Homoródfürdő), júl. 19-26. - 1-7. sz./ Bálványosfürdőn előadást tartott - többek között- Smaranda Enache, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni egy modellt az együttélésre, hogy a kisebbségek otthon érezzék magukat. Jelenleg a helyzet megoldatlan. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./ Júl. 25-én a szentmisét megzavarták a Fidesz itt táborozó, szabadegyetemet szervező tagjai, hangoskodtak, tapsoltak, kiabáltak, mondta el a miséző pap. /Lélekmérgezők. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 6./
1992. július 24.
Konstancán 1433 magyar él. Egyedül az egyház fogja össze a városban élő magyarokat, állapította meg Erdős Árpád, a helyi református közösség presbitere. RMDSZ-szervezet nincs, kértek, de nem kaptak RMDSZ-tagkönyveket. A hívek új református templomot építenek. /Brassói Lapok, júl. 24./
1992. augusztus 14.
Júl. 28-án egy őrségben álló katona lelőtte a szintén szolgálatban levő Kispál Árpád /Apáca/ katonát, aki a kórházba szállítás közben meghalt. A tragikus esemény körülményeit a törvényesség előírásainak megfelelően kivizsgálják, adta hírül Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./
1992. november 6.
Kötő József, az RMDSZ társadalomszervezési titkára hangsúlyozta, hogy szükség volt az RMDSZ legújabb dokumentumára, a Kolozsvári Nyilatkozatra, azonban már ki kellett volna dolgozni az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó törvényjavaslatot. /Brassói Lapok, nov. 6./
1992. november 13.
Magyari Lajos költő, újonnan megválasztott RMDSZ-szenátor nyilatkozott a belső önrendelkezés elvéről. Még az ellenzéki lapok sem fogadták el ezt a gondolatot, sőt, az RMDSZ sok tagja sem érti a kifejezést. Magyari Lajos ezt a gondolatot járja körbe, megpróbálkozva az értelmezéssel, utalva az elfogadott nemzetközi dokumentumokra. /Brassói Lapok, 46. sz., nov. 13./
1992. november 20.
Kevés részadat látott napvilágot az 1992. jan. 7-i népszámlálásról, ezért fontos a Brassói Lapok táblázata: Brassó megye helységeinek nemzetiségi összetétele 1920-ban, 1977-ben és 1992-ben. - A másik táblázat a népszámlálás megyénkénti bontását tartalmazza, továbbá a magyar lakosság lélekszámának változását megyénként az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva /Brassói Lapok, 47. sz. nov. 20./
1992. december 23.
Domokos Géza nyilatkozatában megerősítette, hogy visszavonul, helyében, az elnöki székben Markó Bélát, az RMDSZ szenátorát, az ismert költőt látná szívesen. A Kolozsvári Nyilatkozatot elfogadta ő is, de világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. - A románokkal az "együttélés koreográfiáját kölcsönösen el kell sajátítanunk". Az RMDSZ-en belül a mérsékeltek felülkerekedését a romániai magyarság stabilizálódásának jeleként értékelné. - A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyarság egységét akarja megteremteni és ez aggasztja. /Brassói Lapok (Brassó), dec. 23./
1993. január 29.
Vida Gyula képviselő az RMDSZ kongresszusán figyelmeztetett: saját felmérései igazolják, hogy a munkanélküliek között aránytalanul több a magyar, mint a román. A parlament pénzügyi-gazdasági bizottságának titkáraként betekinthetett állami nyilvántartásokba. Ahol a magyarok részaránya például 30 százalék, ott a munkanélkülivé váltak majdnem fele magyar. A magyarok majdnem teljesen kiszorultak a vezetésből. /(Vásárhelyi): Halló, itt a Brassói Lapok. = Brassói Lapok, jan. 29. /
1993. január 29.
Frunda György szenátor szerint nem túl szerencsés a területi autonómia kifejezés, ehelyett a régiókat tartja a jövő útjának. Romániában a megyék össze tudnak fogni és régiót alkothatnának, és ezeknek a régióknak területi autonómiájuk lenne. /(balázs): Pontosítás a szünetben. = Brassói Lapok, jan. 29./
1993. február 5.
A Sepsiszentgyörgyön működő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségén belül ellentétek támadtak, ezért alakítottak egy másik csángó szervezetet /Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet/ is, 1992. aug. 26-án tartották első megbeszélésüket. Tiszteletbeli elnökük Kallós Zoltán, elnök Perka Mihály Diószénből, helyettese Oiar József Lészpedről. - Magyarországon mintegy száz moldvai csángó tanul, de sokan nem tudtak megfelelni a követelményeknek, tájékoztatott Petrás Mária, a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet Budapesten tanuló ügyvezető titkára, az Iparművészeti Főiskola hallgatója. Petrás Mária felszólalt az RMDSZ III. kongresszusán is. /Bíró Béla: Ott is Moldva a hazám. = Brassói Lapok, febr. 5./
1993. február 12.
