Gyergyószentmikóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban gazdag a néprajzi anyag, ez köszönhető a múzeumalapító Tarisznyás Márton gyűjtésének is. A névadónak emlékszobát rendeznek be, ahol munkáit is kiállítják, köztük Gyergyó történeti néprajza című kötetét. Kisné Portik Irén a távlati tervről is beszélt, ez egy tájjelegű falumúzeum létesítése a múzeumkertben. A falumúzeum létesítése az Etnographia Gyergyoiensis Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése, ő az alapítvány titkára. /Gál Éva Emese: Múlt, jelen, jövő a gyergyói múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1999. június 22.
Gyergyószentmiklóson több irányból történik kezdeményezés a népi és polgári, tárgyi értékek megóvására, az Etnographia Gyergyóienszisz Alapítvány és a Tarisznyás Márton Múzeum mellett a gyergyószentmiklósi Renaissance Alapítvány is hasonló célkitűzést követ. Ez utóbbit két évvel ezelőtt hozta létre Czimbalmas Tivadar vállalkozó. Terve egy szabadtéri múzeum létrehozása a négyes kilométerkőnél, ennek érdekében alapítványa már önerőből megvett 15 múlt századi faházat. Ezeket lebontják, majd újraépíteni szándékoznak a leendő falumúzeum telephelyén, újraéleszteni a hagyományos székely településképet. Czimbalmas Tivadar a faházat önerőből vette, anyagilag teljesen kimerült. Egy közösségi ház terveit és fölépítésének finanszírozását vállalta fel a Kós Károly Alapítvány, amelynek elnöke Sáros László. Czimbalmas élő falumúzeum-komplexumot szeretne létrehozni: hagyományos népi műhelyek működnének benne: cserepeseket készítő műhely, szénégetés, kovácsműhely, asztalosműhely, népi bútorokat készítő műhely. Tervezi még régi vízimalom, vízifűrész, posztóványoló, gyapjúmosó fölállítását is. /Pusztító faházak, avagy élő falumúzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1999. október 19.
Okt. 12-én tartották a gyergyói civil szervezetek fórumát Gyergyószentmiklóson, az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány székhelyén. November 9-én fogja ünnepelni a Gyergyói Civil Fórum megalakulása első évfordulóját. Kiss Portik Irén néprajzkutató ismertette az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány legégetőbb gondját: székhelyüket, a műemlék házat a városi tanács 49 évre az alapítvány rendelkezésére bocsátotta, de egyik helyiségét már korábban bérelte az Éger Kft., ahol ez év nyaráig üzletet működtetett. A kft. bérleti szerződése lejárt, de nem költözött ki a helyiségből, hanem pert indított az alapítvány ellen. A per zajlik, a boltot bezárták. A szellőzetlen üzlethelyiségben megindulhat a gombásodás, és átterjedhet az egész műemlék épületre. /Civil fórum a műemlék házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2003. december 9.
Dec. 7-én Gyergyószentmiklóson Napmadár címmel motívumtörténeti kiállítás nyílt.Az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány rendezvényén negyvenöt ősi, különféle kultúrákban megtalálható eredeti napmadármotívum fogadta az érdeklődőket. Emellett közel százötven felvételt láthattak számítógépen olyan népművészeti tárgyakról, amelyek e motívumot őrzik. A képanyag összeállítója, Kis Portik Irén néprajzkutató elmondta, hogy a napkultusz mindenütt megtalálható. A turul- (napmadár-) motívum egyaránt megtalálható a szkítákhoz hasonló nomád népeknél, illetve az ezekre ható korábbi ázsiai magaskultúrákban. A kiállítás célja a népművészetünkben mindmáig jelen levő napmadárszimbólum eredeti jelentésének felmutatása. /Gergely Edit: Napmadár a tájházban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./
2004. január 26.
„Szépanyám fonta, dédanyám szőtte" címmel nyílt kiállítást január 22-én, a Magyar Kultúra Napján régi szőttes asztalkendőkből, törülközőkből, székely festékes szőnyegekből és székely népviseletből az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány rendezésében Gyergyószentmiklóson, a Népművészeti Házban. /„Szépanyám fonta, dédanyám szőtte". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2006. április 6.
Gyergyószentmiklóson idén 1600-an jelentkeztek a tojásfestő-programra, mesélte el Kis Portik Irén néprajzkutató. Általában 25-30 fős iskolás csoportok érkeznek a gyergyószentmiklósi tájházba. Az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány keretében működő alkotóház udvarán gyülekező gyerekek büszkék arra, hogy otthon a húsvéti asztalra saját készítésű írott tojás is kerül. A tájházban immár nyolc esztendeje két tojásíró nő segít az érdeklődőknek. A Kis Portik Irén kezdeményezésére indított program hátterében egy 1500 darabból álló mintakészlet feltérképezése és megmentése volt a cél, erre pedig a legjobb megoldás a minták tanítása. /Bababás Márti: Hímestojás-mozgalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. december 28.
