Intézménymutató:
Budapesti Gazdasagi Fõiskola /BGF/
2006. február 13.
Véget ért az első faluturisztikai képzés. 56 falu 112 résztvevője járt el azokra az intenzív, hét végi kurzusokra, amelyeket a nyíregyházi Vendéglátóipari Főiskola és a budapesti Gazdasági Főiskola oktatói tartottak Kalotaszentkirályon. Hanusz Árpád, a Nyíregyházi Vendéglátóipari Főiskola tanára, a tanfolyam fő szervezője úgy véli, hogy a térségben majdnem minden adott ahhoz, hogy a falusi turizmus sikeres legyen, és megélhetést biztosítson az itt lakóknak. Talpas János, a bukaresti Országos Turisztikai Kutatási és Fejlesztési Intézet igazgatója jelezte, hogy a magyar szakintézmény által kiállítandó okleveleket Romániában is honosítani lehet. A faluturisztikai tanfolyam záróünnepségével párhuzamosan indult útjára Az EU házhoz jön programsorozat 2006-os képzése. Az EU házhoz jön karavánja immár negyedik éve rója Erdély útjait, s eddig mintegy negyven településre, s több mint hatezer vállalkozóhoz jutott el. /Debreczeni Hajnal: Kettős rendezvény Kalotaszentkirályon. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. július 18.
A falusi vendéglátás elméleti és gyakorlati tudnivalóit sajátíthatták el a Krasznán megszervezett tanfolyam résztvevői, akik a hét végén vették át diplomáikat. A november óta tartó képzést az RMDSZ, a Nyíregyházi Főiskola, a budapesti Gazdasági Főiskola, továbbá a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége szervezte. A tanfolyamon részt vevő 54 személyből a sikeres vizsga után 44-en kaptak oklevelet. /Gergely Gizella: Faluturizmus: csupán apróságok hiányoznak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
2008. augusztus 27.
„Mivel Moldvában igencsak felgyorsult az asszimiláció, szeretnénk minél hamarabb a lehető legtöbb községben jelen lenni. Ma már évek kérdése, hogy megőrződik-e egy moldvai faluban a magyarság kultúrája” – foglalta össze legfontosabb céljukat a 39 éves Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) tavaly megválasztott elnöke. A Bákó melletti Lujzikalagorban él Solomon Adrian, aki tizenhárom évi külföldi tanulás és munka után, három éve jött haza. Bákóban érettségizett, 1991-ben, ösztöndíjasként került Budapesten a Külkereskedelmi Főiskolára. Végzettként Magyarországon helyezkedett el, majd rövidebb-hosszabb időszakot töltött Olaszországban. Felesége Külsőrekecsinből származik, és a főiskolára előkészítő, budapesti tanévben ismerkedtek meg. Solomon egyszer Böjte Csaba testvérrel elbeszélgetett, és ez megérlelte a döntést: ideje hazajönni. A Moldvában élő 240 ezer római katolikus közül alig 60 ezren tudnak magyarul. Jelenleg tizennyolc faluban van magyar oktatás, Bákóban is sikerült elindítani az oktatást, ahol sok magyar származású csángó család él, de egy 200 ezer lakosú városban nehéz meggyőzni a szülőket. Még további 25 településen lenne indokolt a magyar tanítás. Elsősorban fiatal tanárok, tanítók jelentkeznek, elsősorban Erdélyből, de érkeznek Magyarországról is. Csángóföldön, a román tannyelvű iskolákban csak heti három vagy négy órában nyílik lehetőség a magyar nyelv tanulására, ezért szükséges iskolán kívüli foglalkozásokon többletet nyújtani a diákoknak. Sok helyen sikerült megszervezni a moldvai csángók hagyományos táncainak, énekeinek, muzsikájának az oktatását is. Iskolán kívül válik lehetségessé a magyar nyelvű imádságok, egyházi szövegek és énekek tanítása is. Egyes helyeken ma is küzdenek a hatóságok gáncsoskodásával, némelyik iskolában találkoznak nyíltan magyarellenes megnyilvánulásokkal is. Az elmúlt tanév elején 1050 diák kezdte tanulni állami iskolában a magyar nyelvet. Azonban minden évben sokan lemorzsolódnak év közben. Sok iskolában igyekeznek kiközösíteni a magyarul tanítókat a tantestületből, több faluban az iskolaigazgatók is akadályozzák újabb magyar csoportok indulását. Előfordul, hogy egyes tanárok megszégyenítik a magyarórára járó diákokat. Az egyház egyes képviselői is gyakran igyekeznek akadályozni a tevékenységet. A magyar kormány az utóbbi két évben 30-32 millió forintot bocsátott rendelkezésükre. Ennél többet kapnak magántámogatóktól, illetve az úgynevezett keresztszülőprogram segítségével. Egy általános iskolás tanuló éves taníttatási költsége 40 ezer forint. Középiskolásoknak a bentlakás térítéséhez évente 150 ezer forint szükséges. A költségvetés nagyobbik részét a keresztszülőprogram révén, Magyarországról biztosítják magánszemélyek, közösségek. /Bajai Ernő: Iskolán kívüli többletek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2008. szeptember 30.
