Tizenhárom ország, az Európa Tanács /ET/ és az Európa Parlament /EP/ képviselői vesznek részt Magyarországon, Dobogókőn a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével foglalkozó nemzetközi szakértők tanácskozásán. Megvizsgálták a Magyarország által kidolgozott két törvénytervezetet az európai nemzeti kisebbségek védelméről. Javaslat hangzott el, hogy a két tervezetet továbbítsák a júniusi koppenhágai emberi jogi értekezlethez, az ET-hez és az EP-hez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1990. május 10.
Doina Cornea máj. 10-én nyílt levélben fordult az Európa Parlamenthez, kijelentve, hogy a máj. 20-i választás nem lesz szabad. A román nép ismét visszacsúszik egy álcázott totalitarizmusba, írja. Iliescu rezsimje a kommunista diktatúra embereiből áll és az elnök szemére vetette az ellenzéki párttagok és székházak elleni támadásokat. Az elnök ellenőrzi a rádiót és televíziót, megakadályozza a független sajtó terjesztését. Cornea bejelentette, hogy tiltakozásul máj. 11-től éhségsztrájkba kezd. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1990. november 11.
Nov. 11-én Bukarestbe érkezett az Európa Parlament és az Európa Tanács küldöttsége. A testület képviselői először keresték fel hivatalosan Romániát. /MTI/
1991. február 13.
Adrian Nastase külügyminiszter hivatalos látogatásra Belgiumba és Luxemburgba utazott. Brüsszelben a belga vezetőkkel, majd az Európa Parlament elnökével és a Közös Piac-bizottság alelnökével, febr. 14-én pedig Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával és a NATO 16 képviselőjével találkozott, Luxemburgban az ország külügyminiszterével tanácskozott, majd Genfben részt vett az ENSZ Emberjogi Bizottságának évi ülésszakán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
1991. február 14.
Dec. 13-án az Európa Parlament Tagállamain Kívüli Országokért Felelős Bizottság csoportja Sepsiszentgyörgyre látogatott, a prefektúra, illetve a politikai pártok megyei képviselőivel találkoztak. /(Ferencz): Az Európa Parlament Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
1991. február 16.
A szenátus múlt heti ülésén Alexandru Birladeanu elnök hivatalosan is közölte a szenátussal, hogy Király Károly szenátor az alkotmányozó gyűlés nov. 11-i határozata értelmében - elvesztette mandátumát, mert nem vett részt az új román alkotmány megszavazásában. Király Károly az újságírónak leszögezte: ez nem jogvesztés, hanem jogfosztás volt. A Ceausescu-diktatúra alatt megélt tizennyolc esztendei politikai üldözés, zaklatások és fenyegetések, valamint az 1989-es fordulat óta eltelt két év sok feszültséggel teli politikai tevékenység után kipihenheti magát. Aggasztónak tartja szenátori jogaitól való megfosztását, hiszen ezzel a bolsevik logikával a szavazástól távol maradó ötmillió állampolgárt is meg kellene fosztani állampolgárságától. Király Károlyt a döntésről hivatalosan nem értesítették. Megvárja a hivatalos értesítést, azután az Európa Parlament jogi bizottságához fordul. /Mag Péter: Király: Hiába figyelmeztettem Iliescut. = Népszabadság, dec. 16./
1991. augusztus 21.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 21-én Párizsba, majd Brüsszelbe látogatott. Párizsban Rolan Dumas külügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Mitterrand államelnök, akinek Nastase átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét. Brüsszelben Nastase találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, az Európa Parlament székházában megbeszélést folytatott Hans van der Broek holland külügyminiszterrel, az EGK soros elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./
1991. november 2.
A román televízió betiltotta az RMDSZ által készített film sugárzását, írja a román ellenzéki lap. Ez a film a televízióban alkalmazott csúsztatásokat és a manipulációt leplezte volna le. A betiltás ellen tiltakozott a román írószövetség, a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az Európa Parlamenthez fordulva. /Romania Libera (Bukarest), nov. 2./
1991. november 6.
Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 6-án fogadta Radu Campeanut, a román szenátus alelnökét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, aki az Európa Parlament liberális frakciójának budapesti konferenciáján vett részt. Campeanu biztosította a magyar közvéleményt, hogy a magyarok iránti türelmetlenség, amely a román parlamentben is megnyilvánult, a kevesek türelmetlenségét jelenti. Elmondta az is, hogy a vitát lezárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1991. december 14.