Gyergyó és a fenyő címmel jelent meg nemrég Kisné Portik Irén könyve az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány gondozásában. A szászrégeni születésű néprajzkutató a gyergyószárhegyi alkotóközpont néprajzi referense. Egy kisrégióról és hagyományos mesterségeiről szól ez a könyv, sok olyan információt tartalmaz, amely nemcsak Gyergyóra, hanem az egész Székelyföldre érvényes. Előzménye, hogy sikerült olyan gyűjteményt létrehoznia, amely a helyi népi építészetet mutatja be. A szerző 1977-ben került Gyergyószentmiklósra, és a következő két évben végigjárta a régió valamennyi települését. A deszkakivágásokat – legyen az kerítésen, kapun, házhomlokzaton, tornácon, kúton, csűrön vagy más gazdasági épületen – lerajzolta. Hatalmas anyag állt össze, ebből készült el az 1200 deszkakivágást számláló kiállítás, a gyergyószentmiklósi népművészeti alkotóház egyik állandó tárlata. A kollekciója viszont jóval nagyobb, később Sóvidéket, Háromszéket, Csíkot és a Kászonokat is bejárta. Kisné Portik Irén szerint nem díszekről, hanem jelképekről kell beszélni, amelyek spirituális, de használati értékkel is bírnak. A nap-, a madár- és a napmadármotívum jelen van a székely kapukon, a hozományos ládákon, a szőtteseken, a varrottasokon. /Jánossy Alíz: „Napnézőben” Gyergyó vidékén. Beszélgetés Kisné Portik Irén néprajzkutatóval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. március 12.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére Gyergyószentmiklóson egyhetes rendezvénysorozat kezdődött. Március 11-én Gyergyószentmiklóson a katolikus templomtól a Népművészeti Alkotóház udvarára vonultak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezők. A Ethnographia Gyergyoiensis Alapítvány és a város hagyományőrzői (Földváry Károly Lovas Bandérium, Csabafiak) által, az Ipartestületi Férfikar és a Domokos Pál Péter Női Dalkör közreműködésével gróf Batthyány Lajosra, a forradalom első miniszterelnökére és ideiglenes hadügyminiszterére emlékezett Török Zoltán. Laczkó–Szentmiklósi Endre történelemtanár a székelyeknek, elsősorban a gyergyóremeteieknek a szabadságharcban való részvételéről szólt. A Csabafiak hagyományőrzői ostoros bemutatót tartottak. /Bajna György, Sarány István: Ünnepségek a szabadságharc emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./
2007. március 12.
A kétszáz évvel ezelőtt született Batthyány Lajos miniszterelnök, valamint a gyergyóremetei szabadságharcosok emlékére szerveztek megemlékezést Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Hargita Megyei Kulturális Központ Szárhegyen működő művelődési központja szervezte. Laczkó Szentmiklósi Endre gyergyóremetei helytörténész beszédében a helybeli hősök – Portik Ferenc főhadnagy, Bernád Antal és Veres István honvédek – tevékenységét méltatta. Az emlékezésen fellépett az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Dalkör, az 1848-as hangulatot pedig a „barandások” – ostorral és pásztorbottal harcoló katonák – hagyományőrző csoportja, valamint a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai biztosították. /J. A. : A helyi hősökre is emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./
2007. március 16.
Gyergyószentmiklóson a helyi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai a katolikus templom elől vezették a felvonuló emlékezőket a Népművészeti Alkotóház udvarára. Ezen a helyszínen immár hetedik alkalommal emlékeznek a gyergyóiak az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. majd Laczkó-Szentmiklósi Endre gyergyóremetei történelemtanár az 1848-as forradalom és szabadságharc remetei vonatkozására világított rá előadásában. A Gyergyói Barantások Egyesületének első ostoros-bemutatójára is sor került. Az idei ünnepséget az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány, Török Zoltán hagyományőrző, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte. /Baricz-Tamás Imola. Huszárgulyás volt az idei katonaeledel. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 15. – 11. sz. / Gyergyószentmiklóson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezési rendezvényén Pap József gyergyószentmiklósi polgármester egyben megnyitotta a város centenáriumának szentelt ünnepségsorozatot is. Március 15-én szentmisével kezdődött az ünnepség, majd ünnepi szónoklatok hangzottak el. Délután 1848-as toborzót elevenítették fel a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárai, a Hóvirág Néptáncegyüttes és az Ipartestület Férfikarának közreműködésével. Este Gloria Victis címmel a Figura Stúdió Színház szervezett emlékműsort. Az ünnepi események március 14-én az iskolásoknak szervezett történelmi vetélkedővel kezdődtek. A Pro Art Galériában Egy-más mellett címmel a csíkszeredai képzőművészek közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. Este a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége Csergő Tibor történész, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója volt, aki elmondta: Gyergyószentmiklós volt az egyetlen olyan erdélyi település, amelynek sikerült privilégiumok, vagyis külső támogatás nélkül várossá válnia. /Jánossy Alíz: Ünnepel a 100 éves város. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