Románia utolsó uralkodója, Mihály király Romániában él. László-Herbert Márk 2005-ben részt vett egy nyári egyetemen, amelynek témája a levéltári kutatás módszertana volt. Szerencsés véletlen, hogy a helyszín, a George Washington Egyetem alig órányira van az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb levéltárától, a marylandi National Archives and Records Administration-tól. László-Herbert Márk doktori értekezésével kapcsolatban semmilyen hasznos anyagot nem talált, ezért témát váltott, új kérdéssel rukkolt elő: Mit tudott az amerikai kormány Mihály király lemond(at)ásának körülményeiről? Így került elő az a doboz, amelyben László-Herbert Márk most megjelent könyvében /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ idézett iratokat is tárolták. Fél évvel később a szerző Londonban és Párizsban böngészett, az ottani külügyminisztériumok levéltáraiban. László-Herbert Márk jelenleg doktori értekezése befejezésén dolgozik. A téma: három egykori Sztálinváros társadalomtörténetének összehasonlítása. A három „eszményinek” mondott szocialista (élet)teret – Sztálinvárost (Dunaújváros), Stalinstadt-ot (Eisenhüttenstadt) és Orasul Stalint (Brassó) – vizsgálta. László-Herbert Márk 1975-ben Kolozsváron született, 1998-ban a budapesti Külkereskedelmi Főiskola szakdiplomácia szakán szerzett közgazdász oklevelet, majd az ankarai Bilkent Egyetemen és a budapesti Közép-Európai Egyetemen ért el magiszteri fokozatot nemzetközi kapcsolatokból (2001), illetve történelemből (2002), jelenleg a Torontói Egyetemen doktori tanulmányokat folytat. Szakterülete a kelet- és közép-európai országok társadalomtörténete az 1950-es és 1960-as években. /Cseke Gábor: „Nincs nagybetűs történelem” Interjú László-Herbert Márk történésszel a román király lemond(at)ásáról szóló könyvének keletkezés-történetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./
2009. november 14.
Csíkszeredában mondták, hogy csángó vagyok, ott tudtam meg, hogy sem román, sem magyar nem vagyok. – A templomban úgy tanultam meg a Miatyánkat románul, hogy nem értettem. Ezeket a gondolatokat moldvai csángó származású fiataloktól jegyezték le, akik felsőfokú iskolákat végeztek, életükkel, hivatástudatukkal példát mutatnak otthon maradt falustársaiknak. Nem felejtették el, hogy honnan jönnek, mit hoztak otthonról. A tíz csángó fiatal jelen volt azon a bákói konferencián, melyet a budapesti Teleki László Alapítvány októberben szervezett Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák/A moldvai csángók címmel. Bogdán Tibor Magyarfaluban született, ott nevelkedett, jelenleg a csángó ügyek elkötelezettjeként keresi kenyerét Budapesten, a Máltai Szeretetszolgálat mellett működő Csángó Koordinációs Irodában, és a Csángó Tükör főszerkesztőjeként ad hírt a világnak szülőföldjéről. A csíkszeredai József Attila Gimnázium igazgatónője, Bartha Erzsébet és Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános úgy él a fiatalok emlékezetében, hogy nélkülük nem bírták volna ki Csíkszeredában, a családtól távol, és egy olyan környezetben, ahol csúfolták, lenézték őket. A magyarfalusi Pogár Róbertet Gergely István plébános irányította a papi pályára. Veszprémben végezte el a teológiát, Olaszországban egyházjogot tanult, két éve Murakeresztúron plébános. Pogár szerint a magyar mise ügyében stratégiát kellene változtatni, aminek alapja a párbeszéd lenne, vegyes bizottságot kellene létrehozni. Petrás Máriát énekesként, képzőművészként sokfelé ismerik, legutóbbi nagy sikerű, Mária erejével című kerámiakiállítását a háromszéki közönség is láthatta a zabolai Csángó Múzeumban. Nem Petrás Mária az egyetlen csángó fiatal, aki a népi kultúrából meríti az életéhez szükséges eligazítást, a magyarfalusi Iancu Laura ezt ekképpen fogalmazta meg: ,,A néprajzban, a népi kultúrában látom azt a hidat, ami összeköt azzal a világgal, ahová tartozom. ” Iancu Laura Budapesten tanítóképző főiskolát és párhuzamosan teológiát végzett, majd beiratkozott politológiára, jelenleg doktori dolgozatát írja. Laczkó Flórián Lábnyikból indult, jelenleg a horvát határ melletti Zákányban plébános. A külsőrekecsini Ignácz Mónika kicsi korától festő akart lenni, és el is érte. Vizuális és kommunikáció szakon végezte a főiskolát Nyíregyházán, utána a pécsi képzőművészeti egyetemen tanult, már csak a szakdolgozatot kell megírnia. A lujzikalagori Solomon Adrián Budapesten diplomázott a külkereskedelmi főiskolán, jelenleg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A somoskai Benke Grátzy jelenleg Gyöngyösön zenész, művelődésszervező főiskolát végzett. /Fekete Réka: Nem felejtették el, honnan indultak (Csángó fiatalok itthon és Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./