Dec. 13-án az Európa Parlament Tagállamain Kívüli Országokért Felelős Bizottság csoportja Sepsiszentgyörgyre látogatott, a prefektúra, illetve a politikai pártok megyei képviselőivel találkoztak. /(Ferencz): Az Európa Parlament Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
1991. december 16.
A szenátus múlt heti ülésén Alexandru Birladeanu elnök hivatalosan is közölte a szenátussal, hogy Király Károly szenátor az alkotmányozó gyűlés nov. 11-i határozata értelmében - elvesztette mandátumát, mert nem vett részt az új román alkotmány megszavazásában. Király Károly az újságírónak leszögezte: ez nem jogvesztés, hanem jogfosztás volt. A Ceausescu-diktatúra alatt megélt tizennyolc esztendei politikai üldözés, zaklatások és fenyegetések, valamint az 1989-es fordulat óta eltelt két év sok feszültséggel teli politikai tevékenység után kipihenheti magát. Aggasztónak tartja szenátori jogaitól való megfosztását, hiszen ezzel a bolsevik logikával a szavazástól távol maradó ötmillió állampolgárt is meg kellene fosztani állampolgárságától. Király Károlyt a döntésről hivatalosan nem értesítették. Megvárja a hivatalos értesítést, azután az Európa Parlament jogi bizottságához fordul. /Mag Péter: Király: Hiába figyelmeztettem Iliescut. = Népszabadság, dec. 16./
1992. szeptember 2.
Friedrich König, az Európa Tanács alelnöke, az Európa Parlament romániai jelentéstevője Kolozsváron tárgyalt, majd Hargita megyébe látogatott, ahol Csíkszeredán a megyei és helyi önkormányzatok képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ részéről Hajdú Gábor szenátor és Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke ismertette az etnikumközi kapcsolatok gondjait, a törvényhatósági szervek nemzetiségi összetételét. Az állandó erődemonstrációk, feszültségkeltő nyilatkozatok, fenyegetések nem a megértést, a nyugodt együttélést szolgálják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1993. január 9.
Bukarestbe látogatott Jean Pierre Massaret, az Európa Parlamentben részt vevő francia küldöttség elnöke. Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, majd nyilatkozott a román rádiónak. Románia stabilizáló tényező a nyugati és keleti határain túl folyó események között, állapította meg. - Európának fontos Románia integrálása. A francia delegáció szeretné, ha Románia 1993-ban csatlakozna az Európa Tanácshoz. /Francia vendég Romániában. = Pesti Hírlap, jan. 9./ Massaret tárgyalt a kisebbségi képviselőkkel is. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője erről nyilatkozott. Ismertették a magyar kisebbség helyzetét, a magyar egyetem hiányát, a szaporodó szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek ellen nem lép fel a hatalom. Massaret Funar polgármesterrel is találkozik. /Bogdán Tibor: Markó Béla szenátor nyilatkozata a Magyar Hírlapnak. = Magyar Hírlap, jan. 8./
1993. május 20.
Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./
1993. július 20.
Júl. 18-án Bukarestbe érkezett Alexander Lange olasz képviselő vezetésével az Európa Parlamentnek az Albániával, Bulgáriával és Romániával kapcsolatot tartó küldöttsége. Júl. 19-én a szenátus és a képviselőház elnökével találkoztak. Júl. 20-án pedig találkozni fognak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a Nemzeti Kisebbségi Tanács elnökével, majd Iliescu államfővel és Vacaroiu kormányfővel. A küldöttség jelentése befolyásolhatja Románia ET-felvételét. /Gyarmath János, Bukarest: Bukarestbe várják az olasz államfőt. = Magyar Nemzet, júl. 20./
1993. július 21.
Júl. 21-én egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett Oscar Luigi Scalfaro olasz elnök. A román lapok kiemelték, hogy először kereste fel olasz államfő az országot. A külföldi tőkebefektetés szempontjából Olaszország az első helyen áll /86 millió dollár/. Ugyanezen a napon távozott az Európa Parlament küldöttsége, az RMDSZ részéről Borbély László tárgyalt velük. /Magyar Nemzet, júl. 22./
1993. július 22.
Az Európa Parlament küldöttsége háromnapos látogatásra /júl. 19-21./ érkezett Bukarestbe. Zsúfolt programjuk volt, tájékoztatott Borbély László, aki RMDSZ-t képviselte a megbeszéléseken. Nem jutott idő a részletes tárgyalásra, de az RMDSZ helyzetfelmérő dokumentumát átadta, ugyanígy azon kérdések listáját is, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. A küldöttség tagjai fogékonyak voltak a kisebbségi kérdés iránt, vezetőjük, Alexander Langer a dél-tiroliakat képviseli az Európa Parlamentben. /Gyarmath János: Versenyfutás az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexander Langer 21-én találkozott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel is, aki a piacgazdaságra való áttérésről, a privatizációról beszélt és arról, hogy Románia nehezen jut külföldi pénzforráshoz. /Vacaroiu kormányfő az Európa Parlament küldöttségével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./
1993. augusztus 8.
Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./
1993. augusztus 26.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létezik, Románia ezt reklámozva bizonygatja a nemzeti kisebbségekkel szembeni jóindulatát. Jönnek is az Európa Parlamenttől, az EBEÉ-től az ellenőrök és a Hrebenciuc-javaslatra előterjesztések születnek. A nemzetiségek lakta helységekben hivatalos lesz a kétnyelvűség. Azonban felmerül a kétely: betartják-e majd az ígéreteket? Milyen biztosítékot adnak a kétnyelvűség gyakorlathoz? ? tette fel a kérdést Indig Ottó. Sok mindent ígért 1945 után ? amíg a párizsi békeszerződést alá nem írták ? a Groza-kormány is. /Indig Ottó: De hol vannak a biztosítékok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. szeptember 13.
Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Románia ET-felvételével kapcsolatban kifejtette a Rompresnek, hogy Románia nagykövetségeinek fokozniuk kell tevékenységüket "mindenfajta kétely eloszlatásáért". Nastase a szenátus elnökével, Oliviu Ghermannal együtt levélben kéri a tagállamok parlamentjeinek vezetőit, támogassák Románia felvételi kérelmét. /Bukaresti levél az európai parlamentekhez. = Magyar Hírlap, szept. 13./
1993. október 20.
Telegdy Álmos felidézte a neptuni találkozások történetét. Frunda György, Tokay György és Borbély László előzetes egyeztetés nélkül találkozott a hatalom képviselőivel és egyezkedett velük. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén a neptuniak akcióját nem tartotta összeegyeztethetőnek az RMDSZ által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozattal. A személyi következtetéseket azonban az SZKT nem szavazta meg. A neptuniak lemondhattak volna, ezzel szemben Frunda képviseli az RMDSZ-t Strasbourgban, Tokay György az EBEÉ-n, Borbély László pedig az Európa Parlamentben. A hatalom nem mumus, akitől félni kell, nyilatkozta Tokay György. A zetelaki és oroszhegyi székelyek elítélése, a marosvásárhelyi márciusi vérengzés, Funar büntetlenül maradt cselekedetei és a magyarellenes rágalomhadjárat mind azt mutatja, hogy a hatalom nem mumus, tette hozzá Telegdy Álmos. Három év után lojalitást feltételezni a kormánytól nem vall politikai éleslátásra. /Telegdy Álmos: Hibátlan hibásak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Telegdy Álmos egyike azoknak a fiataloknak, akik már 1988-ban Tőkés László mellé álltak. Azok közé tartozik, akiket a Ceuasescu-pribékek megkínoztak.
1994. március 1.
Borbély László RMDSZ-képviselő négytagú román delegáció tagjaként négy napig az Európai Unió vendége volt. Találkoztak az Európa Parlament Romániáért felelős bizottságával, ahol Borbély László ismertette a romániai magyarság problémáit, átadta az RMDSZ dokumentumait a megoldatlan kérdésekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1994. május 16.
Máj. 16-án Bukarestbe érkezett Egon Klepsch, az Európa Parlament elnöke, aki kijelentette, hogy személyes ügyének tekinti Románia európai integrálódását. Klepsch találkozott a parlament két házának elnökeivel és Iliescu elnökkel, majd beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. december 30.
Az antiszemitizmust és a fajüldözést vizsgáló európai központnak az Európa Parlamentnél bemutatott jelentése szerint Romániában jelenleg kilenc szélsőséges párt és tömörülés működik. A jelentés első helyen a Vatra Romaneascát említi, majd a Nagy-Románia Pártot, a harmadik a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/. A többi hat jelentéktelenebb párt. Az RNEP a Vatrából született, sokan mindkettőnek tagjai, ezért a szélsőségesek "lándzsahegye" az RNEP és a Vatra keveréke. Corneliu Coposu, a Nemzeti és Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezetője elmondta, hogy az RNEP belépése a kormányba csökkentette a kormány hitelét. Nyugaton ezt a pártot szélsőséges fasiszta pártnak könyvelik el. /Új Magyarország, dec. 30./
1995. július 13.