Erőss J. Péter, a Csángó Magyarok Szövetségének elnöke visszatekintett a szövetség megalakulására. A bejegyzéssel voltak nehézségeik, mert Domokos Géza nem lelkesedett az ötletért. Minek külön csángó szövetség? Mit szól majd a Vatra Romaneasca? - kérdezte. Végül mégis sikerült a bejegyeztetés. Erőss J. Péter, amint mondta, belefáradt az ellene folyó támadásokba, 1991-ben lemondott a szövetség elnöki tisztségéből /most újból ő az elnök/. Erőss J. Péter elismerte Atzél Endre páratlan segítségét, aki Magyarországon lakását egyfajta ingyenes szállodává alakította, kijárta azt, amire a csángóknak szüksége volt. Később azonban a kapcsolat megromlott, Erőss J. Péter vádaskodó hangon nyilatkozott Atzél Endréről /nem számolt el az adományokról/, kifogásolta, hogy Atzél segítségével egy másik csángó szervezetet is alakult. - Domokos Géza, az RMDSZ elnöke elismerte mindkét szervezetet. Atzél Endre később összekülönbözött Horváth Antal atyával. Horváth Antal ebben az ügyben beadványt juttatott el a Határon Túli Magyarok Hivatalába. - Erőss szerint elég egy csángó szervezet. /Bíró Béla: "A csángócskákat mindenki szereti?" = Brassói Lapok, febr. 12./
1993. március 5.
Ősz Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, a Csángó Magyarok Szervezetének volt tiszteletbeli elnöke, a Moldvai Magyarság szerkesztője elmondta, milyen áldozatos munkát végez Atzél Endre: az ő érdeme ezer moldvai csángó jelenléte Budapesten, a pápalátogatáskor, a száz csángó eljutása Domokos Pál Péter temetésére, ő segített szálláshoz nagyon sok moldvai csángót. Nincs értelme az ellenségeskedésnek, hangsúlyozta. A vádaskodásokról elmondta, hogy a bákói gyűlésen kikezdték Erőss J. Pétert, mondván, eltulajdonított dolgokat, azt is mondták, hogy hazudott. Ő pedig, ahelyett, hogy tisztázta volna magét a súlyos vádak alól, lemondott. Erőss az új elnöknek, Bartosnak sem volt hajlandó hosszú időn át elszámolni. - A csángók szervezetének a jövőben Moldvában kell működnie, fejtette ki véleményét Ősz Erőss Péter. /Bíró Béla: Marhacomb a szegen. = Brassói Lapok, márc. 5./
1993. március 12.
A Barcasági Csángó Alapítvány elnöke, Nagy Béla és a kuratórium egyik tagja, Gyenge András A moldvai csángókért című nyilatkozatukban álltak ki dr. Atzél Endre önzetlen tevékenysége mellett, szembefordulva Erőss J. Péterrel, aki alaptalanul vádolta Atzél Endrét. - A Barcasági Csángó Alapítvány támogatásával a kollégiumban már négy moldvai csángó végzi tanulmányait. /Brassói Lapok, márc. 12./ Előzmény: febr. 12., márc. 5-i jegyzet.
1993. április 11.
Ápr. 11-én Nagyváradon, 87 éves korában elhunyt Horváth Imre költő. /Brassói Lapok, ápr. 16-22./ Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./
1993. április 30.
Áprilisban fogadta el a parlament az 1993. évi költségvetést, azonban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő szerint a költségvetés nem reális, a valóságosnál alacsonyabb inflációval számoltak. Fenn akarják tartani a veszteséges vállalatokat. Az utóbbi három évben csökkent a kultúra, az egészségügy támogatása és nőttek az adminisztráció, a közrend, a védelem kiadásai. /Balázs János: Szerényen, milliárdokról. = Brassói Lapok, ápr. 30./
1993. április 30.
Van már vonósnégyes utánpótlás, aki Ruha István, Ágoston András, Márkos András és Csaba Péter egykor oly magasrendű kamarazenei kultúrájának folyamatosságát megőrzik. A Brassóban megrendezett Wilhelm Berger vonósnégyes versenyén az első díjat a kolozsvári kvartettnek /Bartha Lajos, Bartah Mátyás, Szabó-Koréh István, Kostyák Előd/ ítélte. /Nagyhalmágyi József: Kitörő kolozsvári siker Brassóban. = Brassói Lapok, ápr. 30./
1993. április 30.
Ápr. 21-én Marosvásárhelyen rendezték meg a Magyar Televízió Ki mit tud? vetélkedőjének erdélyi döntőjét. /(szász): Szabad az út Budapest felé! = Brassói Lapok, ápr. 30./
1993. május 7.
