Lemondott tisztségéről Borbély Ernő, a csíki RMDSZ elnöke. Borbély Ernő az RMDSZ vezető szerveinek döntését figyelmen kívül hagyva bírósági úton támadta meg Ráduly Róbertet, akik az előválasztások eredményeképpen megelőzte őt, ezzel megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy parlamenti mandátumot biztosító helyre kerüljön. A csíkszeredai törvényszék első fokon, a marosvásárhelyi táblabíróság másodfokon elutasította Borbély Ernő bírósági keresetét. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./
2000. március 22.
Több értelmiségi /köztük papok, orvosok/ nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Bardóczy Csabát, felfüggesztett megyei önkormányzati képviselőt a Székelyudvarhelyi Bíróság, majd a Csíkszeredai Törvényszék a Cserehát-épületbe való erőszakos behatolás (magánlaksértés) vádjával 2 év börtönbüntetésre, 4 év felfüggesztéssel ítélte el. Bukaresti nyomásra a megyei főügyész kénytelen volt fellebbezni a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz. Az utolsó tárgyalást április 12-re jelölték ki, amelyen az előrejelzések szerint börtönbüntetést fognak kiszabni. A nyilatkozat szerint a Cserehát-ügy nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem Székelyudvarhelyé, az egész erdélyi magyarságé. Az aláírók között van Hegyi Sándor református lelkipásztor; Lőrincz György író és Szőke László újságíró. /Tiltakozó nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./
2000. július 1.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla jún. 28-án jogerősen három év és két hónap börtönbüntetésre ítélte a csereháti görög katolikus apácák kitessékelése miatt magánlaksértéssel vádolt Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost, volt megyei önkormányzati képviselőt. Bardóczynak jogában áll a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé terjeszteni az ügyet. A vádlottal eddig nem sikerült kapcsolatba lépni: értesüléseink szerint Bardóczy Csaba jelenleg nem tartózkodik Székelyudvarhelyen. A csíkszeredai törvényszék korábban két év felfüggesztett börtönbüntetést állapított meg, politikai nyomásra azonban a megyei főügyész megfellebbezte a csíkszeredai törvényszék határozatát az ítélőtáblánál. A helyi nagyobb szakszervezeti vezetők felhívásban tiltakoztak az ítélőtábla határozata ellen, politikai döntésnek minősítik az ítéletet. A székelyudvarhelyi csereháti bizottság nevében Hegyi Sándor református lelkész foglalt állást az ügyben: felkérik az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy vállalja fel a Bardóczy-ügyet, és tegyen meg mindent a börtönbüntetés eltörlése érdekében. - Ez a súlyos ítélet egyértelműen azt bizonyítja, hogy mögötte etnikai és politikai szempontok álltak - nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ fellép ez ellen, most egyeztetnek a jogász kollégákkal. Védőügyvédje is alig akadt. Végül román ügyvédhez kellett fordulnia. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester igazságtalannak tartja azt ítéletet. /Papp Annamária: Három év és két hónapra ítélték Bardóczy Csabát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2001. április 6.
Ápr. 4.-én a marosvásárhelyi Közigazgatási Táblabíróság ítéletet hirdetett a székelyudvarhelyi alpolgármester-választás ügyében folyó perben. Az újonnan kinevezett Hargita megyei prefektus, Mircea Dusa megtámadta a csíkszeredai törvényszék döntését, amelyben jogszerűnek találták Orbán Árpád alpolgármesterré választását, aki az Udvarhelyi Polgári Egyesület színeiben lett székelyudvarhelyi városi tanácsos. Az ítélettel több hónapos pereskedésnek szakadt vége, a székelyudvarhelyi önkormányzatnak immár van alpolgármestere, továbbá a megalakult szakbizottságok is törvényesek. /Orbán Árpád az udvarhelyi alpolgármester. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2001. október 11.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2005. október 26.
