Tőzsér Józsefet évtizedeken át a csíkszeredai Könyvet postán szolgáltatás megteremtőjeként ismerték. Az 1989 után Magyarországról érkezett könyvadományt nem osztották szét, mondta, hanem eladták és ebből létrehozták a Kriterion Alapítványt és az Erdélyi Fiatalokért Alapítványt. Az első most főleg egy nyomda építésével foglalkozik, amellett, hogy kulturális támogató jellege van, Domokos Géza az elnöke, a második alapítvány kispénzű szülők gyermekeinek ad ösztöndíjat, egyetemistáknak is, valamint kollégiumot tart fönn Csíkszeredában. A kollégiumban ingyenes ellátásban részesülnek a körzet rászoruló tanulói és egy csoport moldvai csángó gyermek. Ennek, az Erdélyi Fiatalokért Alapítványnak Tőzsér József az elnöke. Tőzsér továbbra is könyvterjesztéssel foglalkozik. Beszámolt arról is, hogy 1990 után havonta hoztak be egy kamionnyi könyvet, most három kamionnyit hoznak, az érdeklődés tehát nő. /B. Kovács András: Változások a könyvpiacon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1993. december 22.
Tőzsér József, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány alapítója kinevezte az új kuratóriumot. A kuratórium megtartotta ülését, melyre meghívták Kányádi Sándort, akit megkértek, fogadja el a tiszteletbeli elnöki címet. A költő ezt elfogadta. Az alapítvány tíz nehéz anyagi helyzetben elő egyetemista ösztöndíjasának /akiket három éve segít/ kiosztotta az évi támogatást. A Pallas-Akadémia Kft, karácsonyi ajándékként könyvcsomagot ajánlott fel az ösztöndíjasoknak. Az alapítvány folytatja a kollégium építését, amelyet a jövő iskolaévre szeretne átadni. /Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1994. március 12.
Csíkszeredán, márc. 12-én a Kriterion Alapítvány és magyarországi alapítványok kiállítással és filmbemutatóval egybekötött találkozót rendezett. Megjelent többek között Pataki Imre, Hargita megye 1992-ben leváltott tanácselnöke, jelenleg a Kriterion Alapítvány igazgatója, Domokos Géza, alapítványi elnök, Tőzsér József, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány elnöke, a Pallas Akadémia könyvterjesztő vállalat igazgatója /négy saját boltjuk van, tizenötöt a Humanitassal közösen működtetnek/. Domokos Géza elmondta, hogy a Kriterion Alapítvány nyomdát épít, ingatlanokat vásárol, írói hagyatékokat rendez. A rendezvény eseménye volt a Duna Televízió közönségtalálkozója. Ennek a tévének közönségszervező hatása, anyanyelvmentő funkciója van. /Magyar Nemzet, márc. 17./
1996. október 4.
Csíkszeredában az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány hozta létre a Márton Áron Kollégiumot, ahol a tanulók háromágyas szobában laknak. A Keresztény Segítség Alapítvány kollégiuma az előző szomszédságában hasonlóan jó körülményeket biztosít a bentlakóknak. Székelyudvarhelyen Dobai László református tiszteletes 1991-ben új diákotthon létesítésébe kezdett. Az 1991-92-es tanévben már működtette az által létrehozott Református Diákotthon Alapítvány első kollégiumát, ideiglenes helyen. 1993-ban az Illyés Alapítvány, a magyar oktatási minisztérium adakozott a kollégium javára, holland segítséggel bebútorozták a kollégiumot. 1995. ápr. 16-án felavathatták a 120 férőhelyes Református Diákotthont. Dobai László tiszteletes, a kollégium igazgatója elmondta, hogy az elitképzésre fektetik a hangsúlyt, ezért szigorú a program, nagy a túljelentkezés. /Sárány István: Egy másféle kollégium. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4.
2000. április 19.
1990. január 25-én a csíkszeredai 11-es Általános Iskolából kiváltak a magyar osztályok és magyar tannyelvű iskolát hoztak létre, amely felvette József Attila Általános Iskola nevet. Ez év április 10-14-e között ünnepelte az iskolája fennállásának 10. évfordulóját. Az iskola évkönyvében Borbáth Erzsébet nyugdíjas igazgatónő beszámolt a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvi alapképzésének tapasztalatairól, ugyanis 1990. szeptemberétől 34 csángó gyerek tanult magyarul az iskolában. Szakmailag, pedagógiailag a legnagyobb gondot a felzárkóztatásuk, nyelvi beilleszkedési nehézségeik kezelése okozta. A kollégiumi költségeket kezdetben a katolikus egyház biztosította, majd a Domokos Pál Péter Alapítvány pályázatok, segélykérő levelek által, 1993-tól az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány ajánlotta fel szerződéssel a tulajdonában levő Márton Áron Kollégiumot. A sok évi önzetlen munka után a József Attila Általános Iskola pedagógusai rádöbbentek arra, hogy munkájuk eredménye a Csángóföldön nem gyümölcsözik, a tanulók közül nagyon kevesen találtak munkahelyet, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben végzett moldvai csángó tanítónők is Székelyföldön helyezkedtek el, hiszen otthon nem tarthattak magyar nyelvű órákat. Népszerűsítés hiányában 1998. szeptember 1-jétől már nem indult képzés magyar nyelven a csángó gyerekek számára, ám az itt végzett tanulók nagy része magyar nyelven folytatta tanulmányait középiskolákban, hazai és magyarországi egyetemeken. Veress Emőke igazgatónő elmondta, hogy az 1999/2000-es tanévtől új módszerrel működő, Step by Step osztályt is indítottak. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy iskola, amely nem tér ki a kor kihívásai elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2003. február 8.
