Intézménymutató:
Hargita Megyei Mezõgazdasagi es Videkfejlesztesi Igazgatosag
2008. március 8.
Március 7-én Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen szimpózium keretében taglalták az energiaforrások jövőjét, különös hangsúlyt fektetve az energiafűz termesztésére. Dr. Vallasek István, a Sapientia tanára Románia alternatív energiaforrásainak térképét ismertette. Benkő Sándor vállalkozása Csíkban már mintegy tizenkét hektárnyi szaporítómezőről, csemetekertből takarította be az újabb telepítésekhez szükséges venyigéket. Hargita megyére felfigyelt az ország, és most is tucatnyi érdeklődő érkezett a szimpóziumra. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója a megye természeti adottságait, ezen belül az energianövények termesztésének esélyeit latolgatta. /Ferencz Imre: Új energiaforrások felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./
2008. augusztus 14.
Csökkenteni kellene a burgonyatermesztést, ugyanakkor meg kell szervezni az értékesítést a Hargita megyei termelőknek – vélik a Hargita megyei szakemberek, akik szerint a gazdák egyelőre nem a piaci igényekhez igazodnak. Tavaly több gazda csekély áron értékesítette, vagy egyáltalán nem tudta eladni termését, Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint idén nyereséges lehet a burgonyatermesztés. Török, aki maga is termelő, az értékesítés szempontjából kedvezőtlen év után idén jobbra számít. „A 90-es évektől fokozatosan egyre kevesebb burgonyára van igény, míg ’90 előtt 100–120 kilogramm volt évente az egy főre eső burgonyafogyasztás, ma már körülbelül 70 kilogrammot fogyaszt egy személy. A megyében 15–20 százalékkal, országos szinten pedig 30 ezer hektárral kevesebb területen termelnek burgonyát, az EU-ban is csökkent mintegy 3 százalékkal a burgonyatermesztésre használt terület, azért is, mert ma már egyre nő a hektárhozam” – magyarázta Török Jenő, aki szerint a megyében még további 25 százalékkal kellene csökkenteni a termelést. Hargita megyében 12 600 hektáron termel burgonyát mintegy 12 ezer termelő, legtöbben 5–10, sokan 25–100 hektáron, csak kevesen termesztenek 100–200 hektárnál nagyobb területen. A gazdáknak össze kell fogniuk, egyesületet létrehozni, ahol közösen oldják meg a válogatást, mosást, csomagolást. Török évek óta hiába próbálja erről meggyőzni a gazdákat. /Székely Zita: Túl sok a krumpli? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