A Trianon című film udvarhelyi levetítése miatt 50 millió lejes pénzbírsággal sújtotta a rendőrség Jakab Attila UFF-elnököt, aki ezzel kapcsolatban úgy védekezik: az általa vezetett szervezet egyrészt csak helyet biztosított az említett rendezvénynek, másrészt pedig nem pusztán filmvetítésről volt szó, hanem egy kulturális eseményről, melynek keretén belül sor került a film megtekintésére. Elsőfokon a helyi bíróság elutasította a rendőrség büntető jegyzőkönyvét, mire a megyei rendőrség a csíkszeredai törvényszéken fellebbezett. Október 25-én újabb meghallgatásra került sor Csíkszeredában. Mint Jakab tudatta, a rendőrség képviselője ezúttal sem jelent meg, álláspontjukat írásban közölték. Az első perhez képest annyi változott, hogy ezúttal Jakabnak nem kell bizonyítania, hanem a rendőrségnek kell megindokolni azt, hogy az elsőfokú döntés szerintük miért nem volt megfelelő. /mlf: Folytatódik a Trianon-per. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./
2006. február 7.
A nagyváradi Szent László Cserkészcsapat tagjai Köteles Dieter segédvezető irányítása mellett gyakorolják az íjászatot. A tavaly a parlament által veszélyesnek ítélt harcmodorra legújabban kiskorúak már nem oktathatók. Köteles Dieter a váradi cserkészvezetők által szerette meg a történelmet. A cserkészet fontos céljainak egyike a magyar nép kultúrájának és hagyományainak az ápolása. A húszfős váradi Szent László-csapatnak Szilágyi Gyula a vezetője. A Romániai Magyar Cserkészszövetség 1990. májusában Gyergyószárhegyen öltött újra formát, a csíkszeredai törvényszéken való bejegyzését júniusban ejtették meg. Erdélyben 127 bejegyzett csapatot, közel 4 ezer cserkészt és kétszáznál is több vezetőt tartanak nyilván, valamennyien az országos szövetség tagjai. /Gurzó K. Enikő: Az utolsó gombot is be kell gombolni. A cserkész ahol tud, segít. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 7./
2007. április 4.
Nem ütközik az alkotmányba a választási törvény, amely 25 ezer aláírást követel meg a választáson részt vevő, parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezetektől, döntött az Alkotmánybíróság a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által kért alkotmányossági vizsgálatra válaszolva. Az alkotmányossági kérdés a február 4-ére kiírt székelyudvarhelyi időközi választások kapcsán merült fel, amelyen az MPSZ nem indulhatott, mert nem rendelkezett az előírt 25 ezer támogatóval. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette szervezet bírósághoz fordult. A másodfokon ítélkező csíkszeredai törvényszék január 30-án elfogadta az MPSZ indokait, felfüggesztette az MPSZ indulási kérelmének tárgyalását, és az Alkotmánybírósághoz fordult. A folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt hiúsult meg a február 4-ére, illetve másodszor március 25-ére kiírt szavazás. A kormány harmadszorra április 29-én hívta urnák elé a választókat. Arról, hogy ezen a választáson indulhat-e az MPSZ, a csíkszeredai törvényszéknek a napokban kell döntenie. /Kovács Csaba: Elutasított MPSZ-kifogás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. május 16.
Jogerős ítéletet hozott május 15-én a csíkszeredai törvényszék a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Székelyudvarhelyen a választásokon való indulásával kapcsolatos perben, elutasítva a szervezet fellebbezését. Az MPSZ még januárban próbálta bírósági úton megsemmisíttetni a körzeti választási iroda azon döntését, amellyel kizárták a szövetséget a február 4-ére kitűzött időközi helyhatósági választásokról, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik 25 ezer támogató aláírással. A törvényszék akkor felfüggesztette az ügy tárgyalását, és alkotmányossági vizsgálatot kért az ügyben. Az Alkotmánybíróság április elején hozott ítéletet, amelyben kimondta: nem sérti az alkotmányt a választási törvény támogatói aláírásokra vonatkozó kitétele. A mostani csíkszeredai ítélet nyomán a körzeti választási iroda az MPSZ-t kizáró határozata érvényben marad. Az RMDSZ-t korábban a választással kapcsolatos perekben képviselő ügyvéd, Bíró Enikő szerint az MPSZ nem indulhat Székelyudvarhelyen június 3-án az önkormányzati választáson. Szász Jenő, az MPSZ elnöke viszont úgy ítéli meg, hogy számukra kedvező a döntés. /Kovács Csaba: Zöld út a választásnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2008. október 25.