Az interjú folytatását nem sikerült megszereznem az internetről. Azok a moldvai csángó gyerekek, akik Csíkszeredában tanulnak, és az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Márton Áron Kollégiumában laknak, nem is tudják, hogy veszélybe került a tető a fejük fölött. Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, a kezdetektől kell elindulni. A kollégiumot három intézmény, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány, a József Attila Általános Iskola, valamint a Domokos Pál Péter Alapítvány működtette, azzal a céllal, hogy tanulási lehetőséget biztosítson anyanyelvükön a moldvai csángó, valamint szórványban élő gyerekek számára - tájékoztatott Borbáth Erzsébet szakreferens. Az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány biztosította a szállást, a József Attila Általános Iskola szerződés alapján a nevelőket és takarítószemélyzetet, a Domokos Pál Péter Alapítvány pedig az étkeztetést és a bentlakás folyamatos karbantartását, takarítását. Mivel a József Attila iskola tovább nem vállalta a rá eső terheket, 1999 őszétől egy emeletet átadtak a művészeti iskolának, amely 2002. szeptember 1-ig biztosította a nevelők és kapusok fizetését. Ettől a tanévtől azonban egy nevelő, egy éjszakai szolgálatos és három kapus fizetésére futotta csak, akik áthidaló megoldásként vállalták a csángó gyerekek felügyeletét is. Közben szeptembertől az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány anyaországi alapítványoknál és kormányzati szerveknél pályázati úton kereste a megoldási lehetőségeket, ám választ egyelőre nem kapott. A helyzet február elsejétől vált kritikussá, amikor a művészeti iskola az új épületéhez akarta alkalmazni a kapusokat. A gyerekekért magukat felelősnek érzők ismét pályázatot tettek le a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatását biztosító program költségvetésének kiegészítésére. A kapott szóbeli ígéret alapján két nevelő továbbra is foglalkozik a csángó gyerekekkel, a három kapus fizetését pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége csángó oktatási programja keretében vállalta magára. 39 moldvai csángó gyermek anyanyelven való tanulása került veszélybe és oldódott meg - egyelőre ideiglenesen. A szóbeli ígéretek is sokat jelentenek, ám a helyzet végleges rendezéséhez anyaországi kormányszintű támogatásra van szükség. /Takács Éva: Nem kerülnek útra a csángó gyerekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./
2003. december 23.
Borbáth Erzsébet a Domokos Pál Péter Alapítvány alelnöke a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1992. decembere óta az alapítvány mindenese. A moldvai csángó gyermekek százai jöttek a Székelyföldre magyar nyelven tanulni. Nagyon sok türelemre, megértésre, szeretetre volt szükségük. 2000 novemberében Hegyeli Attila kezdeményezésére Klézsén a Csángószövetség hazatért fiatal értelmiségi vezetői az RMDSZ, az EMKE és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szakembereinek segítségével kidolgoztak egy cselekvési tervet. Az oktatási fejezetet az erdélyi és moldvai tapasztalatok alapján Hegyeli Attila és Borbáth Erzsébet együtt készítette el. 1992-től 2003. szeptemberéig a Domokos Pál Péter Alapítvány gondoskodott az Erdélyben tanuló moldvai csángó diákok teljes bentlakási ellátásáról és a gyermekek felzárkóztató-nevelési programjáról. Olyan év is volt, hogy 134 diák költségeit kellett fedezni, ebből csak Csíkszeredában 104 diákét. A román kormány nem gátolt, de nem is támogatott. A magyar kormányok az első kormányváltás után fokozatosan csökkentették a támogatást. Nagyon nehéz volt összegyűjteni a pénzt. Sok-sok amerikai, kanadai, nyugat-európai, magyarországi, erdélyi magánszemélynek, civil szervezetnek is köszönhetik a csángó diákok, hogy magyarul tanulhattak, tanulhatnak. Végre a 2003-2004-es tanévre sikerült kidolgozni egy átfogó, egységes csángó oktatási programot. Ennek a részévé vált az erdélyi képzés is. A DPPA továbbra is felelősen hozzájárul a program megvalósításához, de a felelősséget átadta a megerősödött Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. /D. L.: Gyermekek százai jöttek a Székelyföldre tanulni. Beszélgetés Borbáth Erzsébettel, a Domokos Pál Péter Alapítvány alelnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./A csíkszeredai székhelyű Domokos Pál Péter Alapítvány - elnöke Ferenczes István költő, szerkesztő, alelnöke Borbáth Erzsébet tanárnő - idén szeptember 30-án tájékoztatót tett közzé az alapítvány hozzájárulásáról a moldvai csángómagyar diákok erdélyi, magyar nyelvű képzéséhez a 2003-2004-es tanévben. Eszerint a 2002-2003-as tanévben 71 moldvai csángó diák tanult Erdélyben és a bukaresti Ady Endre Líceumban a DPPA támogatásával. - Kitűnő eredménnyel diplomázott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán Füstös Gabriella, aki sikeres versenyvizsgával Csíkszeredában dolgozik, és az ott tanuló 45 csángó diák pszichopedagógusa is. Lujzikalagorban tartotta első magyar nyelvű miséjét a Gyulafehérváron végzett Palkó Ágoston, illetve Magyarfaluban a Veszprémben végzett Polgár Róbert. Megjelent a Budapesten tanuló Iancu Laura Johófiú Jankó. Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek című gyűjteménye. Azonban egyre kevesebben folytatják tanulmányaikat elméleti líceumokban, kevesen jutnak be főiskolára, egyetemekre. A Csíkszeredában tanuló moldvai csángó diákok felzárkóztató, nevelési programjának megvalósításához létfontosságú volt az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány tulajdonában lévő, a DPPA által működtetett csángó bentlakás, amely a csángó gyermekek számára létesült 1993-ban. /Beszédes számok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./