A román szenátorok Tőkés Lászlóhoz intézett nyílt levele azt mutatja, hogy szerzői átviszik a két világháború közötti román nacionalizmus érvrendszerét. Határozottan tagadják, hogy 1919 után a sérelmeket szenvedett el a magyarság. A román nyilvánosságban az elmúlt 70 évben a nemzeti ügyekről csak ebben a hangnemben esett szó. Elhallgatták és letagadták a magyarellenes állampolitika tényét. Elkeserítő ez a levél, de Bíró Béla bizakodik: az önrevízió elől a román értelmiség sokáig nem zárkózhat el. Bíró szerint a román értelmiség az európai közvélemény nyomására véleménymódosításra kényszerül. Bíró hangsúlyozta, a toleránsabb román értelmiségekhez fűződ kapcsolatok fontosabbak, mint valaha, "S természetesen a saját szélsőségeseinkkel folytatott küzdelem is mindinkább létkérdéssé válik." /Bíró Béla: Lehangoló olvasmány. = Brassói Lapok, máj. 7-13./
1993. május 7.
A Brassói Magyar Dalárda 130 éves. A kórus 1990-ben újraalakult, azóta is eredményesen működik. Reiff István nyugdíjas tanár az együttes művészeti vezetője. Klára Mária zenetanár hosszú évek óta a dalárda karvezetője. Az 1989-es változás után újra ő vette át a dalárda vezetését. 1991. márc. 15-én már a színpadon szerepeltek. Jelenleg 55 tagja van a dalárdának. A jövő héten Szegedre utaznak, ott fognak fellépni. /(gábor): Még kevés a fiatal. = Brassói Lapok, máj. 7-13./
1993. május 12.
Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa újabb támadó cikket írt Tőkés László ellen, illetve a püspököt megvédő Sütő Andrással is vitába szállt. Csodálja és irigyli Sütő Andrást, akinek nem jelent problémát a magyar identitás vállalása, a magyarságban nem talál semmi kivetnivalót. Föl sem merül benne, hogy elsősorban nem azok mentek el, akiket üldöztek. Sokan megcsömörlöttek a romániai magyar közéletet elözönlő demagógiától, köpönyegforgatástól, azért távoztak, állítja Bíró Béla. Azzal vádolja az írót, hogy nem látja a "mi magyar" köpönyeg-forgatóinkat, így az erkölcstelen román áll szemben a makulátlan magyarral. Sütőnek felül kell emelkedni sérelmein. - Sütő András, Tőkés László és mások nem látják, hogy "jóval többen vannak köztünk" azok, akik megőrizték nyitottságukat a szomszéd népek és az egyetemes emberi értékek iránt. Tőkés László tévedett, amikor etnikai tisztogatásról beszélt. A kisebbségi problémákra érzéketlen Nyugatot sokkoló kijelentéssel próbálta ráébreszteni a magyar kisebbség helyzetére. Ne vegyük át az utódállamok sokkoló módszereit, csúsztatásait. Ez csak a gyűlölet eszkalációját idézhetné elő, állapította meg Bíró Béla. Szerinte ezért nincs igaza Tőkés Lászlónak. /Bíró Béla: Az elfogultság szárnyasoltára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., átvette: Magyar Hírlap, máj. 17./ Sütő András és Szász János levélváltása: ápr. 4-i jegyzet. Bíró Bélával szemben Tőkés László mellé állt például dr. Octavian Buracu Etnikai tisztogatás Kolozsváron /Szabadság (Kolozsvár), 1993. ápr. 22./ c. írásával.
1993. május 14.
Király Károly, az RMDSZ Háromszék megyei elnöke nem ért egyet az RMDSZ azon döntésével, hogy a román prefektusok kinevezése miatti tiltakozásul mégsem mondtak le a megyei magyar tisztviselők. Eredetileg ezt tervezeték, de azután a megváltoztatták a döntést. /Bíró Béla: Nyert ügyünk lett volna? = Brassói Lapok (Brassó), máj. 14-20./
1993. június 4.
159 névre szóló meghívót küldött szét Brassóban a helyi Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a máj. 27-én megtartott tisztújító éves közgyűlésre, végül 43-an jöttek el. Bódog Erzsébet elnök beszámolójából kiderült, hogy szabadegyetemi előadásokat szerveztek, népfőiskolai tagozatok kezdték el munkájukat, közülük a Simó Enikő vezette bábiskola és a Klára Mária vezette népdalkör mai is működik. A tisztújítás során az elnöki tisztségre senki sem vállakozott, így kényszerűségből a legaktívabb tag, Bódog Erzsébet újra vállalta az elnöki funkciót. /Ambrus Attla. Szükséges, de nem kell! = Brassói Lapok (Brassó), jún. 10./