Alapfokon pert nyert a Hargita megyei képviselő-testület MPP-s frakciója az RMDSZ-frakció ellen, miután a bíróság elé terjesztette a szerinte törvénytelen módon megválasztott szakbizottságok ügyét. A csíkszeredai törvényszék megsemmisítette a szóban forgó határozatokat. A Hargita Megyei Tanács RMDSZ-frakciója megfellebbezi a törvényszék határozatát. /Pert nyert az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2008. november 5.
Újra menesztették Vincze Jánost, a gyergyószentmiklósi GO Rt. közüzemek igazgatóját. Egy hónap alatt immár másodszor távolította el vezetői tisztségéből Vinczét a közüzemek közgyűlése, aki szerint politikai okok vannak a háttérben. Az igazgató október 7-i leváltását a csíkszeredai törvényszék érvénytelennek nyilvánította, de Vincze nem ülhetett vissza a székébe, mert a közgyűlés a napokban újra a leváltására szavazott. Hasonlóan az előző gyűléshez, a tanács RMDSZ színeiben megválasztott képviselői távoztak az ülésről, mivel nem értettek egyet bizonyos napirendi pontokkal, és ellenezték, hogy Árus Zsolttal kibővüljön a vezetőtanács. A többségben lévő magyar polgári párti tanácstagok újra megszavazták az igazgató menesztését, Vincze szerint ismételten törvénytelenül. Vincze úgy látja, hogy menesztését Árus Zsolt, az MPP-színeket képviselő megyei tanácsos tervelte ki. Mezei János polgármester szerint nem politikai döntésről, hanem a város érdekeiről van szó. Vinczét amiatt váltották le előzőleg, mivel nem végezte megfelelően munkáját. /Barabás Cs. Márti: Gyergyó: politikai okokat sejt a menesztett igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
2009. március 13.
Figyelemfelkeltő, egyórás, egyszemélyes tüntetést vállalt a csíkszeredai törvényszék épülete előtt Veress Dávid, a csíkszeredai Édes Anyanyelvünkért Szövetség és a városi Székely Nemzeti Tanács elnöke mert az intézményben nem biztosítják az anyanyelvhasználatot. Veress mindaddig folytatni kívánja a tiltakozást, amíg a magyar nyelv használatát nem teszik lehetővé a megyei törvényszéken, minden csütörtökön itt lesz. Veress Dávid az elmúlt húsz évben négyszer kezdett hasonló jellegű tiltakozásba, mindannyiszor sikeresen. Korábban a csíkszeredai RMDSZ székházáért vállalt tiltakozást, ugyanis a 83 százalékban magyarok lakta városban 1997-ben még nem volt a városi szervezetnek székháza. 2000-ben a székelyudvarhelyi Cserehát-ügyben meghurcolt Bardócz Csabáért vállalt egyszemélyes tiltakozást, de felemelte a szavát a csángók érdekében vagy a Szent Kereszt-plébánia egykori, a kommunizmussal szembeni ellenállás egyik helyi szimbólumává lett ideiglenes deszkatemplom megmentéséért is. 2002-ben a postahivatalok és a telefonos tudakozó kizárólagos román nyelvhasználata ellen kezdett akcióba. „Aki úgy érzi, neki is fáj a magyar nyelv méltatlan mellőzése, idővel csatlakozik majd. Most egyelőre azt láttam, sokan félnek akár még megállni és a tiltakozás okát ismertető román és magyar indoklást elolvasni is” – jelentette ki. /Kovács Csaba: Csíkszereda: Tiltakozás az anyanyelvhasználatért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2009. július 6.
A székelyudvarhelyi tanács feloszlatásáról döntött július 3-án a csíkszeredai törvényszék. A nem jogerős ítélet indoka, hogy a Hargita megyei város tanácsa az év elején két egymás utáni alkalommal nem gyűlt össze a döntéshozáshoz szükséges létszámban. A helyzet azóta rendeződött, s az évek óta konfliktusban álló felek immár együtt tudnak működni – részletezte a helyzetet a Krónikának Zilahi Imre alpolgármester, aki szerint a polgármester által beterjesztett határozatok 90–95 százalékát most már elfogadja az önkormányzati testület. /Bálint Eszter: Székelyudvarhely: feloszlatott tanács. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./
