Alexandru Ghisa, a budapesti román nagykövetség tanácsosa. „Kétéves párbeszédet folytattunk a státustörvény kapcsán, és megállapodtunk a jogszabály valamennyi cikkelyének alkalmazásáról. Ha szükség van a magyar állam által Romániában nyújtandó további támogatásokra, ezekről meg kell egyezni a román állammal, mert a támogatások haszonélvezői román állampolgárok” – nyilatkozta a Krónikának a Budapesten tartott csángó konferencia után. A rendezvényt lezáró kerekasztal-beszélgetésen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a 2000 óta létező évi százmillió forintos csángó alapról tett említést. Bálint-Pataki szerint az új helyzetben – amikor a Draskovics-csomaggal a magyar kormány 20 millió forintot vont el a célalapból – az a cél, hogy a keretnek a lehető legnagyobb hányadát használják fel Moldvában, a csángók szülőföldjén. A vita során Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egy 1983-as levél felolvasásával érzékeltette, hogy Moldvában nem történt változás a csángók anyanyelvi hitélete tekintetében. „A mai tanácskozásunkról is titkosszolgálati jelentés készül, megállapításainkat feldolgozzák a iasi-i püspökségen” – jelentette ki Németh. Hozzátette, helyénvalónak találná, ha a két ország külügyminisztere egy csángóföldi találkozón kötelezné el magát a csángó gondok orvoslása mellett. Alexandru Ghisa felvetette, hogy Moldvában nem a magyar, hanem a csángó nyelv használatáról kellene beszélni. Felvetését Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének megbízott elnöke szemléltető eszköznek tartotta arra, hogy milyen félremagyarázásokkal kell megküzdeniük, amikor a Bákó megyei tanfelügyelőségen az anyanyelv oktatásának a kiterjesztése mellett érvelnek. /Gazda Árpád: Beleszólnának a pénzosztásba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2008. március 22.
Alig száz ember tüntetett március 20-án Budapesten, Románia nagykövetségének székháza előtt; a magyargyűlölet elleni demonstrációt mintegy 40 rohamrendőr biztosította, a rendőrség kordonnal lezárta a külképviselet épületét és a környező utcákat. A demonstrációt annak kapcsán szervezte az úgynevezett Pannon Nemzeti Gárda, hogy március 15-én Kolozsváron román fiatalok megvertek egy magyar fiút, amiért piros-fehér-zöld zászlóval és kokárdával ment a városban rendezett ünnepségre. A demonstráció szervezői tiltakozó petíciót kívántak átadni a követségnek, de mivel ezt a szándékukat előzetesen nem jelentették be, csak postai úton juttathatják el a levelüket a nagykövetségre. /Tüntetés a budapesti román nagykövetség előtt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2008. november 18.
Nincs információjuk a Magyarországon élő román állampolgároknak arról, hogy milyen okiratok birtokában szavazhatnak. Erre vonatkozó információt egyelőre a budapesti román nagykövetség sem adott, Ireny Comaroschi nagykövet asszony szerint erre még időre van szükségük. Niculescu Tóni külügyi államtitkár tájékoztatása szerint a Külügyminisztérium már hetekkel ezelőtt kiküldte a nagykövetségeknek a parlamenti választásokra vonatkozó valamennyi információt. „Éppen ezért furcsállom a budapesti nagykövetség tájékozatlanságát” – mondta az államtitkár. A Magyarországon tartózkodó román állampolgároknak csak alig több, mint harmada jogosult a szavazásra, ugyanis csak ennyien rendelkeznek az ehhez szükséges iratokkal. „Szűk két hét van a választásokig, és még nem lehet tudni pontosan, hogy milyen okmányokkal lehet majd elmenni szavazni, és főleg azt nem, hogy ezeket honnan lehet beszerezni” – mondta el Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az Európában élő román állampolgárok, elsősorban a magyarok szavazataiért száll versenybe képviselőjelöltként. „Sajnos, nekünk semmilyen információnk nincs arról, hogy összesen hány romániai magyar él Magyarország területén, eddig erről nem készült felmérés, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan kik azok, akiket meg kellene fogni és szavazásra csábítani” – mondta Kis Béla. A választójogi törvény most először teszi lehetővé, hogy a külföldön élő román állampolgárok képviselőt küldjenek a bukaresti parlamentbe. Az ÚMSZ Budapesten a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól megtudta, Magyarországon a 2008. június 30-i adatok szerint 21. 017 román állampolgárságú személy rendelkezik bevándorlási, 18 221 letelepedési, 639 fő pedig tartózkodási engedéllyel. A Magyarországon elő 60–65 ezer román állampolgárból körülbelül 20–25 ezer fő adhatja le voksát. Ez azonban több, mint a rendelkezésre álló húszezer szavazócédula. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint külföldön csak azok a román állampolgárok szavaznak, akiknek útlevelük vagy (az EU tagállamai esetében) személyi igazolványuk felmutatása mellett azt is igazolni tudják, hogy állandó vagy ideiglenes lakhelyük van az adott országban. /Kánya Gyöngyvér: Tájékozatlan külhoniak. A Magyarországon élő román állampolgárok nem tudják, hogyan szavazhatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
2008. december 2.
Magyarországon, a budapesti román nagykövetségen 656 fő, míg a szegedi és a gyulai főkonzulátuson összesen körülbelül 130 fő adta le szavazatát a parlamenti választásokon – tájékoztatott Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az európai körzet képviselőjelöltjeként indult. Világszinten is nagyon alacsony volt az érdeklődés, a külföldön élő román állampolgárok 221 helyen adhatták le voksukat, azonban csak körülbelül 25 ezer személy élt ezzel a jogával, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium több mint 620 ezer szavazólapot juttatott el a nagykövetségekre. Az első külhoni választási kerületben induló Kis Béla 845 voksot kapott szám szerint. A második külhoni szavazókerületben induló Balázs Attila 16 szavazatot kapott, a harmadik kerületben Dancs Annamari 98 szavazatot gyűjtött, Kötő József pedig 34 szavazó bizalmát szerezte meg a negyedik külhoni kerületben. A képviselőházi szavazatoknak közel negyvenhét százalékát a Demokrata–Liberális Párt kapta. Kis Béla arról beszélt, hogy a Magyarországon élő erdélyieknek szükségük van egy külképviseletre, ezt ő elsőrendű feladatának tartja. /Kánya Gyöngyvér: Közöny külhonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2009. november 23.
Benépesültek november 22-én a külföldön nyitott szavazókörzetek az elnökválasztások első fordulójában. Külügyminisztériumi tájékoztatás szerint román idő szerint 17 óráig mintegy 50 ezren adták le szavazatukat az elnökjelöltekre, illetve válaszoltak a referendumon feltett kérdésekre. Elsősorban a Moldova Köztársaságban, Olaszországban és Spanyolországban élő román állampolgárok tolongtak az urnáknál, de szavaztak Brüsszelben és Budapesten is. Budapesten sorban álltak a román nagykövetség székháza előtt a szavazni vágyó román állampolgárok, szemerkélő esőben. /Nagy Zsuzsanna, Budapest; Vincze Loránt, Brüsszel: Tolongtak a külföldi urnáknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
