A holtmarosi és szászrégeni Wass Albert-szobrok eltávolítása után újabb Wass-szobor-ügy bontakozott ki, ezúttal Budapesten: az önkormányzati testületben vitákat gerjesztett a szobornak az I. kerületben, a Vérmezőn tervezett felállítása. Az újabb szobor-ügy nem sokkal azután bontakozott ki, hogy a budapesti önkormányzat elutasította a tragikus sorsú miniszterelnöknek, Teleki Pálnak emléket állító szobor emelését. A Budapest Galéria Andrássy Kurta János szobrászművész agyagtervét megvalósításra alkalmasnak tartotta. Az emlékállítást levélben támogatta az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, s egyetértett ezzel az I. kerületi önkormányzat. Schiffer János főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy Wass Albertet 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Schiffer szerint a szobor felállítása veszélyezteti a Romániával már kialakulni látszó konszenzust az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben az ellenzékiek párhuzamot vontak a nemrég lezajlott Teleki-szoborállítási politikai vitával. Hont András (Fidesz) közölte, szerinte nincs kizáró ok, emberiség elleni bűntett az író életében. Engedélyezni kellene a magánszemélyek pénzéből megvalósuló szoborállítást. Az ellenzékiek nem értettek egyet az igazságügy-miniszter és a külügyi tárca politikai államtitkára írásban csatolt véleményével, hogy a szoborállítás komoly politikai megfontolást igényel, mivel messzemenően érintheti a magyar–román kapcsolatokat. /Budapestnek sem kell Wass Albert? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/
2007. július 30.
Eklektikus tárlat nyílt a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a július 18–29. között megrendezett csereművésztábor munkáiból. A helyi Művészeti és Alkotóközpont idén negyedik alkalommal szervezte meg a művésztelepet, ahol ezúttal nemcsak festményeken és grafikákon dolgoztak a résztvevők: Szalontai Ábel, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára irányításával – síkfilmről, kontaktmásolattal – fehér-fekete fotókat is készítettek. Siklódi Zsolt művészeti referens közölte, a nemrég átadott új szálláshelyen a jövőben egész évben vendégeket fogadhatnak. A gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont eddigi partnerintézményei között a Budapest Galéria, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szerepel. /Jánossy Alíz: Állandósult a műhely. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./
2008. február 1.
A magyar kultúra napja alkalmából rendezett nagyváradi ünnepi megemlékezésen Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, eddigi munkássága elismeréseképpen, életmű-díjban részesült. A Kolozsváron született képzőművész évtizedek óta Nagyváradon él. Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1985–97 között a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum főmuzeológusa, 2002-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2003-tól az RMDSZ Országos Összművészeti Bizottságának elnöke. A 2007-es év különlegesen sikeresnek tekinthető a képzőművész számára. Januárban egyéni kiállítása volt a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Februárban kiállítás Budapesten az Abigail Galériában, majd a Művészetek Palotájában. Márciusban egy újabb kiállítás a magyar fővárosban, Óbudán, a Budapest Galéria kiállítóházban, mintegy 40 képpel. Augusztusban belgiumi meghívásra Romániát képviselte egy belga üvegművésszel együtt Nagyszebenben. Novemberben egy nagyméretű kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában. Ez alkalommal mutatták be a művészről a csíkszeredai Pallas Akadémia által kiadott albumot is. /Dérer Ferenc: Jakobovits Miklós kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2008. február 13.
Pető Hunor baróti származású képzőművész faforgácslapokra ragasztott kollázsképeiből nyílik kiállítás február 14-én Matricák címmel a Budapest Galériában. /Baróti „Matricák” Pesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
