Mikor és milyen körülmények között érzi magát egy ember osztráknak, németnek vagy magyarnak? Erre a kérdésre keres választ a Grazi Történeti Intézetnek a közép-kelet-európai német, illetve magyar kisebbség körében végzett kutatása. A központi kérdés: hogyan alakítja önazonosság-tudatát maga a kisebbség, valamint a többségi társadalom és más külső tényezők. A magyarországi német kisebbséget illetően nem lehet megállapítani, hogy hány tagja van a magyarországi németségnek, esetükben már erősen előrehaladt a magyarosodás. Nyelvhasználat tekintetében az erdélyi szászok helyzete is hasonló: a nyelv gyakran már nem egyértelmű etnikai ismertetőjegy. A magyar kisebbség esetében a politikai dimenzió sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a magyarországi németeknél vagy az erdélyi szászoknál. A kutatók szerint három fontos nemzeti ünnep játszik szerepet a magyar identitás építésében: augusztus 20-a, október 23-a és március 15-e, emellett a nemzeti érzelmeket célzottan a legnagyobb magyar történelmi traumára, a trianoni békeszerződésre való megemlékezéssel is táplálják. /Német és magyar kisebbség Közép-Kelet-Európában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