Az Európa Parlament plenáris ülése júl. 13-án határozatban fejezte ki aggodalmát a Romániában elfogadott - nemzetiségi nyelvhasználatot korlátozó - oktatási törvény, valamint általában a nacionalista indulatok erősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt. Egyúttal felszólították a román kormányt és parlamentet e problémák orvoslására, illetve az Európai Unió /EU/ intézményeit a romániai fejlemények figyelemmel kísérésére. A határozat sajnálkozását fejezi ki a jún. 28-án elfogadott oktatási törvény miatt, amely korlátozza a kisebbségek jogait, példaként említve, hogy "olyan fontos tantárgyakat, mint a közgazdaságtan, műszaki ismeretek vagy a jog, ezután nem tanítanak a kisebbségi nyelveken", és az új törvény a nemzetiségi iskolák korlátozását célozza. A határozat felszólította a parlamentet, hogy "új törvény alkotásával hatálytalanítsák az előző rendelkezés diszkriminatív kitételeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16., Új Magyarország, júl. 15./
1995. július 17.
A kormány júl. 17-én nyilatkozatban közölte, hogy elképedéssel értesült az Európa Parlament júl. 13-i határozatáról, az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések "meg nem érdemelt sértést jelentenek a román néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben". A törvény felülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 18./
1995. július 17.
A román ellenzéki pártok, a Petre Roman vezette Demokrata Párt, a Román Demokratikus Konvenció - külön-külön nyilatkozatokban - elutasították az Európai Parlamentnek a román oktatási törvényt bíráló határozatát. Júl. 17-én megalakult a parlament európai integrációs bizottsága, melynek elnöke, a demokrata párti Ovidiu Popescu első nyilatkozatában szintén elítélte a strasbourgi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1995. július 20.
Az előző napokban minden fontosabb román parlamenti párt kifejtette elítélő álláspontját az Európa Parlament határozatáról. Ovidiu Popescu szenátor, Románia európai integrálódására létrehozott parlamenti bizottság elnöke szerint a határozat Románia-ellenes. /Új Magyarország, júl. 20./ Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció elnöke szerint ez a határozat megakadályozza Románia integrálódását "Egyidőben a tanügyi törvény megszavazásával, román és magyar, hazai és nemzetközi szélsőséges körök minden eszközt felhasználnak ahhoz, hogy mesterséges etnikai feszültséghelyzetet teremtsenek." - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
1995. július 20.
Oliviu Gherman szenátusi elnök, a Szociális Demokrácia Pártja elnöke Klaus Hänschhez, az Európai Parlament elnökéhez írt levelében kifejtette, hogy olyan törvényre /tanügyi/ vonatkozik a határozat, amely nem is létezik. A román közvélemény úgy véli, hogy a törvény mindent megad a kisebbségek anyanyelvi oktatására. Gherman felteszi a kérdést, melyik európai állam biztosítja a gazdasági, politechnikai vagy jogi egyetemi képzést a kisebbségek nyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
1995. július 24.
Iliescu elnök júl. 24-én aláírta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt, ezt követően rögtönzött sajtóértekezleten jelentette be: "hosszas tanulmányozás után úgy ítélte meg, hogy fenntartás nélkül aláírhatja" az oktatási törvényt, mivel az mélységesen demokratikus. Természetesnek mondta, hogy a magyar diákok románul tanulják az ország földrajzát és történelmét. Az anyanyelvű szakoktatást tiltó cikkely kapcsán kifejtette, hogy ez lehetővé teszi a magyar fiataloknak a szabad mozgást az országban, hogy "ne szigetelődjenek el a magyar enklávékban". A román államfő élesen bírálta Magyarországot, amely a nemzeti kisebbségek asszimilációs politikáját folytatja. Horn Gyula megnyilatkozásairól kifejtette, hogy a magyar állam vezetői nem szólhatnak bele a román törvényhozásba. Az RMDSZ tiltakozásáról, az esetleges polgári engedetlenségi mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a közrendet mindenkinek meg kell tartania. Iliescu közölte, hogy az általa korszerűnek nevezett törvényt már ősszel alkalmazni fogják. Az RMDSZ továbbra sem tudja elfogadni ezt a törvényt, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.. A tiltakozás különböző formáit fogják használni. A legnagyobb megmozdulásokra szeptemberben kerül sor. Ugyanakkor az RMDSZ arra is törekszik, hogy valamilyen módon ellensúlyozza e törvény diszkriminatív hatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26., Új Magyarország, júl. 25./ Takács Csaba kifejtette a Magyar Hírlapnak, hogy ez a döntés a választási kampánnyal kapcsolatos. Az RMDSZ-nek ki kell dolgozni a magyar nyelvű oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSZ félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezete a parlament elé kerüljön. /Magyar Hírlap, júl. 25./
